Szerbia
KARDINÁLIS KÉRDÉS: A hugyozás, amely megrengette a színházat és a vajdasági értékrendet

Éppen az a bajom, hogy összeesküvés elméleteket gyártunk, miközben semmi mögöttese sincs egyiknek sem, egyikre sem tudjuk azt mondani, hogy ahá, ez volt az. Én az utóbbi pár napban ténylegesen hajlandó vagyok azt hinni, hogy az történt, ami történt: valaki megnézte a Kazimír és Karolinát valahol, talán Feketicsen, talán Csantavéren, vagy valahol, (netalán felvételről), aztán vagy félreértett valamit, vagy túlbuzgott benne a teljesítővágy, és kicsit durvábban reagálta le ezt, mint amennyit valóban megért – nyilatkozta a Tanyaszínház vasárnapi előadását követően a BALK-nak Lénárd Róbert, a darab rendezője. A következő napokban több interjút is közlünk az egyik oldalról. Megpróbáljuk a másik oldalt is megszólaltatni, bár erre nem túl sok reményt látunk, miután Pásztor István, a vajdasági magyar közélet fő mozgatórugója „elzárkózott mindennemű vádaskodástól, üzengetéstől és magyarázkodástól a sajtón keresztül”.
Régóta emlegeti
Lénárd szerint nem újkeletű dolog, hogy Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség és a vajdasági parlament elnöke azt szeretné, hogy a színházak vezetői leülnének a Magyar Nemzeti Tanáccsal (MNT).
Pásztor István az MNT elnökének, Hajnal Jenőnek címzett levelében azt írja, hogy Hajnal finoman fogalmazott a darabbal kapcsolatban, és ezzel megteremtette a lehetőségét, hogy lefasisztázzák, illetve összemossák az alkotói szabadságot a Tanyaszínház eszményével, az pedig nem más, mint mindenkihez szólni, a gyerekektől az idősekig.
– tette fel a kérdést Lénárd.
Pásztor levelében megjegyzi, hogy alkotói szabadság és a prasnyaság úgy jár egymással kéz a kézben, ahogyan Lénárd Róbert önmagát Ödön von Horváth-hoz hasonlíthatja, a mai Vajdaságot pedig 1933 Berlinjéhez.
– fejtette ki a „betiltott darab” rendezője.
Még nem akar emigrálni
Pásztor István felveti, hogy a különbség Ödön von Horváth és Lénárd Róbert között az, hogy Lénárdot nem üldözik, ő az Újvidéki Színházban dolgozik és a Tanyaszínház folytonos-folyamatos rendezője (ami némi túlzás, 2014-ben rendezett legutóbb a Tanyaszínházban, a szerkesztő megjegyzése), míg Ödön von Horváthot üldözték, emigrált. Adódott a kérdés, készen áll-e Lénárd arra, hogy emigráljon?
A VMSZ elnöke szerint a nézők „elszenvedik” a Tanyaszínház előadásait.
Lénárdnak erről nincs tudomása.
A napokban a BALK közzéteszi a színészek véleményét is.
P*na helyett p*nci
A levélben „kardinális kérdés” a csúnya szavak használata. Pásztor megjegyzi, hogy volt, aki odament hozzájuk (feltételezhetően a színészekhez) előadás közben, és megkérte őket, hogy az ocsmány szavakat, káromkodásokat „helyettesítsék már lájtosabbal”. Így a p*na helyett p*nci lett a végére.
A VMSZ elnöke szerint a Kazimír és Karolina alkotói abból csinálnak szabadságkérdést, hogy fasizmust vizionálnak, miközben az anyukák eltakarják az ötévesek szemét, a nagyszülők pedig befogják az unokák fülét?
– írta Pásztor, amire Lénárd Róbert elég hevesen reagált.
A VMSZ elnöke egy szóval sem említi azt a súlyos társadalomkritikát, amelyet az előadás több helyen is megfogalmaz a politikával általában, de az aktuális politikával szemben is.
Pásztor István levelében megjegyzi, hogy olyan határokon lép túl a Tanyaszínház, ami összeegyeztethetetlen a vajdasági magyar közösség értékrendjével. Megkérdeztem Lénárd Róbertet, hogy véleménye szerint milyen értékrendről van szó?
– válaszolta a BALK -kérdésére Lénárd Róbert.

A vasárnapi előadás közönsége, négyszáz-ötszáz néző
A tilalmat követően a Tanyaszínház társulata a „kavillósi bázison” játssza még a héten a darabot, a Kazimír és Karolina rendezője szerint abban viszont van valami, hogy esetleg korhatárossá lehetne, vagy lehetett volna tenni 8-10 év körüli határvonallal, mert arra tényleg nem figyeltek, hogy egy három éves gyerek is megnézhesse. Lénárd megismételte: a Tanyaszínháznak az a missziója, hogy a színházat elvigye bizonyos helyekre, ezért a jelenlegi kényszerhelyzettel, hogy csak Kavillón játszák a darabot, nem teljesül ez a misszió.

Szerbia
Szerb elnöki közlés szerint közös Stratégiai Tanácsot hoz létre Szerbia és Magyarország

A szerb elnök egy televíziós műsorban vasárnap arról beszélt, hogy Szerbia és Magyarország közös Stratégiai Tanácsot hoz létre, és ezzel új szintre emelik a két ország közötti együttműködést, miután gazdasági téren már eddig is jelentős előrelépések történtek. Aleksandar Vučić szerint az ezzel kapcsolatos első együttes ülést már májusban megtartják Szerbiában. A jelek szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök szombaton (március 25-én) nem csak egy biliárdpartira ugrott le Belgrádba.
A Stratégiai Tanács létrehozása
A szerb elnök a belgrádi Pink Televízió vendége volt, ahol egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy „stratégiai párbeszédet” folytatott a magyar a miniszterelnökkel.
Kapcsolódó cikk
Vučić ezzel kapcsolatban annak a várakozásának adott hangot, hogy hamarosan egy új szerv jön létre a két ország közötti együttműködés keretében.
A szerb elnök jelezte, hogy májusban (kibővített) csúcsértekezletet tartanak, amelynek keretében a két államfő mellett a két kormány teljes létszámban ül le tárgyalni.
– mondta a szerb elnök, aki hozzátette, hogy a biztonság tekintetében még inkább szorosra lehetne fűzni a Szerbia és Magyarország közötti együttműködést.
– jelentette ki a szerb államfő, aki utalt Orbán Viktornak arra a kijelentésére, hogy soha nem volt ilyen erős a két ország közötti együttműködés, a kapcsolatok történelmi magaslatokban vannak, amit „fantasztikus dolognak” nevezett.
Pásztort külön kiemelte
A szerb elnök úgy fogalmazott, hogy mindez a két ország állampolgárainak az érdeme, szerbeknek és magyaroknak egyaránt, Pásztor Istvánt, a Vajdasásig Magyar Szövetség elnökét viszont név szerint is kiemelte, mint azt a személyt, aki ebben a tekintetben sokat segített, de fél szóval megemlítette Orbán Viktor és a maga érdemeit is.
– húzta alá Vučić, aki úgy látja, hogy ez az együttműködés nagyon hasznos lesz a két ország lakosságának a szempontjából.
A szerb elnök itt említette meg azt is, hogy Szerbia a múlt télen biztonságban volt, mert jelentős gáztartalékokkal rendelkezett, amelyek ma is elérik az 520 millió köbmétert, amit 700 millió köbméterre szeretnének emelni, hogy „gondtalanul menjenek neki” a következő télnek.
Vučić kitért arra is, hogy Bulgária felé épül az interkonnektor, hogy az ország más irányból is gázhoz juthasson, nem csak a Balkáni Áramlaton keresztül, miközben az oroszok megengedték Szerbiának, hogy a törzsudvarnoki tároló hozzájuk tartozó részében további 100 millió köbméter gázt tartalékoljanak.
A szerb elnök innen más témák felé kanyarodott el, és a sportról kezdett beszélni, nem először a műsor során, mivel az interjú elején már megemlítette, hogy a Crvena Zvezdának szurkol, nem titkolva azt sem, hogy a vezető szerbiai klubok mennyivel tartoznak az államnak.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Isten háta mögött (Visky András: Kitelepítés)
-
Montenegró4 nap telt el azóta
Potyognak a letartóztatások Montenegróban, egy főrendőr után elkapták a „kriptokirályt” is
-
Bosnia5 nap telt el azóta
Szijjártó szerint Magyarország nem akarja kivezetni az orosz irányból érkező gázszállítást