Románia
A NAGYKOALÍCIÓ ÉRTELME: Államformát változtatnának Romániában, de nem a királyságot állítják vissza

Az RMDSZ elnöke szerint a nagykoalíciónak akkor van értelme, ha az alkotmányos reformot is a célkitűzések közé emelik, amihez meglesz a szükséges kétharmad, ha sikeresen zárulnak a mostani kormányalakítási tárgyalások. Kelemen Hunor egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ megtartaná eddigi tárcáit, és hogy a kormány teljes névsora akár már a jövő héten rendelkezésre állhat. Egyelőre azonban vita tárgyát képezi, hogy melyik párt adja a miniszterelnököt, ezért az is előfordulhat, hogy a kormányfő személyét illetően esetleg nem szokványos megoldást találnak.
Maradnak a magyar minisztériumok
Az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy a három érintett politikai párt: a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői első megbeszélésükön megállapodtak a kormányalakítás menetéről.
Az is kiderült, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megtartaná eddigi tárcáit, amiről Kelemen szerint egyetértés körvonalazódott a leendő partnerek között.
– magyarázta Kelemen Hunor arra utalva, hogy a törvényhozói mandátumok hét százalékával rendelkező RMDSZ-nek a parlamenti arányok alapján nem járna három miniszteri és egy kormányfőhelyettesi tisztség a 33 százalékkal rendelkező PSD és 25 százalékos PNL mellett egy húsztagú kormányban.
Változhat az államforma
Az RMDSZ elnöke szerint abban a PSD és a PNL vezetői is egyetértettek, hogy a nagykoalíciónak akkor van értelme, ha az alkotmányos reformot is a célkitűzések közé emelik.
Kelemen Hunor szerint tisztázni kell például, hogy a továbbiakban elnöki vagy parlamentáris köztársaság lesz-e Románia. Az RMDSZ a parlamentáris köztársaság mellett teszi le a voksát, ugyanakkor megerősítené az igazságszolgáltatás valós függetlenségének alkotmányos garanciáit.
Az RMDSZ ragaszkodik a tavalyi választások után kormányprogramba foglalt kisebbségi fejezethez: a kormányprogramnak továbbra is tartalmaznia kell az anyanyelvű oktatásra és kisebbségi törvényre vonatkozó vállalásokat.
A miniszterelnök személyét illetően nem történt előrelépés, a kormányfői posztra ugyanis a PNL és a PSD is igényt tart.
Kelemen Hunor szerint nincs sok változat: vagy „kívülről” kell hozniuk egy független miniszterelnök-jelöltet, amire nem sok esélyt lát, vagy meg kell állapodniuk egy „vetésforgóban”, hogy a pártok egymást váltva adják a miniszterelnököt.
Ebben az esetben tisztázásra szorul, hogy kinek a jelöltje lesz az első, mindhárom párt részt vesz-e benne, és mandátumarányosan, vagy egyforma időközönként cserélik-e egymást. Az RMDSZ elnöke szerint ezt a politikai döntést az államfővel közösen kell meghoznia a leendő koalíciónak, amennyiben egyéb ügyekben meg tudnak egyezni.
A tárgyalóküldöttségek szerdán kezdik meg a közös kormányprogram fejezetenkénti egyeztetését.
Ha jövő hétig a miniszterelnök személyéről és a tárcák elosztásáról is sikerül megállapodni, akkor november 17-18-án a parlament elé terjeszthetik a kormány programját és névsorát.

Románia
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren

Konstanca kikötőjében délelőtt tartották meg a „Sea Shield 2023” multinacionális hadgyakorlat nyitóünnepségét. A Duna deltájában és a Fekete-tengeren zajló katonai manővereket Románia szervezte, és további tíz NATO-tagállam vesz részt rajtuk, úgymint Törökország, Bulgária, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Portugália, Nagy-Britannia, Hollandia, Észak-Írország, valamint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, de meghívót kapott rá Moldova és Grúzia (Georgia) is.
A hadgyakorlat résztvevői
A román haditengerészet közleménye szerint a műveletek április 2-ig tartanak, és 3400 katona érintett bennük.
A gyakorlat során Románia 30, Bulgária pedig 2 hadihajójót vonultat fel, Franciaország, ezenkívül Románia, az Egyesült Államok és Törökország 14 repülőgépe és helikoptere is bekapcsolódik a feladatok végrehajtásába.
Bevonják a hadgyakorlatba a román nemzetvédelmi intézmények 15 gyorsnaszádját, de részt vesz rajta 57 szárazföldi katonai jármű, és tüzérségi eszközöket is felvonultatnak.
A gyakorlatra katonai búvárokat, valamint nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erőket is mozgósítottak.
A végrehajtásra kerülő feladatok
Szerdán a román, lengyel és moldovai tengerészgyalogosok, valamint a román szárazföldi egységek éleslövészetet tartanak a Konstancától erősen északra lévő babadagi lőtéren.
Jövő héten a polgári lakosság vízi úton történő kimenekítését gyakorolják a Dunán, a még északabbra lévő Mahmudiában, illetve a Fekete-tengeren, a konstancai katonai kikötőben.
A hadgyakorlat során a Duna-deltában nyilvános bemutatót is rendeznek, amelynek forgatókönyve szerint a katonáknak egy – már partot ért – ellenséges légideszant egységet kell ártalmatlanná tenniük.
Kapcsolódó cikk
A rendszeres Sea Shield hadgyakorlatokkal Románia a 2016-os varsói NATO-csúcson tett javaslatot, amivel a katonai szövetség délkeleti szárnyának megerősítéséhez, valamint a NATO fekete-tengeri jelenlétének folyamatossá tételéhez kíván hozzájárulni.
Az idei, eddigi legnagyobb román szervezésű haditengerészeti gyakorlatot egy év kihagyás után rendezték meg, miután tavaly – az ukrajnai háború kitörése miatt – nem tartották meg a hadgyakorlatot.
Románia
EGY HARGITÁVAL KEVESEBB: Drámai az erdélyi magyarság számának csökkenése

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Országos Elnöksége a romániai népszámlálás előzetes eredményeinek ismeretében megállapította, hogy drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése. Az EMSZ vezetése a fogyás mértékét igen erős szavakkal igyekezett érzékeltetni, szerintük ugyanis a számok jól mutatják „a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét”.
Már csak egymillió erdélyi magyar
Az EMSZ közleménye arra emlékeztet, hogy a legutóbbi, 2011-es cenzushoz képest a Romániában élő magyarság száma 225 ezer fővel, alig egymilliónyira csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt az erdélyi magyar nemzetrész elvesztette lélekszámának egyötödét.
Kapcsolódó cikk
– olvasható a közleményben, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összeolvadásából létrejött EMSZ országos elnöksége írt alá.
Aláhúzták, hogy a fogyás mértéke és aránya az elmúlt három évtizedben folyamatosan gyorsult, összességében pedig a rendszerváltás utáni első, 1992-es népszámláláshoz viszonyítva több mint 620 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma.
– közölte az EMSZ, amely arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem változik semmi, az egykor államalkotó erdélyi magyarság még ebben a században több mint egy évezredes történelme végére érhet.
Drámai népességvesztés
Az EMSZ országos elnöksége úgy véli, hogy ebben a súlyos helyzetben a közösséggel szemben elkövetett bűn minden olyan magyarázkodás, amely kisebbíti a bajt, vagy részsikerként próbálja tálalni az eredményt.
– szögezte le az EMSZ, amely szerint egyenesen ki kell mondani, hogy maga az a tény, miszerint a három évtized alatt több mint hatszázezer fővel zsugorodott romániai magyarság 2022-ben még egymillió főt számlált, ám ez nem eredmény, nem siker, nem ok az örömre, hanem „súlyos és riasztó népesedési katasztrófa”.
– olvasható a közleményben, amely szerint szembe kell nézni azzal, hogy „az elmúlt három évtized viszonylagos szabadsága és jóléte több szempontból is többet rombolt a romániai magyar közösségen, mint a megelőző hetven év nagyromán és nacionálkommunista totalitárius rendszerei együtt”.
Az EMSZ szerint a drámai népességvesztésnek nem csupán a magyarságnak az országos átlaghoz képest rossz gazdasági helyzete vagy alulképzettsége az oka, hanem legalább annyira közrejátszik az az általános értékválság is, amely abból a hibás politikai gyakorlatból származik, amely valamennyi – a közösségi identitásmegőrzés szempontjából maghatározó – helyi és országos ügyet a bukaresti parlamenti választási eredményességnek és a folyamatos kampánykommunikáció szempontjainak rendeli alá.
-
Oroszország4 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Montenegró6 nap telt el azóta
Nincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Bosznia2 nap telt el azóta
Módosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között