Connect with us

Horvátország

A MOBILTELEFONOK TITKA: Mítosz, hogy a migránsoknak nincsenek személyi okmányaik

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

simket

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 4 perc

 
A migránsválság kitörése óta többször jártam a szabadkai Ócskapiac (Buvljak) környékén, ahol elég sok illegális bevándorló fordult meg. A piac szomszédságában jó néhány kisebb vendéglő van, ahol szobákat is adnak ki. Több ilyen helyen megfordultam, mindegyik tele volt migránsokkal, akik személyi igazolvány vagy útlevél nélkül nem vehettek volna ki szobát. Akkor mégis csak vannak papírjak. De hol tartják őket?

Mi van a papírokkal?

Többször is ebédeltem Simketnél (Rooms Kod Simketa), semmi különös, a szokásos „balkáni eklektika”, ahol semmi sem illik össze semmivel. De tiszta, és minden frissen készül.

Egyik alkalommal éppen a tulajdonossal beszélgettem, amikor hat-hét fős migránscsoport érkezett.

A tulajdonos azt mondta, hogy nincs kibúvó, Szerbiában a vendégeket le kell jelenti hatóságoknak, ami máshol sem számít újdonságnak.

Ez viszont kíváncsivá tett, mert általános nézet, hogy a migránsoknak nincsenek dokumentumaik, és ezért nem lehet őket beazonosítani.

Úgyszólván, ez kitűnő téma lehetne egy balkáni Állítólag (MythBusters) leforgatásához, mégpedig a „busted”, vagyis a cáfolva kategóriában.

Miért éppen Simket?

A válasz egyszerű: mert olcsó. Egy személy számára egy éjszaka harminc euró alatt van, és attól függően változik az ár, hogy a vendég kér-e reggelit. De ha három személy, ebben az esetben három migráns vesz ki egy szobát, akkor fejenként 12-13 euróból megúszható egy éjszaka. Ebben már benne van a wifi is.

Viszont ha a migránsoknak nincsenek papírjaik, akkor nem tudnak megszállni Simketnél, de máshol sem.

Végignéztem, hogy a migránsok miként másznak elő az illegalitásból. simkett 183959

Előkerültek a mobiltelefonok, amelyek segítségével az illegális migránsok elővarázsolták a „virtuális útleveleket” vagyis a befényképezett dokumentumokat, Simket pedig beírta a számokat a megfelelő programba, és a migránsok máris mehettek fel a szobákba.

Ennek alapján bátran állítható: nemigen felel meg a valóságnak, hogy a migránsok eldobják a személyi igazolványaikat”, és inkább hihető, hogy már induláskor sincs náluk. Mert a telefonjukban van, illetve ott sem.

Hanem máshol. Olyan helyen, ahonnan akkor sem vesznek el, ha netalán megsérül a telefonjuk, vagy valamelyik határon a buzgó ök elveszik a mobiljukat.

A dokumentumokat ugyanis nem a mobilokon tárolják, hanem felhőben, postafiókban vagy más tárhelyen, ahova szükség esetén az otthon maradók is feltölthetnek bármilyen okmányt.

Tehát a migránsoknak igenis vannak dokumentumaik valahol a kibertérben – bizonyára nem csak egy helyen – de csak akkor veszik elő, amikor a helyzet megkívánja.

A migránsok nem csak akkor fedik fel a kilétüket, amikor megszállnak valahol – és nem is tölt mindegyik minden éjszakát vendéglőben vagy más szálláshelyeken – viszont sokan vesznek közülük SIM-kártyát, amikor szintén azonosítaniuk kell magukat.

Akkor miért van sok névtelen migráns?

Nincs egyetlen névtelen migráns sem.

Hivatalos részről viszont egyszerűbb elhitetni, hogy a migránsok személyazonossága nem állapítható meg, mert nincsenek személyi okmányaik.

Ez csak kifogás, amivel jól leplezhető, hogy az érintett országok nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával minden egyes migráns beazonosítására, vagyis az illetékesek képtelenek kideríteni, hogy a migránsok által csak játéknak (game) nevezett határátkelésben valójában ki kicsoda.

Ebből kifolyólag a migránsok a hatóságok számára általában tömegnek, nem pedig egyedi esetnek számítanak.

Az sem mellékes körülmény, hogy a tranzitországok nem érdekeltek abban, hogy valós személyazonossággal regisztrálják a migránsokat, mert ha esetleg léteznének ilyen nyilvántartások, akkor a nyugati országok, vagy az Európai Unió kérhetné a listák átadását.

Horvátország a migránsválság kezdetén regisztrálta a migránsokat, ám nem adta át a névsort az illetékes uniós szerveknek és más országoknak, hogy azok, kiutasítás esetén, ne tudják visszaküldeni hozzájuk a rajtuk keresztül áthaladt migránsokat, mint ahogy az Görögország esetében előfordul.

A tranzitországoknak – jelen esetben a balkáni útvonalon fekvő államoknak – az az érdekük, hogy a „névtelen tömeg” áthaladjon rajtuk. Nem minél előbb, de mindenképpen áthaladjon.

Miért nem minél előbb?

Mert a migránsok – mindenki máshoz hasonlóan – fogyasztanak. Ranko Ostojić, az előző horvát kormány belügyminisztere szerint, Görögország semmi mást nem tesz a migránsokkal, csak leszívja a pénzüket.

– Miután rákényszerítik a migránsokat arra, hogy Görögországban költsék el a pénzüket, tovább küldik őket Európába

hangzott el 2019 szeptemberében a görögök szempontjából nem túl barátságos kijelentés Ranko Ostojić részéről.

Nem elképzelhetetlen, hogy a baloldali horvát belügyminiszter ezzel a kijelentéssel fricskázta meg az akkor nemrég kormányra került konzervatívokat, de a kijelentésnek lehet némi valóságalapja.

A migrációt az Európai Unió a közös kasszából finanszírozza, ami vagy eljut a migránsokhoz, vagy nem, de kormányzati szempontból mindenképpen bevételnek számít, sokan jól élnek, vagy legalább megélnek belőle. A MOBILTELEFONOK TITKA: Mítosz, hogy a migránsoknak nincsenek személyi okmányaik

A migránsokat ellátó civil szerveztek is, például az Orvosok Határok Nélkül, vagy a No Name Kitchen munkatársai is költenek, az utóbbiak ráadásul a helyi piacon szerzik be azt, amit aztán megfőznek, hogy az embercsempészekről ne is beszéljünk, végsősoron az általuk beszedett pénz is – ami nem kevés – a helyi gazdaságba ömlik vissza.

Némi iróniával azt mondhatnánk, hogy az embercsempész a Balkánon „kimondottan hasznos emberfajta”, külföldi pénzt csatornáz be a helyi gazdaságba, munkahelyeket teremt, vagyis taxisoknak és más sofőröknek ad munkát, eltávolítja az országból a hosszú távon nem kívánatos elemeket, vagyis az állam helyett elvégzi a piszkos munkát.

Akárhogy is nézzük, a migrációra ráépült egy kultúra vagy szubkultúra, aminek megbontása ma már sokféle érdekeket sértene.

Mindez következménye, és semmiképpen sem előidézője a jelenlegi helyzetnek, viszont még évekig, ha nem évtizedekig tartó folyamat, amellyel számolni kell Balkánon innen, a Balkánon, és Balkánon túl.

Lehet, hogy nem véletlenül nevezik a vajdasági határmenti településeken a migránsokat turistáknak.

Horvátország

Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

robot
A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a 4. Európai RoboCup Junior versenyt

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a negyedik európai RoboCup Junior versenyt. Tizennyolc országból (tizenöt európai ország, plusz Dél-Korea, Izrael és Egyiptom) 730 gyerek vesz részt Európa legnagyobb robotikai versenyén. A rangos eseményt, amely ezt az interdiszciplináris tudományterületet népszerűsíti, először rendezik meg Horvátországban.

RoboCup Junior

A Horvát Robotikai Társaság elnöke a Večernji list tudósítójának azt mondta, hogy pontosan 159 csapatot, azaz több mint 700 diákot és mentoraikat tudták elhozni, akik három kategóriában versenyeznek majd: On Stage, Rescue és Soccer.

-Ez három nagyon igényes kategória 15 alkategóriában, ahol 15 Európa-bajnokot kapunk

– tette hozzá Ivica Kolarić, aki egyben a Varasd megyei Robotikai Központ vezetője is.

A versenyzők változatos korcsoportokban lépnek fel, az óvodásoktól középiskolásokig, robotjaik a következő négy napban táncolni, focizni fognak, és áldozatokat mentenek veszélyes területekről, például földrengések romjai alól, stb.

A horvátországi iskolákban rendkívül népszerű a robotika, többek között a Horvát Robotikai Társaságnak köszönhetően.

A húsz évvel ezelőtt alapított lelkes egyesület tizenöt éve Ivica Kolarić professzor vezetésével folyamatosan dolgozik a fiatalok oktatásán, és kiváló eredményeket ér el az európai és világversenyeken.

Ezt a munkát és minden sikerüket az európai Robocup szervezet azzal díjazta, hogy idén Horvátországnak ítélte ennek a rangos versenynek a megszervezését.

A jéghegy csúcsa

Ez a fenti hírecske azonban csak a jéghegy csúcsa.

Kevesen tudják, hogy Horvátországban alapították a szintén „robotbarát” IRIM-et (Institute for Youth Development and Innovation), amely non-profit szervezetként Európa legnagyobb iskolán kívüli oktatási programját fejlesztette ki és hajtja végre – a CroatianMakers mozgalmon keresztül, amely csak Horvátországban több mint 300 000 gyereket ért el.

robot

KIS ÁLMOK: Február 7-e és 16-a között rendezték meg a Horvát Makers League harmadik fordulóját (Forrás: Croatian Makers)

Bár az IRIM Horvátországban indult, és elsősorban itt működik, tevékenységét kiterjesztette Szerbiára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Montenegróra és Svájcra is, ahol a helyi partnerekkel együttműködve valósítja meg projektjeit, és további tízezer gyermeket von be a robotika világába.

Középpontjában a digitális és tudományos műveltség, valamint a technológiai és egyéb kompetenciák fejlesztése áll a STEM (Science, , Engineering and Mathematics – Tudomány, Technológia, Mérnöki Tudományok és Matematika) területén annak érdekében, hogy a most cseperedő nemzedékek a 21. század egyenjogú polgáraivá váljanak a földgolyó más tájairól érkező társaikkal.

Az IRIM a STEM-mel kapcsolatos tevékenységet a fontos kompetenciák eléréséhez szükséges eszköznek tekinti olyan kulcskészségek elsajátítása során, mint a tanulási készségek, a problémamegoldás, az együttműködés, a kommunikáció, valamint az olyan személyiségjegyek, mint a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a kitartás, az alkalmazkodóképesség, valamint a társadalmi és kulturális tudatosság.

Az IRIM nagy mennyiségű felszerelést adományoz elsősorban a tudás széles körű és mély terjesztésének eszközeként szervezett tevékenységek, oktatók képzése (csak Horvátországban több mint 4500 pedagógus részesül ebben), oktatási tartalmak fejlesztése, valamint oktatási weboldalak készítése, stb.

Az IRIM egyedülálló abban, hogy sikerül a „skálázhatóságot”, vagyis a mély tudás átadását nagy mennyiségben elérni.

Az IRIM kezdeti és állandó kulcsfontosságú finanszírozása Nenad és Rujana Bakić adományainak köszönhető, de ugyanakkor az egyesületet polgárok, vállalatok és más források adományaiból is finanszírozzák, de sikeresen pályáznak a nemzeti és európai fejlesztési alapoknál is.

Az IRIM már kifejlesztette az oktatók (nagykövetek) szilárd ökoszisztémáját, és kiépített egy gazdag oktatási platformot, amely lehetővé teszi a tevékenységek sikeres fejlesztését.

Mi ennek az értelme?

Horvátország és a szomszédos országok iskolarendszerei a reform különböző szakaszaiban vannak, de jelenleg még nem képesek minőségi tudást nyújtani a STEM területén, vagy olyan kulcskompetenciákat fejleszteni, mint például az együttműködés a csoportmunkában, kommunikáció, tanulási készségek, kreativitás, kíváncsiság, kitartás és vezetői készségek.

Az IRIM feladata nemcsak az hogy, természetes módon befolyásolja e kompetenciák fejlesztését, hanem tudatosan törekszik azok erősítésére is.

Az Eurostat vonatkozó felmérése szerint a horvát állampolgárok – az EU egészéhez viszonyítva – az oktatásnak és a kemény munkának tulajdonítják a legkisebb jelentőséget a siker elérése terén, szemben a politikai kapcsolatokkal és az egyéni boldogsággal.

Hasonló a helyzet más nyugat-balkáni országokban is, ahol ennek kiküszöbölését, vagyis az IRIM által szorgalmazott tevékenységeket helyi partnerek végzik.

Az IRIM fő társadalmi küldetése ugyanis a siker kultúrájának megteremtése azzal a céllal, hogy megerősítse a meritokráciát, mint a társadalom központi pillérét és fő mozgatórugóját.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava