Connect with us

Egyesült Államok

AMERIKAI MEGBÍZOTT: Más ne avatkozzon bele Montenegró belügyeibe, ezt csak mi tehetjük meg, avagy nem árt az óvatosság a bari kikötőre tett magyar ajánlat esetében

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

palmer cogra removebg preview
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

 
Matthew Palmer a szerbek veje, mégis az amerikai politikát hajtja végre. Ezt a sommás megállapítást a szerb elnök fogalmazta meg nemrégiben az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottjával kapcsolatban. Azt gyanítottuk, hogy Matthew Palmer a szerbek számára nem lesz olyan kezesbárány, mint Anthony Godfrey, az USA belgrádi nagykövete, és azt is sejtettük, hogy az amerikai különmegbízott állítólagos “kompromisszumkereső” habitusa a szerbek számára sok jót nem tartogat. De hogy ennyire! Főleg, ha Montenegróról van szó, amely ma már Palmer tartalék hazája.

Facér diplomata

Az amerikai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes, valamint a State Department nyugat-balkáni különmegbízottja, munkája által is, de leginkább felesége révén kötődik a régióhoz, Danica Palmer Belgrádban született, de montenegrói gyökerekkel rendelkezik.

A „fiatalok” körülbelül egy évtizeddel ezelőtt találkoztak Belgrádban, ahol Palmer az amerikai nagykövetség politikai tanácsadója volt 2011. júliusától 2014. júliusáig, vagyis három évig. mp linkedin

Tizenkét külszolgálati alkalmazottat és külügyi alkalmazásban lévő személyt irányítottam, és tanácsokat adtam az Egyesült Államok belgrádi nagykövetének a Szerbia és az Egyesült Államok közötti kétoldalú együttműködés összes vonatkozásában
– írta az amerikai diplomata erről az időszakról a Linkedinen.

Erről az időszakról 2014-ben vallott a podgoricai Vijesti című napilapnak adott interjúban is.

Néhány évvel ezelőtt Belgrádban ismertem meg feleségemet, Danicát, aki ugyan Belgrádban született, a Damjanović család gyökerei azonban Montenegróba nyúlnak vissza. Van egy házunk a Bar közelében lévő Dobre Vodeban, ahol a nyár nagy részét töltjük
AMERIKAI MEGBÍZOTT: Más ne avatkozzon bele Montenegró belügyeibe, ezt csak mi tehetjük meg, avagy nem árt az óvatosság a bari kikötőre tett magyar ajánlat esetében

Dr. Danica Palmer a Belgrádi Egyetem orvosi karán végzett. A vahealthprovider.com weboldal szerint pszichiáterként dolgozott a virginiai Alexandria kórházban. Szakterülete a mentális betegségek, például a depresszió, szorongásos rendellenességek, gyógyszerekkel való visszaélés, valamint a skizofrénia diagnosztizálása és kezelése.

Mindez azt jelzi, hogy Matthew Palmernek erős kötődése van a balkáni térséghez, azon belül is Montenegróhoz, de nem csak indíttatása, hanem lehetősége is van arra, hogy a világ leghatalmasabb országának képviseletében beleszóljon Montenegró sorsának formálásába.

Palmer helytartó

Miután nyár van – Matthew Palmer bizonyára idén is eltölt néhány napot a tengerparti „családi bázison”, bár még most korai a pihenésre gondolni – mert forrong a Balkán, az utóbbi húsz évben soha nem volt ilyen bizonytalan a helyzet, mint most.

Palmer a legutóbbi két munkanapot azzal töltötte, hogy találkozott a montenegrói politikai élet vezető személyiségeivel, a köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel, a házelnökkel, a miniszterelnök helyettesével, továbbá boldoggal és boldogtalannal, ezért nehezen lehetne lemérni az ezekkel a találkozókkal kapcsolatban összesen elhangzott közhelyek súlytalanságát.

A legfontosabb kijelentések a Vijesti napilap internetes televíziójának adott interjúban hangzottak el, amelyek főleg a montenegrói politikai életbe történő külföldi beavatkozásról szóltak.

Teljes mértékben meg vagyunk győződve arról, hogy harmadik felek, külső szereplők avatkoznak be a montenegrói politikai életbe, beleértve ebbe elsősorban az interneten keresztül terjedő félretájékoztatást, és mindazokat az erőfeszítéseket, amelyekkel példátlan módon akarnak hatni az ország politikai eseményeire
– magyarázta Palmer.
Ez egy olyan terület, ahol szerintem nagyon óvatosnak kell lennünk. Együttműködünk a montenegrói partnerekkel annak érdekében, hogy növeljük a kapacitásokat az ilyen tevékenységek felfedésére, különösen az interneten, valamint fokozzuk az azonosítási képességeket, és megfelelő intézkedéseket hozzunk a beavatkozás megakadályozására. De ez a kihívás nem csak Montenegró előtt áll. Világszerte láttunk külső szereplőket, néha kormányzati, néha nem kormányzati oldalon, akik a politikai események burkolt befolyásolásán dolgoznak. Mi az Egyesült Államokban ugyanezzel a kihívással szembesültünk. Oroszország számos komoly kísérlet mögött állt.
A gazdasági befolyásolásról szólva Palmer szinte kész tényként kezelte, hogy az európai és amerikai bankok kifizetik a montenegrói adósságot Kína felé, hogy csökkentsék a kínai befolyást a montenegrói politikai döntéshozatalra.
Ami a jövőt illeti, remélem, hogy nemcsak Montenegró, hanem a Nyugat-Balkán összes országa óvatosabb lesz a Kínával kötött megállapodásokkal, ezen belül pedig az infrastruktúra fejlesztése érdekében aláírt megállapodásokkal kapcsolatban. Kína az ilyen típusú diplomáciai adósságcsapdákat arra használja fel, hogy az infrastrukturális beruházásokon keresztül olyan kötelezettségeket akasszon az érintett országok nyakába, amelyeket azok nem képesek finanszírozni, és ezt a jövőben politikai befolyások megszerzésére használ fel
– mondta Palmer, aki szerint Kína ezt a taktikát alkalmazta Közép- és Délkelet-Ázsiában, Afrikában és egyre gyakrabban veszi elő Európában is.

Palmer nem örül a magyaroknak

A magyar külgazdasági és külügyminiszter július 5-én járt Montenegróban, ahol különböző projektekről beszélt, és megemlítette, hogy a magyar beruházó vállalatok kifejezetten érdekeltek a montenegrói turisztikai létesítményekbe történő beruházások iránt. Ennek keretében a magyar kormány 1 milliárd forintos támogatást biztosított a Hungestnek, hogy montenegrói szállodáját mintegy 2-2,5 milliárd forintos beruházás keretében újítsa fel, hogy felkészüljön a világjárvány utáni turisztikai szezonra.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy az OTP ma már a montenegrói bankpiac legerősebb szereplője, ami kifejezett lökést és lendületet adhat a magyar vállalatok montenegrói beruházásainak, de tevékeny a magyar Exim Bank is, amely nyitott egy 85 millió eurós hitelkeretet, amelyet a vállalati együttműködés finanszírozására szánnak.

A sajtótájékoztatón nem hangzott el, de azóta már kiszivárgott, hogy Magyarország érdeklődik a Bar mellett lévő tangeri kikötő iránt. Ezt a helyi sajtó szivárogtatta ki.

Ezzel kapcsoltban egy nyakatekert kérdés hangzott el, amellyel kapcsolatban nehéz megállapítani, hogy milyen tisztségében kérdezték Palmert: montenegrói elnök, montenegrói miniszterelnök, amerikai helytartó, az Egyesült Államok képviselője, egy amerikai befektetési csoport vezetője, stb.

Ma a helyi újságban olvashattuk a magyar külügyminiszter nyilatkozatát Bar kikötőjével kapcsolatban. Érdekli-e Önt Bar kikötőjének státusa, szem előtt tartva annak fontos geostratégiai helyzetét?
– hangzott el a kérdés, amire Palmer azonnal rávágta:
Abszolút. Bar kikötője fontos stratégiai pont Montenegró tulajdonában. Miközben a kormány a kikötő és a környező infrastruktúra fejlesztésének legjobb módjáról tárgyal, reméljük és elvárjuk, hogy körültekintők és óvatosak lesznek, vagyis a partnerség kérdését a hosszú távú előnyök alapján döntik el, és nem az ajánlattevő által felkínál rövid távú jutalmakra összpontosítanak
– mondta Matthew Palmer, aki nem tette világossá, hogy a „reméljük és elvárjuk” kifejezés kire is vonatkozik az előbb felsoroltak közül, ki az, aki ilyen kendőzetlen és leplezetlen módon beavatkozik Montenegró belügyeibe.

Magyar szempontból ez teljesen mindegy, ezek után a magyar vezetés ajánlhat bármit is, azt úgyis elkaszálja az, aki a „reméli és elvárja” pozíciójában van.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html




Egyesült Államok

BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Blinken a szenátusban
Az amerikai külügyminiszter egyebek között a Szerbia és Koszovó közötti kapcsolatokról is beszélt az amerikai szenátusban (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.

Öt ország helyett gondolkodik

Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.

Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.

Ha normalizálódnak a kapcsolatok, akkor az pozitív hatással lesz, és azt hiszem, hogy idővel eljutunk oda, hogy ezek az országok elismerjék Koszovót. Ha Koszovó és Szerbia megállapodásra jut, és feltételezve, hogy a megállapodás életbe is lép, ez az öt uniós országot az elismerés felé löki

– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.

Blinken és az ohridi megállapodás

Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.

Azt hiszem, hogy ami fontos, az nem más, minthogy mindkét ország elvben egyetértett ezzel, és így ez az elköteleződés bekerült a két ország uniós csatlakozását érintő tervekbe, és remélem, hogy ez ösztönző lesz számukra a végrehajtásban

– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)

Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.

Ebben a tekintetben tárgyaltam (Albin) Kurti miniszterelnökkel és (Aleksandar) Vučić elnökkel is, ezért úgy gondolom, hogy ez egy pozitív pillanat

– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.

Ez kulcsfontosságú lenne

– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.

Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.

Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Szerbia

Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Kézfájás
A szerb elnök "fájós jobb kezével" nem tud egyetlen Koszovóval kapcsolatos megállapodást sem aláírni (Forrás: szerb elnöki Instagram)
hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

A szerb elnök „krónikus kézfájására” hivatkozva nem bújhat ki a Koszovóval kötött szóbeli megállapodások végrehajtása alól, a nemzetközi közvetítők ugyanis megüzenték neki, hogy Szerbiának akkor is végre kell hajtania azt, amire ő rábólintott, ha semmit sem írta alá. Aleksandar Vučić vasárnapi sajtótájékoztatóján azzal viccelődött, hogy „elviselhetetlen fájdalmat” érez a jobb kezében, amellyel alá tudná írni a megállapodásokat Koszovóval. Hozzátette még, hogy „ez az elkövetkező négy évben így is marad”, vagyis részéről semmiféle aláírásra nem kerül sor.

Kézfájással küszködik

Vučić kijelentéseit követően az „elnöki jobban” érzett fájdalommal és a szóbeli megállapodás részleges végrehajtásával kapcsolatban – miszerint Szerbiának megvannak a maga vörös vonalai – a közvetítők azt üzenték, hogy a mostanában kötött szóbeli megállapodásokat be kell tartani.

A szerb elnök nyilatkozatára először Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja reagált, aki elmondta, hogy Szerbia és Koszovó Ohridban „jogi értelemben kötelező érvényű megállapodást kötött”, és a továbbiakban felesleges a megállapodás aláírásával kapcsolatos kifogásokra koncentrálni.

Az aláírásra való összpontosítás szükségtelen, mert nincs lényeges hatása arra, hogy létezik a megállapodás. Van egy megállapodás, ezt így is kezeljük, és ebben mindkét fél komolyan érintett

– mondta az amerikai közvetítő egy online sajtókonferencián.

Escobar hozzátette, hogy az Ohridban kötött megállapodás „azonnali végrehajtását” várja mindkét féltől, és megismételte, hogy a cél nem a kölcsönös elismerés, hanem a kapcsolatok normalizálása.

Az elsődleges szándék az volt, hogy (az ohridi találkozó résztvevői) megfogalmazzák a két ország közötti interakció alapszabályait, miszerint a rendszámtáblák és a barikádok körüli problémák ezentúl ne fenyegessenek azzal, hogy a dolgok kicsúsznak az ellenőrzés alól, és instabilitást keltenek a térségben

– mondta az amerikai megbízott, aki szerint „az alá nem írt megállapodás(ok) a Szerbia és Koszovó közötti megbékélés kezdetét jelenti(k)”.

Escobar értelmezése szerint Szerbia kötelezettséget vállalt a koszovói dokumentumok és nemzeti jelképek elismerésének megkezdésére, Pristina pedig a koszovói szerb többségű településekre vonatkozó megoldások végrehajtásának megkezdésére.

Escobar ezzel a két legkritikusabb területet érintette, amelyek közül az egyik az egyiknek, a másik pedig a másiknak fáj, ami Vučićnál ráadásul „aláírási artritiszben” csúcsosodott ki.

Az amerikai közvetítő felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és az EU nagyobb részvétele várható a tárgyalási folyamatban azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak Szerbiának és Koszovónak a megállapodások végrehajtásához, vagyis nincs megállás, a gyors megoldás érdekében a közvetítők tekintettel vannak a szerb elnök betegségére, és elfogadják a szóbeli beleegyezését is.

A megállapodásokat végre kell hajtani

A szerb elnök kézfájdalmának gyógyítására bejelentkezett EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki szintén „megnyugtatta” Vučićot, hogy a szóbeli megállapodás(oka)t anélkül is végre lehet, sőt: végre is kell hajtani, hogy azok aláírása jogi, vagy éppen „egészségügyi megfontolásból” nem történt meg.

Hangsúlyoznám, hogy az elfogadott rendelkezések beépítésre kerülnek az EU-hoz történő csatlakozási folyamatba, Szerbia esetében ez a 35. fejezetet jelenti

– mondta a Szerbia és Koszovó között közvetítő uniós főképviselő.

Itt érdemes tisztázni, hogy a 35. fejezet a főszabály szerint minden olyan kérdést tartalmaz, amely nem sorolható be más fejezetekbe. Szerbia esetében ebbe a fejezetbe került a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása.

Borrell hangsúlyozta, hogy a szóban vállalt kötelezettségek végrehajtása „konkrét és kifejezett mutatója lesz” az EU felé vezető út iránti elkötelezettségnek, és azoknak a végrehajtását gondosan nyomon követik.

Az újságírók megkérdezték a főképviselőt, hogy Szerbia köteles-e végrehajtani a szóban elfogadott szerződés minden pontját, különös tekintettel a néhány héttel ezelőtt kötött, szintén szóbeli brüsszeli megállapodás 4. cikkelyére, amely kimondja, hogy Szerbia nem akadályozza Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben, ami értelemszerűen vonatkozik az ENSZ-tagságra is.

Josep Borrell erre némileg kitérő, de egyértelmű választ adott azzal a kijelentésével, hogy a „megállapodás(ok)t végre kell hajtani”, amihez még hozzátette, hogy lesz valamiféle ütemterv, ami természetesen vonatkozik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozására is, ami viszont Koszovónak nincs igazán ínyére.

Az Egyesült Államok továbbra is aktív

Kézfájás

Blinken szerint Amerika továbbra is aktív marad (Forrás: State Department)

Washingtonból nem csak a fentebb már említett Escobar üzent, hanem Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok üdvözli a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legutóbbi, ohridi fordulója során elért megállapodást.

Blinken konkrétan nem tért ki arra, hogy Vučić a kézfájásával forduljon orvoshoz, de amíg nem gyógyul meg, az amerikai külügyminiszter is hajlandó elfogadni a szóbeli megállapodásokat. Az amerikai külügyminiszter egyúttal megdicsérte a szerb elnököt és a koszovói miniszterelnököt azért, hogy vezető szerepet játszottak a megállapodás elérésében.

Az alapmegállapodásban vállalt koszovói és szerb kötelezettségek teljesítése a megbékélés iránti tartós elkötelezettség részeként jelentős lehetőségeket biztosít mindkét ország lakosságának számára, és felgyorsítja az európai uniós tagság felé vezető útjukat.

– szögezte le közleményében az amerikai külügyminiszter, aki ezt azzal toldotta meg, hogy „az Egyesült Államok továbbra is aktívan – az uniós partnerekkel együttműködve – támogatja Szerbiát és Koszovót abban, hogy a végrehajtás működőképes legyen a kiszámítható és békés kapcsolat kialakítása érdekében.

A jelek szerint a nemzetközi közvetítők nem foglalkoznak azzal, hogy a felkínált dokumentumokat az érintettek nem írták alá, így hiába szimulál a szerb elnök holmiféle aláírási artritiszt, elég ha csak bólint. A következő problémát az jelenheti, ha Vučićnak netalán begörcsöl a nyaka.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: