Connect with us

Balkán

VILLANYFÉNYES JÖVŐ: Nuku Fukushima, a sárkány tóriumot eszik

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

thorium 640x353 1
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Mi Európában általában nagyon keveset tudunk Kínáról, és általában Ázsiáról – leszámítva a fránya angolokat, akik anno egy világbirodalom keretében szereztek ilyen irányú tapasztalatokat, mondhatni első kézből. Ha erre az általános nagy tudatlanságra fordul a szó, ismerőseimet gyakran azzal fárasztaom, hogy abban az időben amíg Róma kis falucska volt Latium mocsarai közepette, a kínaiak már második pénzreformjukat hajtották végre. Azt is tapasztalom, hogy tíz ember közül kilenc nem hallott a nagy zöld kínai falról, azaz a kínai kormány gigászi erdőtelepítési programjáról, amellyel a sivatagok terjedésének igyekeznek gátat vetni, úgy tűnik sikerrel.

Persze, azon is el lehetne gondolkodni, hogy az ókori birodalmak közül egyedül a Mennyei Birodalom vészelte át a történelem hullámverését illetve, hogy a kínai civilizáció töretlen folytonossággal íveli át az évezredeket. Még a kommunizmust is túlélték, létrehozva ezt a mai egypártrendszer/piacgazdaság hibridet, amit újabban digitális diktatúrával látszanak kiegészíteni. Kínát és a kínaiakat lehet szeretni, vagy nem szeretni, ám nem hagyhatjuk figyelmen kívül őket, mert úgy járunk, mint a birodalmi álmaiból felocsúdó Amerika.

Utazás a tórium-reaktor körül

Az újságíró az az emberfajta, amely általában semmihez sem ért, viszont bármiről ír, mert úgy hozza a sors, vagy mert jól hangzik.

Bár nem vagyok a kérdés specialistája, és sem Kínához, sem az atomenergiához nem értek különösebben, a hét elején világgá röpített hír, amelynek értelmében a kínaiak elkezdték építeni a világ első kommerciális tórium reaktorát, mégis megpiszkálta a fantáziámat, olyannyira, hogy cikkírásra vetemedtem.

Anélkül, hogy elmerülnénk a műszaki részletekben, a tórium reaktorról annyit kell tudni, hogy üzemanyaga a folyékony tórium, hűtőanyagként nem vizet, hanem sóolvadékot használ, így nem csak hogy nem szinte mindenhol, így akár a sivatagban is felépíthető, hanem a hagyományos, vízzel hűtött reaktoroknál jóval biztonságosabb is.

Bármilyen szivárgás esetén a reaktor leáll, a kb. 800 Celsius fokra hevített sóolvadék lehűl és megszilárdul, minimálisra csökkentve a környezetbe kerülő sugárzást. Azaz:  nuku Fukushima .

Akit érdekel a téma, az interneten mindent megtalál akár magyarul is, így eltekintünk a további műszaki nyűglődéstől. VILLANYFÉNYES JÖVŐ: Nuku Fukushima, a sárkány tóriumot eszik

Ami viszont még szintén fontos, hogy szemben a hagyományos atomerőművekben tüzelőanyagként szolgáló urániummal, a tórium sokkal nagyobb mennyiségekben lelhető fel, és ami Kína esetében még érdekesebb, hogy lényegében a ritka földfémek előállítása során melléktermékként jelentkezik.

Végül, de nem utolsósorban a tórium reaktor nem használható katonai célokra, mert üzemeltetése folyamán nem keletkezik plutónium, és a hulladék anyagok is sokkal kevésbé problematikusak, mert felezési idejük „csak” 500 év” szemben a plutónium 24 ezer éves felezési idejével szemben.

Miért érdekes ez számunkra?

A tórium-sztori számunkra azért érdekes, mert a kínaiak bejelentették, hogy az új technológiát exportálják is, méghozzá az új Selyemút (Road and Belt) projekt keretén belül pillanatnyilag még meg nem nevezett 30 országba.

Logikusnak tűnik, hogy először Közép-Ázsia sivatagos országaiban jelennek meg majd a kínai tórium-reaktorok, amelyek az 1.0-ás változatban kisebb teljesítményűek lesznek, mint a hagyományos atomerőművek, cserében viszont nem kerülnek annyiba.

Az energiatermelés biztonságát jócskán megnövelő, bizonyos értelemben „zöldnek” tekinthető erőművek olyan kecsegtető megoldásnak tűnnek, amelynek csak kevés ország tud ellent állni, különösen az egyre szélsőségesebbé váló időjárási körülmények között.

Ezért csak idő kérdése, hogy mikor jelennek meg Afrikában és Európában is.

A főleg infrastrukturális fejlesztésekre összpontosító új Selyemút tehát egy újabb, minden eddiginél csábítóbb „mézesmadzagot” kapott.

Itt a és Közép-Kelet Európa lehet a legvalószínűbb célpont, a nyugatiak részint a zöld, részint a saját atomlobby miatt szinte biztosan nem kérnek a dologból.

Az EU-n kívül ragadt balkáni országok számára ez viszont energetikai mentőöv lehet, és olyan lehetőséget jelent, amelyet Washington nem tud ellensúlyozni, sem szép szóval, sem fenyegetéssel.

Az eddigi kínai gyakorlatnak megfelelően a tórium erőmű kapható lesz kölcsönre is, és az üzemanyagot is Kína biztosítja olcsón és biztonságosan, amivel persze, „ezer selyemszállal” köti magához az Európa szerencsétlenebb feléhez tartozó országokat.

Nesze neked amerikai befolyás – mert melyik kormány tud ellenállni egy ilyen ajánlatnak, különösen amikor az ország energetikai biztonsága van kérdésben? A kölcsönt pedig majd visszafizeti valaki.

Ezt nem lehet megfúrni, mint az 5G-t és a Huaweit, – amire a Nyugat-Balkán esetében a washingtoni szerződésben történt kísérlet, mert egyrészt nincs nagyon alternatíva, másrészt pedig az EU Zöld terve előbb-utóbb belekényszeríti a térséget, Közép-Kelet Európát is, a ilyen tórium-ügyletbe.

Persze, nem Kína az egyedüli, amely ezt a technológiát fejleszti, India, Kína, Kanada, az USA és még vagy fél tucat ország dolgozik rajta, nem egy helyen már felépültek, vagy épülnek a kísérleti erőművek, de Kína ismét fontos lépéselőnybe került, és okulva a Huawei példáján, mindent elkövet azért, hogy kihasználja a lépéselőnyt.

?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html




Balkán

SZUPERKARTELL: Világszerte 49 bűnözőt kaptak el, sokan közülük a Balkánról származnak

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Europol e1669721700687
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

A belgrádi Blic úgy tudja, hogy 115 kilogramm kokain csempészésével összefüggésben tartóztattak le két szerb férfit Amsterdamban. Mindketten „ismert” szülőktől származnak, illetve maguk is ismeretségre tettek szert, egyikük válogatott focista volt, a másik pedig neves alvilági szereplő. Sok szálat próbálunk itt felgöngyölíteni, és a cikk végére az derül ki, hogy a napokban Európa-, illetve világszerte 49 bűnöző került rendőrkézre, akik állítólag Titónak dolgoztak, és az Európába érkező kokain egyharmadát mozgatták. A „Sivatagi fény” műveleti nevet viselő akcióban 30 tonna kokaint foglaltak le a rendőrök.

Hogyan működött?

Nyolc embert kaptak el a szerbiai szervezett bűnözés elleni ügyészség, a szerb titkosszolgálat, a BIA és a szerb rendőrség, valamint Belgium, Hollandia, az Europol és az Eurojust együttműködése révén, ennek során 115 kilogramm kokaint foglaltak le.

A gyanú szerint a bűnözői csoport tagjai nagy mennyiségű, dél-amerikai eredetű kokain szállítását szervezték meg Rotterdam kikötőjébe, ahonnan a belgiumi Arlon városába vitték tovább a drogot.

A bűnözők fedőtevékenységet is folytattak egy bejegyzett betonlap viszonteladó cégen keresztül, amely Luxemburgban vásárolta a lapokat. Ezeket egy arloni raktárban cseréltek le olyan lapokra, amelyekbe a kábítószert rejtették.

A belga rendőrők összesen 22 betonlapot találtak, amelyek mindegyike három, egyenként 1120 gramm súlyú kokaint tartalmazott, a hangárban összesen 103 ilyen csomag volt.

A szerbiai ügyészség közlése szerint az Arlonban talált kábítószer következő állomása a németországi Trier lett volna, majd a betonlapokat árusító cég londoni raktára, ahonnan a kábítószer piacra dobását szervezték.

A montenegrói kapcsolat

A nyolc letartóztatott személy közül kettő a belgrádi Vračarci csoport tagja, a többiek közvetlenül a kavači klánnak „dolgoztak”.

A bűnözői csoport valójában a montenegrói kavači klán nyugati nyúlványa, a nyolc őrizetbe vett személy közül kettőnek felmenői is ismertek voltak, így vagy úgy.

Az egyik Dušan Petković, aki a Kis-Jugoszlávia focicsapatában vett részt a 2006-os világbajnokságon, a csapat szövetségi kapitánya édesapja, Ilija Petković volt.

A másik őrizetbe vett személy Damjan Roganović, akinek az apja, Milan Roganović az alvilágból „emelkedett ki”, és Rogo néven tevékenykedett az Amerika nevet viselő bűnözői csoportban, amíg 1997-ben nem ölték meg Belgrádban.

Ez a gyilkosság része volt a 1997-ben dúló bandaháborúnak, a most őrizetbe vett Damjan Roganović mindössze három éves volt, amikor a két támadó több tucat golyót röpített az apjába.

Petković – aki évek óta Roganović anyjával élt együtt – korábban az OFK Beograd labdarúgó csapat vezetésével működött együtt, de már régen nincs a klubban.

Belgrád és Dubaj

Szombaton Belgrádban kapták el a szerb sajtóban Vuk V. néven emlegetett férfit, aki a fent említett nyolc személy egyike.

Vuk V. szerb állampolgár, de életvitelszerűen régóta Luxemburgban tartózkodott, Belgrádban bérelt lakása volt, amelyben elfogták. A lakásban több laptopot és telefont találtak, amelyek titkos kódokat használtak, ezek megfejtése folyamatban van.

A holland rendőrség és az Europol együttműködésének köszönhetően közben őrizetbe vettek egy boszniai számazású férfit, aki a volt jugoszláv diktátor, Tito nevét használta fedőnévként.

Az amerikai Kábítószer-ellenes Hivatal (Drug Enforcement Administration, DEA) már tavaly azt állította, hogy egy titokzatos balkáni férfi, aki a Tito nevet viselte, szervezi Közép-Európa kábítószerrel történő ellátását. Egy nagy nemzetközi akció során tavaly szeptemberben 2,6 tonna kokaint zsákmányoltak a rendőrök, és 61 embert vettek őrizetbe, állítólag ennek a kábítószernek a beszerzése is Tito nevéhez köthető.

Balkáni sajtóértesülések szerint a Tito név mögött a boszniai származású Edin Gačanin bújik meg, aki ugyan holland állampolgár, de Dubajban élt mindezidáig, és onnan szervezte a nagy szállítmányok célba juttatását, alakját a mexikói El Chapóhoz, vagyis a Köpcöshöz hasonlították.

Állítólag ő áll annak a piramisnak a csúcsán is, amely a kavači klánt és Vračarci bűnözői csoportot is magában foglalja, és „Tito és Dino”, vagy egyszerűen csak „Szuperkartell” néven vált ismertté.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Ukrajna

ÚJRAJÁTSZOTT HÁBORÚK: Délszlávok harca Ukrajnában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

dejan beric gigapixel art scale
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Az Ukrajna elleni orosz invázió újabb alkalmat teremtett arra, hogy ismét egymásnak feszüljenek a délszláv térség forrófejű, vagy/és zsoldosnak állt polgárai. Ahogy 2014-2015-ben, most is több száz szerb, horvát, macedón, bosnyák és albán harcol a frontokon. A helyzetet bonyolítja, hogy szerbekből mindkét oldalra – az ukránokhoz és az oroszokhoz is jutott – így egyáltalán nem kizárt, hogy Kelet- vagy Dél-Ukrajnában szerb lő szerbre. Ahogy ugyanez történik a csecsenekkel is, akik szintén ott vannak a front mindkét oldalán.

Gyorsreagálású erők

Ahogy február 24-én megindult az orosz offenzíva, szinte azonnal érkeztek a hírek arról, hogy a szerbek száz számra mennek a Donyec-medencébe, hogy az oroszok oldalán szálljanak be a harcokba. Elsőként, március 2-án a magát csetnik vajdának kikiáltó Bratislav Živković már azzal büszkélkedett, hogy sok szerb meg is érkezett Kelet-Ukrajnába, és még többen készülnek az indulásra.

Živković szerint a már a fronton lévők közül sokan 2014-ben is a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság katonáival vállvetve harcoltak az ukrán hadsereg ellen. Többségük a két háború között Oroszországban rekedt, Szerbiában ugyanis törvénybe ütköző cselekedetnek számít más országok háborúiban harcolni.

Živković és emberei a szerb csetnikmozgalom zászlaja alatt harcolnak a „náci” ukránok ellen, s az oroszokat nem zavarja, hogy a Dragoljub „Draža” Mihailović nevével fémjelzett nacionalista mozgalom a második világháború idején nem kevésszer működött együtt az akkori Jugoszláviát megszállva tartó német erőkkel.

Živković bejelentésével egy időben a horvát médiumokban az jelent meg, hogy mintegy kétszáz horvát érkezett már a térségbe, hogy az ukránok mellett küzdjön a szakadárok ellen. Ez már csípte is a szemét a moszkvai hatóságoknak: bekérették a horvát katonai attasét is, és megrótták azért, hogy Zágráb nem lép fel állampolgárai illegális cselekedetei ellen. (Arról nem érkezett hír, hogy bekérették volna a szerb nagykövetet is.)

A horvát diplomata közölte, az államnak semmi köze sincs az Ukrajnába érkezett, illetve oda tartó horvát önkéntesekhez, illetve zsoldosokhoz.

Orosz adatok szerint június végéig 204 horvát, 168 bosnyák, 158 koszovói albán, 150 albániai albán, valamint 79 macedón személy állt be az ukránok oldalára harcolni, s közülük több mint kétszázan már el is estek a csatákban.

Egyébként megdöbbentő mennyire pontosak – vagy első ránézésre annak tűnnek – azok az információk, amelyekkel az oroszok rendelkeznek: minden este elmondja az orosz védelmi minisztérium szóvivője, hogy hány ukrán fegyvert, katonát semmisítettek meg aznap az orosz erők, ám ha valaki utánaszámol – az amerikaiak megtették – kiderült, hogy már annyi HIMARS rakétasorozatvetőt lőttek ki az oroszok szóvivői szinten, amennyit az USA nem is szállított Ukrajnának.

Bár Moszkvában – valószínűleg politikai okok miatt – nem tartják számon az ukránok oldalán harcoló szerbek számát, ukrajnai források szerint az ő oldalukon is vannak szerbek, akiknek elég, hogy az ukránok is ortodox keresztények.

Színes alak

Az ukrajnai frontokon harcoló szerb önkéntesek/zsoldosok között külön említést érdemel Dejan Berić mesterlövész, aki alkalomadtán YouTube-os videókban számol be az utóbbi napok fejleményeiről.

A 47 éves mindentudó szerb férfi – nagy lendülettel hülyézi le például az ukránokat – a kezdetekben munkásként érkezett Oroszországba: részt vett a 2014-es, Szocsiban rendezett olimpia létesítményeinek építésében.

Ott azonban állítólag kapcsolatba került az orosz titkosszolgálatokkal, és nem állítólag, hanem igazolhatóan, már részt vett az Ukrajnához tartozó Krím elfoglalásában és annektálásában.

Berić egy róla készült dokumentumfilmben úgy nyilatkozott, hogy nagyon keskeny a határ a katona a és a gyilkos között, ezért kimondottan fontos, hogy ezt a határt ne lépje át.

A szerb származású mesterlövész 2014-ben is részt vett a harcokban, és egy rosszul sikerült támadás után ukrán fogságba esett, amelyből állítólag 16 ezer dollárnyi fejpénz” lefizetése után szabadult.

Berić folyamatosan aktív az oroszországi médiában, és egyik célja az, hogy újabb önkénteseket toborozzon az orosz oldalra.

Kaukázusi ismétlés

Nem csak a délszláv népek harcosai küzdenek egymás ellen az ukrajnai frontokon. Az Ukrajnára támadó orosz hadseregben több ezer csecsen harcos is van, s Ramzan Kadirov, az Oroszországhoz tartozó észak-kaukázusi köztársaság vezetője az egyik legvadabb Ukrajna-ellenes uszító.

Akik most Ukrajna oldalán harcolnak, azok egykor Kadirov fegyvertársai voltak, és az Oroszországtól való elszakadás volt a céljuk. Ramzan Kadirov apja, Ahmad Kadirov volt ugyanis a függetlenség párti csecsenek egyik vezére, ám azt követően, hogy Vlagyimir Putyin 1999-ben hatalomra került, az idősebb Kadirov átállt az oroszok oldalára, ahová fia is követte őt.

Az ukrán oldalon is több száz csecsen harcol, s egyik vezetőjük, akinek otthonát a földdel tették egyenlővé néhány évvel ezelőtt, azt mondta: „mi nem vagyunk amerikaiak, nem tudunk HIMARS-okat, vagy tarackokat adni. Mi csak a testünket és a vérünket ajánlhatjuk fel”.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: