Románia
A NAGYKOALÍCIÓ ÉRTELME: Államformát változtatnának Romániában, de nem a királyságot állítják vissza
Az RMDSZ elnöke szerint a nagykoalíciónak akkor van értelme, ha az alkotmányos reformot is a célkitűzések közé emelik, amihez meglesz a szükséges kétharmad, ha sikeresen zárulnak a mostani kormányalakítási tárgyalások. Kelemen Hunor egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ megtartaná eddigi tárcáit, és hogy a kormány teljes névsora akár már a jövő héten rendelkezésre állhat. Egyelőre azonban vita tárgyát képezi, hogy melyik párt adja a miniszterelnököt, ezért az is előfordulhat, hogy a kormányfő személyét illetően esetleg nem szokványos megoldást találnak.
Maradnak a magyar minisztériumok
Az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy a három érintett politikai párt: a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői első megbeszélésükön megállapodtak a kormányalakítás menetéről.
Az is kiderült, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megtartaná eddigi tárcáit, amiről Kelemen szerint egyetértés körvonalazódott a leendő partnerek között.
– Nagyjából abban megegyeztünk, hogy az RMDSZ megőrzi tárcáit, mert a matematikai képleten kívül van egy politikai elv is: mi egy nemzeti közösséget képviselünk
– magyarázta Kelemen Hunor arra utalva, hogy a törvényhozói mandátumok hét százalékával rendelkező RMDSZ-nek a parlamenti arányok alapján nem járna három miniszteri és egy kormányfőhelyettesi tisztség a 33 százalékkal rendelkező PSD és 25 százalékos PNL mellett egy húsztagú kormányban.
Változhat az államforma
Az RMDSZ elnöke szerint abban a PSD és a PNL vezetői is egyetértettek, hogy a nagykoalíciónak akkor van értelme, ha az alkotmányos reformot is a célkitűzések közé emelik.
Kelemen Hunor szerint tisztázni kell például, hogy a továbbiakban elnöki vagy parlamentáris köztársaság lesz-e Románia. Az RMDSZ a parlamentáris köztársaság mellett teszi le a voksát, ugyanakkor megerősítené az igazságszolgáltatás valós függetlenségének alkotmányos garanciáit.
Az RMDSZ ragaszkodik a tavalyi választások után kormányprogramba foglalt kisebbségi fejezethez: a kormányprogramnak továbbra is tartalmaznia kell az anyanyelvű oktatásra és kisebbségi törvényre vonatkozó vállalásokat.
A miniszterelnök személyét illetően nem történt előrelépés, a kormányfői posztra ugyanis a PNL és a PSD is igényt tart.
Kelemen Hunor szerint nincs sok változat: vagy “kívülről” kell hozniuk egy független miniszterelnök-jelöltet, amire nem sok esélyt lát, vagy meg kell állapodniuk egy “vetésforgóban”, hogy a pártok egymást váltva adják a miniszterelnököt.
Ebben az esetben tisztázásra szorul, hogy kinek a jelöltje lesz az első, mindhárom párt részt vesz-e benne, és mandátumarányosan, vagy egyforma időközönként cserélik-e egymást. Az RMDSZ elnöke szerint ezt a politikai döntést az államfővel közösen kell meghoznia a leendő koalíciónak, amennyiben egyéb ügyekben meg tudnak egyezni.
A tárgyalóküldöttségek szerdán kezdik meg a közös kormányprogram fejezetenkénti egyeztetését.
Ha jövő hétig a miniszterelnök személyéről és a tárcák elosztásáról is sikerül megállapodni, akkor november 17-18-án a parlament elé terjeszthetik a kormány programját és névsorát.
Románia
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
Minden egyes év vége felé visszatérő téma, hogy Bulgária és Románia mikor csatlakozhat a schengeni térséghez, illetve hogy egyes országok – ebben az esetben Ausztria és Hollandia – ezt meddig blokkolják még. Idén úgy tűnik, Románia eltökélt szándéka, hogy a “gazdasági diplomácia” segítségével megszüntesse az osztrák vétót, a román G4Media beszámolója szerint ugyanis Marcel Ciolacu román miniszterelnök elutasította az offshore törvény tisztázására vonatkozó osztrák kérést, amíg az osztrákok vétóznak a schengeni csatlakozást illetően.
Románia visszavág
A románok a jelek szerint már nem várnak az osztrákok jóindulatára, és felveszik a harcot az osztrákokkal, akik akadályozzák Románia csatlakozását a schengeni övezethez.
A hétfői kormányülésen Marcel Ciolacu miniszterelnök elutasította az OMV vezetőjének, Alfred Sternnek a kérését, hogy Románia tisztázza a fekete-tengeri gázról szóló offshore törvény egyik cikkelyét.
Ciolacu állítólag azt mondta az osztrák vállalat képviselőinek, hogy “ez egy legitim téma”, de most nem tud tárgyalni az offshore törvény módosításáról a Románia schengeni csatlakozásával szemben emelt osztrák vétót követően kialakult légkör miatt.
A kormányülés egyik résztvevője név nélkül úgy nyilatkozott a G4Mediának, hogy Marcel Ciolacu személyes közbenjárásra kérte az OMV vezetőit, akiknek a “gazdasági diplomácia eszközeivel” kellene elérniük Karl Nehammer osztrák kancellárnál, hogy változtassa meg álláspontját Románia schengeni csatlakozásával kapcsolatban.
A román hírportál forrása szerint Ciolacu a Horvátországgal szembeni pozitív diszkriminációra hivatkozott, aminek eredményeként Nehammer beleegyezett a horvátok schengeni csatlakozásba.
– Nem lehetünk álszentek. Nem mondhatjuk, hogy nincs semmi bajunk Romániával, és hogy a schengeni térség elavult. Ebben az esetben miért szavazta meg Ausztria tavaly Horvátország csatlakozását?
– kérdezte Marcel Ciolacu, aki azt javasolta az osztrák kancellárnak, hogy léptesse ki Ausztriát a schengeni övezetből, ha azt annyira elavultnak tartja.
Az osztrák kifogások
Az OMV már két évvel ezelőtt kilátásba helyezte, hogy kilép a Fekete-tengeri Neptun Deep projektből, ha a román kormány nem kezdeményezi az offshore-törvény módosítását, és ezáltal nem biztosít kedvezőbb feltételeket a befektetők számára.
– Románia földgáztermelésének növelése érdekében elengedhetetlen a Neptun mélységi peremvidék gázkészleteinek fejlesztése. Üdvözöljük a tengeri törvény módosításait, de számos pontosításra van szükség a hatóságok részéről. Ha minden előfeltétel teljesül, a végleges beruházási döntés várhatóan 2023 közepén születik meg
– jelentette ki Christina Verchere, az OMV Petrom vezérigazgatója két évvel ezelőtt, aki akkor azt is elmondta, hogy a PSD-PNL-UDMR koalíció által annak idején támogatott törvény javulást hozott ugyan, de a szabad piaci elvek érvényesítésének terén további tisztázásra van szükség.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök hétfőn megbeszélést folytatott az OMV vezérigazgatója, Alfred Stern által vezetett küldöttséggel a Neptun Deep projektről (Forrás: román kormány)
Az osztrákok a román offshore törvénynek azt a pontját szeretnék módosítani, amely kimondja, hogy a kormány “átmeneti ár- és értékesítési korlátozásokat vezethet be a Fekete-tengerből kitermelt gáz bizonyos mennyiségeire, de nem részletezi, hogy pontosan milyen feltételek mellett vezethetők be ezek a korlátozások.
Rossz az OMV megítélése Romániában
A román kormány a fekete-tengeri gázkitermeléssel kapcsolatos törvényi akadályokat most politikai nyomásgyakorlásként használja Ausztriával szemben a schengeni holtpontról történő elmozdulás érdekében.
A követeléssel a román miniszterelnök könnyen “populista vizekre tévedhet”, amikor zöld utat kér Bécstől Schengenre, és amikor ennek fejében zöld utat ígér a fekete-tengeri gázra, mindezt pedig azért teheti meg, mert Nehammer vétója miatt az osztrák cégnek rossz a megítélése Romániában.
Kapcsolódó cikk
Ráadásul az OMV panaszt nyújtott be a román állam ellen a párizsi Nemzetközi Választottbírósághoz a Fekete-tengerből származó gáz értékesítésére vonatkozó szabályozás miatt. Ezzel kapcsolatban Ciolacu arra kérte az osztrák cég vezetőit, hogy vonják vissza a panaszukat.
A párizsi Nemzetközi Választottbírósághoz benyújtott panasz a Romgaz Black Sea Limited ellen is irányul, amely az ExxonMobiltól megvásárolt Romgaz leányvállalat, és az OMV Petrommal együtt üzemelteti a fekete-tengeri gázmezőt.
Ha Bécs decemberben ismét Románia schengeni övezethez való csatlakozása ellen szavaz, akkor Bukarest az ügyet az Európai Unió Bírósága (EUB) elé viszi, azt remélve, hogy az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság is követi a példáját Ausztria megregulázása érdekében.
-
Koszovó17 óra telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia4 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?