Egyesült Államok
AMERIKAI MEGBÍZOTT: Más ne avatkozzon bele Montenegró belügyeibe, ezt csak mi tehetjük meg, avagy nem árt az óvatosság a bari kikötőre tett magyar ajánlat esetében

Matthew Palmer a szerbek veje, mégis az amerikai politikát hajtja végre. Ezt a sommás megállapítást a szerb elnök fogalmazta meg nemrégiben az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottjával kapcsolatban. Azt gyanítottuk, hogy Matthew Palmer a szerbek számára nem lesz olyan kezesbárány, mint Anthony Godfrey, az USA belgrádi nagykövete, és azt is sejtettük, hogy az amerikai különmegbízott állítólagos “kompromisszumkereső” habitusa a szerbek számára sok jót nem tartogat. De hogy ennyire! Főleg, ha Montenegróról van szó, amely ma már Palmer tartalék hazája.
Facér diplomata
Az amerikai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes, valamint a State Department nyugat-balkáni különmegbízottja, munkája által is, de leginkább felesége révén kötődik a régióhoz, Danica Palmer Belgrádban született, de montenegrói gyökerekkel rendelkezik.
A „fiatalok” körülbelül egy évtizeddel ezelőtt találkoztak Belgrádban, ahol Palmer az amerikai nagykövetség politikai tanácsadója volt 2011. júliusától 2014. júliusáig, vagyis három évig.
Erről az időszakról 2014-ben vallott a podgoricai Vijesti című napilapnak adott interjúban is.

Dr. Danica Palmer a Belgrádi Egyetem orvosi karán végzett. A vahealthprovider.com weboldal szerint pszichiáterként dolgozott a virginiai Alexandria kórházban. Szakterülete a mentális betegségek, például a depresszió, szorongásos rendellenességek, gyógyszerekkel való visszaélés, valamint a skizofrénia diagnosztizálása és kezelése.
Mindez azt jelzi, hogy Matthew Palmernek erős kötődése van a balkáni térséghez, azon belül is Montenegróhoz, de nem csak indíttatása, hanem lehetősége is van arra, hogy a világ leghatalmasabb országának képviseletében beleszóljon Montenegró sorsának formálásába.
Palmer helytartó
Miután nyár van – Matthew Palmer bizonyára idén is eltölt néhány napot a tengerparti „családi bázison”, bár még most korai a pihenésre gondolni – mert forrong a Balkán, az utóbbi húsz évben soha nem volt ilyen bizonytalan a helyzet, mint most.
Palmer a legutóbbi két munkanapot azzal töltötte, hogy találkozott a montenegrói politikai élet vezető személyiségeivel, a köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel, a házelnökkel, a miniszterelnök helyettesével, továbbá boldoggal és boldogtalannal, ezért nehezen lehetne lemérni az ezekkel a találkozókkal kapcsolatban összesen elhangzott közhelyek súlytalanságát.
A legfontosabb kijelentések a Vijesti napilap internetes televíziójának adott interjúban hangzottak el, amelyek főleg a montenegrói politikai életbe történő külföldi beavatkozásról szóltak.
Palmer nem örül a magyaroknak
A magyar külgazdasági és külügyminiszter július 5-én járt Montenegróban, ahol különböző projektekről beszélt, és megemlítette, hogy a magyar beruházó vállalatok kifejezetten érdekeltek a montenegrói turisztikai létesítményekbe történő beruházások iránt. Ennek keretében a magyar kormány 1 milliárd forintos támogatást biztosított a Hungestnek, hogy montenegrói szállodáját mintegy 2-2,5 milliárd forintos beruházás keretében újítsa fel, hogy felkészüljön a világjárvány utáni turisztikai szezonra.
Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy az OTP ma már a montenegrói bankpiac legerősebb szereplője, ami kifejezett lökést és lendületet adhat a magyar vállalatok montenegrói beruházásainak, de tevékeny a magyar Exim Bank is, amely nyitott egy 85 millió eurós hitelkeretet, amelyet a vállalati együttműködés finanszírozására szánnak.
A sajtótájékoztatón nem hangzott el, de azóta már kiszivárgott, hogy Magyarország érdeklődik a Bar mellett lévő tangeri kikötő iránt. Ezt a helyi sajtó szivárogtatta ki.
Ezzel kapcsoltban egy nyakatekert kérdés hangzott el, amellyel kapcsolatban nehéz megállapítani, hogy milyen tisztségében kérdezték Palmert: montenegrói elnök, montenegrói miniszterelnök, amerikai helytartó, az Egyesült Államok képviselője, egy amerikai befektetési csoport vezetője, stb.
Magyar szempontból ez teljesen mindegy, ezek után a magyar vezetés ajánlhat bármit is, azt úgyis elkaszálja az, aki a „reméli és elvárja” pozíciójában van.

Egyesült Államok
BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
Szerbia
Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat

A szerb elnök „krónikus kézfájására” hivatkozva nem bújhat ki a Koszovóval kötött szóbeli megállapodások végrehajtása alól, a nemzetközi közvetítők ugyanis megüzenték neki, hogy Szerbiának akkor is végre kell hajtania azt, amire ő rábólintott, ha semmit sem írta alá. Aleksandar Vučić vasárnapi sajtótájékoztatóján azzal viccelődött, hogy „elviselhetetlen fájdalmat” érez a jobb kezében, amellyel alá tudná írni a megállapodásokat Koszovóval. Hozzátette még, hogy „ez az elkövetkező négy évben így is marad”, vagyis részéről semmiféle aláírásra nem kerül sor.
Kézfájással küszködik
Vučić kijelentéseit követően az „elnöki jobban” érzett fájdalommal és a szóbeli megállapodás részleges végrehajtásával kapcsolatban – miszerint Szerbiának megvannak a maga vörös vonalai – a közvetítők azt üzenték, hogy a mostanában kötött szóbeli megállapodásokat be kell tartani.
A szerb elnök nyilatkozatára először Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja reagált, aki elmondta, hogy Szerbia és Koszovó Ohridban „jogi értelemben kötelező érvényű megállapodást kötött”, és a továbbiakban felesleges a megállapodás aláírásával kapcsolatos kifogásokra koncentrálni.
– mondta az amerikai közvetítő egy online sajtókonferencián.
Escobar hozzátette, hogy az Ohridban kötött megállapodás „azonnali végrehajtását” várja mindkét féltől, és megismételte, hogy a cél nem a kölcsönös elismerés, hanem a kapcsolatok normalizálása.
– mondta az amerikai megbízott, aki szerint „az alá nem írt megállapodás(ok) a Szerbia és Koszovó közötti megbékélés kezdetét jelenti(k)”.
Kapcsolódó cikk
Escobar értelmezése szerint Szerbia kötelezettséget vállalt a koszovói dokumentumok és nemzeti jelképek elismerésének megkezdésére, Pristina pedig a koszovói szerb többségű településekre vonatkozó megoldások végrehajtásának megkezdésére.
Escobar ezzel a két legkritikusabb területet érintette, amelyek közül az egyik az egyiknek, a másik pedig a másiknak fáj, ami Vučićnál ráadásul „aláírási artritiszben” csúcsosodott ki.
Az amerikai közvetítő felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és az EU nagyobb részvétele várható a tárgyalási folyamatban azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak Szerbiának és Koszovónak a megállapodások végrehajtásához, vagyis nincs megállás, a gyors megoldás érdekében a közvetítők tekintettel vannak a szerb elnök betegségére, és elfogadják a szóbeli beleegyezését is.
A megállapodásokat végre kell hajtani
A szerb elnök kézfájdalmának gyógyítására bejelentkezett EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki szintén „megnyugtatta” Vučićot, hogy a szóbeli megállapodás(oka)t anélkül is végre lehet, sőt: végre is kell hajtani, hogy azok aláírása jogi, vagy éppen „egészségügyi megfontolásból” nem történt meg.
– mondta a Szerbia és Koszovó között közvetítő uniós főképviselő.
Itt érdemes tisztázni, hogy a 35. fejezet a főszabály szerint minden olyan kérdést tartalmaz, amely nem sorolható be más fejezetekbe. Szerbia esetében ebbe a fejezetbe került a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása.
Borrell hangsúlyozta, hogy a szóban vállalt kötelezettségek végrehajtása „konkrét és kifejezett mutatója lesz” az EU felé vezető út iránti elkötelezettségnek, és azoknak a végrehajtását gondosan nyomon követik.
Az újságírók megkérdezték a főképviselőt, hogy Szerbia köteles-e végrehajtani a szóban elfogadott szerződés minden pontját, különös tekintettel a néhány héttel ezelőtt kötött, szintén szóbeli brüsszeli megállapodás 4. cikkelyére, amely kimondja, hogy Szerbia nem akadályozza Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben, ami értelemszerűen vonatkozik az ENSZ-tagságra is.
Josep Borrell erre némileg kitérő, de egyértelmű választ adott azzal a kijelentésével, hogy a „megállapodás(ok)t végre kell hajtani”, amihez még hozzátette, hogy lesz valamiféle ütemterv, ami természetesen vonatkozik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozására is, ami viszont Koszovónak nincs igazán ínyére.
Az Egyesült Államok továbbra is aktív

Blinken szerint Amerika továbbra is aktív marad (Forrás: State Department)
Washingtonból nem csak a fentebb már említett Escobar üzent, hanem Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok üdvözli a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legutóbbi, ohridi fordulója során elért megállapodást.
Blinken konkrétan nem tért ki arra, hogy Vučić a kézfájásával forduljon orvoshoz, de amíg nem gyógyul meg, az amerikai külügyminiszter is hajlandó elfogadni a szóbeli megállapodásokat. Az amerikai külügyminiszter egyúttal megdicsérte a szerb elnököt és a koszovói miniszterelnököt azért, hogy vezető szerepet játszottak a megállapodás elérésében.
– szögezte le közleményében az amerikai külügyminiszter, aki ezt azzal toldotta meg, hogy „az Egyesült Államok továbbra is aktívan – az uniós partnerekkel együttműködve – támogatja Szerbiát és Koszovót abban, hogy a végrehajtás működőképes legyen a kiszámítható és békés kapcsolat kialakítása érdekében.
A jelek szerint a nemzetközi közvetítők nem foglalkoznak azzal, hogy a felkínált dokumentumokat az érintettek nem írták alá, így hiába szimulál a szerb elnök holmiféle aláírási artritiszt, elég ha csak bólint. A következő problémát az jelenheti, ha Vučićnak netalán begörcsöl a nyaka.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia19 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Oroszország14 óra telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat