Horvátország
VAKCINA: Horvátországban nem lesz kötelező védőoltás, pedig az ellenzék támogatná
Állítólag több európai ország is a kötelező védőoltás bevezetését fontolgatja, de Horvátország nem tartozik ezek közé. Andrej Plenković miniszterelnök ma véget vetett a spekulációknak, mondván, hogy ennek “elméleti lehetősége sincs”. Pedig napközben még úgy nézett ki, hogy ez reális lehetőség, annál is inkább, mert a kormány a Večernji list híradása szerint váratlan szövetségest kapott volna, Peđa Grbin személyében, a legnagyobb ellenzéki párt, az SDP elnöke ugyanis bejelentette, hogy a szociáldemokraták támogatnák a kormány ilyen jellegű javaslatát. Ezzel lehetővé vált volna a javaslat két harmados többséggel történő megszavazása.
A dolog jogi oldala
Úgy látszik, hogy a kormány mégis szőrmentén igyekszik kezelni a dolgokat, ám ez változhat, ha például Németország bevezeti a kötelező oltást.
Ami a dolog jogi oldalát illeti, Horvátországban meglehetősen egyszerű a helyzet, a kormánynak “mindössze” vészhelyzetet kell hirdetnie ahhoz, hogy a parlamentben egyszerű többséggel törvényerőre emeljék a kötelező oltást.
Mindenesetre jó tudni, hogy az SDP nem ellenzi, mert a kétharmados parlamenti támogatás nagy mértékben megnövelné az intézkedés legitimitását.
Lehet, hogy kormány azért döntött végül az oltás kötelezővé tétele ellen, mert a Szábor – vagyis a parlament – még ezen a héten ülésezik, azután elvonul vakációzni az Adriára.
Plenković a HDZ elnökségének és nemzeti tanácsának együttes ülése után nyilatkozott az újságíróknak, és megismételte, hogy a kormány véleménye szerint nagyon jól kezelte a helyzetet, mivel a horvát járványellenes intézkedések a liberálisabbak közé tartoztak Európában, ráadásul sikeresen megvédték a munkahelyeket is.
Ami a támogatások oltási bizonylatokkal történő “ellentételezését” illeti, Plenković szerint itt nincs semmiféle ellentmondás, mivel ez egyaránt vonatkozik a magán- és az állami szektorra is.
Az oltási kedv megtorpanása azonban továbbra is komoly probléma marad, aztán lehet, hogy a kérdés a nyári szünet után ismét előkerül, amikor már lesz követhető példa, mondjuk: Németország.
Egy kovidos 850 euró per nap
Lucian Vukelić, a Horvát Egészségügyi Biztosító Intézet (Hrvatski zavod za zdravstveno osiguranje – HZZO) igazgatója szerint, a koronavírus-járvány a horvát egészségügyet komoly megpróbáltatások elé állítja.
Ha csak a dolog pénzügyi vetületét nézzük, a Covid-19-es páciensek napi kórházi ápolása átlagosan mintegy 6000 kunába – körülbelül 850 euró – kerül, és ehhez hozzá kell még adni a tesztelésekhez és kezeléshez használt gyógyszerek, például a Remdesivir árát.
A végén brutális összegek jönnek ki: a HZZO adatai szerint a járvány 2020 februárjától szeptemberig első hulláma volt a “legolcsóbb”, 258 millió 200 ezer kunába – kb. 30 millió eurójába került a horvát egészségügynek, ám erre az időszakra viszonylag kis számú kórházi beteg volt jellemző, a pénz zömét a tesztelések emésztették fel.
A második hullám, amely 2021 január 22-ig tartott, legalábbis a kimutatások szerint, már 1,2 milliárd kunát (cca. 150 millió euró) vitt el a HZZO költségvetéséből – itt is a tesztelések kerültek a legtöbbe , 674 millió kuna, a kórházi ápolás költségei 450 millió, a betegszabadságok és az izoláció utáni térítmények pedig 115 millió kunára rúgtak.
A június elején kifulladó harmadik hullám körülbelül egy milliárd kunájába került a HZZO-nak, ami szintén olyan 140 millió eurónak felel meg.
Vukelić szerint a költségek még magasabbak lettek volna, ha időközben nem csökkennek jelentős mértékben a tesztek költségei, így például a PCR-teszt eleinte 1500 kunába került (cca. 200 euróba) míg ma csupán 383 kunába kerül, azaz kicsit több mint 50 euróba.
Járulékos költségek
Eddig csak az egészségügy kiadásokról beszéltünk, ha beleszámítjuk a vállalkozóknak nyújtott kormánytámogatást, az elmaradt hasznot, stb., érthetőbb válik a kormány türelmetlensége a megtorpanó oltási kedv miatt, mert – amint ezt a portugál és spanyol példa mutatja – egy berobbanó újabb hullám véget vetne a jól induló idegenforgalmi idénynek.
Arról nem is beszélve, hogy amennyiben nem sikerül megfelelő százalékban beoltani az ország lakosságát, őszre szinte garantált a negyedik hullám, amely a Delta és a Lambda vírus-változatoknak köszönhetően, talán még keményebb lehet, mint az eddigiek bármelyike.
Horvátország
A Horvát Demokratikus Közösség befolyása alá kerül a regionális sajtó?
A Horvát Újságíró Egyesület (Hrvatsko novinarsko društvo, HND) november 23-án, szombaton nyilatkozatot kért a horvát Gazdasági Versenyhivataltól (Agencija za zaštitu tržišnog natjecanja, AZTN) a Glas Slavonije, a Novi list, a Glas Istre és a Zadarski List tulajdonjogának koncentrációjával kapcsolatban. Az újságírószövetség közlésének értelmében a versenyhivatal válaszolt az Istra24 portál megkeresésére, miszerint augusztus 4-én értesítést kaptak a vállalkozások összefonódásának megvalósítására irányuló szándékról, és felkérték a Media Solutionst, hogy egészítse ki a bejelentést, amelyet még nem nyújtottak be az AZTN-hez szeptember 18-án, amikor a regionális napilapok tulajdonjogának konszolidációjáról szóló szöveget közzétették”.
Mi itt a gond voltaképpen?
A Horvát Újságíró Egyesületet egyrészt a Media Solutions tulajdonosi szerkezete aggasztja – a tulajdonosok egyértelműen a kormánypárthoz kötődnek – másrészt az a tény, hogy annak ellenére, hogy a vállalat pénzügyi nehézségekkel küzd, ezért a Glas Slavonije dolgozóinak fizetése hónapokat késik, és a számlájuk blokkolva van -, most hirtelen terjeszkedésbe kezd.
Ez a horvát kollégák szerint politikai konnotációt kölcsönöz ennek az üzleti tranzakciónak. Arról nem is beszélve, hogy a fúziót a 2024-es szuperválasztási év előtt hajtják végre, amikor megválasztják a kormányt, a köztársasági elnököt és az európai parlamenti képviselőket.
Az eszéki Media Solutions többségi tulajdonosa, Oleg Uskoković kifejezetten erős HDZ-s kapcsolatairól ismert (Forrás: LiderMedia)
Gyors vizsgálódásunk eredményeként kiderítettük, hogy az eszéki Media Solutions többségi tulajdonosai Oleg Uskoković kifejezetten erős HDZ-s kapcsolatairól ismert dubrovniki ügyvéd/üzletember és Bojan Divjak, aki annyit tett az emberiségért, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egyik alapító tagjának, Vladimir Šeksnek az unokaöccseként látta meg a világot.
A képet – nyilván szándékosan -, még egy kicsit homályosabbá teszi, hogy az üzletben társként rész vesz a szlovák JOJ Media House médiaholding is.
Persze, amíg a Horvát Újságíró egyesület sötét ármányt és cselszövést lát a dologban, Oleg Uskoković a Media Solutions vezérigazgatója egészen másként vélekedik.
Szerinte, a Media Solutions csupa szívjóságból és a polgárok minőségibb tájékoztatását szem előtt tartva vállalkozott a fúzióra.
Oleg Uskoković szerint az akvizíció és a Glas Slavonijevel való jövőbeli egyesülés célja, hogy konszolidálja a regionális napilapokat, miután az elmúlt években számos olyan válsághelyzeten mentek keresztül, amelyek erősen befolyásolták üzleti tevékenységüket, mint például a 2020-as Covid-válság, a papír árának 2021-es rendkívüli emelkedése, és végül az energiaárak 2022-es erőteljes növekedése kétségessé tette fennmaradásukat.
A Media Solutions vezetője valahol július végén, amikor a tranzakcióra sor került, és azt bejelentették a horvát Gazdasági Versenyhivatalnál, hangsúlyozta, hogy a fúzió lehetővé teszi a napilapok számára a gazdasági jövőt egy rendkívül versenyképes környezetben.
Bojan Divjak, aki annyit tett az emberiségért, hogy a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) egyik alapító tagjának az unokaöccseként látta meg a világot
Spekuláljunk egy kicsit horvát fejjel!
Minden esetleges félreértés elkerülése végett, a következőket nem tudjuk semmilyen dokumentummal vagy egyéb bizonyítékkal alátámasztani, így akár népmesének is felfogható, amit most mondunk, viszont egyike a valószínű forgatókönyveknek, amelyek szerint az egész lejátszódott.
Az írott sajtót sújtó válságok miatt a regionális lapok igencsak lerongyolódott állapotban voltak, így a választások előtt remek ötletnek tűnt ezek aprópénzért történő felvásárlása.
Erre bármely politikai párt szívesen vállalkozott volna, de Horvátországban az ilyesmit kizárólag csak a kormánypárt tudja végrehajtani.
Kapcsolódó cikk
SAJTÓSZABADSÁG: Határon innen, határon túl, avagy hogyan bontsuk kívülről a rendszert?
Természetesen az ügylethez szükséges tőke semmiképpen sem követhető vissza a HDZ-hez, kis millió módja van annak, hogyan lehet pénzt juttatni valakinek akár az állami költségvetésből is, nem beszélve a szövevényes kompenzációkról, ahol valaki megelőlegezi a szükséges pénzt saját számlájáról, hogy máshol igen kedvező feltételek mellett kössön üzletet.
Meg aztán létezik burkolt, vagy szimpla zsarolás, donorhálózat, ígérgetés, fenyegetés, hogy ne soroljuk már tovább a politika eszköztárát.
Akárhogy is volt, az anyagi nehézségekkel küszködő Media Solutions egy pillanat alatt megtáltosodott, és elindult megmenteni – külföldi (szlovák) partnerével közösen :o) – a tönk szélén álló horvát regionális lapokat.
A kérdés most csak az, és lényegében ez áll a Horvát Újságíró Egyesület aggodalmának hátterében, hogy milyen sors vár a most “kézhez vett” regionális sajtóra.
A legjobb esetben hasznos kis fogaskeréknek bizonyulnak, ha a kormánypárt továbbélteti őket némi állami segéllyel, viszont az is előfordulhat, hogy a választások után a felszámolás vár rájuk, bár ez nem lenne bölcs dolog, lévén, hogy ezúton olyan területekre sikerült a kormánypártnak betörnie a Glas Istre és a Novi list révén, mint Fiume, vagy Isztria, ahol az ellenzék volt és van hatalmon.
-
Koszovó13 óra telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia4 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?