Orbán Viktor miniszterelnök meghívására Janez Janša szlovén miniszterelnök részt vett a visegrádi csoport: Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország miniszterelnökeinek ülésén. Olyannyira részt vett, hogy az ülést Ljubljanában tartották meg. Szlovén médiajelentések szerint a magyar kormány vezető képviselői Szlovéniát szívesen látnák a visegrádi csoport tagjai között, amit Janša 2018-ban “az egyetlen reális perspektívának” nevezett.
Szlovénia
A szlovén miniszterelnök a találkozót követő sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Szlovénia az uniós csatlakozása óta hagyományosan jól együttműködik a visegrádi csoporttal, és hozzátette, hogy az Európai Unió számos kihívás előtt áll, amelyekre meg kell találnia a válaszokat.
Janša kiemelte: mind az öt ország – a V4-ek és Szlovénia átlag feletti gazdasági növekedési előrejelzéssel rendelkezik.
Az Európai Unió akkor lesz erős, ha a tagállamok is erősek gazdaságilag. Az EU nem lehet erős gyenge tagállamokkal
– mondta a szlovén miniszterelnök, aki hozzátette, hogy jelenleg az egyik legfontosabb feladat a gazdasági teljesítmény gyors helyreállítása.
Újságírói kérdésre válaszolva az EU több tagállama által vitatott magyar gyermekvédelmi törvényről elmondta, hogy sok olyan dokumentum van, amely válaszokat ad ezekre a kérdésekre, de gyakran elfelejtik őket. Megemlítette az Európai Unió Alapjogi Chartáját, majd idézte annak 14. cikkét, amely az oktatás szabadságával foglakozik.
Ha megnézzük az alapvető emberi jogokról szóló dokumentumokat, látjuk, hogy mi tartozik európai és mi nemzeti hatáskörbe. A szlovének már elhagytak egy olyan országot, ahol ezek a dolgok kezdtek összefonódni
– utalt Janša az egykori Jugoszláviára, amelynek lebontásában újságíróként ő maga is tevékenyen részt vett.
Nem szeretnénk, hogy az Európai Unióban ezt a hibát ismét elkövessék, hiszen van tapasztalatunk azon a téren, hogy ez hova vezet
– húzta alá a szlovén ministzerelnök, hozzátéve: mindenkinek tartania kellene magát az előre megbeszélt keretekhez és dokumentumokhoz, amelyeket aláírtak.
Magyarország
Az Európai Uniónak a következő hat hónapban súlyos kérdésekkel kell szembenéznie, de szerencse, hogy ebben az időszakban éppen Szlovénia adja az EU tanácsának elnökségét
– mondta a magyar miniszterelnök, aki szintén a gazdaság újraindítását nevezte a legfontosabb témának. Ehhez szerinte három dolog kell: beruházások, a biztonság és a piacok bővítése.
Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy beruházások akkor lesznek, ha nem emelik az adókat, ezeket inkább csökkenteni kell, a biztonság pedig akkor teremthető meg, ha a bevándorlás és a migráció kérdésében továbbra is egységesen képviselik azt a határozott álláspontot, amely szerint semmilyen szétosztási kvótát nem támogatnak.
A magyar miniszterelnök úgy vélte, hogy a piacok bővítése akkor lehetséges, ha a nyugat-balkáni országokat minél előbb felveszik az Európai Unióba, és ezzel növelik az unió erejét.
Magyarország a következő hónapokban támogatja a szlovén elnökséget, és mindent megtesz azért, hogy az sikeres legyen
– jelentette ki Orbán Viktor, aki egy kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy az Európa felé irányuló migrációnak két forrása van. Az egyik Ázsia, a másik a szubszaharai régió, ezekben a helyzet egyre aggasztóbb.
Afganisztánból éppen kivonulunk, és a szubszaharai régióban is csökkentjük a katonai jelenlétet. Ez nem jó politika, migrációs következményei lesznek. Mindenkinek fel kell készülnie egy Afganisztánból érkező migrációs hullámra
– hangoztatta Orbán Viktor, aki úgy vélte, hogy a szlovén EU-elnökségnek az unió működésének középpontjába kell állítania ezeket a kérdéseket.
Orbán úgy vélte, hogy az Európai Parlament mindeközben nem adekvát kérdésekkel foglalkozik, “jogállamisági dzsihádot” folytat.
Mi fontosnak tartjuk a jogállamiság kérdését, de az EP “rule-of-law dzsihádot” csinál, ezzel eltereli a valódi problémákról a figyelmet. A jogállamiságot nem lenne szabad politikai fegyverként használni
– emelte ki a magyar miniszterelnök.
______________________
Forrás: MTI, internet
