Egyesült Államok
AMERIKAI MEGBÍZOTT: Más ne avatkozzon bele Montenegró belügyeibe, ezt csak mi tehetjük meg, avagy nem árt az óvatosság a bari kikötőre tett magyar ajánlat esetében
Matthew Palmer a szerbek veje, mégis az amerikai politikát hajtja végre. Ezt a sommás megállapítást a szerb elnök fogalmazta meg nemrégiben az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottjával kapcsolatban. Azt gyanítottuk, hogy Matthew Palmer a szerbek számára nem lesz olyan kezesbárány, mint Anthony Godfrey, az USA belgrádi nagykövete, és azt is sejtettük, hogy az amerikai különmegbízott állítólagos “kompromisszumkereső” habitusa a szerbek számára sok jót nem tartogat. De hogy ennyire! Főleg, ha Montenegróról van szó, amely ma már Palmer tartalék hazája.
Facér diplomata
Az amerikai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes, valamint a State Department nyugat-balkáni különmegbízottja, munkája által is, de leginkább felesége révén kötődik a régióhoz, Danica Palmer Belgrádban született, de montenegrói gyökerekkel rendelkezik.
A “fiatalok” körülbelül egy évtizeddel ezelőtt találkoztak Belgrádban, ahol Palmer az amerikai nagykövetség politikai tanácsadója volt 2011. júliusától 2014. júliusáig, vagyis három évig.
– Tizenkét külszolgálati alkalmazottat és külügyi alkalmazásban lévő személyt irányítottam, és tanácsokat adtam az Egyesült Államok belgrádi nagykövetének a Szerbia és az Egyesült Államok közötti kétoldalú együttműködés összes vonatkozásában
– írta az amerikai diplomata erről az időszakról a Linkedinen.
Erről az időszakról 2014-ben vallott a podgoricai Vijesti című napilapnak adott interjúban is.
– Néhány évvel ezelőtt Belgrádban ismertem meg feleségemet, Danicát, aki ugyan Belgrádban született, a Damjanović család gyökerei azonban Montenegróba nyúlnak vissza. Van egy házunk a Bar közelében lévő Dobre Vodeban, ahol a nyár nagy részét töltjük
Dr. Danica Palmer a Belgrádi Egyetem orvosi karán végzett. A vahealthprovider.com weboldal szerint pszichiáterként dolgozott a virginiai Alexandria kórházban. Szakterülete a mentális betegségek, például a depresszió, szorongásos rendellenességek, gyógyszerekkel való visszaélés, valamint a skizofrénia diagnosztizálása és kezelése.
Mindez azt jelzi, hogy Matthew Palmernek erős kötődése van a balkáni térséghez, azon belül is Montenegróhoz, de nem csak indíttatása, hanem lehetősége is van arra, hogy a világ leghatalmasabb országának képviseletében beleszóljon Montenegró sorsának formálásába.
Palmer helytartó
Miután nyár van – Matthew Palmer bizonyára idén is eltölt néhány napot a tengerparti “családi bázison”, bár még most korai a pihenésre gondolni – mert forrong a Balkán, az utóbbi húsz évben soha nem volt ilyen bizonytalan a helyzet, mint most.
Palmer a legutóbbi két munkanapot azzal töltötte, hogy találkozott a montenegrói politikai élet vezető személyiségeivel, a köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel, a házelnökkel, a miniszterelnök helyettesével, továbbá boldoggal és boldogtalannal, ezért nehezen lehetne lemérni az ezekkel a találkozókkal kapcsolatban összesen elhangzott közhelyek súlytalanságát.
A legfontosabb kijelentések a Vijesti napilap internetes televíziójának adott interjúban hangzottak el, amelyek főleg a montenegrói politikai életbe történő külföldi beavatkozásról szóltak.
– Teljes mértékben meg vagyunk győződve arról, hogy harmadik felek, külső szereplők avatkoznak be a montenegrói politikai életbe, beleértve ebbe elsősorban az interneten keresztül terjedő félretájékoztatást, és mindazokat az erőfeszítéseket, amelyekkel példátlan módon akarnak hatni az ország politikai eseményeire
– magyarázta Palmer.
– Ez egy olyan terület, ahol szerintem nagyon óvatosnak kell lennünk. Együttműködünk a montenegrói partnerekkel annak érdekében, hogy növeljük a kapacitásokat az ilyen tevékenységek felfedésére, különösen az interneten, valamint fokozzuk az azonosítási képességeket, és megfelelő intézkedéseket hozzunk a beavatkozás megakadályozására. De ez a kihívás nem csak Montenegró előtt áll. Világszerte láttunk külső szereplőket, néha kormányzati, néha nem kormányzati oldalon, akik a politikai események burkolt befolyásolásán dolgoznak. Mi az Egyesült Államokban ugyanezzel a kihívással szembesültünk. Oroszország számos komoly kísérlet mögött állt.
A gazdasági befolyásolásról szólva Palmer szinte kész tényként kezelte, hogy az európai és amerikai bankok kifizetik a montenegrói adósságot Kína felé, hogy csökkentsék a kínai befolyást a montenegrói politikai döntéshozatalra.
– Ami a jövőt illeti, remélem, hogy nemcsak Montenegró, hanem a Nyugat- Balkán összes országa óvatosabb lesz a Kínával kötött megállapodásokkal, ezen belül pedig az infrastruktúra fejlesztése érdekében aláírt megállapodásokkal kapcsolatban. Kína az ilyen típusú diplomáciai adósságcsapdákat arra használja fel, hogy az infrastrukturális beruházásokon keresztül olyan kötelezettségeket akasszon az érintett országok nyakába, amelyeket azok nem képesek finanszírozni, és ezt a jövőben politikai befolyások megszerzésére használ fel
– mondta Palmer, aki szerint Kína ezt a taktikát alkalmazta Közép- és Délkelet-Ázsiában, Afrikában és egyre gyakrabban veszi elő Európában is.
Palmer nem örül a magyaroknak
A magyar külgazdasági és külügyminiszter július 5-én járt Montenegróban, ahol különböző projektekről beszélt, és megemlítette, hogy a magyar beruházó vállalatok kifejezetten érdekeltek a montenegrói turisztikai létesítményekbe történő beruházások iránt. Ennek keretében a magyar kormány 1 milliárd forintos támogatást biztosított a Hungestnek, hogy montenegrói szállodáját mintegy 2-2,5 milliárd forintos beruházás keretében újítsa fel, hogy felkészüljön a világjárvány utáni turisztikai szezonra.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy az OTP ma már a montenegrói bankpiac legerősebb szereplője, ami kifejezett lökést és lendületet adhat a magyar vállalatok montenegrói beruházásainak, de tevékeny a magyar Exim Bank is, amely nyitott egy 85 millió eurós hitelkeretet, amelyet a vállalati együttműködés finanszírozására szánnak.
A sajtótájékoztatón nem hangzott el, de azóta már kiszivárgott, hogy Magyarország érdeklődik a Bar mellett lévő tangeri kikötő iránt. Ezt a helyi sajtó szivárogtatta ki.
Ezzel kapcsoltban egy nyakatekert kérdés hangzott el, amellyel kapcsolatban nehéz megállapítani, hogy milyen tisztségében kérdezték Palmert: montenegrói elnök, montenegrói miniszterelnök, amerikai helytartó, az Egyesült Államok képviselője, egy amerikai befektetési csoport vezetője, stb.
– Ma a helyi újságban olvashattuk a magyar külügyminiszter nyilatkozatát Bar kikötőjével kapcsolatban. Érdekli-e Önt Bar kikötőjének státusa, szem előtt tartva annak fontos geostratégiai helyzetét?
– hangzott el a kérdés, amire Palmer azonnal rávágta:
– Abszolút. Bar kikötője fontos stratégiai pont Montenegró tulajdonában. Miközben a kormány a kikötő és a környező infrastruktúra fejlesztésének legjobb módjáról tárgyal, reméljük és elvárjuk, hogy körültekintők és óvatosak lesznek, vagyis a partnerség kérdését a hosszú távú előnyök alapján döntik el, és nem az ajánlattevő által felkínál rövid távú jutalmakra összpontosítanak
– mondta Matthew Palmer, aki nem tette világossá, hogy a “reméljük és elvárjuk” kifejezés kire is vonatkozik az előbb felsoroltak közül, ki az, aki ilyen kendőzetlen és leplezetlen módon beavatkozik Montenegró belügyeibe.
Magyar szempontból ez teljesen mindegy, ezek után a magyar vezetés ajánlhat bármit is, azt úgyis elkaszálja az, aki a “reméli és elvárja” pozíciójában van.
Egyesült Államok
Szerbia csapatokat vonultat fel a koszovói határ mentén, az USA aggódik
Az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy Szerbia nagyszabású katonai mozgásokat hajt végre a koszovói határ mentén. Erről a Fehér Ház szóvivője nyilatkozott, aki felszólította Belgrádot, hogy állítsa le ezeket a hadmozdulatokat, mert ezt amerikai részről “nagyon destabilizálónak” tartják. Közben az amerikai külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel a Koszovóval fennálló feszültségek enyhítésére irányuló azonnali intézkedések fontosságáról.
Szerb katonai erők a határ mentén
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a szerb hadsereg mozgását a koszovói határ irányába, és felszólítja Belgrádot, hogy állítsa le a műveleteket, és aktívan vegyen részt a Banjska melletti támadás körülményeinek feltárásában.
– Nyilvánvalóan azt szeretnénk, hogy a szerb hatóságok részt vegyenek a vizsgálatban.
– mondta Kirby, aki szerint a támadás mértéke, a járművek száma, valamint a felhasznált lőszerek és fegyverek fajtái meglehetősen magas szintű szofisztikációt, erőforrásokat és kiképzést jelez.
A szóvivő szerint a puszta lépték az aggasztó, mert a körülmények nem arra utalnak, mintha néhány srác hirtelen csak úgy döntött volna, hogy ilyesmit tesz.
A szóvivő azt is közölte, hogy aktívan vizsgálják Szerbia esetleges részvételét a szeptember 24-i banjskai támadásban.
Kirby „nagyon destabilizáló fejleménynek” nevezte a szerb hadsereg jelenlétét a koszovói határ mentén, ami az elmúlt egy hétben vált egyre kifejezettebbé.
– Figyelemmel kísérjük a szerb hadsereg nagyszabású mozgását a koszovói határ mentén, ami magában foglalja a fejlett tüzérség, harckocsik és gépesített gyalogsági egységek példátlan felvonultatását. Ezt nagyon destabilizáló fejleménynek tartjuk
– mondta a Fehér Ház szóvivője, akinek a szavai szerint amerikai részről mindezt azért hozták nyilvánosságra, hogy így támogassák meg a zárt ajtók mögött folyó megbeszéléseket, miután a szerb csapatmozgások puszta léptéke, mérete és a szerb katonák jelenléte önmagában destabilizáló tényező, és aggasztja az embereket, köztük az amerikaiakat is.
Az Amerika Hangja szerb nyelvű hírportálja szerint a washingtoni szóvivő azonban rámutatott, hogy nem rendelkezik részletes információval arról, hogy mi a határon történő csapatfelhalmozás célja.
A katonai mozgás körülbelül egy héttel ezelőtt kezdődhetett, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök New Yorkban tartózkodott az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán, és cáfolta, azokat a híreket, hogy ismételten harci készültségbe helyezte a szerb hadsereget, miután már akkor katonai mozgásokról érkeztek hírek a koszovói határ közelében lévő Raška térségéből.
Vučić akkor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nincs ugyan harci készültség, megerősítették viszont a rendszeres napi tevékenységet, ami több gyakorlást, hadműveletet, katonai mozgást és több lövészetet jelent.
A BALK akkor mindebből azt a következtetést vonta le, hogy nem csak a szerb diplomáciában van nagyüzem a Biztonsági Tanács Koszovóval kapcsolatos rendkívüli ülésének összehívására, hanem ezzel párhuzamosan katonai téren is van mozgolódás.
Diplomáciai nyomás
Kirby megerősítette, hogy Anthony Blinken külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel, hogy kifejezze az Egyesült Államok aggodalmát a fejleményekkel kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy azonnali deeszkalációra és a párbeszédhez történő visszatérésre van szükség.
Az amerikai külügyminisztérium pénteken jelentette be, hogy Anthony Blinken külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel a Koszovóval fennálló feszültségek enyhítésére irányuló azonnali intézkedések fontosságáról a szeptember 24-én történt erőszakot és egy koszovói (albán) rendőr halálát követően.
A State Department közlése szerint Blinken hangsúlyozta, hogy a banjskai támadás elkövetőinek, akik jelenleg Szerbiában vannak, viselniük kell a felelősséget a tetteikért.
Az amerikai külügyminiszter támogatta a KFOR és az EULEX ezen eseményre reagáló intézkedéseit, és rámutatott arra, hogy az incidensek, mint például azok, amelyek a Banjska kolostor közelében történtek, elfogadhatatlan kihívást jelentenek a KFOR és a nemzetközi közösség számára, és egyúttal üdvözölte a KFOR fokozott jelenlétét, valamint az Észak-atlanti Tanács döntését, miszerint további erőket küld a térségbe.
Blinken a beszélgetés során megismételte, hogy Szerbiának sürgős deeszkalációra kell törekednie, és maradéktalanul végre kell hajtania a normalizációról szóló megállapodásból eredő kötelezettségeit az EU közvetítésével folytatott párbeszéd keretében.
Nem volt könnyű beszélgetés
A szerb elnök a Blinkennel folytatott telefonos beszélgetéssel kapcsolatban újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az eszmecsere nem volt könnyű, de egyetértettek abban, hogy “deeszkalációra” van szükség, és hogy jelentős mértékben növelni kell a KFOR szerepét, amit Szerbia bármikor támogat, és ezzel kapcsolatban azt szeretné, hogy a KFOR jelenléte esetleg kizárólagos legyen az északi szerb területeken.
Vučić a szerb igazságról is beszélt az amerikai külügyminiszternek (Forrás: Screenshot)
Vučić cáfolta azokat a “hamis információkat”, hogy a legnagyobb készültségbe helyezték a szerbiai erőket, mert ezzel kapcsolatban semmit sem írt alá, és ez nem is felel meg a valóságnak, ugyanis fele annyi erővel sem rendelkeznek a határnál, mint két vagy három hónappal ezelőtt.
A szerb államfő megjegyezte, hogy a történtek természetét illetően nem volt egyetértés közte és az amerikai külügyminiszter között, főleg ami Koszovó szuverenitását illeti, mivel Szerbia ezzel nem ért egyet.
Vučić szerint az amerikai külügyminiszter beszélt azokról az esetleges intézkedésekről, amelyeket akkor hajtanak végre, ha Szerbia nem a megfelelő módon viselkedik, amire ő a következőket válaszolta:
– Az Egyesült Államok nagy ország, egy szuperhatalom, és azt teszik, amit jónak látnak, én ezt abszolút ellenzem, és azt gondolom, hogy ez nagyon rossz
– jelentette ki a szerb elnök, aki a “rossz” jelző használatának pontos okát nem fejtette ki, viszont elmondta, hogy vannak dolgok, amihez szerb részről tartaniuk kell magukat: ezek között mindenek előtt az igazságot említette.
-
Koszovó7 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac2 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?