AZ ÖRÖK IFJÚSÁG NÖVÉNYE: A bosznia-hercegovinai szalmagyopár-biznisz tündöklése és bukása

A cikk meghallgatása

A mindentudó Wikipédia szerint, a szalmagyopár (Helichrysum) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó nemzetség. Mi, a botanika szépségei iránt kevésbé fogékonyak, hajlamosak vagyunk elhinni, hogy a Földközi-tenger térségében, köves talajon honos kórószerű valami valójában növény, és nem állat. Mert, ha állat lenne, akkor mászkálna.

A szalmagyopár-bonanza

Körülbelül hét évvel ezelőtt a szépségipar rájött, hogy a szalmagyopár kedvező hatással van a hölgyek bőrére, és mindjárt megfejelte egy marketing-szólammal, amely szerint az “örök ifjúság növénye”.

A szegényebb emberek némi aprópénz reményében el is kezdték szedni és árulni a “balkáni vadonban” burjánzó szalmagyopárt, de miután sokan szerettek volna örökkön örökké fiatalok maradni, a kereslet jócskán meghaladta a kínálatot.

A frissen szedett szalmagyopár kilójáért körülbelül három eurót fizettek, az ebből sajtolt olaj literjéért pedig kerek 3000 eurót, ezért sokan nekiláttak “beruházni”.

Először az élelmes hercegovinai horvátok döbbentek rá, hogy a szalmagyopárt termelni is lehet, őket követték az egyéb boszniai nemzetek, de a bolondéria nem kerülte el Montenegrót és Albániát sem. Egy szó, mint száz, pár év leforgása alatt Bosznia- Hercegovina világelsővé küzdötte fel magát a szalmagyopár termelésben.

Ehhez nyilván hozzájárult az is, hogy a jelentős termeléssel bíró Szíria kiesett a játékból. Ott mostanában legfeljebb szalmaözvegyek teremnek, miután a férfiak migránskodásra adják a fejüket az ismert és kevésbé ismert körülmények miatt, de az egy másik történet.

A szalmagyopár virágkora

A “hercegovácok” (Hercegovina lakossága nemzeti hovatartozástól függetlenül) hamarosan sárga aranyként kezdték emlegetni a szalmagyopárt: szó szerint és átvitt értelemben is nagyokat kaszáltak a növénnyel összefüggésben.

A bizniszből egyre többen szerettek volna gazdagodni, így hamarosan több ezer hektár addig megműveletlen, karsztos, köves földön indult meg a szalmagyopár termesztése.

Az előkészítő munkálatokban nehéz mezőgazdasági gépeket, több mint 300 lóerős traktorokat vetettek be a tárcsázás folyamán, így hamarosan kisárgultak a dombok, hegyoldalak Bosznia- Hercegovina szerte.

Hogy minél jobb legyen a termés vegyszeres védelmet alkalmaztak, teljesen figyelmen kívül hagyva azt az apróságot, hogy a kinyert illóolaj csak akkor adható el, ha nem tartalmaz szennyezőanyagot, azaz, ha ökológiailag tiszta.

A növényvédőszerek azonban mindenféle nem kívánt adalékokkal “gazdagították” a terméket, például nehézfémekkel és rovarölő szerek maradványaival, aminek következtében a hercegovinai szalmagyopárolaj ára szinte egyik-napról a másikra 400 euróra zuhant. Ha egyáltalán el lehetett adni, mert ha ilyesmi kerül a kenceficébe, akkor a gyártó legfeljebb magára kenheti az olaját.

A balkáni találékonyság

És a közmondásos “balkáni találékonyság” sem járult hozzá a renomé növeléséhez.

Ahmed Džubur, a mostari agro-mediterrán kar volt vezetője a klix.ba portálnak elmondta, hogy az ügyeskedők nem riadtak vissza semmitől sem, hogy minél nagyobb haszonra tegyenek szert. Így egyáltalán nem volt ritka, hogy a különféle okok miatt elsorvadó szalmagyopárt egyszerűen zöldre festették, vagy étolajjal “szaporították” az illóolajat.

– Ez vezetett végül a bosznia-hercegovinai szalmagyopár-termesztés katasztrófájához, a nemzetközi gyógyszer- és szépségipari szakértők ugyanis rájöttek, hogy a bosznia-hercegovinai beszerzések minősége nem megfelelő, és ezért kerülni kell az onnan származó termékeket

– mondta Džubur, aki időközben parlamenti képviselővé avanzsált, ezért rálátásába van arra, hogy a hercegovinai termelők húsz százalékának sikerült megőrizni az olaj kifogástalan minőségét és a külföldi üzleti partnereket.

Az esethez nincs sok hozzáfűzni való, hacsak annyi nem, hogy a fent elmondott történet a Balkán, főleg pedig Bosznia- Hercegovina esetében eléggé sajátos jelenségnek számít. Elvégre sokat próbált népről van szó, amely minden szalma(gyopár)szálban igyekszik megkapaszkodni.