Connect with us

Egészségügy

TÖBBET ÉR, MINT EGY LŐSZERGYÁR: Felújítják a zágrábi Immunológiai Intézetet, és egy oltóanyaggyárat is létesítenek

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

 
Horvát puska, horvát vállon, horvát pénztárca, horvát zsebben – mondta volt annak idején minden idők egyik legnagyobb horvát politikusa, Stjepan Radić, akit Franjo Tuđman is szívesen idézgetett az államalapítás folyamán. A sort a Plenković-kormány folytatja: horvát karban, horvát vakcina. A horvát kormány elfogadta Vili Beroš egészségügyi miniszter javaslatát, amely szerint felújítják a nagy múltú zágrábi Immunológiai Intézetet, illetve ennek keretében egy oltóanyag-gyárat is létesítenek. Az intézet új otthona kissé jelképesen, a Rimac-telephely szomszédságában, a szentvasárnapi (Sveta Nedelja) ipari zónában lesz.

Eljött a feltámadás napja

Mint már erről a BALK-on írtunk, a zágrábi Immunológiai Intézet jellegzetes privatizációs visszaélések áldozatává vált, azaz célzottan igyekeztek tönkretenni a nagy értékű zágrábi ingatlanai miatt.

Ráadásul a horvát politika a “globalizmus” bűvöletében élt, amely szerint nem érdemes termelni, mert bármi olcsóbban beszerezhető külföldön, ezért hagyták tönkremenni a világviszonylatban is ismert intézetet.

A munkatársak vagy nyugdíjba mentek, vagy széjjel széledtek a világban, a földrengés pedig jelentősen megrongálta az Immunológiai Intézet épületét.

A 128 éves múltra visszatekintő intézetet 1893-ban hozták létre Királyi Országos Intézet néven, és a himlő elleni állati eredetű oltások előállításával foglalkozott, majd a 70-es 80-as években, a volt jugoszláv szövetségi állam idején élte fénykorát.

Világhírű vírus elleni oltóanyagokat gyártott és forgalmazott. Nem csak az el nem kötelezett országokba, hanem a messzi Mexikóba is eljutottak a termékei.

A helyi legenda szerint az Immunológiai Intézet természetes interferonját Castro, Brezsnyev és Tito gyógyításánál is használták.

Ezen kívül vérplazma alapú gyógyszereket is gyártottak, többek között kígyómarás elleni szérumot.

A hanyatlás

Az intézet hanyatlása 1997-ben kezdődött, amikor elmaradt a gyártósorok nélkülözhetetlen felújítása, és ezért elveszítette partneri státusát az Egészségügyi Világszervezettel (WHO).

A huzavona több mint húsz évig tartott, miközben az alkalmazottak nem egy alkalommal az utcára vonultak tiltakozni a politikai nomenklatúra mostoha viszonyulás ellen, de végeredményben nem történt semmi.

A Milanović-kormány 2015-ben részlegesen oldotta csak meg a helyzetet azzal, hogy létrehozott egy állami tulajdonban lévő intézetet, amely átvette a korábbi tulajdonostól – egy kereskedelmi társaságtól – az alkalmazottakat és a virustenyészeteket, viszont az ingatlanok a kereskedelmi társaság birtokában maradtak.

Ezzel átmenetileg megmentették az Intézetet a felszámolástól, de semmit sem tettek a termelés újraindítása érdekében.

A Plenković-kormány – nyilván a koronavírus-járvány tanulságain okulva – most átvágta a gordiuszi csomót, és lényegileg egy új állami intézményben egyesítette a kereskedelmi vállalat és az intézet eszközeit.

Többet ér, mint egy lőszergyár

A horvát kormány határozata, amellyel újjáéleszti az Immunológiai Intézetet és az oltóanyagok Horvátországon belüli gyártását, a nemzeti érdekek előmozdítása terén felér a pelješaci híd megépítésével, vagy más oldalról megközelítve a kérdést, stratégiai szempontból többet ér, mint egy lőszergyár.

– Az új gyár építésének finanszírozásakor lehetőség nyílik arra, hogy Horvátország igénybe vegye az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és más uniós alapok eszközeit, valamint hogy más érdeklődőket is bevonjon stratégiai partnerként


– mondta Vili Beroš egészségügyi miniszter, miután az ellenzéknek nem sem sikerült kibuktatnia őt a kormányból.


Indoklásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a befektetett eszközök csak az oltóanyag eladásával nagyon gyorsan megtérülhetnek, mivel Horvátország továbbra is a kanyaró, a rubeola és a mumpsz vírustenyészetek tulajdonosa, ami magas termelési értéket jelent.

– A tervezett gyártás fenntarthatóságát az is indokolja, hogy a világpiacon nagy a kereslet az immunológiai gyógyszerek iránt


– tette hozzá a miniszter a koronavírus-járványra is utalva.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



HOZZÁSZÓLÁS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava