KRITIKUS FÉL ÓRA: Ennyi kellett ahhoz, hogy 13 csónak érkezzen Leszboszra

Augusztus 29-én fél óra alatt 13 csónak érkezett Leszboszra. A Help Refugees elnevezésű civil szervezet azonnal gyűjteni kezdett. Az akciót azzal indokolta, hogy a görög szigetekre érkező migránsok száma 2015 óta nem látott nagyságot ért el, miközben a táborok „fájdalmasan tele vannak”. A kritikus fél óra eseményei azt igazolják, hogy mennyire törékeny a német vezénylettel kötött uniós-török megállapodás. Az eset miatt a görög külügyminisztériumba kérették a török nagykövetet.

Megrekedt álmok

Migránsok tízezrei vesztegelnek Görögországban, távol egykori hazájuktól és távol Nyugat- Európától, amely az álmaikban és a vágyaikban szerepel.

A számuk akár több is lehetne, ha nem működne a Törökország és az Európai Unió közötti megállapodás a migráció megfékezéséről.

És mi lenne, ha tényleg nem működne?

– Ebből kaptunk ízelítőt augusztus 29-én, amikor fél óra leforgása alatt 13 szinte teljesen „egyformán fekete” csónak érkezett Leszbosz szigetére.

Az eset miatt a görög külügyminisztériumba kérették a török nagykövetet, hogy kifejezzék neki Görögország aggodalmát a Leszboszra érkező migránsok számának hirtelen megnövekedése miatt.

Augusztus 31-én pedig összeült a görög kormány külügyi és védelmi tanácsa, amely hét intézkedést hozott a görög szigeteken kialakult helyzet enyhítésére és a bevándorlás letörésére.

Forrás: UNHCR

Különös egybeesés

A kritikus félóra idején Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök éppen Berlinben tárgyalt Angela Merkel német kancellárral, akinek elvitathatatlan érdemei vannak a migráció előidézésében, nem csak az uniós-török megállapodás nyélbe ütésében.

– A német kancellár a találkozó során egyebek között arról is beszélt, hogy elégedetlen a migránsok delokációjával.

Angela Merkel egyetértett vendégével abban, hogy a feladatokat jobban szét kell osztani a tagállamok között. Szerinte tovább kell tárgyalni, és az eddigieknél „jobb eredményeket” kell elérni.

Kiriákosz Micotakisz elfogadhatatlannak nevezte, hogy a menedékkérők befogadásának terhét azokra az országokra helyezik, ahol azok megérkeznek az EU területére.

– Európának szolidaritást kell vállalnia, egyszerűen nem lehet, hogy vannak országok, amelyek hasznot húznak a schengeni övezetből, a másik oldalon viszont elzárkóznak attól, hogy akár csak egy kicsit is kivegyék a részüket ennek a problémának a megoldásából

– mondta a görög kormányfő.

Micotakisz jelezte, hogy az athéni vezetés számít Németország támogatására az ország határainak védelmében, mert Görögország határa az Európai Unió külső határa, amelynek védelmében „együtt kell működni”.

Channel 4 News: A pillanat, amikor a migránsok elérik Európát

Semmilyen védelem sincs

A kritikus fél óra nem csak azt mutatta meg, hogy a migránsválság bármikor kiújulhat.

Lehet, hogy nem véletlen, hogy a törökök éppen aznap engedték rá a migránsokat Leszboszra, amikor a német kancellár az újdonsült görög miniszterelnökkel tárgyalt. Vagy ez már összeesküvés elméletnek számít?

Legyen bárhogy is, az eset nem csak azt mutatta meg, hogy a migránsok bármikor elindulhatnak, hanem azt is, hogy

– Görögországnak és Európának az elmúlt három év nem volt elegendő arra, hogy bármilyen, akár a legsilányabb védelmet is kialakítsa.

Hiszen nem csak az tény, hogy fél óra alatt több mint ötszáz migráns érkezett Leszboszra, hanem az is, hogy augusztusban mintegy 7 ezer migráns érte el Görögországot, ami a legnagyobb havi beáramlás az utóbbi három évben.

A kármentés

A görög kormány külügyi és védelmi tanácsa által elfogadott hét pont tehát csak a kármentést szolgálja, és semmiféle megoldást nem kínál fel.

Az intézkedések közé tartozik, hogy a görögök másfél ezer migránst szállítanak át a szigetekről az ország szárazföldi részére.

A Leszbosz szigetén lévő Moria befogadó központban több, mint 11 ezer migráns él, miközben a tábor befogadóképessége mindössze 3 ezer fő.

– Még azt is nehezen lehet mondani, hogy ez a lépés valamelyest enyhíti a gondokat.

A testület sürgette, hogy Görögország a Frontex és a NATO segítségével fokozza határainak megfigyelését, ami szintén egy elkoptatott lemez.

A görögök azt is tervezik, hogy az elutasított kérelmek felülvizsgálatának eltörlésével módosítják a menedékjog kiadásának intézményi kereteit, és ezzel gyorsítják fel a menedékkérelmek elbírálását.

– Az elbírások felgyorsítása is egy unalomig ismételgetett terv, amit leginkább az jellemez, hogy a szó elszáll, a tett elmarad.

Van még egy-két tervezett intézkedés, de nyugodt szívvel állapítható meg, hogy migránsügyben leginkább nem történik semmi. De az nagyon történik.

Ismét és megint

Kiriákosz Micotákisz nem csak Berlinben járt, hanem Hágában is, ahol Mark Rutte holland miniszterelnök vendége volt.

Nagy politikusokhoz illő módon beszéltek az égető problémákról, a Brexitről, a globális gazdasági lassulásról, és Kína szerepéről a világban, és ennek keretében talán szóba került a kínaiak növekvő balkáni jelenléte is.

Téma volt természetesen a migráció is. Kiriákosz Micotakisz elismételte, amiről Berlinben már beszélt.

– Görögország eleget fog tenni kötelezettségeinek, növelni fogja a Törökországba visszaküldött migránsok számát, és biztosítja a humánus feltételeket a migránsok számára, akik az országban maradnak

– nyilatkozta a görög miniszterelnök Hágában.

A jövő idő teljesen indokolt, eddig ugyanis mindebből semmi sem valósult meg, arról nem is beszélve, hogy borzalmas körülmények uralkodnak a görögországi táborokban, és nemcsak a szigeteken.

Kifosztott migránsok

Az előző horvát kormány belügyminisztere szerint, Görögország semmi mást nem tesz a migránsokkal, csak leszívja a pénzüket.

– Miután rákényszerítik a migránsokat arra, hogy Görögországban költsék el a pénzüket, tovább küldik őket Európába

– mondta Ranko Ostojić nemrég egy tévéinterjúban.

Ez erős vád, és kérdés, hogy megállja-e a helyét.

Az viszont kétségtelen, hogy Görögország szabadulni kíván a migránsok egy részétől, akiknek a száma akár a 100 ezret is elérheti.

– Európának meg kell védenie a görög határokat, mert azok Európa határai is, és biztosítani kell a menekültek tisztességes szétosztását a tagállamok között

– mondta még a görög miniszterelnök Hágában.

Hogy ebből mi valósul meg, azt aligha lehet megjósolni.

Mindenesetre a migráció továbbra is téma lesz, mert az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen „felvette a listájára” a menekültügyi kérdést, amit Merkel asszony örömmel fogadott.