Connect with us

Írd be ide, amit keresel!

Fegyverzet

SZERB-OROSZ FEGYVERBARÁTSÁG: Megjöttek a tankok

tank
Olvasási idő: 2 perc

 
Oroszország átadott Szerbiának további 19 darab T-72MSZ harckocsit és húsz darab BRDM-2MSZ páncélozott felderítő harcjárművet – jelentette be a szerb védelmi minisztérium. Szerbia az utóbbi hónapokban összesen 30 harckocsit és 30 egyéb páncélozott járművet kapott Moszkvától s ezek összértéke eléri a 75 millió eurót. Miközben Nišben átadták a Szíriában jól vizsgázott páncélosokat, az orosz és szerb katonák közös hadgyakorlatot tartottak Belgrád mellett.

Hatalmak közt lavírozva

Oroszország hozzájárul Szerbia szuverenitásának, területi egységének szavatolásához, védelmi képességének javításához és az ország semlegességének a megőrzéséhez. Utóbbit fenn kell tartani, mert ez teszi lehetővé, hogy Szerbia mindenkivel folytathassa a katonai együttműködést, akivel csak kívánja

– mondta a fegyverek átadása alkalmából Alekszandr Bocsan-Harcsenko, Oroszország belgrádi nagykövete.

A szerb semlegesség felemlítésével Moszkva ismét üzent Belgrádnak és a világnak, mégpedig azt, hogy Oroszország határozottan ellenzi, hogy Szerbia közeledjen a NATO-hoz, és kész arra, hogy minden eszközzel saját érdekszférájában tartsa az egykori jugoszláv tagköztársaságot.

Nem ez volt az első orosz ajándék.

A szerb hadsereg kézifegyvereket is kapott Oroszországtól, s 2018-tól kezdte meg az ígért hat MiG-29-es vadászgép szállítását.

A szerb-orosz megállapodás értelmében Belgrád ingyen kapta a gépeket, ám kifizette azok teljes felújítását, illetve szervizelését, s ez összesen 185 millió euróba került. A most érkező vasmadarak 1989-1991 között készültek, így azok valamivel újabbak, mint a jelenleg szolgálatban álló négy, 1987-ben leszállított szerb MiG-29.

Ingyen és pénzért

Szerbia közben tárgyal egyéb orosz fegyverek vásárlásáról is: Belgrád már vett Mi-35 típusú harci és Mi-17 típusú szállító helikoptereket, illetve Pancir légvédelmi rendszert, s érdeklődik még különféle légvédelmi rendszerek beszerzése iránt is.

Oroszország pedig hajlandónak tűnik baráti árat szabni, Moszkvában is tudják, minél több az orosz fegyver, annál messzebb van a szerb NATO-tagság. SZERB-OROSZ FEGYVERBARÁTSÁG: Megjöttek a tankok



kis festett kabatok222kis festett kabatok

Még akkor is, ha az észak-atlanti szövetség illetékesei folyamatosan hangsúlyozzák, Szerbia szuverén állam, így jogában van eldönteni, kitől vásárol fegyvert és miképpen korszerűsíti haderejét.

A NATO és Szerbia közeli partnerek. Segítünk Szerbiának a fegyveres erők és az intézményrendszer megreformálásában, és a NATO részt veszt a békefenntartó missziókba vezényelt szerb katonák kiképzésében is. A NATO és Szerbia közösen képezte ki az iraki katonai orvosokat, és mindketten segítették az iraki hadsereget

– hangsúlyozta egy neve mellőzését kérő NATO-illetékes.

A szerb-orosz védelmi együttműködés nem korlátozódik csak a fegyvervásárlásra. Éppen most zajlik egy olyan közös hadgyakorlat, amelyen a két ország különleges alakulatai a terrorista csoportok elleni harcot gyakorolják.

Míg Oroszországban – különösen az észak-kaukázusi térségben – valóban akadnak ilyen csoportok, Szerbiában az utóbbi években nem történt terrorakció, s legutóbb a dél-szerbiai függetlenségpárti albán szervezeteket nevezték terroristának Belgrádban.

Áprilisban is volt egy közös hadgyakorlat, akkor mintegy 1500 fegyveres – katona, illetve rendőr – vett részt a műveletekben.


Kitapintható NATO-ellenesség

A „nagy testvértől” érkező támogatás az egyik oka annak, hogy a legújabb felmérések szerint a szerbiai polgárok nyolcvan százaléka ellenzi hazája NATO-csatlakozását.

Az elutasítás másik oka az, hogy az országban még emlékeznek 1999-re, amikor az észak-atlanti szövetség gépei több mint tíz héten keresztül folyamatosan bombázták Szerbiát, és csak akkor vetettek véget a légi háborúnak, amikor az akkori jugoszláv államfő, a 2006-ban meghalt Slobodan Milošević kivonta a szerb erőket a később függetlenné vált dél-szerbiai tartományból, Koszovóból.

Az elutasítás azonban mégsem teljesen egyértelmű, míg a csatlakozást nagy többséggel ellenzik a szerbek, az együttműködést csak a megkérdezettek 35 százaléka utasított el.

A volt Jugoszlávia tagköztársaságai közül Szlovénia, Horvátország, Észak-Macedónia és Montenegró már csatlakozott a NATO-hoz – Montenegró annak ellenére lépett be, hogy 1999-ben, még az akkori „Kis-Jugoszlávia” létezése idején Montenegróra is hullottak NATO-bombák és rakéták – így Moszkva már csak Boszniában és Szerbiában folytat „utóvédharcot”.
_____________________________
Fotók: szerbiai védelmi minisztérium

Napi hírlevél


Mi munkát teszünk bele, legyen a megosztás a fizetség!





Helyesírási hiba jelentése

A következő értesítést küldjük a szerkesztőnek: