Az Európai Bizottság elfogadta az unió bővítéséről szóló, éves jelentéscsomagot, amely részletes értékelést nyújt a Nyugat-Balkán és Törökország jelenlegi helyzetéről. A mostani jelentés legfőbb megállapításai arra utalnak, hogy  eredménnyel jártak azok a magyar, és nem csak magyar (mondjuk szlovén) rigmusok , amelyek szerint a Nyugat-Balkánnak az Európai Unióban a helye. Ez vonatkozik Szerbiára is, amely két fejezetet is megnyithat az uniós csatlakozási folyamatban, és ezzel „beteljesedett” Várhelyi Olivér jóslata. Már itt megjegyzendő azonban az is, hogy az uniós jelentés lesújtó megállapításokat tartalmaz Bosznia-Hercegovinával és Törökországgal kapcsolatban.

Befektetés a békébe

Josep Borrell bizottsági alelnök, az Európai Unió kül-és biztonságpolitikai főképviselője a stratégiához kapcsolódó sajtókonferencián elmondta, hogy az uniónak hiteles bővítési folyamatot kell fenntartania.

– hangsúlyozta Borrell, aki egyúttal azonban arra is figyelmeztetett, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az olyan szükséges reformokra, mint a jogállamiság, a szabadságjogok, a gazdaság és a demokratikus intézmények működésének garantálása. Ez viszont az Európai Unió vesszőparipája, ezeket az elvárásokat azonban konkrét helyzetekre kell leképezni ahhoz, hogy valóra válhassanak.

Valami hasonlóról beszélt Várhelyi Olivér, a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős uniós biztos a csomag átfogó elemeit bemutatva, szavai szerint ugyanis „a bővítési politika  geostratégiai befektetés az európai kontinens békéjébe , stabilitásába, biztonságába és gazdasági növekedésébe”.

A konkrét elvárásokhoz és a világos ütemtervhez pénzt is csatol az Európai Unió, ami már az év elején körvonalazódott, és amit a szlovéniai csúcson már kész tényként kezeltek. Ezt az jelenti, hogy az EU 30 milliárd eurót fektet a térség „felvirágoztatásába”, amiből – közelsége és fáradozásai révén – Magyarország (és Szlovénia) jócskán profitálhat,  Magyarország számára tehát megtérülhet Szerbia hangos (és néha zajos) támogatása .

– tette hozzá Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos.

Országokra lebontva

Szerbia esetében a testület értékelése kimondja, hogy az országnak folytatnia kell, és fel kell gyorsítania az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiaszabadság, a háborús bűncselekmények ottani kezelése, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén végrehajtott reformokat.

Ez vonatkozhat a horvát elvárásokra például az eltűntek sorsának tisztázásában, de hasonló elvárások merülhetnek fel Szerbiával szemben Bosznia-Hercegovina és Koszovó részéről is.

– emelik ki az értékelésben, ami minden bizonnyal Koszovó elismerésére vonatkozik, de ezen a téren egyes uniós tagországok is mutatnak némi hiányosságot.

A bizottsági helyzetjelentés szerint az uniós tagjelölt országok közül Montenegrónak tovább kell fokoznia erőfeszítéseit a véleménynyilvánítás és a média szabadságának megteremtése felé, valamint a korrupció és a szervezett bűnözés elleni küzdelem kritikus területein anélkül, hogy az igazságügyi reform terén korábban elért eredményeket visszafordítaná.

Albánia és Észak-Macedónia továbbra is teljesíti a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket, és mindkét ország folyamatosan halad előre az uniós reformok útján.

– áll a jelentésben. Ez a megfogalmazás arra utal, hogy az EU továbbra is együtt kezeli a két országot, és nem választja szét, mint az korábban felemerült.

Ahol problémák vannak

Az értékelés szerint Bosznia-Hercegovina – amely még nem hivatalos tagjelölt – nem haladt előre az EU-integráció terén. Az országban a politikai környezet továbbra is polarizált, mivel a vezetők továbbra is megosztó politikai vitákat folytatnak.

– taglalja a jelentés. Ebből kiderül, hogy sikeres volt a horvát „non paper” akció, és úgy általában véve a bosnyák „választási mesterkedések” elleni horvát fellépés.

Törökországgal kapcsolatban az Európai Bizottság kiemelte, hogy Ankara az Európai Unió kulcsfontosságú partnere olyan alapvető területeken, mint például a migráció, a terrorizmus elleni küzdelem, a gazdaság, a kereskedelem, az energia és a közlekedés.

Az uniós vezetők megerősítették továbbá, hogy a jogállamiságról és az alapvető jogokról folytatott párbeszéd továbbra is az EU és Törökország közötti kapcsolatok szerves részét képezi.

A testület ugyanakkor komoly aggodalmát fejezte ki a jogállamiság, az alapvető jogok és az igazságszolgáltatás függetlenségének folyamatos romlása miatt.

– olvasható a bizottság jelentésében, amelyben most első ízben először az a megállapítás is szerepel, hogy  Ankara a látszólagos elköteleződés ellenére már nem gondolja komolyan az EU által támogatott reformok megvalósítását .

A csatlakozási tárgyalások Törökországgal 2005-ben, Montenegróval 2012-ben, Szerbiával 2014-ben kezdődtek meg. Tavaly márciusban az uniós tagállamok egyhangúlag úgy döntöttek, hogy csatlakozási tárgyalásokat kezdenek Észak-Macedóniával és Albániával is, de a tárgyalások tényleges megkezdése még várat magára.

 
Várhelyi Olivér szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős európai biztos jelezte, hogy a bővítési politikája továbbra is a bizottság prioritásai közé tartozik, ami Szerbia számára két fejezet megnyitását jelenti még ebben az évben. Ezzel a bővítési folyamat elmozdulhat a holtpontról, miután tavaly egyetlen fejezetet sem sikerült megnyitni.

A szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős európai biztos a  „Szerbia és az EU: a fejlesztés és a tagsági tárgyalások támogatása” elnevezésű belgrádi konferencián felolvasott levelében azt üzente, hogy Szerbia kulcsszerepet játszik a régióban és Európában.

Megfogalmazása szerint az EU számára a Nyugat-Balkán az egyik „legfőbb prioritás” , ami egyértelműen megmutatkozott a koronavírus-járvány idején, amikor az Unió 3,3 milliárd eurós támogatási csomagot biztosított a régió számára.

Várhelyi  bejelentette, hogy az Európai Unió támogatást nyújt a hosszú távú fellendüléshez is, és ebben az értelemben emlékeztetett arra, hogy a nyugat-balkáni gazdasági beruházási terv 30 milliárd euró értékű támogatást tartalmaz.

– A felülvizsgált bővítési politikai keret, valamint a gazdasági és beruházási terv által diktált új lendület jelentős lehetőségeket nyit meg Szerbia számára. Ki kell használnia ezeket a lehetőségeket, és számíthatnak arra, hogy a Bizottság támogatni fogja Önöket ebben a folyamatban – írta üzenetében Várhelyi.

A „Szerbia és az EU: A fejlesztés és a tagsági tárgyalások támogatása” elnevezésű konferenciát a szerbiai európai integrációs minisztérium szervezte, a résztvevőknek videóüzenetet küldött Aleksandar Vučić szerb elnök.