Horvátország
JOGERŐS: Hernádi Zsoltot két évre ítélték Horvátországban, de legalább nem macerálják tovább, ülni viszont úgysem fog

A horvát médiumok mindennemű kommentár nélkül hozták le a HINA horvát hírügynökség jelentését, amelynek értelmében a Legfelsőbb Bíróság megerősítette a zágrábi Megyei Bíróság első fokú ítéletét, és Ivo Sanader vol horvát miniszterelnököt hat év, Hernádi Zsoltot a MOL elnök-vezérigazgatóját pedig két év letöltendő börtönre ítélte.
Új seprű jól seper?
Hogy mennyire van kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság szokatlanul gyors ítélete Radovan Dobronić kinevezésével a Legfelsőbb Bíróság élére, még korai megmondani, ám elképzelhető, hogy a svájci frankban felvett hitelek ügyében az emberek, vagyis az adósok érdekeit szem előtt tartó bíró, be akarja bizonyítani, hogy igenis, komolyan veszi a megbízatásával járó felelősséget.
Nem biztos, hogy a szóban forgó ítélet a legjobb kezdet, tekintettel a meglehetősen gyenge bizonyítékokra (a vád egy zágrábi étterem „biztonsági” kamerájának felvételére és a HEP-DIOKI ügyben kompromittált Robert Ježić tanúvallomásán alapul).
Míg Sanader esetében az egész meglehetősen világos (hivatalosan börtönben van, nem hivatalosan ide-oda mászkál egészségügyi okokra hivatkozva, az idő meg múlik), Hernádi esete már sokkal érdekesebb. A magyar kormány ugyanis még annó megmondta, hogy véleménye szerint politikai nyomásgyakorlásról van szó.
2020-ban napvilágot látott a Kai Ambos bíró, a göttingeni Georg-August Egyetem professzora és Lord David Anderson, az angliai és walesi ügyvédi társaság tagja jelentéséről készül összefoglaló. Ők mint független megfigyelők vettek részt a 2019-ben lefolytatott eljárásban és véleményük szerint Turudić bíró „elfogult volt a horvát állam irányában”.
A két nemzetközi szakértő szerint a bíró megsértette többek között az emberi jogok európai egyezményének (ECHR) 6. cikk (1) bekezdésében foglaltakat.
– áll a 182 oldalas jelentésben.
Mire jó ez az egész?
Miután az egész váratlanul következett be, a BALK jobb sorsra érdemes zágrábi tudósítója, arra a véleményre hajlik, hogy a jóleső szunyókálásából felriadó Legfelsőbb Bíróság derült égből alácsapó ítélete belpolitikai célokat szolgál.
Plenković miniszterelnök elmondhatja mindenkinek, akit az ilyesmi érdekel, hogy a horvát kormánynak abszolút semmi befolyása sincs az igazságszolgáltatásra/igazságügyre, mert lám most magyarázhatja a baráti magyar kormánynak a bizonyítványát, ám ugyanakkor belső használatra belebegtetheti, hogy milyen megalkuvás nélküli politikát folytat és milyen határozottan veszi fel a harcot a korrupcióval.
Amennyiben Budapest nem hördül fel Hernádi ítélete miatt, akkor valószínűleg valamilyen előre egyeztetett akcióról van szó, amit horvát szokás szerint három nap múlva az égvilágon mindenki elfelejt, és ezzel egyúttal, mivel az ügy le van zárva, lekerül a két kormány viszonyát esetenként terhelő ügyek listájáról.
Persze, az is lehetséges, hogy a magyar külügy kikéri magának a MOL elnök-vezérigazgatója újabb macerálását, de ez még nem jelenti azt, hogy az ügyben bármi is történni fog.
Amiben viszont teljesen biztos vagyok – egy karton portugál vinho verdet teszek rá, ha bárki van olyan meggondolatlan, hogy el merészeli fogadni a fogadást -, hogy Hernádi Zsolt nem fog két évig horvát karcerban senyvedni.

Horvátország
„Batris hajók” az Adrián: vajon mikor jelenik meg az első?

Ha igaz, az első elektromos meghajtású hajóknak két-három éven belül kellene megjelenniük az Adriai-tengeren. A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium bejelentette a személyhajók és elektromos katamaránok beszerzését. A tárca tudatta a HINA, nemzeti hírügynökséggel, hogy hat hajó, három személyhajó és három nagy sebességű hajó – napenergiával működő katamarán – beszerzését legkésőbb 2026 második negyedévére tervezik, amelyek nulla CO2-kibocsátással rendelkeznek.
„Batris hajók” az Adrián
Már fejlesztés alatt áll egy költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, amely meghatározza, hogy melyik vonalakon van a legnagyobb szükség a flotta korszerűsítésére, ennek kézhezvételét követően döntenek a tender kiírásáról.
– áll a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium közleményében.
Ha esetleg bárki azon agyal, hogy lesz-e, illetve honnan lesz a horvátoknak erre pénzük a bizonytalan financiális világhelyzet közepette, a válasz egyszerű: a pénz az EU-tól jön, mint már annyiszor.
Vagy minisztériumi „mandarin” nyelven:
A Jadrolinija már fejest ugrott az e-hajózásba
Januárban a Jadrolinija tengeri szállítóvállalat pályázatot írt ki, és közbeszerzési eljárást indított három elektromos személyhajó építésére, amelyek becsült értéke 45 millió euró, és amelyeket részben európai alapokból finanszíroznának, mint ahogy erre más esetben is volt már példa.
Ezek a elektromos meghajtású személyhajók, amelyek utas- és teherszállításra szolgálnak, egyenként 389 utas befogadására alkalmasak, nyolc fős személyzettel.

A Jadrolinija komphajója az Adrián (Forrás: YouTube)
A hajó maximális hossza 52 méter, szélessége 12 méter. A Jadrolinija az elektromos hajókat a Mali Lošinj-Susak, a Šibenik-Vodice és Suđurađ-Dubrovnik államilag működtetett hajózási vonalakon szeretné használni.
A pályázatra a február 22-i benyújtási határidő lejártáig hét beadvány érkezett, a Jadrolinijának 60 napja van a dokumentáció áttekintésére, és miután eldöntik, hogy ki felel meg az összes követelménynek, kihirdetik, hogy a jelentkezők közül ki vehet részt a további eljárásban.
Hogy hazai, mármint horvát hajógyár építi-e az új hajókat, egyenlőre nem tudni, de a szakértők véleménye szerint talán ez lenne a legokosabb.
– mondta Ozren Bego, a spliti FESB Villamosmérnöki, Gépészmérnöki és Hajógyártási Kar Energetikai Tanszékének docense, aki úgy véli, hogy a kormánynak és a hatóságoknak maximális támogatást kell nyújtaniuk a kompok és az elektromos személyhajók építésének fejlesztéséhez.
Szerinte az elektromos hajók építésének gyorsabban kell fejlődnie Horvátországban, mint az elektromos autókénak.
A kínaiakat nem lehet kihagyni
Bego a HINA-nak úgy nyilatkozott, hogy az elektromos meghajtású hajók fejlesztésében a spliti Jadroplov hajózási társaság vezeti a mezőnyt, ők tervezték az Adria egyik legnagyobb kompját, amely ezer utast és 400 járművet képes szállítani elektromos meghajtással.
– mondta a professzor, de egyúttal rávilágított egy olyan mozzanatra is, ami nyilván nem nyeri meg sem az USA, sem ennek megfelelően Brüsszel tetszését sem.

Érkezik a komp a spliti kikötőbe (Forrás: YouTube)
Senki sem kérdőjelezi meg a horvát hajógyárak képességét, hogy ilyen, és ehhez hasonló hajókat építsen, ám a szépséghiba az, hogy ebben a projektben sem kikerülni, sem átugrani nem lehet a kínaiakat, akik az elektromos hajózáshoz használatos elemeket gyártják. Pontosabban a világ termelésének 90 százalékát tudhatják magukénak ezen a téren.
A konverterrel még megbirkózik a horvát ipar, de az csak az elektromos meghajtás kisebbik része.
A fent idézett szakértő véleménye szerint a e-meghajtás körülbelül 20 millió euróba kerül a nevezett komphajó esetében, és ebből 16 millió az akkumulátoros elemek ára, ezek pedig Kínából származnak.
A kínaiakat tehát nem lehet megkerülni, vagy legalábbis nem fizetődik ki.
Akárhogy is, a Jadroplov jövendőbeli komphajójának akkumulátorai tíz órányi megszakítás nélküli hajózást tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy feltöltés nélkül hajózhatnak át Olaszországba.
A Jadroplov azért döntött az ilyen nagy kapacitású akkumulátorok mellett, mert a szigeteken lévő kikötőkben nincs meg a szükséges infrastruktúrára a töltésükhöz.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)
-
Bosnia5 nap telt el azóta
Szijjártó szerint Magyarország nem akarja kivezetni az orosz irányból érkező gázszállítást
-
Montenegró4 nap telt el azóta
Potyognak a letartóztatások Montenegróban, egy főrendőr után elkapták a „kriptokirályt” is
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat