Connect with us

Húsvéti gyermekkönyvek

Koszovó

ELŐRE A MÚLTBA: Koszovó beperli Szerbiát népirtás miatt, valós opció vagy üres fenyegetés?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

nepirtas kosovo
A cikk meghallgatása

 
Albin Kurti koszovói miniszterelnök a kormány 5 éves gazdasági, jogi és más terveit ismertette, amikor azt is bejelentette, hogy kormánya népirtási vádakat készít elő Szerbia ellen. Azonnal felmerül a kérdés: perelheti-e Koszovó Szerbiát az 1998/1999-es koszovói háború során elkövetett népirtás miatt? A jogi szakértők máris szkeptikusak, hogy Koszovó megtudja-e ezt tenni.

Ki az agresszor, és ki azáldozat?

Kurti miniszterelnök eltökélte magát, hogy bepereli Szerbiát a háború alatt Koszovóban elkövetett népirtás miatt, és ezt a pontot beépítette kormányprogramjába, mondván, hogy a Nemzetközi Bíróság (ICJ) előtt folyó “népirtási per” elindítása kormányának egyik prioritása lesz.

– Meggyőződésünk, hogy Szerbia népirtást követett el Koszovóban a legutóbbi, ellenünk indított háborúban, és ez pert érdemel, a Koszovói Köztársaság kormányának pedig kötelessége előkészíteni történelmünk ezen, még nyitott sebekkel tátongó szakaszának begyógyítását. A jövő tekintve, mint egy demokratikus államban, világossá kell tenni, hogy ki az agresszor, és ki az áldozat


– mondta a koszovói miniszterelnök kormányprogramjának ismertetése után. Kurti arról is beszélt, hogy a per előkészületei, és maga per óriási súlyú, mert egy ilyen tárgyalást nem szabad, és nem is lehet elveszíteni.

A koszovói kormány elképzelése természetesen kiváltotta Aleksandar Aleksandar Vučić szerb elnök reakcióját is, aki szerint “Koszovó ezt nem tudja megtenni, mivel nem tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének”, ez ténykérdés, ettől kezdve Kurti felvetése csak “üres fenyegetés.

– Ezért ennek a pernek a megindítása csak egy másik állam révén érhető el, amely Albánia, és ez az Albániával való egyesülést jelenti. Arra kérem a koszovói albánokat, hogy ezt ne tegyék


– mondta a szerb elnök.

Katonai és stratégiai axióma

Jogi szakértők is felhívják a figyelmet arra, hogy Koszovó nem tagja az ENSZ-nek. Szerintük Koszovó nem képes arra, hogy népirtási pert indítson Szerbia ellen, és hogy ezt a pert a Nemzetközi Bírósággal elfogadtassa.

Ha Koszovó Albánián keresztül pereli be Szerbiát népirtás miatt, ez más problémákat is felvethet. Formálisan Albániának joga van pert indítani a Nemzetközi Bíróság alapokmányában szereplő bármely más tagállammal szemben.

Koszovó fennmaradása szorosan összefügg a nemzetközi partnerek támogatásával. Ezért minden ilyen irányú fellépés koordinációt és az együttműködést igényel, azaz Koszovó minden egyoldalú lépése az ellenkező hatást válthatja ki az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről.

Arról sem szabad azonban megfeledkezni, hogy Koszovó nem tud olyat tenni, ami miatt az Egyesült Államok magára hagyná, miután a Bondsteel katonai támaszponttal befészkelte magát a Balkánra, Koszovó pedig kitűnő paravánt nyújt egy ilyen támaszpontnak.

Tehát Koszovó léte az Egyesült Államok szempontjából “katonai és stratégiai axióma”, ezért az koszovói albánok bármikor elmehetnek a falig, sőt akár pöröllyel is érkezhetnek, hogy megnézzék: mi van a falon túl.

Kicsi az esély

Afrim Hoti, a Pristinai Egyetem professzora szerint fennáll az a lehetőség is, hogy valamilyen szervezet indít pert a hágai Nemzetközi Bíróságon, de ezek kötelesek alávetni magukat bizonyos szabályoknak és eljárásoknak. Ilyen aktus lehet, hogy a Koszovói Köztársaság, mint olyan állam, amely nem tagja az ENSZ-nek, kijelenti, hogy elismeri a bíróság hatáskörét, és elfogadja a Nemzetközi Bíróság döntéseit.

Nagyon ritkán fordulnak elő azonban olyan ügyek, amelyek esetében a bíróság alapokmánya megengedi ezt a lehetőséget.

A koszovói albánok népirtásnak nevezik a szerb biztonsági erők 1998–1999 közötti háború idején indított szerb katonai fellépést, ami során több mint 10 ezer ember vesztette életét, ezreket pedig eltűntnek tekintenek. A szerb erők több mint 800 ezer albánt űztek el otthonából.

1999-ben Horvátország pert indított Szerbia ellen az 1991–1995 közötti háború során elkövetett népirtás miatt. 2010-ben Szerbia viszontkeresetet nyújtott be Horvátország ellen, mondván, hogy mintegy 200.000 szerbnek kellett elhagyni lakóhelyét, amikor Horvátország katonai műveletet indított a szerb kézen lévő területek visszaszerzésére.

2015-ben a Nemzetközi Bíróság úgy döntött, hogy sem Szerbia, sem Horvátország nem követett el népirtást egymás ellen.

Bosznia- Hercegovina, illetve Srebrenica ügyét illetően a hágai Nemzetközi Bíróság 2007-ben megállapította, hogy mintegy 8 ezer bosnyák muszlim meggyilkolása Srebrenicában népirtásnak minősül.

A bíróság ebben az esetben azt is kimondta, hogy bár Szerbia nem akadályozta meg a népirtást, de még így sem volt elegendő bizonyíték annak konstatálására, hogy Szerbia közvetlenül felelős a történtekért.

2017-ben Bosznia- Hercegovina kérte a határozat felülvizsgálatát, de a Nemzetközi Bíróság elutasította a kérést.

A BALK Hírlevele


Meteorológia


B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava