Olvasási idő: 4 perc
Nemcsak Magyarországon, hanem Szerbiában is felmerült, hogy a tálib hatalomátvételt követően lesz-e újabb menekülthullám, elárasztják-e az afgán menekültek a Balkánt, és a Balkánon keresztül Közép-Európát. A kérdést az egyik szerbiai napilap úgy fogalmazta meg, hogy megismétlődik-e a 2015-ös migránsválság a tálibok hatalomra kerülése miatt Afganisztánban? Szerbia mindenképpen kellemetlen helyzetben van, mert Bosznia-Hercegovina mellett az utolsó állomás az Európai Unió előtt, ráadásul három EU-országgal is határos, ezek közül azonban egyikben sem várják tárt karokkal a migránsokat.
Az új szírek
Bármennyire is messze van a Balkán Afganisztántól, nem zárható ki, hogy a tálib hatalomátvétel, hosszú távon pedig a saría törvénykezés bevezetése a délnyugat-ázsiai országban érezteti hatását Szerbiában és netalán Magyarországon is.
Napok óta emberek ezrei menekülnek Afganisztánból a szélsőségesek hatalomra kerülése miatt, akik hatályon kívül helyezték az összes világi törvényt, és bosszút hirdetett mindazokkal szemben, akik együttműködtek az amerikaiakkal. 
Ezért sokan Nyugatra menekülnek: a célállomáshoz vezető szárazföldi út pedig Törökországon és a Balkánon keresztül vezet, ezért nem kizárt, hogy újabb migránshullám alakul ki Európának ezen részén.
Szerb illetékesek szerint a tálibok hatalomra kerülése Afganisztánban egyebek mellett nagyszámú menekült érkezését jelentheti ebből az országból a Balkánra, de nem kell attól tartani, hogy megismétlődik a 2015-ös migránsválság.
Szerb részről ugyanakkor megjegyzik, hogy Szerbia nincs kellemes helyzetben, mert az utolsó állomás az EU-ba vezető balkáni migránsútvonalon, de ez így volt korábban is, és vélhetően mindaddig így is marad, amíg az országot nem veszik az Európai Unióba.
A belgrádi Blic című napilap szerint Szerbia helyzetét az is nehezíti, hogy az Egyesült Államok megkérte Albániát és Koszovót az amerikai vízumért folyamodó afgán menekültek ideiglenesen befogadására.
Bár az nem tűnik reális veszélynek, hogy az Albániában és Koszovóban amerikai vízumra várakozó afgánok egyszer csak “migránskodásra adnák a fejüket”, de azért a jelenlegi bizonytalan helyzetben ennek ellenére felmerül a kérdés, hogy a Balkán, vagy mindenekelőtt Szerbia készen áll-e egy esetleges új ázsiai menekültáradatra?
Ha netalán mégis lesz új migránshullám, akkor a balkáni migránsútvonalon az afgánok lehetnek az új szírek, akik a történtek után joggal mondhatják, hogy politikai üldöztetésnek lehetnek kitéve hazájukban.
A kulcskérdés Törökország
Radoš Đurović, a menedékkérőket védelmező és segítő belgrádi központ (Centra za zaštitu i pomoć tražiocima azila, APC/CZA) igazgatója egyetért azokkal a véleményekkel, hogy az újabb menekülthullám az elkövetkező időszakban Afganisztánból érkezhet.
Törökországban már hónapokkal ezelőtt megnövekedett a menedékkérők száma. A továbbiakban minden bizonnyal fokozódik az Afganisztánból érkező menekültek mozgása, különösen, ha megnyitják előttük az utat az ország elhagyására. Az afgánok a nyelvi hasonlóság miatt mindenekelőtt Iránba menekülnek, de Törökországba is, amely nincs olyan messze tőlük, mint amennyire az nekünk tűnik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy több mint 27 millió ember él Afganisztánban, és hogy a tálib kormány nagyon szélsőséges, nagyon hasonlít az al-Kaidához, mert hatályon kívül helyez minden világi törvényt
– hangsúlyozta a Blicnek nyilatkozva Đurović, aki emlékeztet arra, hogy a tálibok nőket és gyerekeket használtak öngyilkos merénylőknek.
Szerinte az a kulcskérdés, hogy Törökország miként viszonyul az Afganisztánból érkező menekültekhez.
Meglátjuk, hogy Törökország köt-e megállapodást ebben a témában az EU-val, vagy egyszerűen csak Európa felé tolja a migránsokat. Az EU-nak természetesen készen kell állnia arra, hogy újabb migránsok érkeznek a görög szigetekre. A menekültáradat Szerbiában már megnövekedett, az év elejétől július 1-ig több mint 27 ezren léptek be az országba. A legtöbb migráns Afganisztánból érkezett, 38 százalék, majd Szíriából 20 százalék, de jönnek Szomáliából és Irakból is
– hangsúlyozza Đurović.
Ez nehezen hasonlítható össze a 2015-ös számokkal, de egyelőre (még) nem hangzott el a “merkeli hívószó”, mint hat évvel ezelőtt.
A menekültügyi hivatal nem aggódik
Vladimir Cucić, szerbiai menekültügyi és migrációs biztos úgy véli, hogy Szerbiának jelenleg nincs oka aggodalomra.
Úgy gondoljuk, hogy a folyamat, amely másfél hónapja zajlik a szemünk előtt, túl gyors és időnként annyira dinamikus volt, hogy most részünkről minden következtetés komolytalan és szakszerűtlen lenne azzal kapcsolatban, hogy mi történik a következő hónapokban
– nyilatkozta Cucić, aki megjegyezte, hogy történjen bármi is, olyan eseményekről van szó, amelyek Szerbiától több mint 7000 kilométerre játszódnak.
Szerinte aggodalomra az adhat okot, ha majd 5000, 10 000 vagy 20 000 ember hagyja el Afganisztánt, de “egyelőre csak százak, legfeljebb ezrek vannak bizonyos útvonalakon”.
A tálib akcióktól függ, hogy lesz-e tömeges megmozdulás a lakosság részéről
– jegyezte meg Cucić, aki szerint előfordulhat, hogy a távozás szivárgásszerűen megy végbe, és évekig tart.
A szerbiai menekültügyi főbiztosság szerint jelenleg 3886 migráns tartózkodik a befogadó és menekültügyi központokban, ennek 30 százaléka, vagyis 1170 ember származik Afganisztánból. Szerbia körülbelül 6000 ember befogadására képes a rendelkezésre álló kapacitások alapján.
