A HAZA ÉS A MAFFIA: Montenegró 15 éves, területén 11 maffiacsoport működik

A cikk meghallgatása

 
Montenegró az ötödik és egyben az utolsó volt jugoszláv tagköztársaság, amely levált Szerbiáról, nem számítva Koszovót, amely nem volt tagköztársaság. A montenegrói állampolgárok a 2006. május 21-én tartott népszavazáson a függetlenség és a Szerbiától történő elszakadás mellett döntöttek a szavazatok 55,54 százalékával. Montenegró függetlenségét 2006. június 3-án kiáltották ki. Mit hozott az elmúlt 15 év egy olyan országnak, amelynek vezetőjét, Milo Đukanovićot korábban Olaszországban azzal vádolták, hogy a cigarettacsempészet ürügyén köze volt a maffiához, de hosszas huzavona után ejtették a vádat?

Kinek a birtokában van Montenegró?

Nem Milo Đukanović volt miniszterelnök, jelenlegi köztársasági elnök az egyetlen, aki feltételezett vagy valós maffiatevékenységet folytatott, illetve folytat Montenegróban, hiszen a picinyke országban 11 szervezett bűnözői csoport működik.

Mostanában a legtöbbet a kavači és a škaljari csoportot szokás emlegetni a közöttük folyó brutális bandaháború miatt, de rajtuk kívül még sokan vannak, akik iparszerűen űzik a bűnözést.

A podgoricai Vijesti napilap nem kisebb kérdésre kereste a választ, mint hogy a függetlenség tizenhatodik évébe lépve Montenegró kinek a birtokában van, és hogy a bűnözői csoportok mennyire szivárogtak be az állami struktúrákba.

A megkérdezettek szerint Montenegró 15 évvel a függetlenség megszerzése után elhatározta, hogy fellép a bűnözés ellen, és biztonságos országgá válik, de azért a válaszadók maguk is számos akadályt látnak ezen az úton.

Nemzetközi bűnözők

Sergej Sekulović montenegrói belügyminiszter a Vijestinek küldött válaszában azt írta, hogy Montenegró küzd a szervezett bűnözői csoportokkal, és az állam erősebbnek fog bizonyulni, ezért a polgárok biztonságban érezhetik magukat.

Ez a szokásos közhelygyűjtemény, viszont nem cáfolat, vagyis a legilletékesebb helyen is beismerik, hogy Montenegróban megvetette a lábát a maffia, amelynek felszámolása vagy elűzése nem lesz könnyű feladat.

– A küzdelem láthatóbbá és konkrétabbá válik, amit az Európai Parlament jelentése is hamarosan kimond. A szervezett bűnözés elleni harc, valamint az ember- és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem erősítése mellett a jelentésben szól lesz a rendőrség kapacitásának és szakmaiságának a növeléséről, valamint a nemzetközi rendőri együttműködés fontosságáról is

– olvasható a belügyminiszteri válaszban, amely eddig maga a kongó üresség, viszont egy dolgot elárul: Montenegró egyedül képtelen megküzdeni a szervezett bűnözéssel. Már csak azért sem, mert a bűnözők maguk is “nemzetközi együttműködést” folytatnak.

– A szervezett bűnözői csoportok tevékenységével kapcsolatos probléma összetett, tekintettel arra, hogy (ezek a csoportok) a transznacionális bűnözői hálózatok részei, hatalmas mennyiségű pénzzel rendelkeznek, és beszivárognak a rendszerbe

– írta a montenegrói belügyminiszter. Persze, ez is köztudott, de legalább jó látni, hogy hivatalos helyen nem csinálnak úgy, mintha minden a legnagyobb rendben lenne. Ez az esetleges uniós csatlakozás szempontjából is fontos.

Mert hát – mint erre a BALK már korábban utalt – Montenegró az EU-ba történő belépéssel hozza magával a bűnözőket is, mind a tizenegy csoportot.

Montenegró nem lesz a bűnözőké

Dritan Abazović miniszterelnök-helyettes a kérdéssel kapcsolatban megemlítette, hogy Montenegró egyre inkábba az állampolgárok, és nem a bűnözők tulajdonába megy át.

– Hamarosan száz százalékban a tisztességes és becsületes polgárok tulajdonában lesz, a bűnözők pedig börtönben fognak ülni. Ennek megkezdtük a végrehajtását, nehéz körülmények között, intézményi támogatás nélkül, de megmutattuk, hogy most már létezik az akarat a szervezett bűnözés leküzdésére

– szögezte le Abazović.

Mindenesetre valami beindult, miután az új kormány nulla toleranciát hirdetett a korrupció minden formája és a szervezett bűnözés ellen.

Dragan Ivanović, a podgoricai parlament biztonsági bizottságának a tagja úgy vélte, hogy Montenegró biztonságát eddig azért nem lehetett megteremteni, mert a bűnözők szoros kapcsolatban voltak az előző kormány egyes tagjaival, akik segítették és megvédték őket.

– Szégyen, hogy a kis Montenegróban, illetve Kotorban két bűnözői csoport is van, amely olyan tulajdonságokkal rendelkezik, mint a nagyok Európában, és hogy a rendőrség és a montenegrói kormány mindezidáig nem tett semmit

– mondta a képviselő a kavači és a škaljari klánra utalva. A Kotori-öböl térségében lévő Kavačnak négyszáz, a hegy tulsó oldalán fekvő Škaljarinak négyezer lakosa van. A köztük folyó bandaháborúban 40-50 ember vesztette életét.

Magyarországon rosszabb a helyzet

Boris Raonić, a Polgári Szövetség (Građanska alijansa) elnevezésű civil szervezet szerint Kelet- Európa egyes országaival összehasonlítva Montenegró nyer a biztonsági helyzet tekintetében.

Raonić itt arra utalt, hogy Montenegróban a lakosság számához arányítva Montenegróban kisebb az egy főre eső gyilkosságok száma, mint Litvániában, Moldáviában, Fehéroroszországban és Magyarországon.

– Az én generációm még emlékszik azokra az időkre, amikor a bankokban nem voltak biztonsági emberek, ma viszont minden közepes áruház saját biztonsági őrökkel rendelkezik. Szem előtt kell tartanunk, hogy a feszültség minden nap növekszik

– jegyezte meg Raonić, aki szerint a függetlenség 15 éve során a legnagyobb mulasztás az volt, hogy nem folyt határozott harc a rendőrség és a bűnözők közötti kapcsolatok felszámolása érdekében, ami még évekig érezteteti a hatását.