Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Horvátország

A MOBILTELEFONOK TITKA: Mítosz, hogy a migránsoknak nincsenek személyi okmányaik

simket

Olvasási idő: 4 perc

 
A migránsválság kitörése óta többször jártam a szabadkai Ócskapiac (Buvljak) környékén, ahol elég sok bevándorló fordult meg. A piac szomszédságában jó néhány kisebb vendéglő van, ahol szobákat is adnak ki. Több ilyen helyen megfordultam, mindegyik tele volt migránsokkal, akik személyi igazolvány vagy útlevél nélkül nem vehettek volna ki szobát. Akkor mégis csak vannak papírjak. De hol tartják őket?

Mi van a papírokkal?

Többször is ebédeltem Simketnél (Rooms Kod Simketa), semmi különös, a szokásos “balkáni eklektika”, ahol semmi sem illik össze semmivel. De tiszta, és minden frissen készül.

Egyik alkalommal éppen a tulajdonossal beszélgettem, amikor hat-hét fős migránscsoport érkezett.



A tulajdonos azt mondta, hogy nincs kibúvó, Szerbiában a vendégeket le kell jelenti hatóságoknak, ami máshol sem számít újdonságnak.

Ez viszont kíváncsivá tett, mert általános nézet, hogy a migránsoknak nincsenek dokumentumaik, és ezért nem lehet őket beazonosítani.

Úgyszólván, ez kitűnő téma lehetne egy balkáni Állítólag (MythBusters) leforgatásához, mégpedig a “busted”, vagyis a cáfolva kategóriában.

Miért éppen Simket?

A válasz egyszerű: mert olcsó. Egy személy számára egy éjszaka harminc euró alatt van, és attól függően változik az ár, hogy a vendég kér-e reggelit. De ha három személy, ebben az esetben három vesz ki egy szobát, akkor fejenként 12-13 euróból megúszható egy éjszaka. Ebben már benne van a wifi is.

Viszont ha a migránsoknak nincsenek papírjaik, akkor nem tudnak megszállni Simketnél, de máshol sem.

Végignéztem, hogy a migránsok miként másznak elő az illegalitásból. simkett 183959



Előkerültek a mobiltelefonok, amelyek segítségével az illegális migránsok elővarázsolták a “virtuális útleveleket” vagyis a befényképezett dokumentumokat, Simket pedig beírta a számokat a megfelelő programba, és a migránsok máris mehettek fel a szobákba.

Ennek alapján bátran állítható: nemigen felel meg a valóságnak, hogy a migránsok eldobják a személyi igazolványaikat”, és inkább hihető, hogy már induláskor sincs náluk. Mert a telefonjukban van, illetve ott sem.

Hanem máshol. Olyan helyen, ahonnan akkor sem vesznek el, ha netalán megsérül a telefonjuk, vagy valamelyik határon a buzgó elveszik a mobiljukat.

A dokumentumokat ugyanis nem a mobilokon tárolják, hanem felhőben, postafiókban vagy más tárhelyen, ahova szükség esetén az otthon maradók is feltölthetnek bármilyen okmányt.

Tehát a migránsoknak igenis vannak dokumentumaik valahol a kibertérben – bizonyára nem csak egy helyen – de csak akkor veszik elő, amikor a helyzet megkívánja.

A migránsok nem csak akkor fedik fel a kilétüket, amikor megszállnak valahol – és nem is tölt mindegyik minden éjszakát vendéglőben vagy más szálláshelyeken – viszont sokan vesznek közülük SIM-kártyát, amikor szintén azonosítaniuk kell magukat.

Akkor miért van sok névtelen migráns?

Nincs egyetlen névtelen migráns sem.



Hivatalos részről viszont egyszerűbb elhitetni, hogy a migránsok személyazonossága nem állapítható meg, mert nincsenek személyi okmányaik.

Ez csak kifogás, amivel jól leplezhető, hogy az érintett országok nem rendelkeznek megfelelő infrastruktúrával minden egyes migráns beazonosítására, vagyis az illetékesek képtelenek kideríteni, hogy a migránsok által csak játéknak (game) nevezett átkelésben valójában ki kicsoda.

Ebből kifolyólag a migránsok a hatóságok számára általában tömegnek, nem pedig egyedi esetnek számítanak.

Az sem mellékes körülmény, hogy a tranzitországok nem érdekeltek abban, hogy valós személyazonossággal regisztrálják a migránsokat, mert ha esetleg léteznének ilyen nyilvántartások, akkor a nyugati országok, vagy az Európai Unió kérhetné a listák átadását.

Horvátország a migránsválság kezdetén regisztrálta a migránsokat, ám nem adta át a névsort az illetékes uniós szerveknek és más országoknak, hogy azok, esetén, ne tudják visszaküldeni hozzájuk a rajtuk keresztül áthaladt migránsokat, mint ahogy az Görögország esetében előfordul.

A tranzitországoknak – jelen esetben a balkáni útvonalon fekvő államoknak – az az érdekük, hogy a “névtelen tömeg” áthaladjon rajtuk. Nem minél előbb, de mindenképpen áthaladjon.





Miért nem minél előbb?

Mert a migránsok – mindenki máshoz hasonlóan – fogyasztanak. Ranko Ostojić, az előző horvát belügyminisztere szerint, semmi mást nem tesz a migránsokkal, csak leszívja a pénzüket.

Miután rákényszerítik a migránsokat arra, hogy Görögországban költsék el a pénzüket, tovább küldik őket Európába

hangzott el 2019 szeptemberében a szempontjából nem túl barátságos kijelentés Ranko Ostojić részéről.

Nem elképzelhetetlen, hogy a baloldali horvát belügyminiszter ezzel a kijelentéssel fricskázta meg az akkor nemrég kormányra került konzervatívokat, de a kijelentésnek lehet némi valóságalapja.

A migrációt az Európai Unió a közös kasszából finanszírozza, ami vagy eljut a migránsokhoz, vagy nem, de kormányzati szempontból mindenképpen bevételnek számít, sokan jól élnek, vagy legalább megélnek belőle. A MOBILTELEFONOK TITKA: Mítosz, hogy a migránsoknak nincsenek személyi okmányaik





A migránsokat ellátó civil szerveztek is, például az Orvosok Határok Nélkül, vagy a No Name Kitchen munkatársai is költenek, az utóbbiak ráadásul a helyi piacon szerzik be azt, amit aztán megfőznek, hogy az embercsempészekről ne is beszéljünk, végsősoron az általuk beszedett pénz is – ami nem kevés – a helyi gazdaságba ömlik vissza.

Némi iróniával azt mondhatnánk, hogy az a Balkánon “kimondottan hasznos emberfajta”, külföldi pénzt csatornáz be a helyi gazdaságba, munkahelyeket teremt, vagyis taxisoknak és más öknek ad munkát, eltávolítja az országból a hosszú távon nem kívánatos elemeket, vagyis az állam helyett elvégzi a piszkos munkát.

Akárhogy is nézzük, a migrációra ráépült egy kultúra vagy szubkultúra, aminek megbontása ma már sokféle érdekeket sértene.

Mindez következménye, és semmiképpen sem előidézője a jelenlegi helyzetnek, viszont még évekig, ha nem évtizedekig tartó folyamat, amellyel számolni kell Balkánon innen, a Balkánon, és Balkánon túl.

Lehet, hogy nem véletlenül nevezik a vajdasági határmenti településeken a migránsokat turistáknak.





Like
Love
Care
Haha
Wow
Sad
Angry





🚗 H-1089 Budapest, Delej utca 51

📬 contact@balk.hu

☎️ +36 30 631 3104

💁‍♂️ Rólunk - About us

📰 Impresszum

💰 Szponzorált tartalom

🏁SEO-partner

BALK Magazin © 2019-2022


Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: