BŐVÍTÉS: Várhelyi szerint az EU valódi integrációt kínál a nyugat-balkáni régiónak, most viszont inkább tüzet kellene oltani

A cikk meghallgatása

Miközben a balkáni nemzetek egymással acsarkodnak, vagy egymás torkát szorongatják, Várhelyi Olivér uniós szomszédsági és bővítési biztos úgy látja, hogy elérkezett az ideje az Európai Unió bővítésének. Várhelyi a délkelet-európai és visegrádi országok parlamenti elnökeinek konferenciáján kiemelte: senkit sem kell már meggyőzni arról, hogy társadalmi, gazdasági, földrajzi, történelmi realitás és politikai szükségszerűség is a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozása.

Hárompilléres csatlakozás

Várhelyi Olivér kijelentette, hogy a “nyugat-balkáni országok helye az Európai Unióban van”, ezért szerinte “az unió bővítése közös érdek”. A magyar származású biztos úgy vélte: nagy szükség van arra, hogy ezt “végre tettek is kövessék”, ami minden bizonnyal azt jelenti, hogy Brüsszelnek kellene lépnie.

Médiajelentések szerint Várhelyi úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi összetételű Európai Bizottság támogatja a nyugat-balkáni országok csatlakozását az unióhoz, és “valódi integrációt” kínál a régiónak. A beszámolók szerint Várhelyi arra nem tért ki, hogy ez mit is jelent.

Ugyanakkor felidézte, hogy a brüsszeli bizottság 2019-es megalakulásakor hárompilléres stratégiát dolgozott ki a nyugat-balkáni országok csatlakozásának felgyorsítására.

Elsőként elfogadtak egy új tárgyalási módszertant, amelynek eredményeként 2020 márciusában döntés született a csatlakozási tárgyalások megindításáról Észak- Macedóniával és Albániával.

– A döntés már másfél éve megszületett, több mint ideje, hogy végrehajtsuk végre. Mindkét ország végrehajtotta az előírt reformokat, teljesített minden feléttelt, így most az EU-n a sor, hogy teljesítsen

– fogalmazott Várhelyi, aki uniós biztosként többször is bírálta Brüsszelt.

Országokra lebontva

Várhelyi Olivér megjegyezte, hogy fel kell gyorsítani Szerbia és Montenegró csatlakozási folyamtát is, ám az ülésről készült tudósításokból nem derült ki, hogy ezen mit kell érteni. Ráadásul az utóbbi hónapok eseményei arra utalnak, hogy Montenegró és Szerbia között egyre inkább elmérgesednek a kapcsolatok.

A szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős európai biztos július közepén egy belgrádi konferenciához intézett üzenetében azt fejtegette, hogy Szerbia idén két csatlakozási fejezetet nyithatna meg, és ezzel a bővítési folyamat elmozdulhatna a holtpontról, miután tavaly egyetlen fejezetnek sem sikerült nekivágni. Ez az utóbbi időben azonban mintha nem kerülne elő.

Várhelyi azt viszont újfent elmondta, hogy a bizottság kiáll Koszóvó vízumliberalizációja mellett, ehhez azonban elengedhetetlen a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd “eredményes folytatása”, ami magyarán azt jelenti, hogy a koszovói albánok időtlen időkig várhatnak arra, hogy kötelező vízum nélkül beutazhassanak az Európai Unióba, mert az utóbbi napok eseményei azt mutatják, hogy nem éppen az “eredményes folytatás” felé haladunk.

– Bosznia- Hercegovinában a tagjelölti státusz elismeréséhez választási és alkotmányos reformokat kell végrehajtani

– mondta Várhelyi, majd hozzátette, hogy olyan megoldást kell találni, amelyet Bosznia is “magénak érez és vall”.

Ebben az esetben viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy nincs egységes bosznia-hercegovinai akarat, és itt nem csak a boszniai szerbek által titokban és kevésbé titokban dédelgetett kiválási szándékra kell gondolni. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a bosnyákok egyáltalán nem örülnének a választási reformoknak, hiszen akkor elveszítenék jelenlegi dominanciájukat a boszniai horvátok felett.

Mit lehet még mondani?

Mondani bármit lehet. A fentiekből azonban kiderült, hogy nem éppen ez a legalkalmasabb pillanat az Európai Unió bővítésére, az már régen elmúlt, most inkább sürgősen tüzet kellene oltani.

A bővítési biztos szerint a Európai Bizottság második lépésként jelentős pénzügyi és természetbeni támogatást nyújtott a régiónak a koronavírus-járvány egészségügyi és gazdasági hatásaink leküzdésére, arról viszont nem történt említés, hogy igencsak megkésve.

De azért nézzük a számokat: az EU 3,3 milliárd eurós támogatást kapott a régió: orvosi felszereléseket, maszkokat, lélegeztetőgépeket, mentőautókat, intenzív osztályok komplett felszerelését és több mint 2,5 millió vakcinát. Ha ezt elosztjuk kettővel, akkor kiderül, hogy a térség mintegy 15 millió lakosából 1,25 lehetet beoltani, de mint már említettük, jókora késéssel.

Várhelyi megjegyezte, hogy az Európai Unió a következő hónapokban további 2,5 millió vakcinát szállít a dél-európai országokba.

Az EU és a hitelesség

Várhelyi harmadik lépésként azt említette, hogy a bizottság kidolgozott egy közel 30 milliárd eurós átfogó gazdasági és beruházási tervet a régiónak, hogy jelentősen csökkentsék az EU és a dél-kelet-európai országok közötti gazdasági fejlettségbeli különbséget.

Az uniós biztos szerint az elkövetkező időszakban az EU-nak és a tagállamoknak a “saját hiteleségükért kell a leginkább megküzdeniük”, és e hitelesség megerősítésének eszköze a bővítéspolitika.

– A nyugat-balkáni országok csatlakozásához tettekre van szükség, ennek elmaradása súlyos geopolitikai és biztonságpolitikai következményekkel járhat

– tette hozzá Várhelyi Olivér, aki Brüsszelben a szomszédsági és bővítési kérdésekkel foglalkozik, és ezekért az ügyekért felelős.