Das ist Valter & John Wayne, avagy halomra lőni azokat a k… fasisztákat!

 
A világhálón könnyen utolérhető, mítoszromboló amatőr kisfilmben szerb fiatalember beszél a kamerába a mostanság elhíresült Vuhan valamelyik forgalmas útján. Körötte járókelők, akik természetesen Kínában is sietnek folyton. Bámészkodó nincsen, a vírusnak még nincs köze a dologhoz, de ez nem játszik szerepet. (Közel van amúgy.) A fiatalember pólójára jól láthatón – remek technikával – odanyomták a Nagy 3Ászt: Bata Živojinovićot, Novak Djokovićot és Nikola Teslát. Műsorvezető-riporter Nikolát mindjárt kizárja a röpke kísérletből, ő most nem érdekes, marad a másik kettő. Elsősorban a néhai színész lenne itt a figyelem központjában, mivel róla valamikor az a hír járta, hogy rendkívül nagy népszerűségnek örvend Kínában.

A villámankét eredményét nagyjából sejteni lehetett. A kis lezserséggel teljesen mainak vehető Vuhanban senki sem ismeri fel Živojinovićot. Ha valakit felismernek, az csakis Novak, a világelső teniszbajnok. Megjegyzem e sorok írójának jogán ugyanakkor, hogy én bevetettem volna Teslát is puszta kíváncsiságból, ha ott vagyok, de Tesla sajnos kimaradt, engem senki sem kérdezett. B. A. B.-t, aki ennek kapcsán elgondolkodik azon, hogy mi magyarok hogyan jártunk volna vajon a mi Petrovicsunkkal? Ha esetleg kínaiul szavalunk anyai felmenőnk tollas baromfijáról, de ez más kérdés. Persze, csak éppen érdekes, mert úgy hírlett régebben, odaát jóval több olvasója van csak magában Pekingben Petőfinek, mint idehaza, ezért nem olyan könnyű ebben az elmefuttatásban félrerakni őt. Akit egyébként általános iskolákban is tanítottak „odaát”. (Persze, ez a nagy számok törvénye.)

Rendben, mi itt és most viszont – többieket tényleg félre – Bata Živojinovićról beszélünk, az egyik leghíresebb jugoszláv színészről, és a mai Szerbiában is sokak szerint: A SZÍNÉSZ-ről. Szóval, most májusban volt Živojinović halálának ötödik évfordulója, amelynek alkalmából sokhelyütt megemlékeztek róla. Elmondták újból és újból, ahogy illik, hogy hol és mikor született (Jagodina /vagy annak a környéke/, 1933), hogy hol nőtt fel (a Kosmaj hegység lábánál), hogy később hol végzett (a belgrádi színművészetin). Aztán hogy melyik filmben debütált (Radoš Novaković A kumbarai dal c. 1955-ös filmjében), hogy utána számtalan filmben játszott még (nem fér ide mind), hogy hány díjat kapott (felsorolhatatlan), hogy hogyan becézte a feleségét (Lula), és hogy két gyermeke volt, illetve hát van (Miljko és Jelena). Halálának helye Belgrád, halálának oka: több betegséggel, tetejében diabetikus gangrénával összefüggő szívelégtelenség.

Nyugodjék békében B. Ž., akivel kapcsolatban az az elképzelés merült fel, hogy egy róla szóló retrospektíva keretében le kellene vetíteni még ezen a nyáron az összes filmjét. Az össz partizánosdival és egyebekkel, amelyek egy része régebben tényleg népszerű volt a messzi Kínában úgyszintén.

Ó, (kínai) idők, ó, (kínai) emberek… A (kínai) fáma egyébként a BBC újságírójának a színésznagyságról szóló, szinte amolyan miniatűr monográfiának vehető friss, májusi virágillatokkal körüllengedezett cikke nyomán úszott elő a feledés homályából. Annak a Das ist Valter c. fejezetében van szó Živojinović egyik legemlékezetesebb régi alakításáról, amit a Hajrudin Krvavac rendezte Valter Szarajevót védi (vagy Valter védi Szarajevót) című filmben nyújtott, és amely az abszolúte első külföldi filmalkotásnak számít, amit Kínában a Nagy Proletár Kulturális forradalom után vetítettek. Emlékezetes, hogy a színész halála után, még abban az évben, 2016-ban egy kínai delegáció járt Szerbiában, élén Hszi Csin-ping köztársasági elnökkel, aki hangsúlyosan kérte, hogy találkozhasson a színésznagyság özvegyével abból a célból, hogy személyesen fejezhesse ki leírhatatlan fájdalmát a híres és az utolsó pillanatokig hősiesen küzdő férj halálának okán.

Állítólag a Valtert száz és százmilliók nézték meg Kínában, amatőr képregény is készült róla/belőle. Különben érdekesen rímel a Valterrel Bata Živojinović egyik félig vicces kijelentése, amely szerint némely filmben nem is volt más feladata, mint halomra lőni azokat a k… fasisztákat! Érdekes, hogy ez az aranyköpés fergeteges poénként csattant, majd visszhangzott sokáig a Kínai Népköztársaságban. Hogy aztán meg egészen érdekes gellereket kapjon még az újabb történelemben Szarajevóval együtt. Csak hát: mára már elülhetett az akkori film pora, elhalhatott a visszhangja. Vuhanban biztosan igen, ahol mostanság egész más dolgok történtek historice.

Érdemes (fel)idézni még, hogy a 2004-es YU-mitológia lexikonában Velimir Bata Živojinovićot a Josip Broz Tito utáni legnagyobb második világháborús hősnek nevezik, akit egyébként Hollywood legendás sztárjához, John Wayne-hez hasonlítottak sokan. Nem is csak azért, mert az egyik filmjében vásárokon fellépő filléres, kikopott western ponyvahőst alakított felettébb meggyőző (egyébként zseniális) módon, hanem a két színészfigura hasonlósága okán.

& Bata Živojinović soha sem szólt semmi rosszallót erre a hasonlatra. Kínai barátság ide vagy oda.

Apropó: Wayne. Érdekes lett volna látni valamikor rég azt a jelenetet, amelyben az antikommunista (Sztálin állítólag meg akarta öletni), macsó John Wayne western hőssel valamely prófétai tehetséggel megáldott valakije közli, hogy a huszonegyedik században majd hosszú, csupa dicsérettel teli megemlékező írást fog szentelni neki a budapesti Nők Lapja. Márpedig így történt. Valter magasztalására még várunk, de lehet, hogy a hasonlóság szigorú törvénye alapján meglesz, és előbb lesz meg ott, mint magyar nyelvterületen másutt.