A NAGYKOALÍCIÓ ÉRTELME: Államformát változtatnának Romániában, de nem a királyságot állítják vissza

Az RMDSZ elnöke szerint a nagykoalíciónak akkor van értelme, ha az alkotmányos reformot is a célkitűzések közé emelik, amihez meglesz a szükséges kétharmad, ha sikeresen zárulnak a mostani kormányalakítási tárgyalások. Kelemen Hunor egy interjúban úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ megtartaná eddigi tárcáit, és hogy a kormány teljes névsora akár már a jövő héten rendelkezésre állhat. Egyelőre azonban vita tárgyát képezi, hogy melyik párt adja a miniszterelnököt, ezért az is előfordulhat, hogy a kormányfő személyét illetően esetleg nem szokványos megoldást találnak.

Maradnak a magyar minisztériumok

Az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy a három érintett politikai párt: a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetői első megbeszélésükön megállapodtak a kormányalakítás menetéről.

Az is kiderült, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megtartaná eddigi tárcáit, amiről Kelemen szerint egyetértés körvonalazódott a leendő partnerek között.

– Nagyjából abban megegyeztünk, hogy az RMDSZ megőrzi tárcáit, mert a matematikai képleten kívül van egy politikai elv is: mi egy nemzeti közösséget képviselünk

– magyarázta Kelemen Hunor arra utalva, hogy a törvényhozói mandátumok hét százalékával rendelkező RMDSZ-nek a parlamenti arányok alapján nem járna három miniszteri és egy kormányfőhelyettesi tisztség a 33 százalékkal rendelkező PSD és 25 százalékos PNL mellett egy húsztagú kormányban.

Változhat az államforma

Az RMDSZ elnöke szerint abban a PSD és a PNL vezetői is egyetértettek, hogy a nagykoalíciónak akkor van értelme, ha az alkotmányos reformot is a célkitűzések közé emelik.

Kelemen Hunor szerint tisztázni kell például, hogy a továbbiakban elnöki vagy parlamentáris köztársaság lesz-e Románia. Az RMDSZ a parlamentáris köztársaság mellett teszi le a voksát, ugyanakkor megerősítené az igazságszolgáltatás valós függetlenségének alkotmányos garanciáit.

Az RMDSZ ragaszkodik a tavalyi választások után kormányprogramba foglalt kisebbségi fejezethez: a kormányprogramnak továbbra is tartalmaznia kell az anyanyelvű oktatásra és kisebbségi törvényre vonatkozó vállalásokat.

A miniszterelnök személyét illetően nem történt előrelépés, a kormányfői posztra ugyanis a PNL és a PSD is igényt tart.

Kelemen Hunor szerint nincs sok változat: vagy “kívülről” kell hozniuk egy független miniszterelnök-jelöltet, amire nem sok esélyt lát, vagy meg kell állapodniuk egy “vetésforgóban”, hogy a pártok egymást váltva adják a miniszterelnököt.

Ebben az esetben tisztázásra szorul, hogy kinek a jelöltje lesz az első, mindhárom párt részt vesz-e benne, és mandátumarányosan, vagy egyforma időközönként cserélik-e egymást. Az RMDSZ elnöke szerint ezt a politikai döntést az államfővel közösen kell meghoznia a leendő koalíciónak, amennyiben egyéb ügyekben meg tudnak egyezni.

A tárgyalóküldöttségek szerdán kezdik meg a közös kormányprogram fejezetenkénti egyeztetését.

Ha jövő hétig a miniszterelnök személyéről és a tárcák elosztásáról is sikerül megállapodni, akkor november 17-18-án a parlament elé terjeszthetik a kormány programját és névsorát.