Afganisztán
LESZ-E ÚJ MENEKÜLTHULLÁM? Jönnek az afgánok, akik a tálib hatalomátvétel után esetleg az új szírek lesznek?

Nemcsak Magyarországon, hanem Szerbiában is felmerült, hogy a tálib hatalomátvételt követően lesz-e újabb menekülthullám, elárasztják-e az afgán menekültek a Balkánt, és a Balkánon keresztül Közép- Európát. A kérdést az egyik szerbiai napilap úgy fogalmazta meg, hogy megismétlődik-e a 2015-ös migránsválság a tálibok hatalomra kerülése miatt Afganisztánban? Szerbia mindenképpen kellemetlen helyzetben van, mert Bosznia- Hercegovina mellett az utolsó állomás az Európai Unió előtt, ráadásul három EU-országgal is határos, ezek közül azonban egyikben sem várják tárt karokkal a migránsokat.
Az új szírek
Bármennyire is messze van a Balkán Afganisztántól, nem zárható ki, hogy a tálib hatalomátvétel, hosszú távon pedig a saría törvénykezés bevezetése a délnyugat-ázsiai országban érezteti hatását Szerbiában és netalán Magyarországon is.
Napok óta emberek ezrei menekülnek Afganisztánból a szélsőségesek hatalomra kerülése miatt, akik hatályon kívül helyezték az összes világi törvényt, és bosszút hirdetett mindazokkal szemben, akik együttműködtek az amerikaiakkal.
Ezért sokan Nyugatra menekülnek: a célállomáshoz vezető szárazföldi út pedig Törökországon és a Balkánon keresztül vezet, ezért nem kizárt, hogy újabb migránshullám alakul ki Európának ezen részén.
Szerb illetékesek szerint a tálibok hatalomra kerülése Afganisztánban egyebek mellett nagyszámú menekült érkezését jelentheti ebből az országból a Balkánra, de nem kell attól tartani, hogy megismétlődik a 2015-ös migránsválság.
Szerb részről ugyanakkor megjegyzik, hogy Szerbia nincs kellemes helyzetben, mert az utolsó állomás az EU-ba vezető balkáni migránsútvonalon, de ez így volt korábban is, és vélhetően mindaddig így is marad, amíg az országot nem veszik az Európai Unióba.
A belgrádi Blic című napilap szerint Szerbia helyzetét az is nehezíti, hogy az Egyesült Államok megkérte Albániát és Koszovót az amerikai vízumért folyamodó afgán menekültek ideiglenesen befogadására.
Bár az nem tűnik reális veszélynek, hogy az Albániában és Koszovóban amerikai vízumra várakozó afgánok egyszer csak „migránskodásra adnák a fejüket”, de azért a jelenlegi bizonytalan helyzetben ennek ellenére felmerül a kérdés, hogy a Balkán, vagy mindenekelőtt Szerbia készen áll-e egy esetleges új ázsiai menekültáradatra?
Ha netalán mégis lesz új migránshullám, akkor a balkáni migránsútvonalon az afgánok lehetnek az új szírek, akik a történtek után joggal mondhatják, hogy politikai üldöztetésnek lehetnek kitéve hazájukban.
A kulcskérdés Törökország
Radoš Đurović, a menedékkérőket védelmező és segítő belgrádi központ (Centra za zaštitu i pomoć tražiocima azila, APC/CZA) igazgatója egyetért azokkal a véleményekkel, hogy az újabb menekülthullám az elkövetkező időszakban Afganisztánból érkezhet.
– Törökországban már hónapokkal ezelőtt megnövekedett a menedékkérők száma. A továbbiakban minden bizonnyal fokozódik az Afganisztánból érkező menekültek mozgása, különösen, ha megnyitják előttük az utat az ország elhagyására. Az afgánok a nyelvi hasonlóság miatt mindenekelőtt Iránba menekülnek, de Törökországba is, amely nincs olyan messze tőlük, mint amennyire az nekünk tűnik. Nem szabad elfelejtenünk, hogy több mint 27 millió ember él Afganisztánban, és hogy a tálib kormány nagyon szélsőséges, nagyon hasonlít az al- Kaidához, mert hatályon kívül helyez minden világi törvényt
– hangsúlyozta a Blicnek nyilatkozva Đurović, aki emlékeztet arra, hogy a tálibok nőket és gyerekeket használtak öngyilkos merénylőknek.
Szerinte az a kulcskérdés, hogy Törökország miként viszonyul az Afganisztánból érkező menekültekhez.
– Meglátjuk, hogy Törökország köt-e megállapodást ebben a témában az EU-val, vagy egyszerűen csak Európa felé tolja a migránsokat. Az EU-nak természetesen készen kell állnia arra, hogy újabb migránsok érkeznek a görög szigetekre. A menekültáradat Szerbiában már megnövekedett, az év elejétől július 1-ig több mint 27 ezren léptek be az országba. A legtöbb migráns Afganisztánból érkezett, 38 százalék, majd Szíriából 20 százalék, de jönnek Szomáliából és Irakból is
– hangsúlyozza Đurović.
Ez nehezen hasonlítható össze a 2015-ös számokkal, de egyelőre (még) nem hangzott el a „merkeli hívószó”, mint hat évvel ezelőtt.
A menekültügyi hivatal nem aggódik
Vladimir Cucić, szerbiai menekültügyi és migrációs biztos úgy véli, hogy Szerbiának jelenleg nincs oka aggodalomra.
– Úgy gondoljuk, hogy a folyamat, amely másfél hónapja zajlik a szemünk előtt, túl gyors és időnként annyira dinamikus volt, hogy most részünkről minden következtetés komolytalan és szakszerűtlen lenne azzal kapcsolatban, hogy mi történik a következő hónapokban
– nyilatkozta Cucić, aki megjegyezte, hogy történjen bármi is, olyan eseményekről van szó, amelyek Szerbiától több mint 7000 kilométerre játszódnak.
Szerinte aggodalomra az adhat okot, ha majd 5000, 10 000 vagy 20 000 ember hagyja el Afganisztánt, de „egyelőre csak százak, legfeljebb ezrek vannak bizonyos útvonalakon”.
– A tálib akcióktól függ, hogy lesz-e tömeges megmozdulás a lakosság részéről
– jegyezte meg Cucić, aki szerint előfordulhat, hogy a távozás szivárgásszerűen megy végbe, és évekig tart.
A szerbiai menekültügyi főbiztosság szerint jelenleg 3886 migráns tartózkodik a befogadó és menekültügyi központokban, ennek 30 százaléka, vagyis 1170 ember származik Afganisztánból. Szerbia körülbelül 6000 ember befogadására képes a rendelkezésre álló kapacitások alapján.

Albánia
ÖNGÓL: Több, mint 150 afgán rekedt Albániában a nem hiteles kanadai dokumentumok miatt

2021 októberében a FIFA azt ünnepelte, hogy több, mint 150 embert menekített ki a tálibok által ellenőrzött Afganisztánból. A szervezet arra számított, hogy a sportolókból és emberi jogi aktivistákból álló afgán csoportot rövid idő alatt Kanadába telepítik át. A tálib hatalomátvételt követően az észak-amerikai ország több mint húszezer kiszolgáltatott afgán befogadását tervezte, köztük női vezetők, emberi jogi aktivisták és újságírók számára nyújtott volna védelmet, hogy megóvja őket a radikális iszlamista tálibok megtorlásától. Most viszont kiderült, hogy 150 afgán rekedt Albániában, mert nincsenek rendben a Kanadától kapott papírjaik.
Nem hamisak, de nem is hitelesek
A beutazáshoz szükséges dokumentumok Marilou McPhedran kanadai szenátor irodájából származnak. Ámbár McPhedran segítségével a csoport elhagyta Afganisztánt, most nem tudja megtenni a transzatlanti utat Kanadába, mert az ottawai szövetségi kormány szerint a dokumentumok nem hitelesek, és ezáltal érvénytelenek.
A hírt először a The Globe and Mail kanadai napilap közölte egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva.

A kanadai szenátor állítólag a védelmi miniszter kabinetfőnökétől kapott sablon alapján állította ki a dokumentumokat (Forrás: Twitter, Marilou McPhedran)
A FIFA korában arra számított, hogy a teljes csoportot, amelynek sportolók és emberi jogi aktivisták a tagjai, rövid időn belül Kanadába telepítik át, merthogy megkapták a kanadai úti okmányokat. A dokumentumokat McPhedran irodája küldte a FIFÁ-nak, amely aztán szétosztotta azokat az afgánok között.
Az afgánok nevét is tartalmazó okmányok alapján két évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy a kanadai hatóságok, vagy éppenséggel az ottawai kormány engedélyezte az afgánok számára a beutazást, ez azonban azóta sem történt meg, az afgánok Albániában vesztegelnek.
Az eset nagy visszhangot váltott ki Albániában és Kanadában is. Az albán hatóságok folytatják a dokumentumok hitelességének vizsgálatát, miközben (vélhetően a FIFÁ-val karöltve) gondoskodnak az érintett afgánokról.
Kiszivárgó hírek szerint a FIFÁ-val kapcsolatban álló 163 afgán menekült, akiknek nem engedélyezték a Kanadába történő beutazást, az elmúlt másfél évet egy albániai szállodában töltötte.
Lényegében arról van szó, hogy a kérdéses okmányok bár nem hamisak, de nem is közhitelesek, és ezáltal érvénytelenek.
Egy kanadai szövetségi illetékes szerint, akit nem nevezett meg a Globe, összesen 228 afgán volt kapcsolatban a FIFÁ-val, és kapott okmányokat McPhedran irodájától.
Ezek az afgánok most két folyamatban lévő bírósági eljárásban próbálják kötelezni a kanadai kormányt, hogy fogadja el a dokumentumokat, és engedélyezze számukra a belépést Kanadába.
A meg nem nevezett kanadai illetékes szerint ugyanakkor az afgánok egyike sem nyújtott be hivatalos kérelmet, hogy az ottawai kormány afgán menekültekre vonatkozó különleges bevándorlási programjának keretében utazzon Kanadába.
Folyik a huzavona
Közben folyik a huzavona a kérdéses okmányok körül, mivelhogy az ügyben van egy jogértelmezési csavar, vagyis keletkezett egy hiátus, fekete lyuk, vagy nevezzük bárminek, a valódi közhiteles okmányokat ugyanis a kanadai törvények szerint vagy a szövetségi bevándorlási minisztérium, vagy a kanadai globális ügyek minisztériuma bocsátja ki, és nem egy szenátor irodája.
Ezek után aligha meglepő a kanadai kormánynak az álláspontja, miszerint a szenátor asszony irodájából származó dokumentumok nem közhitelesek, és az ügyet a rendőrséghez utalták, ami azt jelzi, hogy okirathamisításra gyanakodnak.

Afgán menekültek egy szerbiai befogadó központban (Forrás: BALK)
McPhedran ugyanakkor fenntartotta azt az álláspontját, hogy ő és irodája jóhiszeműen küldte ki a szenátori dokumentumokat, hogy segítsen a veszélyben lévő afgánokon, a dokumentumok kiállításához szükséges sablont pedig a védelmi miniszter kabinetfőnökétől kapta.
Egy bírósági beadványban McPhedran közölte, hogy irodája 640 ilyen levél kiadásában közreműködött, vagyis még előbukkanhatnak „nem közhiteles afgánok”.
A középutas vagy mérsékelten konzervatívnak tekinthető Globe and Mail az üggyel kapcsolatban megállapította, hogy Kanada és más NATO-szövetségesek nagyrészt kudarcot vallottak azoknak az afgánoknak a megmentésére tett erőfeszítésekben, akiknek a brutális fundamentalista tálib rezsim 2021. augusztusi hatlomátvételével párhuzamosan menedékjogot ígértek.
Azokban az időkben a FIFÁ-ra óriási nyomás nehezedett, hogy segítsen megmenteni a női sportolókat, mert fennállt a veszélye, hogy a tálibok esetleg üldözik őket.
A FIFA segít
A FIFA szóvivője az üggyel kapcsolatban a Globe-nak elmondta, hogy a csoport 2021. novemberben történt kimenekítése óta a nemzetközi labdarúgószövetség fedezi az afgán sportolók, a hozzájuk kapcsolódó személyek és a jogvédők költségeit, vagyis fizetik a számukra biztosított szállást, étkezést, egészségügyi ellátást és az egyéb felmerülő számlákat.
A csoport számára emellett tanácsadási támogatást, angolórákat és személyenként havi 50 dolláros ösztöndíjat is biztosítanak.
A BALK úgy tudja, hogy központi megbízás alapján Albániában egy magyar női festőművész segít a menekült nőknek és gyerekeknek, hogy a művészet segítségével dolgozzák fel a traumákat.
A FIFA-szóvivő elmondta, hogy a csoportba tartozó gyermekek iskoláztatását, óvodáját és egyéb gondozását az UNICEF és a Save the Children intézi, ezek a szervezetek a csoport tagjainak jogi támogatást nyújtanak az állandó lakóhely biztosításához.
Az előzményekhez tartozik, hogy miután az amerikai és a NATO-erők kivonulása után a tálibok 2021-ben visszaszerezték a hatalmat Afganisztán felett, Albánia beleegyezett, hogy legalább egy évre több ezer afgán menekültet fogad be.
Ez alapvetően azokra az Egyesült Államokba tartó afgánokra vonatkozott, akik vízumellenőrzés alatt álltak, és a vízumhoz szükséges átvilágítás befejezésére vártak.
Kapcsolódó cikk
Amikor 2021-ben világossá vált, hogy Kanada nem fogadja be az FIFA által kimenekített afgánokat, a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség azon kezdett dolgozni, hogy egy harmadik országot találjon nekik, ahol letelepedhetnek.
A forrás szerint a szervezet arra számít, hogy sikerül megoldást találni, ugyanakkor „alternatívaként” elvárja, hogy Kanada tartsa tiszteletben a McPhedran szenátor asszony által kiadott dokumentumokba foglalt kötelezettségvállalásokat.
Harmadik lehetőségként az is felmerülhet, hogy az afgánok Albániában maradnak, ha ebbe netalán beleegyeznek, merthogy nem ezt ígérték nekik, és „nem ilyen lóról álmodtak”.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia5 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt