A cikk meghallgatása

 
Matthew Palmer a szerbek veje, mégis az amerikai politikát hajtja végre. Ezt a sommás megállapítást a szerb elnök fogalmazta meg nemrégiben az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottjával kapcsolatban. Azt gyanítottuk, hogy Matthew Palmer a szerbek számára nem lesz olyan kezesbárány, mint Anthony Godfrey, az USA belgrádi nagykövete, és azt is sejtettük, hogy az amerikai különmegbízott állítólagos “kompromisszumkereső” habitusa a szerbek számára sok jót nem tartogat. De hogy ennyire! Főleg, ha Montenegróról van szó, amely ma már Palmer tartalék hazája.

Facér diplomata

Az amerikai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes, valamint a State Department nyugat-balkáni különmegbízottja, munkája által is, de leginkább felesége révén kötődik a régióhoz, Danica Palmer Belgrádban született, de montenegrói gyökerekkel rendelkezik.

A “fiatalok” körülbelül egy évtizeddel ezelőtt találkoztak Belgrádban, ahol Palmer az amerikai nagykövetség politikai tanácsadója volt 2011. júliusától 2014. júliusáig, vagyis három évig.

– Tizenkét külszolgálati alkalmazottat és külügyi alkalmazásban lévő személyt irányítottam, és tanácsokat adtam az Egyesült Államok belgrádi nagykövetének a Szerbia és az Egyesült Államok közötti kétoldalú együttműködés összes vonatkozásában

– írta az amerikai diplomata erről az időszakról a Linkedinen.

Erről az időszakról 2014-ben vallott a podgoricai Vijesti című napilapnak adott interjúban is.

– Néhány évvel ezelőtt Belgrádban ismertem meg feleségemet, Danicát, aki ugyan Belgrádban született, a Damjanović család gyökerei azonban Montenegróba nyúlnak vissza. Van egy házunk a Bar közelében lévő Dobre Vodeban, ahol a nyár nagy részét töltjük

Dr. Danica Palmer a Belgrádi Egyetem orvosi karán végzett. A vahealthprovider.com weboldal szerint pszichiáterként dolgozott a virginiai Alexandria kórházban. Szakterülete a mentális betegségek, például a depresszió, szorongásos rendellenességek, gyógyszerekkel való visszaélés, valamint a skizofrénia diagnosztizálása és kezelése.

Mindez azt jelzi, hogy Matthew Palmernek erős kötődése van a balkáni térséghez, azon belül is Montenegróhoz, de nem csak indíttatása, hanem lehetősége is van arra, hogy a világ leghatalmasabb országának képviseletében beleszóljon Montenegró sorsának formálásába.

Palmer helytartó

Miután nyár van – Matthew Palmer bizonyára idén is eltölt néhány napot a tengerparti “családi bázison”, bár még most korai a pihenésre gondolni – mert forrong a Balkán, az utóbbi húsz évben soha nem volt ilyen bizonytalan a helyzet, mint most.

Palmer a legutóbbi két munkanapot azzal töltötte, hogy találkozott a montenegrói politikai élet vezető személyiségeivel, a köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel, a házelnökkel, a miniszterelnök helyettesével, továbbá boldoggal és boldogtalannal, ezért nehezen lehetne lemérni az ezekkel a találkozókkal kapcsolatban összesen elhangzott közhelyek súlytalanságát.

A legfontosabb kijelentések a Vijesti napilap internetes televíziójának adott interjúban hangzottak el, amelyek főleg a montenegrói politikai életbe történő külföldi beavatkozásról szóltak.

– Teljes mértékben meg vagyunk győződve arról, hogy harmadik felek, külső szereplők avatkoznak be a montenegrói politikai életbe, beleértve ebbe elsősorban az interneten keresztül terjedő félretájékoztatást, és mindazokat az erőfeszítéseket, amelyekkel példátlan módon akarnak hatni az ország politikai eseményeire

– magyarázta Palmer.

– Ez egy olyan terület, ahol szerintem nagyon óvatosnak kell lennünk. Együttműködünk a montenegrói partnerekkel annak érdekében, hogy növeljük a kapacitásokat az ilyen tevékenységek felfedésére, különösen az interneten, valamint fokozzuk az azonosítási képességeket, és megfelelő intézkedéseket hozzunk a beavatkozás megakadályozására. De ez a kihívás nem csak Montenegró előtt áll. Világszerte láttunk külső szereplőket, néha kormányzati, néha nem kormányzati oldalon, akik a politikai események burkolt befolyásolásán dolgoznak. Mi az Egyesült Államokban ugyanezzel a kihívással szembesültünk. Oroszország számos komoly kísérlet mögött állt.

A gazdasági befolyásolásról szólva Palmer szinte kész tényként kezelte, hogy az európai és amerikai bankok kifizetik a montenegrói adósságot Kína felé, hogy csökkentsék a kínai befolyást a montenegrói politikai döntéshozatalra.

– Ami a jövőt illeti, remélem, hogy nemcsak Montenegró, hanem a Nyugat- Balkán összes országa óvatosabb lesz a Kínával kötött megállapodásokkal, ezen belül pedig az infrastruktúra fejlesztése érdekében aláírt megállapodásokkal kapcsolatban. Kína az ilyen típusú diplomáciai adósságcsapdákat arra használja fel, hogy az infrastrukturális beruházásokon keresztül olyan kötelezettségeket akasszon az érintett országok nyakába, amelyeket azok nem képesek finanszírozni, és ezt a jövőben politikai befolyások megszerzésére használ fel

– mondta Palmer, aki szerint Kína ezt a taktikát alkalmazta Közép- és Délkelet-Ázsiában, Afrikában és egyre gyakrabban veszi elő Európában is.

Palmer nem örül a magyaroknak

A magyar külgazdasági és külügyminiszter július 5-én járt Montenegróban, ahol különböző projektekről beszélt, és megemlítette, hogy a magyar beruházó vállalatok kifejezetten érdekeltek a montenegrói turisztikai létesítményekbe történő beruházások iránt. Ennek keretében a magyar kormány 1 milliárd forintos támogatást biztosított a Hungestnek, hogy montenegrói szállodáját mintegy 2-2,5 milliárd forintos beruházás keretében újítsa fel, hogy felkészüljön a világjárvány utáni turisztikai szezonra.

Szijjártó Péter felhívta a figyelmet arra is, hogy az OTP ma már a montenegrói bankpiac legerősebb szereplője, ami kifejezett lökést és lendületet adhat a magyar vállalatok montenegrói beruházásainak, de tevékeny a magyar Exim Bank is, amely nyitott egy 85 millió eurós hitelkeretet, amelyet a vállalati együttműködés finanszírozására szánnak.

A sajtótájékoztatón nem hangzott el, de azóta már kiszivárgott, hogy Magyarország érdeklődik a Bar mellett lévő tangeri kikötő iránt. Ezt a helyi sajtó szivárogtatta ki.

Ezzel kapcsoltban egy nyakatekert kérdés hangzott el, amellyel kapcsolatban nehéz megállapítani, hogy milyen tisztségében kérdezték Palmert: montenegrói elnök, montenegrói miniszterelnök, amerikai helytartó, az Egyesült Államok képviselője, egy amerikai befektetési csoport vezetője, stb.

– Ma a helyi újságban olvashattuk a magyar külügyminiszter nyilatkozatát Bar kikötőjével kapcsolatban. Érdekli-e Önt Bar kikötőjének státusa, szem előtt tartva annak fontos geostratégiai helyzetét?

– hangzott el a kérdés, amire Palmer azonnal rávágta:

– Abszolút. Bar kikötője fontos stratégiai pont Montenegró tulajdonában. Miközben a kormány a kikötő és a környező infrastruktúra fejlesztésének legjobb módjáról tárgyal, reméljük és elvárjuk, hogy körültekintők és óvatosak lesznek, vagyis a partnerség kérdését a hosszú távú előnyök alapján döntik el, és nem az ajánlattevő által felkínál rövid távú jutalmakra összpontosítanak

– mondta Matthew Palmer, aki nem tette világossá, hogy a “reméljük és elvárjuk” kifejezés kire is vonatkozik az előbb felsoroltak közül, ki az, aki ilyen kendőzetlen és leplezetlen módon beavatkozik Montenegró belügyeibe.

Magyar szempontból ez teljesen mindegy, ezek után a magyar vezetés ajánlhat bármit is, azt úgyis elkaszálja az, aki a “reméli és elvárja” pozíciójában van.