Connect with us

Románia

PARANCSNOKI JELÖLT: Nicolae Ciucă védelmi minisztert bízta meg kormányalakítással a román elnök

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

lY8hO Pu removebg preview
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

A Romániában a két éve kormányzó Nemzeti Liberális Párt jelöltjének, Nicolae Ciucă tartalékos tábornagynak, ügyvivő védelmi miniszternek adott kormányalakítási megbízást csütörtökön Klaus Iohannis államfő. Az elnök arra hivatkozott, hogy Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége az országot a koronavírus-járvány miatt sújtó egészségügyi válság közepette.

Második kísérlet

Iohannis szerint ideje a politikai válságnak véget vetni, és olyan kormányt adni az országnak, amely a választókat foglalkoztató gondok megoldására összpontosít. Az elnök „örömmel értesült” a Nemzeti Liberális Párt (PNL) álláspontjának megváltozásáról, miszerint egyhangúlag megszavazták egy új miniszterelnök-jelölt támogatását, akit meg is bízott a kormányalakítással.

A bejelentésre az elnök Ciucăt is meghívta, aki azt mondta: „minden felelős parlamenti erővel tárgyalni fog az általa javasolt kormány támogatásáról”.

Romániában ez már a második kormányalakítási kísérlet, amióta a parlament megbuktatta a PNL elnöke, Florin Cîțu által vezetett jobbközép koalíciós kormányt. Ha ez is kudarcba fullad, az államfő feloszlathatja a törvényhozást, és előrehozott választásokat írhat ki, alig egy évvel a legutóbbi parlamenti választások után.

Cîțu az államfővel folytatott csütörtöki kormányalakítási egyeztetés után azt mondta: a PNL „politikai érettségről tanúskodó felelős döntést” hozott Ciucă jelölésével, hogy megoldást kínáljon egy olyan válságra, amelyet nem ő okozott.

A PNL élére frissen megválasztott pártelnök szerint a liberálisok a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel (RMDSZ) alakítanának kisebbségi kormányt, arra azonban nem tért ki, hogy a kormányát megbuktató volt koalíciós partnere, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), vagy a legnagyobb frakcióval rendelkező, két éve ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatására számít.

A kormány nem kaszárnya

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke a magyar közmédiának nyilatkozva rámutatott: csak tisztelettel tud beszélni egy olyan katonáról (Ciucăról), aki Irakban, Afganisztánban harci alakulatokat vezetett, de elvi kifogása van az ellen, hogy a kormányt egy nyugalmazott katona vezesse, ilyesmire az elmúlt 50-60 esztendőben a demokratikus államokban nem volt példa, ez csak bizonyos időre jelenthet megoldást.

Leülünk, meghallgatjuk, hogyan szeretné vezetni a kormány, mert egy kaszárnyát nem szeretnénk benépesíteni RMDSZ-es miniszterekkel, a kormány, a politika nem kaszárnya, és ezután tudjuk megmondani azt, hogy merre van az arra. Az biztos, hogy egy kisebbségi kormány nem fog hosszú, nyugodt időszakot megélni

– mondta az RMDSZ elnöke, aki arra számít, hogy Ciucă kormányát már az első, tavasszal várható bizalmatlansági indítvánnyal megbuktathatják a parlamentben.

Arra a kérdésre, hogy milyen elvárásai vannak az RMDSZ-nek a PNL kormányfőjelöltjével szemben, Kelemen Hunor azt mondta: „a jobbközép koalíció tavaly decemberben kidolgozott kormányprogramját nem szeretnék átírni, legfeljebb javítani”.

Az RMDSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy szeretnék megtudni: Ciucă miként akarja vezetni a kormányt, és azt is tisztázni kellene, hogyan működhet a koalíció olyan körülmények között, amikor a PNL elnöke valószínűleg nem lesz tagja a kabinetnek, a koalíciót ugyanis össze kell fogni, a közös munka nemcsak a kormányról, hanem a parlamenti szavazásokról is szól.

Egy PNL-RMDSZ kisebbségi kormány parlamenti jóváhagyásánál Kelemen Hunor szerint az USR vagy a PSD támogatása is szóba jöhet.

Az USR csütörtökön jelezte: nem fog bizalmat szavazni egy olyan jobbközép kormánynak, amelyből kihagyják. A PSD elutasító álláspontja annyit változott, hogy már nem sürget előrehozott választásokat, de a Ciucă által megalakítandó kormány támogatásáról csak a miniszterelnök-jelölttel folytatandó tárgyalások után kíván dönteni.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi




Románia

SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Hadgyakorlat
NATO-hadihajók hadgyakorlat közben az Északi-tengeren (Forrás: Twitter, NATO)
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 1 perc

Konstanca kikötőjében délelőtt tartották meg a „Sea Shield 2023” multinacionális hadgyakorlat nyitóünnepségét. A Duna deltájában és a Fekete-tengeren zajló katonai manővereket Románia szervezte, és további tíz NATO-tagállam vesz részt rajtuk, úgymint Törökország, Bulgária, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Portugália, Nagy-Britannia, Hollandia, Észak-Írország, valamint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok, de meghívót kapott rá Moldova és Grúzia (Georgia) is.

A hadgyakorlat résztvevői

A román haditengerészet közleménye szerint a műveletek április 2-ig tartanak, és 3400 katona érintett bennük.

A gyakorlat során Románia 30, Bulgária pedig 2 hadihajójót vonultat fel, Franciaország, ezenkívül Románia, az Egyesült Államok és Törökország 14 repülőgépe és helikoptere is bekapcsolódik a feladatok végrehajtásába.

Bevonják a hadgyakorlatba a román nemzetvédelmi intézmények 15 gyorsnaszádját, de részt vesz rajta 57 szárazföldi katonai jármű, és tüzérségi eszközöket is felvonultatnak.

A gyakorlatra katonai búvárokat, valamint nukleáris, biológiai és vegyvédelmi erőket is mozgósítottak.

A végrehajtásra kerülő feladatok

Szerdán a román, lengyel és moldovai tengerészgyalogosok, valamint a román szárazföldi egységek éleslövészetet tartanak a Konstancától erősen északra lévő babadagi lőtéren.

Jövő héten a polgári lakosság vízi úton történő kimenekítését gyakorolják a Dunán, a még északabbra lévő Mahmudiában, illetve a Fekete-tengeren, a konstancai katonai kikötőben.

A hadgyakorlat során a Duna-deltában nyilvános bemutatót is rendeznek, amelynek forgatókönyve szerint a katonáknak egy – már partot ért – ellenséges légideszant egységet kell ártalmatlanná tenniük.

A rendszeres Sea Shield hadgyakorlatokkal Románia a 2016-os varsói NATO-csúcson tett javaslatot, amivel a katonai szövetség délkeleti szárnyának megerősítéséhez, valamint a NATO fekete-tengeri jelenlétének folyamatossá tételéhez kíván hozzájárulni.

Az idei, eddigi legnagyobb román szervezésű haditengerészeti gyakorlatot egy év kihagyás után rendezték meg, miután tavaly – az ukrajnai háború kitörése miatt – nem tartották meg a hadgyakorlatot.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Románia

EGY HARGITÁVAL KEVESEBB: Drámai az erdélyi magyarság számának csökkenése

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Fogy az erdélyi magyarság (Forrás: EMSZ)
ERDÉLY IS ELVESZIK: Három évtized alatt közel 40 százalékkal csökkent a romániai magyarság lélekszáma (Forrás: EMSZ)
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Országos Elnöksége a romániai népszámlálás előzetes eredményeinek ismeretében megállapította, hogy drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése. Az EMSZ vezetése a fogyás mértékét igen erős szavakkal igyekezett érzékeltetni, szerintük ugyanis a számok jól mutatják „a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét”.

Már csak egymillió erdélyi magyar

Az EMSZ közleménye arra emlékeztet, hogy a legutóbbi, 2011-es cenzushoz képest a Romániában élő magyarság száma 225 ezer fővel, alig egymilliónyira csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt az erdélyi magyar nemzetrész elvesztette lélekszámának egyötödét.

Hogy jobban érzékeltessük a helyzet súlyosságát, a népességfogyás közel annyi, mintha a legnagyobb magyar lakosságszámmal rendelkező Hargita megye teljes magyar lakossága eltűnt volna

– olvasható a közleményben, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összeolvadásából létrejött EMSZ országos elnöksége írt alá.

Aláhúzták, hogy a fogyás mértéke és aránya az elmúlt három évtizedben folyamatosan gyorsult, összességében pedig a rendszerváltás utáni első, 1992-es népszámláláshoz viszonyítva több mint 620 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma.

Ez azt jelenti, hogy három évtized alatt elvesztettük közösségünk közel 40 százalékát, és ezzel az erdélyi és partiumi magyarság száma az 1850-es évek szintjére esett vissza

– közölte az EMSZ, amely arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem változik semmi, az egykor államalkotó erdélyi magyarság még ebben a században több mint egy évezredes történelme végére érhet.

Drámai népességvesztés

Az EMSZ országos elnöksége úgy véli, hogy ebben a súlyos helyzetben a közösséggel szemben elkövetett bűn minden olyan magyarázkodás, amely kisebbíti a bajt, vagy részsikerként próbálja tálalni az eredményt.

Ha ezen a negatív trenden nem sikerül változtatni, a század végére az erdélyi magyar nemzetrész szinte teljesen eljelentéktelenedik, és a fél évszázaddal ezelőtt még erős és életképes, mára szinte teljesen elenyészett erdélyi szászok vagy zsidók sorsára jut

– szögezte le az EMSZ, amely szerint egyenesen ki kell mondani, hogy maga az a tény, miszerint a három évtized alatt több mint hatszázezer fővel zsugorodott romániai magyarság 2022-ben még egymillió főt számlált, ám ez nem eredmény, nem siker, nem ok az örömre, hanem „súlyos és riasztó népesedési katasztrófa”.

Nem létezhet olyan politikai haszon és pártérdek, amely miatt a népszámlálási eredményt akár csak részsikerként is lehetne közölni, ezért arra szólítunk valamennyi magyar politikai szereplőt, hogy a saját kommunikációs szempontjaikat legalább ebben a kérdésben szorítsák a közösségi érdek mögé

– olvasható a közleményben, amely szerint szembe kell nézni azzal, hogy „az elmúlt három évtized viszonylagos szabadsága és jóléte több szempontból is többet rombolt a romániai magyar közösségen, mint a megelőző hetven év nagyromán és nacionálkommunista totalitárius rendszerei együtt”.

Az EMSZ szerint a drámai népességvesztésnek nem csupán a magyarságnak az országos átlaghoz képest rossz gazdasági helyzete vagy alulképzettsége az oka, hanem legalább annyira közrejátszik az az általános értékválság is, amely abból a hibás politikai gyakorlatból származik, amely valamennyi – a közösségi identitásmegőrzés szempontjából maghatározó – helyi és országos ügyet a bukaresti parlamenti választási eredményességnek és a folyamatos kampánykommunikáció szempontjainak rendeli alá.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: