Európai Unió
ORBÁN: Az Európai Parlament „jogállamisági dzsihádot” folytat ahelyett, hogy adekvát kérdésekkel foglalkozna

Orbán Viktor miniszterelnök meghívására Janez Janša szlovén miniszterelnök részt vett a visegrádi csoport: Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország miniszterelnökeinek ülésén. Olyannyira részt vett, hogy az ülést Ljubljanában tartották meg. Szlovén médiajelentések szerint a magyar kormány vezető képviselői Szlovéniát szívesen látnák a visegrádi csoport tagjai között, amit Janša 2018-ban „az egyetlen reális perspektívának” nevezett.
Szlovénia
A szlovén miniszterelnök a találkozót követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Szlovénia az uniós csatlakozása óta hagyományosan jól együttműködik a visegrádi csoporttal, és hozzátette, hogy az Európai Unió számos kihívás előtt áll, amelyekre meg kell találnia a válaszokat.
Janša kiemelte: mind az öt ország – a V4-ek és Szlovénia átlag feletti gazdasági növekedési előrejelzéssel rendelkezik.
– Az Európai Unió akkor lesz erős, ha a tagállamok is erősek gazdaságilag. Az EU nem lehet erős gyenge tagállamokkal
– mondta a szlovén miniszterelnök, aki hozzátette, hogy jelenleg az egyik legfontosabb feladat a gazdasági teljesítmény gyors helyreállítása.
Újságírói kérdésre válaszolva az EU több tagállama által vitatott magyar gyermekvédelmi törvényről elmondta, hogy sok olyan dokumentum van, amely válaszokat ad ezekre a kérdésekre, de gyakran elfelejtik őket. Megemlítette az Európai Unió Alapjogi Chartáját, majd idézte annak 14. cikkét, amely az oktatás szabadságával foglakozik.
– Ha megnézzük az alapvető emberi jogokról szóló dokumentumokat, látjuk, hogy mi tartozik európai és mi nemzeti hatáskörbe. A szlovének már elhagytak egy olyan országot, ahol ezek a dolgok kezdtek összefonódni
– utalt Janša az egykori Jugoszláviára, amelynek lebontásában újságíróként ő maga is tevékenyen részt vett.
– Nem szeretnénk, hogy az Európai Unióban ezt a hibát ismét elkövessék, hiszen van tapasztalatunk azon a téren, hogy ez hova vezet
– húzta alá a szlovén ministzerelnök, hozzátéve: mindenkinek tartania kellene magát az előre megbeszélt keretekhez és dokumentumokhoz, amelyeket aláírtak.
Magyarország
– Az Európai Uniónak a következő hat hónapban súlyos kérdésekkel kell szembenéznie, de szerencse, hogy ebben az időszakban éppen Szlovénia adja az EU tanácsának elnökségét
– mondta a magyar miniszterelnök, aki szintén a gazdaság újraindítását nevezte a legfontosabb témának. Ehhez szerinte három dolog kell: beruházások, a biztonság és a piacok bővítése.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy beruházások akkor lesznek, ha nem emelik az adókat, ezeket inkább csökkenteni kell, a biztonság pedig akkor teremthető meg, ha a bevándorlás és a migráció kérdésében továbbra is egységesen képviselik azt a határozott álláspontot, amely szerint semmilyen szétosztási kvótát nem támogatnak.
A magyar miniszterelnök úgy vélte, hogy a piacok bővítése akkor lehetséges, ha a nyugat-balkáni országokat minél előbb felveszik az Európai Unióba, és ezzel növelik az unió erejét.
– Magyarország a következő hónapokban támogatja a szlovén elnökséget, és mindent megtesz azért, hogy az sikeres legyen
– jelentette ki Orbán Viktor, aki egy kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy az Európa felé irányuló migrációnak két forrása van. Az egyik Ázsia, a másik a szubszaharai régió, ezekben a helyzet egyre aggasztóbb.
– Afganisztánból éppen kivonulunk, és a szubszaharai régióban is csökkentjük a katonai jelenlétet. Ez nem jó politika, migrációs következményei lesznek. Mindenkinek fel kell készülnie egy Afganisztánból érkező migrációs hullámra
– hangoztatta Orbán Viktor, aki úgy vélte, hogy a szlovén EU-elnökségnek az unió működésének középpontjába kell állítania ezeket a kérdéseket.
Orbán úgy vélte, hogy az Európai Parlament mindeközben nem adekvát kérdésekkel foglalkozik, „jogállamisági dzsihádot” folytat.
– Mi fontosnak tartjuk a jogállamiság kérdését, de az EP „rule-of-law dzsihádot” csinál, ezzel eltereli a valódi problémákról a figyelmet. A jogállamiságot nem lenne szabad politikai fegyverként használni
– emelte ki a magyar miniszterelnök.
______________________
Forrás: MTI, internet

Koszovó
Az EU-nak három kívánsága van, különben „súlyos következmények” lesznek

Brüsszelnek három kívánsága van, vajon melyik teljesül ezek közül? Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikai és biztonsági főképviselője új helyhatósági választások kiírását kérte a szerbek lakta észak-koszovói településeken. Egyúttal azt is szorgalmazta, hogy a szerbek vegyenek részt a választási folyamatban, és hogy a koszovói hatóságok biztosítsák a szerb többségű települések szövetségének létrehozását.
Három kívánság
Borrell csütörtökön este azt írta a Twitteren, hogy Aleksandar Vučić szerb államfővel és Vljosa Osmani koszovói elnökkel is megbeszélést folytatott az Észak-Koszovóban kialakult „veszélyes helyzetről”.
A bejegyzésben továbbá közölte, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel és Olaf Scholz német kancellárral közösen tárgyalt a vezető szerbiai és koszovói politikussal, de külön-külön is megbeszélést folytatott mind Vučićtyal, mind Osmanival.

ÉDES NÉGYES: Macron Vučić, Scholz pedig Osmani ügyvédje (Forrás: Twitter, Josep Borrell)
Ez azt jelenti, hogy Osmani ugyan elutasította a luxemburgi miniszterelnök kezdeményezését, hogy találkozzon a szerb államfővel, viszont ezt már Macron és Scholz esetében valamilyen, számunkra ismeretlen okból nem kívánta megtenni.
– Három egyértelmű követelésünk van: azonnali új helyhatósági választások, a koszovói szerbek részvételének biztosítása a választási folyamatban, valamint a a szerb többségű önkormányzatok közösségének létrehozása az EU égisze alatt zajló párbeszéden belül
– írta Borrell, ez azonban valószínűleg nem lesz ínyére egyik félnek sem.
Itt a legkritikusabb pont az, hogy ezeket az önkormányzatokat a 2013-ban elfogadott megállapodás alapján hozzák-e létre, a pristinai (albán) vezetés ugyanis ezt egyértelműen elutasítja, a szerbek viszont ragaszkodnak hozzá, hogy a tíz évvel ezelőtt elfogadott dokumentum betűje szerint jöjjön létre a Szerb Községek Közössége.
Borrell befenyített
Az Európai Unió külpolitikai és biztonsági főképviselője azt írta, hogy ha a három kívánságot nem teljesítik az érintett felek, annak súlyos következményei lesznek a további kapcsolatok tekintetében.
Borrellt megelőzően szinte azonos kezdeményezést terjesztett elő Franciaország és Németország nevében Emmanuel Macron francia elnök.
Macron tegnap este Moldovában bejelentette, hogy Párizs és Berlin felhívást intézett Szerbiához és Koszovóhoz, hogy mielőbb új helyhatósági választásokat szervezzenek a négy, szerb többségű észak-koszovói önkormányzat területén, amelyen a közös javaslat szerint részt kellene venniük a koszovói szerbeknek is.
A szerb elnök némileg kényelmetlen helyzetbe került, mert éppen a napokban „dicsérte meg” a mostani javaslatot előterjesztő Macront a Koszovót elmarasztaló állásfoglalásáért.
A szerbiai politikai elit egy részének ugyanakkor vannak ellenérzései Németországgal szemben, pedig sok szerb dolgozik ott, és kiemelkedően magas a német beruházások száma Szerbiában.
-
English4 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szerbia7 nap telt el azóta
VUČIĆ THE GREAT: A koszovói miniszterelnök elrontotta a szerb államfő játékát
-
Koszovó1 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szlovákia2 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt