VAKCINA: Horvátországban nem lesz kötelező védőoltás, pedig az ellenzék támogatná

 
Állítólag több európai ország is a kötelező védőoltás bevezetését fontolgatja, de Horvátország nem tartozik ezek közé. Andrej Plenković miniszterelnök ma véget vetett a spekulációknak, mondván, hogy ennek “elméleti lehetősége sincs”. Pedig napközben még úgy nézett ki, hogy ez reális lehetőség, annál is inkább, mert a kormány a Večernji list híradása szerint váratlan szövetségest kapott volna, Peđa Grbin személyében, a legnagyobb ellenzéki párt, az SDP elnöke ugyanis bejelentette, hogy a szociáldemokraták támogatnák a kormány ilyen jellegű javaslatát. Ezzel lehetővé vált volna a javaslat két harmados többséggel történő megszavazása.

A dolog jogi oldala

Úgy látszik, hogy a kormány mégis szőrmentén igyekszik kezelni a dolgokat, ám ez változhat, ha például Németország bevezeti a kötelező oltást.

Ami a dolog jogi oldalát illeti, Horvátországban meglehetősen egyszerű a helyzet, a kormánynak “mindössze” vészhelyzetet kell hirdetnie ahhoz, hogy a parlamentben egyszerű többséggel törvényerőre emeljék a kötelező oltást.

Mindenesetre jó tudni, hogy az SDP nem ellenzi, mert a kétharmados parlamenti támogatás nagy mértékben megnövelné az intézkedés legitimitását.

Lehet, hogy kormány azért döntött végül az oltás kötelezővé tétele ellen, mert a Szábor – vagyis a parlament – még ezen a héten ülésezik, azután elvonul vakációzni az Adriára.

Plenković a HDZ elnökségének és nemzeti tanácsának együttes ülése után nyilatkozott az újságíróknak, és megismételte, hogy a kormány véleménye szerint nagyon jól kezelte a helyzetet, mivel a horvát járványellenes intézkedések a liberálisabbak közé tartoztak Európában, ráadásul sikeresen megvédték a munkahelyeket is.

Ami a támogatások oltási bizonylatokkal történő “ellentételezését” illeti, Plenković szerint itt nincs semmiféle ellentmondás, mivel ez egyaránt vonatkozik a magán- és az állami szektorra is.

Az oltási kedv megtorpanása azonban továbbra is komoly probléma marad, aztán lehet, hogy a kérdés a nyári szünet után ismét előkerül, amikor már lesz követhető példa, mondjuk: Németország.

Egy kovidos 850 euró per nap

Lucian Vukelić, a Horvát Egészségügyi Biztosító Intézet (Hrvatski zavod za zdravstveno osiguranje – HZZO) igazgatója szerint, a koronavírus-járvány a horvát egészségügyet komoly megpróbáltatások elé állítja.

Ha csak a dolog pénzügyi vetületét nézzük, a Covid-19-es páciensek napi kórházi ápolása átlagosan mintegy 6000 kunába – körülbelül 850 euró – kerül, és ehhez hozzá kell még adni a tesztelésekhez és kezeléshez használt gyógyszerek, például a Remdesivir árát.

A végén brutális összegek jönnek ki: a HZZO adatai szerint a járvány 2020 februárjától szeptemberig első hulláma volt a “legolcsóbb”, 258 millió 200 ezer kunába – kb. 30 millió eurójába került a horvát egészségügynek, ám erre az időszakra viszonylag kis számú kórházi beteg volt jellemző, a pénz zömét a tesztelések emésztették fel.

A második hullám, amely 2021 január 22-ig tartott, legalábbis a kimutatások szerint, már 1,2 milliárd kunát (cca. 150 millió euró) vitt el a HZZO költségvetéséből – itt is a tesztelések kerültek a legtöbbe , 674 millió kuna, a kórházi ápolás költségei 450 millió, a betegszabadságok és az izoláció utáni térítmények pedig 115 millió kunára rúgtak.

A június elején kifulladó harmadik hullám körülbelül egy milliárd kunájába került a HZZO-nak, ami szintén olyan 140 millió eurónak felel meg.

Vukelić szerint a költségek még magasabbak lettek volna, ha időközben nem csökkennek jelentős mértékben a tesztek költségei, így például a PCR-teszt eleinte 1500 kunába került (cca. 200 euróba) míg ma csupán 383 kunába kerül, azaz kicsit több mint 50 euróba.

Járulékos költségek

Eddig csak az egészségügy kiadásokról beszéltünk, ha beleszámítjuk a vállalkozóknak nyújtott kormánytámogatást, az elmaradt hasznot, stb., érthetőbb válik a kormány türelmetlensége a megtorpanó oltási kedv miatt, mert – amint ezt a portugál és spanyol példa mutatja – egy berobbanó újabb hullám véget vetne a jól induló idegenforgalmi idénynek.

Arról nem is beszélve, hogy amennyiben nem sikerül megfelelő százalékban beoltani az ország lakosságát, őszre szinte garantált a negyedik hullám, amely a Delta és a Lambda vírus-változatoknak köszönhetően, talán még keményebb lehet, mint az eddigiek bármelyike.