Connect with us

Horvátország

LOKRUMI SZUPER SZTORIK: A bencések átka és Oroszlánszívű Richárd kalandjai, avagy nem árt óvatosnak lenni

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

lokrum
Olvasási idő: 2 perc

A Dubrovniki óváros kikötőjétől nem egész 700 méterre fekvő Lokrum szigete a dubrovnikiak és a városba látogató turisták egyik kedvenc kirándulóhelye. Jó néhány történelmi személyiség járt itt, aki aztán nem természetes halállal távozott az árnyékvilágból.

Oroszlánszívű Richárd imái

Lokrum szigete nevét a valaha itt dúsan burjánzó vad narancsfákról kapta, de a sziget legendája nem a narancsfákkal, hanem III. Richárd angol királlyal kezdődik, akinek gályáját a szentföldi hadjáratról hazafelé tartva Lokrumnál vetette partra a .

A viharos utazás során, Oroszlánszívű Richárd „becenevét némileg meghazudtolva”, folyamatosan imádkozott a Szűzanya segítségét kérve, és fogadalmat tett, hogy a partraszállása helyén illetve hazatérése után Angliában két templomot emel Mária tiszteletére. A dubrovnikiak, amint észlelték a Lokrumnál megfeneklő hajót, egy küldöttséget indítottak a hit hős védelmezőjeként ismert királyért, akit azután a városban jól tartottak.

Ennek oka többek között nemcsak a koronás főnek kijáró tisztelet volt, hanem az is, hogy a ragusai köztársaság igen élénk kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn az angol királysággal.

A király fogadalmáról értesülve pedig minden követ megmozgattak, hogy „átirányítsák” a fogadalmi templom építésére szánt eszközöket a dubrovniki székesegyház felújítására, mondván, hogy a királynak egy cseppet sem kell aggódnia, mert a templomot majd maguk a dubrovnikiak építik fel – a katedrális felújítása után.

A bencések átka

A tulajdonképpeni „szuper sztori” azonban a bencésekhez fűződik, akiknek a kolostora szinte a 18. század végéig ott állt a sziget déli végében, romjai még ma is láthatók és a lokrumi füvészkertben. A kolostor maradványai között filmezték a Trónok harca egyes jeleneteit, a Vastrón replikájába ma bárki beülhet, ha Lokrumra látogat.

A század végén a városállam annyira elszegényedett, hogy kétségbeesett intézkedésként a Szenátus megszavazta a sziget eladását. LOKRUMI SZUPER SZTORIK: A bencések átka és Oroszlánszívű Richárd kalandjai, avagy nem árt óvatosnak lenni

Az utolsó bencés szerzetesek 1799. január 4-én hagyták el a szigetet, de a legenda szerint az utolsó mise után – mivel még villany nem volt, hogy lekapcsolják – fejtetőre fordított égő gyertyákkal háromszor megkerülték a szigetet, megátkozva mindenkit aki a szigetet személyes „élvezkedésre” használja, vagy bármit elvisz a szigetről, legyen az egy pávatoll, kavics vagy növénymag.

Az átkot – állítólag – csak úgy lehet megtörni, ha valaki összegyűjti az össze viaszcseppet, amelyek a bencések gyertyáiról hullottak a sziget talajára.

Működik az átok

Az átok működőképesnek bizonyult. Először az a három dubrovniki arisztokrata halálozott el, aki javasolta a sziget eladását a szenátusnak, majd ezt követte a Lokrum közelében 1859-ben zátonyra futó osztrák Triton Brigg katasztrófája, ami majdnem száz tengerész halálát okozta.

Miksa főherceg, aki akkoriban az osztrák haditengerészet főparancsnoka volt, kiszállt a helyszínre, és szinte azonnal beleszeretett a picinyke szigetbe, ahol a néhai bencés kolostor egyik szárnyában felépítette nyaralóját.

Nyilván nem hallott az átokról, így a kérészéletű mexikói császárságának sortűz vetett véget.

Ugyancsak Lokrumon nyaralt Rudolf főherceg is, a mayerlingi tragédia főszereplője, de megfordult itt Erzsébet (Sissi) oszták császárné és magyar királyné, aki a genfi tó partján esett merénylet áldozatául.

A sziget utolsó tulajdonosa Windischgrätz hercegnő volt, aki 1919-ben adta el Lokrumot a jugoszláv kormánynak 11 millió koronáért.

Jugoszlávia széthullásáért már nem a bencések átka okolható, bármennyire romantikusnak tűnik is az ötlet, és elgondolkodtatónak a felvetés.

Mindenek tudatában azonban érthető, hogy a mai napig nincs dubrovniki születésű ember, aki egyetlen éjszakát is Lokrum szigetén töltene.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Montenegró

Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Petrovac, Montenegrói tengerpart
Petrovaci tengerpart, ahol a jelek szerint egyre kevesebb a turista (Forrás: Internet)
Olvasási idő: 2 perc

A montenegrói tengerparton arra panaszkodnak, hogy hiányzik a munkaerő, mert a helyiek átmennek Horvátországba dolgozni, ahol többet tudnak keresni, és ahol a jobban fizető vendégek dominálnak. A délszláv nyelvek hasonlósága miatt nincsenek megértésbeli akadályok a montenegrói munkaerő és a horvát munkáltatók között.

Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton

Mindjárt itt a nyári turisztikai szezon, Montenegróban azonban a turizmusban szervezési problémákkal küzdenek, a dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis nem lesz elegendő ember, aki ellássa a vendégeket.

Ilija Armenko, turisztikai szakember a podgoricai Dan hírportálnak nyilatkozva rámutatott, hogy a helyzet rendkívül összetett, mert Montenegró, bár vonzó úti célként ismert, kezdi elveszteni a lépést a régióval.

Mindenki panaszkodik, hogy munkaerőhiány van, mert Horvátországba magasabbak a bérek, és ott a jobban fizető vendégek dominálnak. A helyzet az, hogy még a vendéglők kinyitásához sincs elegendő munkaerő

– jelentette ki Armenko, aki szerint hiába emelik a montenegrói vendéglősök a béreket, amikor a szomszédos Horvátországban akár 3500 eurót is kereshet egy főszakács.

Nálunk 30-40 százalékkal magasabbak a fizetések, mint korábban, így egy főszakács fizetése 2000 euró, Horvátországban viszont a főszakácsok 3500 eurót is megkeresnek, ezért a legtöbben oda mennek. A munkaerő odamegy, ahol jobbak a feltételek

– mondta a turisztikai szakember, aki szerint az is problémát jelent, hogy rövid a szezon, amely körülbelül július elsején kezdődik, és mintegy 40 napig tart. Legalábbis ez vonatkozik a montenegrói tengerparton lévő Petrovacra, ahol ő dolgozik.

Nagyok az adóterhek

A Dan informátora szerint Montenegróban a turizmus nyugati szemmel nézve a szociális ellátás szintjére szállt le, mivel egy félpanzió napi 30-40 euróba kerül, ami azt jelenti, hogy a nyugatiaknak jobban kifizetődik Montenegróban nyaralni, mint otthon maradni.

Egy haltálért nálunk körülbelül 33 euró kell fizetni, miközben Dubrovnikban ugyanez 120 euróba kerül. Ugyanakkor a vállalkozók terhei egyre nagyobbak, és már veszélyezbe sodorják a működést

Petrovac, Montenegrói tengerpart

– vázolta fel a helyzetet Ilija Armenko, aki szerint a szolgáltatások ára ezért legalább 30 százalékkal emelkedik a nyáron, mivel magasabbak az „inputok”.

Emelnünk kell a túlélés érdekében, ez egy lehetetlen küldetés, ami még inkább befolyásolja a szezont

– jegyezte meg a turisztika szakértő, aki szerint tükörbe kellene néznie, és mérlegelni kellene, hogy hogyan tovább, mert Montenegró egyre kevésbé versenyképes a turizmus terén a régió más országaival szemben.

A szakember úgy fogalmazott, hogy a turizmus mindenhol fejlődik, viszont Montenegróban semmi sem történik, a kilátástalanságot pedig növeli, hogy nemigen vannak foglalások, ami nem jó jel a közelgő szezont illetően.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: