Bulgária
POLITIKAI ZSÁKUTCA: Továbbra sincs kormány, érik a második előrehozott választás
A lassan bohózatba illő bolgár kormányalakítási próbálkozások folytatódnak, a legnagyobb frakcióval rendelkező párt, a Van Ilyen Nép (ITN) augusztus 10-én, majd a Bojko Boriszov vezette volt kormánypárt a Polgárok az Európai Bulgáriért (GERB) és a vele szövetséges Demokratikus Erők Uniója (SDS) miniszterelnök jelöltje, Daniel Mitov, augusztus 20-án visszaadta a kormányalakítási mandátumot az államfőnek. Nem is tehetett mást, mert a koalíciónak csak 63 helye van a 240 fős törvényhozásban, a többi párt pedig már korábban jelezte, hogy nem kívánja újra kormányzati pozícióba juttatni Boriszovot.
Egy év alatt három szavazás
Az elnöknek még van egy lehetősége, hogy felkérjen még egy pártot, ezúttal akármelyiket, de (valószínűleg) a harmadik legnagyobb erőt, a Bolgár Szocialista Pártot fogja. Ám a korábbiak tükrében vajmi kevés az esélye, hogy képes lesz koalíciós partnereket találni, így nem marad más, csak újra kiírni a választásokat.
Maja Manalova, a legkisebb parlamenti párt, a Kellj fel Bulgária! Jövünk! vezetője már jelezte, hogy a GERB és a török Mozgalom a Jogokért és Szabadságért kivételével minden más párttal nyitott a tárgyalásra. De a pártok közötti nézeteltérések miatt ezúttal is kevés az esélye az egyezségnek, már csak azért is, mert a legnagyobb párt, az ITN vezetője, Szlavi Trifonov jelezte, hogy pártja a kormányalakítási kísérletének bukása után ellenzékben van, s nem hajlandó támogatni semmilyen más formációt.
Így nem marad más, mint egy újabb ügyvivő kormány kinevezése és egy újabb előrehozott parlamenti választás, amit ősszel, vélhetően a novemberi elnökválasztással egy időben tartanak meg.
Ezzel Bulgáriában immár harmadjára járulnak az urnákhoz a választópolgárok ebben az évben.
Az április 4-i és a július 11-i választások kevés változás mellett (a második alkalommal az ITN több szavazatot szerzett a GERB-nél) ugyanazt az eredményt hozták: a frissen parlamentbe jutó korrupcióellenes pártok nem tudtak többséget szerezni, miközben a GERB, a Szocialista Párt és a török politikai mozgalom nem jelentett megfelelő koalíciós partnert. Így marad a politikai zsákutca.
A korrupció felszámolása
A nagy kérdés, hogy a televíziós talkshow-t vezető médiaszemélyiség, a kormánykritikusságával kiemelkedő Szlavi Trifonov miért nem hajlandó kormányozni: maga jelezte, hogy nem lesz miniszterelnök, viszont az általa javasolt személyek – legutóbb Plamen Nikolov közgazdász – nem kapták meg a megfelelő támogatást, már csak azért sem, mert számos személyről nem tudott megegyezni a lehetséges koalíciós pártokkal.
A Trifonov által vizionált, szakmailag elismert, ugyanakkor politikai tapasztalatokkal nem vagy alig rendelkező kormánytagok, az ad-hoc jelleggel összerakott, populista kormányprogram nem kapta meg a megfelelő támogatást.
Míg a kormányalakítás elhúzódik, addig folytatódik a Boriszov emberének tekintett főügyész, Ivan Gesev munkáját érintő parlamenti meghallgatások.
A Boriszov ellenlábasa, a szocialisták támogatásával 2016-ban megválasztott Rumen Radev államfő által kinevezett ügyvivő kormány már a július 11-i választás előtt is igyekezett gyengíteni a GERB-et.
Különböző korrupciós és megfigyelési botrányok megszellőztetésével (igaz, ez utóbbit az új parlamenti pártok kezdték), illetve intézményi vezetőváltásokkal erodálták a GERB imázsát és erejét, s ez a következő hónapokban is fennmarad. Más kérdés, hogy ennek oly nagy jelentősége nem volt a választásokra, pusztán néhány mandátumot veszített, a kormányalakításra való képtelenség viszont a nemrég felemelkedett pártok népszerűségét is kikezdheti.
Bulgária
JÁRULÉKOS MELLÉKHATÁS: Így veszti el a Lukoil Bulgáriát
A jövő év végén lejár az a felmentés, amit Bulgária kapott az EU-tól: ennek értelmében az unió egyedüli tagállamaként továbbra is importálhat/importálhatott orosz olajat tengeri útvonalon. Ha az engedélyt nem hosszabbítják meg, vagy Szófia előbb felmondja a megállapodást, akkor a nagy vesztes az az orosz olajipari óriás, a Lukoil lehet, amely eddig a gazdasági mellett komoly politikai befolyással is rendelkezett a balkáni országban.
Különleges körülmények
Bulgária tavaly több indokot is felhozott annak érdekében, hogy megkapja az engedélyt, azaz derogációt, amely lehetővé tette, hogy a legnagyobb orosz magánvállalat, a Lukoil továbbra is szállíthasson nyersanyagot a Fekete-tenger partján lévő Burgaszban működő Neftohim olajfinomítóba.
A tét hatalmas: a finomító havonta hárommillió hordónyi orosz olajat finomít, és ezzel, miközben megtermeli az ország GDP-jének a tizedét, az országban felhasznált dízel és benzin nyolcvan százalékát állítja elő.
E mellett az egyik legnagyobb munkaadó, legalább ötezer ember dolgozik a kikötőben és a finomítóban. Szófia egyik fő indoka az volt, hogy ha az ország nem kapja meg a derogációt, akkor gyors áremelkedés következik be a piacon, és ez veszélybe sodorja a gazdasági stabilitást.
A másik magyarázat pedig úgy szólt – és ennek nagyon nem örülnek Moszkvában – hogy a Burgaszból kikerült üzemanyag nagy részét az az Ukrajna kapja, amely másfél éve harcol az országra támadó orosz hadsereggel.
Vajon csak a benzinkutakra szállít a Lukoil, vagy a Burgaszból kikerülő üzemanyagból jut az ukrán tankokba is? (Forrás: X-platform)
Szófiai adatok szerint a Bulgáriából érkező üzemanyag az Ukrajnában felhasznált benzin és gázolaj harmadát teszi ki. A Lukoilnál természetesen cáfolják, hogy a cég – amely azért igencsak közel áll a Kremlhez – ellátná az ellenséget a háború folytatásához elengedhetetlenül szükséges üzemanyagokkal.
Az orosz polip
A Lukoil bulgáriai jelenléte annak ellenére egyre nagyobb veszélyben van, hogy a cég az utóbbi évtizedekben alaposan beépült a bolgár társadalomba.
A vállalat hatalmas lobbierővel rendelkezik, rossz nyelvek szerint miközben az utóbbi évek parlamenti választásai után csak nyögvenyelősen alakultak meg a kormánykoalíciók, amelyek azután meglehetősen rövid életűek voltak, a szavazás után azonnal létrejöttek a parlamentben az éppen aktuális „Lukoil-koalíciók”, amelyek szavatolták, hogy a törvényhozás nem fogad el olyan törvényeket, amelyek rontanának az orosz óriás bulgáriai helyzetén.
Közben a Lukoil kimondottan jó viszonyt igyekezett ápolni a bulgáriai oroszpárti médiumokkal, amelyek így egyben a Lukoil védelmezői is voltak.
Dejan Dobrev, a bolgár parlament energiaügyi bizottságának elnöke az utóbbi másfél évben közel húsz olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amely valamilyen formában korlátozta volna a Lukoil helyi befolyását, ám a kezdeményezések többsége elég hamar elhalt.
A Bulgária energiafüggetlenségének megteremtésén dolgozó politikus ugyanakkor eredményeket is elért: Szófia a nyáron felmondta azt az egyezményt, amely gyakorlatilag kizárólagos jogokat adott a Lukoilnak a Burgaszban lévő Roszenyec importterminálban, s közben elkezdődött annak a programnak a végrehajtása is, amelynek célja, hogy felkészítsék a burgaszi finomítót nem orosz olajok feldolgozására.
A Lukoil helyzetének megrendülése elsősorban amiatt következett be, hogy az ukrajnai válság miatt Szófia és Moszkva ellentétes oldalra került: a bolgár kormány egyértelműen a megtámadott ország mellett áll, amit azzal is kimutatott, hogy Oroszország rosszallása ellenére fegyvereket és lőszert küldött az agresszió áldozatává vált Ukrajnának.
Az is mutatja, hogyan állnak az orosz-bolgár kapcsolatok, hogy Szófia több hullámban több tucatnyi orosz diplomatát és kémet utasított ki az országból.
Mindenki veszít, még a Lukoil is
Valószínűleg az sem tetszett a Lukoilnak, hogy januárban életbe lépett az az új szabályozás, melynek értelmében az orosz cégnek Bulgáriában is kell adót fizetnie, s a beszedett pénz az energiabiztonsági alapba került volna.
Azért csak került volna, mert a Lukoil-lobbinak sikerült megakadályoznia, hogy az új szabály valóban életbe lépjen, helyi források szerint az oroszok eddig egy fillérnyi adót sem fizettek Bulgáriában. S ha sikerül is más szállítókat találni, a nyersanyag ára mindenképpen magasabb lesz, mint amennyiért a Lukoil vitte a nyersanyagot.
Amennyiben Brüsszel nem hosszabbítja meg a kivétel érvényességét, a burgaszi finomítóra várhatóan nehéz hónapok várnak, mert ugyan folynak a tárgyalások más szállítókkal, nehéz lesz pótolni az orosz olajat.
A Lukoilnak is fáj majd a bolgár piacról való kiszorulás: becslések szerint az orosz cég a kivétel időszakában évente legalább kétmilliárd dollárnyi profitot ért el.
Az sem kizárt, hogy Szófia még a derogáció lejárta előtt felmondja a burgaszi orosz kőolajexportról szóló megállapodást. Már megkezdődött a felmondás előkészítése és a kormány azt tervezi, hogy legalábbis átmeneti időre állami tulajdonba veszi a Neftohimet.
Az orosz olajipari cégek egész Európában nehéz helyzetben vannak: Olaszországban a Lukoil kénytelen volt eladni ottani finomítóját, Németországban pedig a másik óriás, a Rosznyeft kezében lévő cégeket államosította a berlini kormány.
Az Ukrajna elleni agresszió és az orosz „energiafegyver” Európa elleni bevetése következtében a jelek szerint Oroszország végleg elvesztette meghatározó európai energiaszállítói helyzetét: múlt télen az orosz gázszállítások minimumra csökkenése ellenére sem fagyott meg az EU, s miközben egyharmadról nyolc százalék alá csökken az orosz gáz részesedése az EU-s fogyasztásban, az unióban sikerült a nyár végére kilencven százalékosra feltölteni a tározókat.
Így, ha nem lesz durva a tél, akkor ismét válság nélkül úszhatja meg Európa a hideg időszakot.
-
Koszovó13 óra telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia4 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?