Olvasási idő: 2 perc
A Szabad Európa rádió beszámolója szerint Szerbia folytatni kívánja befektetéseit a boszniai Szerb Köztársaság hadiipari cégeibe. Bosznia-Hercegovina volt védelmi miniszterhelyettese szerint az együttműködés közös érdek, ha egyes politikusok a hadiipari cégeket nem politikai céjaik megvalósítására használják fel.
Valahol érthető
A teslići Zrak katonai optikával foglalkozó cég után, amelyet még 2017-ben szereztek meg (Szerbia 51%-ban, a Szerb Köztársaság 49%-ban birtokolja a céget), most a banja lukai Kosmos aeronautikai és gépészeti cég áll a szerb hadiipar érdeklődésének középpontjában, amelyet az értesülések szerint vagy a szerb állam, vagy a belgrádi Yugoimport SPDR vásárol meg.
A Yugoimport szerbia hadiiparának exportját bonyolítja, de egyúttal katonai beszerzésekkel is foglalkozik.
A volt jugoszláv hadiipar Bosznia-Hercegovinában ragadt részei egyértelműen csak kivitelre dolgozhatnak, mert országon belül nincs igény szolgáltatásaikra és termékeikre.
A szerbiai érdeklődés viszont logikus, mivel a szerb haderő zömében még mindig ex-jugoszláv felszereléseket, fegyverrendszereket használ, és ezek karbantartása, felújítása mindig is a közben Boszniába szakadt cégek feladata volt.
Így például a bjeljinai Orao ez év februárjában 3,7 millió euró értékű szerződést írt alá a szerb légierővel az Orao vadászbombázók, illetve a Super Galeb-G4 gyakorlógépek motorjának felújítására.
Az elsősorban radarrendszerekre szakosodott Kosmos az utóbbi három évben 3,1 millió értékben végezte a szerb rakétarendszerek karbantartását, miközben még folyamatban van egy 1,5 millió euró értékű szerződés megvalósítása.
Aleksandar Radić belgrádi katonai elemző a Szabad Európának nyilatkozva azt mondta, hogy a boszniai hadiipari cégek fontos szerepet játszanak a szerb haderő modernizációjában, és a jelentős mértékben megnövekedő, főként a hagyományos észak-amerikai partnerek felé irányuló exportban.
Sok pénzről van szó, Belgrád értékelései szerint ez számára kifizetődő lesz, ezért gyakorlatiasan igyekszik viszonyulni a kérdéshez
– mondta Radić.
Mit szólnak ehhez a bosnyákok?
A Szabad Európa ezzel a kérdéssel Enes Bećirbašićot, Bosznia-Hercegovina volt védelmi miniszterhelyettesét kereste fel.
Bećirbašić véleménye szerint egyértelmű, hogy az együttműködés közös érdek, ám egyúttal fenntartásainak is hangot adott, mivel úgy találta, hogy egyes politikusok a régióban a hadiipari cégeket politikai céjaik megvalósítására használják fel.
Ez veszélyes dolog. Ebben a kontextusban Szerbia tulajdonosként való megjelenése egyes bosznia-hercegovinai hadiipari cégekben kellemetlen felhangokat penget meg
Bećirbašić véleménye szerint ez különösen igaz akkor, ha magas beosztású politikusok nyilatkozatait vesszük figyelembe, amelyek teljesen elfogadhatatlanok Bosznia-Hercegovina számára, és egyáltalán nem járulnak hozzá a jószomszédi viszonyok kialakításához.
Itt Bećirbašić nyilván elsősorban Milorad Dodikra, a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság elnökére gondolt, de akár Aleksandar Vulin szerb belügyminiszter is ide sorolható, aki a “szerb világ” doktrínájával keltett általános megbotránkozást a szomszédos országokban.
Erről a BALK is beszámolt, miután a Vulin által felvázolt “szerb világ” veszélyesen emlékeztet a miloševići rendszer által meghirdetett “minden szerb egy országban” doktrínájára.
