Connect with us

Egyesült Államok

FELSÉGVÍZI ÉS EGYÉB IGÉNYEK: Erdoğan ismét kritizálja a Nyugatot, és követeli az ENSZ reformját

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

acdc erdogan 5
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 1 perc

Recep Tayyip Erdoğan török államfő a Kriter magazinnak adott interjújában komoly kritikának adott hangot a nyugattal szemben. A török elnök egyúttal követelte, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagállami között legyen képviselőjen a másfél milliárdos muszlim népességnek.

A török elnök nehezményezte a Kelet- Mediterráneumban kialakult helyzetet, amely a nemzetközi tengerjogi törvények értelmében gyakorlatilag Anatólia előterében egy szűk tengerparti sávra korlátozzák országa felségvizeit (az Égei-tengeren), másrészt bírálta a nyugati hatalmak szíriai beavatkozását (leginkább azt, hogy az amerikaiak támogatják a kurd PYD-et, vagyis a Demokratikus Egyesülés Pártját, amely a legjelentősebb kurd párt Szíriában.).

Erdoğan egyúttal aláhúzta országa szerepét a menekültválság kezelésében, miszerint a törökök több millió ember életét mentették meg a szíriai Idlibben, továbbá 462 ezer szíriai visszatelepedését tették lehetővé, jellemzően a törökök által ellenőrzött észak-szíriai területekre.

A legnagyobb bírálat azonban a nemzetközi rendszert érte. A török államfő véleménye szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsának összetétele messze nem “követi le” a mára kialakult hatalmi erőviszonyokat.

A jelenlegi rendszerben az állandó tagok között – Egyesült Királyság, Franciaország, Amerikai Egyesült Államok, Kína és Oroszország – a másfél milliárdos muszlim közösséget nincs, aki képviselje a szervezetben.

Ugyanakkor “a Nyugat felsőbbsége véget ért” jelentette ki, rámutatván arra, hogy a középhatalomnak számító Törökország képes volt jelentős gazdasági fejlődést elérni, és számos katonai intervenciót végrehajtani messze a határaitól (itt például Líbiát említhetnénk).

A két- vagy egypólusú világ véget ért, immár több hatalmi központ alakult ki. Ezek a szavak jól rezonálnak a New Yorkban az ENSZ-csúcson elhangzott beszédére, ahol szintén a nyugati hegemónia véget értét fejtette ki – amit még részletesebben kibontott a direkt erre az alkalomra kiadott könyvében is, amelyben egyúttal az ENSZ szervezetének megreformálását is felvázolta.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Egyesült Államok

Szerbia csapatokat vonultat fel a koszovói határ mentén, az USA aggódik

Közzététel:

a megjelenés dátuma

csapat Koszovó
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője aggodalmát fejezte ki a szerbiai csapatmozgások miatt (Forrás: Internet)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 4 perc

Az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy Szerbia nagyszabású katonai mozgásokat hajt végre a koszovói határ mentén. Erről a Fehér Ház szóvivője nyilatkozott, aki felszólította Belgrádot, hogy állítsa le ezeket a hadmozdulatokat, mert ezt amerikai részről “nagyon destabilizálónak” tartják. Közben az amerikai külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel a Koszovóval fennálló feszültségek enyhítésére irányuló azonnali intézkedések fontosságáról.

Szerb katonai erők a határ mentén

John Kirby, a Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a szerb hadsereg mozgását a koszovói határ irányába, és felszólítja Belgrádot, hogy állítsa le a műveleteket, és aktívan vegyen részt a Banjska melletti támadás körülményeinek feltárásában.

– Nyilvánvalóan azt szeretnénk, hogy a szerb hatóságok részt vegyenek a vizsgálatban

– mondta Kirby, aki szerint a támadás mértéke, a járművek száma, valamint a felhasznált lőszerek és fegyverek fajtái meglehetősen magas szintű szofisztikációt, erőforrásokat és kiképzést jelez.

A szóvivő szerint a puszta lépték az aggasztó, mert a körülmények nem arra utalnak, mintha néhány srác hirtelen csak úgy döntött volna, hogy ilyesmit tesz.

A szóvivő azt is közölte, hogy aktívan vizsgálják Szerbia esetleges részvételét a szeptember 24-i banjskai támadásban.

Kirby „nagyon destabilizáló fejleménynek” nevezte a szerb hadsereg jelenlétét a koszovói határ mentén, ami az elmúlt egy hétben vált egyre kifejezettebbé.

– Figyelemmel kísérjük a szerb hadsereg nagyszabású mozgását a koszovói határ mentén, ami magában foglalja a fejlett tüzérség, harckocsik és gépesített gyalogsági egységek példátlan felvonultatását. Ezt nagyon destabilizáló fejleménynek tartjuk

– mondta a Fehér Ház szóvivője, akinek a szavai szerint amerikai részről mindezt azért hozták nyilvánosságra, hogy így támogassák meg a zárt ajtók mögött folyó megbeszéléseket, miután a szerb csapatmozgások puszta léptéke, mérete és a szerb katonák jelenléte önmagában destabilizáló tényező, és aggasztja az embereket, köztük az amerikaiakat is.

Az Amerika Hangja szerb nyelvű hírportálja szerint a washingtoni szóvivő azonban rámutatott, hogy nem rendelkezik részletes információval arról, hogy mi a határon történő csapatfelhalmozás célja.

A katonai mozgás körülbelül egy héttel ezelőtt kezdődhetett, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök New Yorkban tartózkodott az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán, és cáfolta, azokat a híreket, hogy ismételten harci készültségbe helyezte a szerb hadsereget, miután már akkor katonai mozgásokról érkeztek hírek a koszovói határ közelében lévő Raška térségéből.

Vučić akkor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nincs ugyan harci készültség, megerősítették viszont a rendszeres napi tevékenységet, ami több gyakorlást, hadműveletet, katonai mozgást és több lövészetet jelent.

A BALK akkor mindebből azt a következtetést vonta le, hogy nem csak a szerb diplomáciában van nagyüzem a Biztonsági Tanács Koszovóval kapcsolatos rendkívüli ülésének összehívására, hanem ezzel párhuzamosan katonai téren is van mozgolódás.

Diplomáciai nyomás

Kirby megerősítette, hogy Anthony Blinken külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel, hogy kifejezze az Egyesült Államok aggodalmát a fejleményekkel kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy azonnali deeszkalációra és a párbeszédhez történő visszatérésre van szükség.

Az amerikai külügyminisztérium pénteken jelentette be, hogy Anthony Blinken külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel a Koszovóval fennálló feszültségek enyhítésére irányuló azonnali intézkedések fontosságáról a szeptember 24-én történt erőszakot és egy koszovói (albán) rendőr halálát követően.

A State Department közlése szerint Blinken hangsúlyozta, hogy a banjskai támadás elkövetőinek, akik jelenleg Szerbiában vannak, viselniük kell a felelősséget a tetteikért.

Az amerikai külügyminiszter támogatta a KFOR és az EULEX ezen eseményre reagáló intézkedéseit, és rámutatott arra, hogy az incidensek, mint például azok, amelyek a Banjska kolostor közelében történtek, elfogadhatatlan kihívást jelentenek a KFOR és a nemzetközi közösség számára, és egyúttal üdvözölte a KFOR fokozott jelenlétét, valamint az Észak-atlanti Tanács döntését, miszerint további erőket küld a térségbe.

Blinken a beszélgetés során megismételte, hogy Szerbiának sürgős deeszkalációra kell törekednie, és maradéktalanul végre kell hajtania a normalizációról szóló megállapodásból eredő kötelezettségeit az EU közvetítésével folytatott párbeszéd keretében.

Nem volt könnyű beszélgetés

A szerb elnök a Blinkennel folytatott telefonos beszélgetéssel kapcsolatban újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az eszmecsere nem volt könnyű, de egyetértettek abban, hogy “deeszkalációra” van szükség, és hogy jelentős mértékben növelni kell a KFOR szerepét, amit Szerbia bármikor támogat, és ezzel kapcsolatban azt szeretné, hogy a KFOR jelenléte esetleg kizárólagos legyen az északi szerb területeken.

csapat Koszovó

Vučić a szerb igazságról is beszélt az amerikai külügyminiszternek (Forrás: Screenshot)

Vučić cáfolta azokat a “hamis információkat”, hogy a legnagyobb készültségbe helyezték a szerbiai erőket, mert ezzel kapcsolatban semmit sem írt alá, és ez nem is felel meg a valóságnak, ugyanis fele annyi erővel sem rendelkeznek a határnál, mint két vagy három hónappal ezelőtt.

A szerb államfő megjegyezte, hogy a történtek természetét illetően nem volt egyetértés közte és az amerikai külügyminiszter között, főleg ami Koszovó szuverenitását illeti, mivel Szerbia ezzel nem ért egyet.

Vučić szerint az amerikai külügyminiszter beszélt azokról az esetleges intézkedésekről, amelyeket akkor hajtanak végre, ha Szerbia nem a megfelelő módon viselkedik, amire ő a következőket válaszolta:

– Az Egyesült Államok nagy ország, egy szuperhatalom, és azt teszik, amit jónak látnak, én ezt abszolút ellenzem, és azt gondolom, hogy ez nagyon rossz

– jelentette ki a szerb elnök, aki a “rossz” jelző használatának pontos okát nem fejtette ki, viszont elmondta, hogy vannak dolgok, amihez szerb részről tartaniuk kell magukat: ezek között mindenek előtt az igazságot említette.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava