Horvátország
BAJ VAN DÉLEN: Szerbiában megugrott az új megbetegedések száma, avagy egyre gyakoribb az importfertőzés
A jelek szerint a negyedik hullám nem várja meg az őszt, és már most, nyár közepén támadásba lendül. Horvátország és Szlovénia után Szerbiában is egyre többen betegednek meg, az esetek száma több esetben is kétszámjegyű, de nem országos, hanem községi vagy városi szinten. Gyakori az importfertőzések száma, amelyek esetében a vírust a külföldi kirándulásról vagy nyaralásról hazatérők hurcolják be. Ugyanakkor mindhárom országban igencsak lanyha az “oltakozási kedv”, az immunizált személyek száma sehol sem éri el az ötven százalékot. Félő, hogy “egészségügyi csatatér” lesz őszre a Balkánon.
Kétszer annyi
Szlovéniában a múlt héten 390 új koronavírus-fertőzést regisztráltak, majdnem kétszer annyit, mint az előző héten, az epidemiológusok ezért óvatosságra intenek, miután világszerte terjed a Delta variáns.
– Nagyon nagy a Delta törzs terjedésének sebessége az újonnan megfertőződtek között
– mondta Nuška Čakš Jager epidemiológus, a szlovén közegészségügyi intézet munkatársa, aki utalt a Spanyolországból visszatért csaknem 700 szlovén középiskolás esetére. Közülük eddig 154 esetben mutatták ki a vírust. Valószínűleg a Delta változatról van szó, de ezt még további vizsgálatokkal kell bizonyítani.
Az epidemiológusok ezért nem javasolják az utazást azokba az országokba, ahol egyre inkább a Delta törzs dominál, akárcsak a részvételt különböző koncerteken vagy fesztiválokon.
A közelmúltban rengeteg importfertőzés történt, főleg miután a szlovének Spanyolországból, Horvátországból vagy más országokból tértek haza – mondta Čakš Jager.
A szlovén média kedden nagy teret szentelt annak a hírnek, hogy a járvány projektálásával foglalkozó Jožef Štefan Tudományos Intézet szerint hamarosan Szlovéniában is a Delta variáns válik dominánssá.
Mateja Logar epidemiológus szerint ennek a változatnak a előfordulása az újonnan fertőzöttek körében jelenleg 20–28 százalék.
A szlovén kormány keddi közlése szerint az utóbbi 24 órában 84 fertőzés igazolódott be, vagyis az összes elemzett minta 4,6 százaléka pozitívnak bizonyult, míg az előző nap a pozitív tesztek aránya csak 2,1 százalék volt.
A valamivel több mint kétmillió lakosú Szlovéniában eddig 850 392-en kaptak védőoltást, közülük 743 364-en már a második adagon is túl vannak. Ez az oltásra jogosult lakosság 40, illetve 35 százaléka.
Hazaküldték a beteg külföldieket
Horvátországban, a Lika- Zengg megyéhez tartozó, tengerparti Novaljában több mint 10 külföldi állampolgárt teszteltek, és közülük ötnél észlelték a betegséget. Nekik azonnal meg kellett szakítaniuk a nyaralásukat, és hazájuk nagykövetségének bevonásával hazaküldték őket, valamint a velük kapcsolatba került személyeket.
Hivatalosan ugyan nem közölték, hogy milyen állampolgárokról van szó, a horvát RTL azonban úgy tudja, hogy az érintettek Belgiumból származó motoros turisták.
A horvát RTL esti híradója szerint a belga állampolgárokat azonnal karanténba helyezték, ahol “maguk kérték”, hogy engedjék őket haza. Állítólag 18 és 20 év közötti fiatalokról van szó, akik nem voltak beoltva, ezért tesztelték őket.
Belgiumba érkezve az újratesztelés során megállapították, hogy egymást is megfertőzték, mivel már tíz személynél mutatták ki a vírust.
A zágrábi válságstáb szerint kedden 83 új megbetegedést regisztráltak Horvátországban, ami 13-mal kevesebb, mint egy héttel ezelőtt. Miután összesen 4577 személytől vettek mintát, ez 1,8 százalékos megbetegedési aránynak számít.
Andrej Plenković horvát miniszterelnök hétfőn még arról beszélt, hogy nem lesz kötelező védőoltás, kedden viszont már azt mondta, Horvátország megvizsgálja annak lehetőségét, hogy az egészségügyben, a szociális ellátásban és az oktatásban kötelezővé tegyék-e a koronavírus elleni oltást. Hiába, meleg van.
De érthető a tanácstalanság, mivel Horvátországban a jogosultak mindössze 38,4 százaléka kapta meg valamelyik vakcina legalább első dózisát, és nem is verik le az emberek egymást lábról, hogy minél előbb beoltassák magukat. Szó szerint panganak az ürességtől az oltópontok.
Bosznia- Hercegovinában közben regisztrálták a betegség Gamma változatát is, vagyis a brazil törzset, amit az illetékes szarajevói laboratórium vezetője közölt. Úgy látszik a világ koronavírus-törzsei a Balkánon egyesülnek.
Jellemzően itt is “importfertőzésről” van szó, mivel az eset a vallási zarándokok által kedvelt Međugorje térségében történt. Lehet, hogy befellegzett a “homo turisticusnak”?
Szerb lesújtó
A legfrissebb jelentések szerint Szerbián hirtelen megugrott az új megbetegedések száma, ami napi szinten így már 145-nél tart, nemrég még kétszámjegyű megbetegedésről beszéltek.
Arányaiban véve ez nem rossz szám, mivel 1,54 százalékos a pozitív tesztek rátája, viszont több hetes szünet után mégis összeült a szerbiai válságstáb, amely legkésőbb szeptemberre várja a megbetegedés újabb, negyedik hullámát. Az ülés tehát inkább megelőző jellegű volt, és a Delta variáns megjelenésének “tiszteletére” hívták össze.
Darija Kisić Tepavčević miniszter asszony, a válságstáb egyik vezető személyisége a tanácskozást követően hangsúlyozta a vakcina fontosságát.
– Mindennél többet mond, hogy a kórházba kerültek több mint 90 százaléka nem rendelkezett oltottsággal, ez nagyon jól utal az oltás fontosságára: a vakcina életeket ment
– jelentette ki Kisić Tepavčević.
Szerbiában még mindig 50 százalék alatt van a védőoltást felvevő személyek arány, ami arra utal, hogy messze még a nyájimmunitás. A miniszterasszony szerint kimondottan lesújtó, hogy a fiataloknak mindössze 17 százaléka vette fel az oltást.
________________________________________
A fenti képen Darija Kisić Tepavčević miniszter asszony
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is