Görögország
KRITIKUS FÉL ÓRA: Ennyi kellett ahhoz, hogy 13 csónak érkezzen Leszboszra
Augusztus 29-én fél óra alatt 13 csónak érkezett Leszboszra. A Help Refugees elnevezésű civil szervezet azonnal gyűjteni kezdett. Az akciót azzal indokolta, hogy a görög szigetekre érkező migránsok száma 2015 óta nem látott nagyságot ért el, miközben a táborok “fájdalmasan tele vannak”. A kritikus fél óra eseményei azt igazolják, hogy mennyire törékeny a német vezénylettel kötött uniós-török megállapodás. Az eset miatt a görög külügyminisztériumba kérették a török nagykövetet.
Megrekedt álmok
Migránsok tízezrei vesztegelnek Görögországban, távol egykori hazájuktól és távol Nyugat- Európától, amely az álmaikban és a vágyaikban szerepel.
A számuk akár több is lehetne, ha nem működne a Törökország és az Európai Unió közötti megállapodás a migráció megfékezéséről.
És mi lenne, ha tényleg nem működne?
– Ebből kaptunk ízelítőt augusztus 29-én, amikor fél óra leforgása alatt 13 szinte teljesen “egyformán fekete” csónak érkezett Leszbosz szigetére.
Az eset miatt a görög külügyminisztériumba kérették a török nagykövetet, hogy kifejezzék neki Görögország aggodalmát a Leszboszra érkező migránsok számának hirtelen megnövekedése miatt.
Augusztus 31-én pedig összeült a görög kormány külügyi és védelmi tanácsa, amely hét intézkedést hozott a görög szigeteken kialakult helyzet enyhítésére és a bevándorlás letörésére.
Forrás: UNHCR
Különös egybeesés
A kritikus félóra idején Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök éppen Berlinben tárgyalt Angela Merkel német kancellárral, akinek elvitathatatlan érdemei vannak a migráció előidézésében, nem csak az uniós-török megállapodás nyélbe ütésében.
– A német kancellár a találkozó során egyebek között arról is beszélt, hogy elégedetlen a migránsok delokációjával.
Angela Merkel egyetértett vendégével abban, hogy a feladatokat jobban szét kell osztani a tagállamok között. Szerinte tovább kell tárgyalni, és az eddigieknél “jobb eredményeket” kell elérni.
Kiriákosz Micotakisz elfogadhatatlannak nevezte, hogy a menedékkérők befogadásának terhét azokra az országokra helyezik, ahol azok megérkeznek az EU területére.
– Európának szolidaritást kell vállalnia, egyszerűen nem lehet, hogy vannak országok, amelyek hasznot húznak a schengeni övezetből, a másik oldalon viszont elzárkóznak attól, hogy akár csak egy kicsit is kivegyék a részüket ennek a problémának a megoldásából
– mondta a görög kormányfő.
Micotakisz jelezte, hogy az athéni vezetés számít Németország támogatására az ország határainak védelmében, mert Görögország határa az Európai Unió külső határa, amelynek védelmében “együtt kell működni”.
Channel 4 News: A pillanat, amikor a migránsok elérik Európát
Semmilyen védelem sincs
A kritikus fél óra nem csak azt mutatta meg, hogy a migránsválság bármikor kiújulhat.
Lehet, hogy nem véletlen, hogy a törökök éppen aznap engedték rá a migránsokat Leszboszra, amikor a német kancellár az újdonsült görög miniszterelnökkel tárgyalt. Vagy ez már összeesküvés elméletnek számít?
Legyen bárhogy is, az eset nem csak azt mutatta meg, hogy a migránsok bármikor elindulhatnak, hanem azt is, hogy
– Görögországnak és Európának az elmúlt három év nem volt elegendő arra, hogy bármilyen, akár a legsilányabb védelmet is kialakítsa.
Hiszen nem csak az tény, hogy fél óra alatt több mint ötszáz migráns érkezett Leszboszra, hanem az is, hogy augusztusban mintegy 7 ezer migráns érte el Görögországot, ami a legnagyobb havi beáramlás az utóbbi három évben.
A kármentés
A görög kormány külügyi és védelmi tanácsa által elfogadott hét pont tehát csak a kármentést szolgálja, és semmiféle megoldást nem kínál fel.
Az intézkedések közé tartozik, hogy a görögök másfél ezer migránst szállítanak át a szigetekről az ország szárazföldi részére.
A Leszbosz szigetén lévő Moria befogadó központban több, mint 11 ezer migráns él, miközben a tábor befogadóképessége mindössze 3 ezer fő.
– Még azt is nehezen lehet mondani, hogy ez a lépés valamelyest enyhíti a gondokat.
A testület sürgette, hogy Görögország a Frontex és a NATO segítségével fokozza határainak megfigyelését, ami szintén egy elkoptatott lemez.
A görögök azt is tervezik, hogy az elutasított kérelmek felülvizsgálatának eltörlésével módosítják a menedékjog kiadásának intézményi kereteit, és ezzel gyorsítják fel a menedékkérelmek elbírálását.
– Az elbírások felgyorsítása is egy unalomig ismételgetett terv, amit leginkább az jellemez, hogy a szó elszáll, a tett elmarad.
Van még egy-két tervezett intézkedés, de nyugodt szívvel állapítható meg, hogy migránsügyben leginkább nem történik semmi. De az nagyon történik.
Ismét és megint
Kiriákosz Micotákisz nem csak Berlinben járt, hanem Hágában is, ahol Mark Rutte holland miniszterelnök vendége volt.
Nagy politikusokhoz illő módon beszéltek az égető problémákról, a Brexitről, a globális gazdasági lassulásról, és Kína szerepéről a világban, és ennek keretében talán szóba került a kínaiak növekvő balkáni jelenléte is.
Téma volt természetesen a migráció is. Kiriákosz Micotakisz elismételte, amiről Berlinben már beszélt.
– Görögország eleget fog tenni kötelezettségeinek, növelni fogja a Törökországba visszaküldött migránsok számát, és biztosítja a humánus feltételeket a migránsok számára, akik az országban maradnak
– nyilatkozta a görög miniszterelnök Hágában.
A jövő idő teljesen indokolt, eddig ugyanis mindebből semmi sem valósult meg, arról nem is beszélve, hogy borzalmas körülmények uralkodnak a görögországi táborokban, és nemcsak a szigeteken.
Kifosztott migránsok
Az előző horvát kormány belügyminisztere szerint, Görögország semmi mást nem tesz a migránsokkal, csak leszívja a pénzüket.
– Miután rákényszerítik a migránsokat arra, hogy Görögországban költsék el a pénzüket, tovább küldik őket Európába
– mondta Ranko Ostojić nemrég egy tévéinterjúban.
Ez erős vád, és kérdés, hogy megállja-e a helyét.
Az viszont kétségtelen, hogy Görögország szabadulni kíván a migránsok egy részétől, akiknek a száma akár a 100 ezret is elérheti.
– Európának meg kell védenie a görög határokat, mert azok Európa határai is, és biztosítani kell a menekültek tisztességes szétosztását a tagállamok között
– mondta még a görög miniszterelnök Hágában.
Hogy ebből mi valósul meg, azt aligha lehet megjósolni.
Mindenesetre a migráció továbbra is téma lesz, mert az Európai Bizottság megválasztott elnöke, Ursula von der Leyen “felvette a listájára” a menekültügyi kérdést, amit Merkel asszony örömmel fogadott.
Görögország
Plenković mentené a Dinamo huligánjait, Zelenszkij pilóták képzését kérte Athénban
Bár nem azért utazott a görög fővárosba – Andrej Plenković horvát miniszterelnök a regionális vezetők informális találkozójára ment a Thesszaloniki Nyilatkozat 20. évfordulója alkalmából -, az esemény előtt azonban kétoldalú találkozót folytatott a házigazda Kiriákosz Micotákisszal. A beszélgetés középpontjában a nemrég letartóztatott Dinamo-szurkolók, illetve az általuk kiváltott görögországi zavargások álltak, amelyekben egy személy életét vesztette. Megérkezett Athénba Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, akinek három kívánsága is volt a görög miniszterelnök irányába.
Mi lesz a 102 hülyegyerek sorsa?
Sajnos, a bebörtönzött horvát rendbontók száma nem 101, hanem 102, így kútba esett a poénkodás a dalmát kiskutyákkal. A gond azzal van, hogy a görög börtönök nem sokban különböznek a török börtönöktől, azaz meglehetősen randa helynek számítanak.
Ez a horvát ördögfiókák számára már önmagában véve is rossz hír, mert ugye, a görög börtönökben elsősorban görögök vannak, köztük AEK-szurkolók is, de a helyzet ennél is cifrább, mert szép számmal vannak szerb bűnözők is, akik itt töltik a büntetésüket.
Amikor kiderült, hogy a huligánokat vizsgálati fogságba helyezik, érkezett is pár szívhez szóló üzenet, hogy onnan élve nem kerülnek ki. Ez pedig Horvátországban verte ki a biztosítékot, mert még a legmarconább huligánnak is van mamája.
A szülők jajveszékelése szépen töltötte a hasábokat, egyes ellenzéki politikusok rá is mozdultak a kínálkozó alkalomra, sőt Milanović köztársasági elnök is mondott pár zokibondosat, amit persze a görög bulvárlapok idéztek vért szimatolva.
Andrej Plenković Görögországba elvitta magával Daniel Markićot, a horvát polgári titkosszolgálat, a SOA első emberét is, aki a képen balról az első (Forrás: X-platform, Andrej Plenković )
Ebben a helyzetben ajánlatosnak tűnt némi tűzoltás, amit Plenković miniszterelnök, alias Plenx most Athénban végre is hajtott.
– Álláspontunk világos, határozottan elítéltük a huliganizmust, sajnálatunkat fejeztük ki az emberélet elvesztése miatt, ellenezzük a szurkolói erőszakot
– jelentette ki Plenx athéni nyilatkozata elején.
– A görög miniszterelnök azt mondta, hogy garantálni tudja a fogva tartott horvát állampolgárok biztonságát a görög őrizetben, ugyanakkor követeltük, hogy tisztességes tárgyalást kapjanak a rendbontásban résztvevők, harmadszor pedig követeltük, hogy azok, akik csak kihágást követtek el, térjenek vissza Horvátországba
– tette hozzá a horvát miniszterelnök a sajtótájékoztatón.
Plenković arról is beszélt, hogy a görög rendőrség még nyomoz, és megerősítette, hogy látta a legfrissebb felvételeket, mellékesen szólva mi is megnéztük, de annyira pixelesek, hogy jóformán semmi olyat nem láttunk rajtuk, ami perdöntő lenne.
Szavai szerint, figyelemmel kísérik a médiát, de egyelőre semmit sem tud a tettes kilétéről, és abban sem biztos, hogy a most bemutatott új videó mentesíti-e a horvát szurkolókat a gyilkosság vádja alól.
A horvát miniszterelnök úgy vélte, hogy egyébként meg minden a görög rendőrség és a görög hatóságok kezében van, ők végzik a nyomozást.
Rendhagyó helyzet
Plenković a görög miniszterelnökkel folytatott találkozóról szólva elmondta, hogy Micotákisz szerint a nyomozás még néhány hétig eltarthat, merthogy időbe telik, amíg minden bizonyítékot, minden felvételt megnéznek, és beszélnek a gyanúsítottakkal, de ez is jóval kevesebb, mint amire számítani lehetett.
A horvát miniszterelnök megismételte, hogy a zágrábi kormány sajnálatát és részvétét fejezte ki Micotákisznak a bunyóban megszúrt görög állampolgár halála miatt, de ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a horvát fél írásban benyújtotta a fent felsorolt kérelmeket a görög hatóságokhoz.
– Megteszünk mindent állampolgáraink érdekében, de tiszteletben kell tartanunk az igazságszolgáltatás függetlenségét. Nem emlékszem, hogy valaha is ilyen helyzettel szembesült volna a horvát kormány, hogy hirtelenjében ennyi horvát állampolgárt tartottak fogva egy külföldi országban
– jegyezte meg végül Plenković.
Zelenszkij is besurrant
Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök máskülönben hétfő este vacsorán fogadta a Nyugat-Balkán és az EU-tagállamok vezetőit a Maximos kastélyban, hogy informális vitát folytasson velük az EU bővítéséről és a régió európai jövőjéről, és egyúttal kiemelje Görögország szerepét a stabilitás, valamint a béke és az energiabiztonság pilléreként a Balkánon és Délkelet-Európában.
Görög kormányzati források hangsúlyozták, hogy a vacsorára szimbolikusan az egykori EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozón elfogadott Thesszaloniki Nyilatkozat 20. évfordulóján került sor, amikor ezek az országok először állapodtak meg arról, hogy a Balkán jövője az EU-ban van. Ennek vagy húsz éve, az sem most volt.
A találkozón részt vett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is. Ugyanakkor Athénba érkezett Horvátország, Bulgária és Románia miniszterelnöke – Andrej Plenković, Nikolai Denkov és Ion-Marcel Ciolacu, valamint Aleksandar Vučić szerb elnök, Jakov Milatović montenegrói államfő, Dimitar Kovacsevszki észak-macedón miniszterelnök, Albin Kurti koszovói miniszterelnök, Borjana Krišto, a bosznia-hercegovinai minisztertanács elnöke és Maia Sandu moldovai elnök.
Edi Rama albán miniszterelnök viszont kimaradt a buliból, miután Athén és Tirana diplomáciai perpatvart folytat Fredi Beleri, Himare város görög etnikumú polgármesterének folyamatos bebörtönzése miatt.
Zelenszkij ismét a figyelem középpontjában volt
Besurant visszont a találkozóra Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, bár Ukrajna nemigen tartozik a Balkánhoz, viszont a bővítésben igencsak érdekelt, és ilyen szempontból sokkal jobb pozícióban van, mint azok a balkáni államok, amelyek már húsz éve előszobáznak.
Zelenszkij nagy titoktartás közepette érkezett meg a csúcsra, de ha már ott volt, akkor Görögország segítségét kérte az F16-os pilóták kiképzéséhez, valamint a gabonafolyosó stabilitásának biztosításához, és emlékeztetett azokra az ígéretekre, hogy a görögök részt vesznek Odessza újjáépítésében.
Mindebből kiderül, hogy a Thesszaloniki Nyilatkozat huszadik évfordulója alkalmából rendezett vacsora minden másról szólt, csak nem az Európai Unió további bővítéséről, bár ne tagadjuk, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök külön-külön találkozott az érintett országok vezetőivel, mint például a macedón és a koszovói miniszterelnökkel, illetve a szerb elnökkel.
-
Koszovó14 óra telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Románia4 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Szerbiai állampolgárok ásták az alagutat Montenegróban, 19 fegyver tűnt el
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?