Connect with us

Koszovó

ERŐSÍTÉS: A koszovói albánok újabb erőket küldtek a határra, a szerb elnök elégedett a szerbek „harci készültségével”

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

rosu 174938

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A koszovói kormány hétfőn úgy döntött, hogy a „viszonosság elvét” alkalmazza, és lecseréli a szerb rendszámokat az országba érkező járműveken, ahogy ezt Szerbia teszi a Koszovó függetlenségét tükröző RKS jelzésű koszovói rendszámok esetében. A határozat értelmében minden szerb járművet hatvan napig ideiglenes rendszámmal látnak el a koszovói határátkelőhelyeken, amelyek közül kettőnél jelentős feszültség alakult ki: a szerbek lezárták a jarinjei és a brnjaki határátkelőkhöz vezető utat, a koszovói rendőrök pedig szerb állítások szerint könnygázt vetettek be.

A szerbek továbbra is tüntetnek

A koszovói belügyminiszter által aláírt dokumentum szerint „kötelező ideiglenes rendszámot kiadni minden olyan jármű számára, amely szerb rendszámmal rendelkezik, és belép a Koszovói Köztársaság területére”.

A BALK albániai tudósítója szerint a koszovói különleges rendőrség speciális egységei kedden páncélozott járművek tucatjaival települtek ki a Koszovó és Szerbia közötti két említett átkelő közelébe, ahol a (helyi) szerbek lezárták a határhoz vezető út mindkét sávját. Ezt belgrádi források is megerősítették.

Tudósítónk szerint a fokozódó rendőri jelenlét ellenére a koszovói rendőrök eddig eredménytelenül próbálják meg feloszlatni a tömeget.

A pristinai kormány intézkedése nemcsak a koszovói szerb területeket Szerbiával összekötő Jarinje és Brnjak, hanem Merdare, Mutivoda, Bijela Zemlja és Mucibaba átkelőhelyre is vonatkozik, ami azt jelenti, hogy érinti a preševói albánokat is, akik általában szerbiai rendszámokat használnak.

A BALK preševói tudósítójának jelentése szerint ezért Shaip Kamberi, a szerbiai albán származású országgyűlési képviselője és Ragmi Mustafa, a szerbiai Albánok Nemzeti Tanácsának elnöke a „blokád helyett” sürgette a Szerbia és Koszovó között 2011-ben létrejött, 2016-ban pedig öt ére megújított brüsszeli megállapodás betartását, amely szavatolja az emberek és az áruk szabad áramlását.

Mustafa azt is hangsúlyozta, hogy örülnek minden olyan akciónak, amely megerősíti Koszovó államiságát, de egyúttal kérte, hogy a pristinai kormány vonja ki a legújabb intézkedések hatálya alól a Szerbiához tartozó Preševo völgyében élő albánokat, akiknek anyagi megterhelést is jelenthet, hogy minden két hónapban újabb ideiglenes táblát váltsanak ki, mert azok csak 60 napig érvényesek.

A Rosu vonuljon ki!

Kedden délelőtt megtartotta ülését a szerbiai nemzetbiztonsági tanács, az ülést követően Aleksandar Vučić szerb elnök követelte, hogy a pristinai kormány vonja ki a különleges rendőri alakulatokat (Rosu) Koszovó szerbek lakta részéből, egy 2013-ban kötött szerb-koszovói megállapodás ugyanis tiltja a szóban forgó rendőri egység belépését a szerbek által lakott területekre a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül.


– Szerbia követeli a koszovói rendőri alakulatokat kivonását Koszovó északi részéből, hogy a helyzet normalizálódjon, és ezt követően mindannyian menjünk el Brüsszelbe tárgyalni, beszéljük meg közös dolgainkat, és ha lehetséges, jussunk megállapodásra

– mondta Vučić, aki egyúttal „kriminálisnak” nevezte a pristinai kormány által tett lépéseket. A szerb elnök egy dologgal azonban elégedett volt.

– Elégedett vagyok az embereink harci készültségével, moráljával, előre haladásával, újabb megerősödésével és (felszerelésekkel történő) ellátásával

– nyilatkozta a szerb elnök, aki természetesen rögtön megjegyezte, hogy Szerbia a béke és általában a biztonság, különösen pedig a (helyi) szerb lakosság biztonságának megőrzésére törekszik.

– Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy mindkét fél felelős. Szerbia kész folytatni a párbeszédet Brüsszelben, de nem járul hozzá ahhoz, hogy egyoldalú kriminális megoldásokat erőszakoljanak rá

– hangoztatta Vučić, aki szerint semmi szín alatt sem történhet a 2004-es pogromhoz hasonló, és a Vihar hadművelet sem ismétlődik meg.

Elutasított Quinta

Közben mindkét oldal elutasította az úgynevezett Quinta-országok (az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Olaszország és Nagy- Britannia) és az Európai Unió javaslatát, illetve feltételeit a helyzet rendezésére.

Vučić itt is elmondta, hogy a koszovói kormánynak feltételek nélkül ki kell vonnia a (különleges) rendőri alakulatokat a szerb többségű területekről, ebből nem engednek.

Albin Kurti koszovói miniszterelnök is fogadta a Quinta-országok nagyköveteit, de a találkozón ő is kitartott eddigi álláspontja, vagyis a hétfőn bevezetett intézkedések mellett, szerinte ugyanis a reciprocitás elvének alkalmazása se nem provokáció, se nem megkülönböztetés.

– A törvényt végrehajtásra került, az egyenlő bánásmód biztosított

– mondta Kurti, aki azzal érvelt, hogy a koszovói rendőrség különleges egységeinek a szerb többségű, északi területekre történt telepítését határrendészeti szempontok, vagyis a határátkelők védelme érdekében rendelték el.

A koszovói miniszterelnök tájékoztatta a Quinta-országok nagyköveteit arról is, hogy az intézkedések bevezetését követően egyetlen átkelőhelyen sem történt incidens a határozat végrehajtása során. A nyilatkozat nem teljesen egyezik a szerb média egyes jelentéseivel, de ilyen helyzetekben az első áldozat általában az objektív tájékoztatás, legyen bármelyik oldalról is szó.

Szerbia

A Koszovóval kapcsolatos hírek csöpögtetése és a nehezen érzékelhető elmozdulások

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Koszovó
CHOU DE BUDAPEST: A szerb elnök aggodalmaskodva kérdezi Miroslav Lajčáktól, hogy ezt a gyanús alakot miért hozta magával (A kép forrása: Instagram, Aleksandar Vučić, szöveg: BALK)

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

Ha ég a ház, akkor jönnek a tűzoltók, akik legfeljebb a lángokat képesek megfékezni, a keletkezett károk elhárítása azonban a ház lakóira marad. Körülbelül ezt a szerepet tölti be az amerikai Gabriel Escobar és az uniós Miroslav Lajčák által alkotott duó, amely leginkább az esti órákban szeret találkozni a koszovói miniszterelnökkel és a szerb elnökkel, addigra a közvélemény figyelme lankad, másnap pedig már kit érdekel, hogy mi történt tegnap. Így könnyebb az információk csöpögtetése.

Soha nem találkozó párhuzamok

A szerb és a koszovói albán politikai elit párhuzamos pályán mozog, így szinte csak a végtelenben találkoznak, ezt érzékelhetik a nyugati közvetítők is, akik ikszedik alkalommal tárgyaltak Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel és Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

A belgrádi Vreme honlapja megjegyzi, hogy az amerikai-európai duó Pristinában megbeszélést folytatott a koszovói miniszterelnökkel, az ottani államfővel, és találkozott az ellenzékkel, valamint a helyi szerbek képviselőivel is, bár az utóbbi „nemigen volt kommunikálva”, így a Vreme figyelme is elsiklott felette.

Szerbiában ugyanakkor – az eddigi hírek szerint – a közvetítők csak Aleksandar Vučić szerb elnökkel ültek le tárgyalni, amiben van némi ráció, mert semmi értelme a saját véleménnyel nem rendelkező Ana Brnabić miniszterelnökkel fárasztani magukat, a szerbiai ellenzék befolyása pedig a koszovói eseményekre a nulla felé konvergál, így ők sem nagyon számítanak „értelmezhető partnernek”.

Legfeljebb a szélsőjobb és annak orosz lerakata küldheti oda a verőlegényeket, mint Zvečan esetében, ha erre megérik a pillanat, amely a szerb elnök számára politikailag is kiaknázható. Ekkor a belgrádi vezetés úgy tesz, mintha semmit sem venne észre, vagy éppen maga ad jelt az indulásra.

A konstruktív szerepben tetszelgő Vučić az amerikai és az európai közvetítőkkel folytatott megbeszélést követően a szerb oldal tömjénezésének közepette azt üzente az Instagramon, hogy itt az ideje, hogy Pristina „végre eleget tegyen tíz évvel ezelőtt vállalt kötelezettségeinek”, ami mindenekelőtt a Szerb Községek (Önkormányzatok) Közösségének megalakítására vonatkozik egy akkori brüsszeli megállapodás értelmében”.

Tehát nem akárhogyan, és nem egy új megközelítés mentén, hanem úgy, ahogy az a 2013-ban kötött megállapodásban szerepel, amit a jelenlegi pristinai vezetés – Albin Kurtival az élen – egyértelműen elutasít.

Kurti legfeljebb egy olyan szerb önkormányzati szövetséget lenne hajlandó elfogadni, amely bizonyos értelemben civilszervezetként működne, és semmiféle végrehajtói joggal nem rendelkezne.

Az amerikai álláspont valahol félúton lehet, mert az Egyesült Államok korábban úgy fogalmazott, hogy ők sem támogatnák olyan képződmény létrejöttét, mint amilyen a boszniai Szerb Köztársaság, amivel áttételesen elismerték, hogy a daytoni szerződésben is voltak baklövések.

Pristinában rossz a vétel

A jelek szerint Pristina és Washington nincs egy hullámhosszon, és láthatóan vannak vételi zavarok azzal kapcsolatban, amit Washingtonból sugároznak Koszovó irányába, Amerika ugyanis nem tudja elfogadni, hogy a partnerség ellenére washingtoni szempontból nem kívánt döntések szülessenek.

A hétfő esti pristinai találkozót követően a két közvetítő nyilatkozott ugyan az újságíróknak, az viszont már csak valamikor kedden délután derült ki, hogy az Egyesült Államok két napos ultimátumot adott az amerikai követelések végrehajtására, de ez koránt sem jelenti azt, hogy csütörtökön arra ébredünk, hogy Koszovóban kitört a „pax Americana”.

A közvetítők azt kérték a koszovói miniszterelnöktől, hogy vonja ki a különleges rendőri erőket az önkormányzati épületekből Zvečanban, Leposavićban és Zubin Potokban, a megválasztott „3%-os polgármesterek” pedig valamilyen más lokációról dolgozzanak az új önkormányzati választásokig.

A koszovói miniszterelnök ezt korábban egyértelműen visszautasította, szerinte ugyanis nem Zoom-polgármesterekről van szó, hogy „home office” jellegű tevékenységet folytassanak, bár véleményünk szerint a 3%-os támogatottság még erre sem nagyon hatalmazza fel őket.

Az amerikaiak azt szeretnék, hogy a koszovói miniszterelnök minél előbb új önkormányzati választásokat írjon ki, amivel szemben szintén vannak „ellenkövetelések”, mint például a szerb szélsőségesek távozása, vagy a demokratikus rend helyreállítása, arról nem is beszélve, hogy a koszovói szerbek is feltételekhez kötik a részvételüket az újabb önkormányzati választásokon.

A közvetítők azt is követelték, hogy a koszovói albán vezetés térjen vissza a párbeszédhez, és amerikai részről megjegyezték, hogy Washington kitart a koszovói albánok mellett, de nem feltétlenül kíván olyan személyt támogatni, akiben nincs meg az együttműködési készség.

Amerika ezzel Kurti értésére adta, hogy képes különbséget tenni a koszovói nép és a pristinai vezetés között, egyúttal azt is tudatta vele, hogy a barátságnak ára van, és a koszovói vezetésnek többé-kevésbé, inkább többé, mint kevésbé, azt kell tennie, amit az Egyesült Államok diktál.

Ez Koszovó esetében még csak-csak elérhető, Szerbia vonatkozásában azonban jóval nehezebben valósítható meg.

A szerbiai elnök a találkozóval kapcsolatban közzétett -bejegyzésében nem szólt arról, hogy a „következő önkormányzati választási kísérleten” részt vesznek-e a koszovói szerbek, amire minden bizonnyal szükség lenne, hogy végre legitim, és nem csak legális képviselet jöjjön létre.

Miroslav Lajčák uniós közvetítő ugyan megjegyezte, hogy a szerbeknek részt kell venniük a választásokon, de nem ő az, aki ezt elrendelheti nekik, hanem Aleksandar Vučić, aki viszont bármikor elháríthatja a felelőséget, mondván, hogy nincs befolyása a koszovói szerbek felett, és erről nekik kell dönteniük.

Egy ilyen kijelentés persze „olcsó játék hülye gyerekeknek”, de időhúzásra mindenképpen jó, főleg a jelenlegi zavaros helyzetben, amikor a Balkánon mindenki mindenféle befolyás alatt áll, bár a koszovói állításokkal szemben Escobar amerikai részről nem hiszi, hogy a konfliktust Oroszország szervezi, arról viszont meg van győződve, hogy Moszkva örül a jelenlegi fejleményeknek.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava