A Görögországból érkezett Katerina Szakellaropoulou államfő kétnapos látogatás kivitelezésébe kezdett a baráti & testvéri Szerbiában. Ennek során vendéglátójával, Aleksandar Vučić szerb elnökkel közösen hitet tettek egymás területi integritásának tiszteletben tartása mellett. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy a görög államfő biztosította Szerbiát, hogy Görögország a nyilvánvaló amerikai nyomás ellenére sem ismeri el Koszovó függetlenségét, a szerb elnök pedig a maga részéről megtámogatta a görögök területi épségét a török követelésekkel szemben.

Kölcsönös integritás

Szakellaropoulou a görög-szerb csúcstalálkozót követően félreérthetetlenül kijelentette, hogy hazájának az álláspontja változatlan és szilárd maradt Koszovó el nem ismerését illetően, bár a görög elnök nem tagadta, hogy van nyomás Athénra, de az nem befolyásolja a görög álláspontot.

– jegyezte meg a görög elnök, aki szerint Görögország pragmatikus és konstruktív megközelítést követ Koszovóval kapcsolatban, amelynek célja a stabilitás és a biztonság megerősítése, valamint az egész régió uniós integrációja.

– mondta Szakellaropoulou, aki egy olyan ország elnöke, amelyre Vučić úgy tekint, mint Szerbia igazi és őszinte barátjára, és ezért abban bízik, hogy a két ország még sok jelentős lépést tehet előre az együttműködés területén.

Mindez azt jelzi, hogy Szerbiában a barátságot gyakran „Koszovóban” mérik, bár Magyarország estében a szerbek mintha kerülnék ennek a mértékegységnek a használatát.

Leültek tárgyalni (Forrás: szerb elnöki Instagram)

Szerbia is támogatja Görögországot

Szerbia cserében ugyancsak támogatta a görög állam területi egységét szárazföldön, vízen és levegőben egyaránt, vagyis kicsit kifordítva a nyilatkozatot, Szerbia elutasította a török követeléseket Görögországgal szemben a szigeteket vagy a szárazföldi és tengeri határvonalat illetően.

– jelentette ki Vučić, aki megbecsüléssel beszélt a szerb integritás görög részről történő támogatást illetően, és miután így „körbe integrálták, és körbe támogatták egymást”, „rá is fordultak az „európai útra”.

A szerb elnök egy újabb közhelyes hajbóklás közepette „hálát rebegett” Görögországnak azért, hogy akkor is Szerbia segítségére sietett, amikor az nem volt könnyű, bár konkrétan ezzel kapcsolatban nem mondott semmit, pedig mondhatott volna bármit, mert Szerbiának „szinte sohasem könnyű”.

A maga elé révedő szerb elnök annak a reményének adott hangot, hogy Szerbia még idén előrébb lép az uniós csatlakozás terén, arról azonban nem beszélt, hogy ezt a véleményét mire alapozza.

A szerb gyorsvasút, görög LNG

A szerb elnök itt arra is kitért, hogy két év sem kell ahhoz, hogy Szerbia (szélsebesen) megépítse a gyorsvasutat a magyar határig, és felhívta a figyelmet arra is, hogy megkezdődik a Niš irányába vezető szakasz kivitelezése, és ezt később Észak-Macedónia irányába folytatják.

– nyilatkozta a szerb elnök, aki „dupla gyakorisággal” szokott Görögországba látogatni, hol az athéni vezetést keresi fel, hol pedig a Athos-hegyi Hilandar kolostort, ahova legutóbb a fiát is elvitte.

Legutóbb a fiát is elvitte az Athosz-hegyre (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A görög elnökasszonnyal folytatott megbeszélés másik, illetve harmadik fontos témájaként a két ország között energetikai kapcsolatokat, ezen belül pedig az energetikai összeköttetés megteremtését nevezte meg, beleértve a cseppfolyós gáz vásárlását Alexandroupoliszon, vagyis az ott lévő LNG-terminálon keresztül.

Néhány nappal ezelőtt a belgrádi Demostat kutató központ azt írta a szerbiai bányászati ​​és energiaügyi minisztériumra hivatkozva, hogy a szerbek gázkapacitásokat foglalhatnak le az említett görög terminálban, amit a horvát krki terminál esetében korábban nem kívántak megtenni.

Belgrádban akkor azt állították, hogy a Krk feklől érkező gáz Szerbia számára túl drága, legalábbis a különböző szakemberek erről győzködték a szerb közvéleményt a kormányközeli sajtóban.

Nyilván ennek politikai okai is voltak, mert sem a horvátok, sem a bizonyos értelemben közvetítőként fellépő Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter sem említette, hogy honnan származik majd a Krk szigetén keresztük érkező földgáz, ki szállítja a horvát terminálig, és azt sem taglalták, hogy ez mennyivel lesz drágább, mint a csővezetéken keresztül érkező (orosz) gáz.

Azóta azonban változtak a geopolitikai körülmények, Szerbia viszont továbbra is szinte teljesen az orosz gáztól függ, amelyet a Török Áramlaton keresztül szállítanak Oroszországból, a Fekete-tenger alatt. Amíg valaki fel nem robbantja a vezetéket, mint az például kicsit északabbra történt.

A szerb és a görög elnök találkozóját követően elhangzott bejelentés ugyanakkor arra utal, hogy Szerbia mindezek után mégsem veti el eleve a cseppfolyóst gázt, ha az nem Horvátországon keresztül érkezik, és még az sem kizárt, hogy Vučić Katarban tett nemrégi látogatása alkalmával erről erről is beszélt az ottani vezetőkkel.

Görögország megkapta az amerikai szenátus jóváhagyását az F-35 típusú vadászgépek beszerzéséhez. A görög kormány a most megrendelt 20 db gép mellé egy ugyanekkora kontingens jövőbeli beszerzése mellett is döntött. A törökök eközben pénzt és energiát nem kímélve a saját TF-X jelzésű ötödik generációs vadászgép projektjüket erőltetik, azonban a hírek szerint a típus 2025-re tervezett első repülése legalább három évet késik.

Amerika vadászgépekkel segít

Nikosz Panajótopulosz görög védelmi miniszter tájékoztatása alapján Görögország 20 db F-35 Lightning II típusú vadászgép vásárlására adott ajánlatot az amerikai gyártónak. Az első darabot az ötödik generációs vadászgép típusból 2028-ban veszi át a görög légierő.

A miniszter nyilatkozata alapján a görög fél összesen 40 db F-35 gépből álló egység felállítását tervezi, a második 20-as kontingens konkrét megrendelése azonban még várat magára.

Az USA kormánya február 8-án tájékoztatta az athéni vezetést, hogy az amerikai szenátus jóváhagyta a görög vételi ajánlatot.

A hellén légierő már a nyolcvanas évek eleje óta nagyrészt az USA által fejlesztett eszközökre támaszkodva próbálja ellensúlyozni a török irányból érkező fenyegetést.

Az elmúlt három évtizedben a görögök az F-16 típusú vadászbombázóra támaszkodva védték a honi légteret. A világszerte alkalmazott F-16 utolsó megrendelt példányát 2008-ban vette át a görög légierő.

Görög légifölény a Balkánon

A most bejelentett beszerzés mellett a görög fél komoly lépéseket tett a légi erejének fejlesztésére. Legutóbb 2021 januárjában kötöttek szerződést a francia kormánnyal Dassault Rafale vadászrepülők beszerzésére.

Akkor a szerződést több kritika érte, mert a fokozódó török fegyverkezés mellett meglehetősen „kényszer szülte” megoldásnak mutatkozott a 18 db „gall kakas” megvásárlása.

A görög kormány végül 6 további Rafale megvásárlása mellett határozta el magát a növekvő társadalmi nyomás, illetve az orosz-ukrán háború miatt megnövekedett regionális feszültség hatására.

Egy F-16-os vadászgép Houston felett női pilótával (Forrás: YouTube)

Az athéni kormány az F-35 gépek beszerzése előtt 2021-ben szerződést kötött az amerikai Lockheed Martin céggel a 83 darab görög F-16 repülőgép „Viper” altípussá történő modernizálására. Az első Viper már Athénban van, a maradékra pedig a jelenlegi tervek szerint körülbelül egy évet kell várni.

A görög védelmi minisztérium nem titkolt célja, hogy a közös NATO tagság ellenére a török légierő érdemi ellenfeleinek bizonyuljanak. A jelenleg zajló beszerzések alapján 2030-ba ténylegesen a görög légierő lesz a legmodernebb a Balkánon.

Törökország lassított

A legfeljebb kutya–macska barátsághoz hasonlító görög-török NATO szövetségesi viszonyt kellő fenntartással kezelik Athénban.

Így fellélegezhettek a görög védelmi minisztériumban, amikor a törökök és az USA között hosszas diplomáciai adok-kapok eredményeként kenyértörésre került sor, és megszakadtak a tárgyalások az F-35 beszerzésről 2019-ben.

Akkor a török vezetés által képviselt külpolitikai irányvonal miatt az USA elzárkózott attól, hogy Ankara is vásárolhasson az egyre nagyobb hírnévnek örvendő F-35 típusból.

A törökök évekkel ezelőtt mintegy 100 db F-35 vadászgép megvásárlását próbálták nyélbe ütni Washingtonban, az Erdoğan-rezsim és az amerikai külügyminisztérium között a gülenista csoportokkal szembeni török fellépés, valamint az orosz irányú török közeledés érdemi elhidegüléshez vezetett, az évek óta diplomáciai viták miatt húzódó repülőgép-beszerzésnek pedig az orosz S-400 típusú légvédelmi rakétarendszer vásárlása adta meg a kegyelemdöfést.

Az elnehezült diplomáciai kapcsolatok miatt a török fél maga kezdete meg az F-16 repülőgépek modernizációját.

Ennek egyik legkomolyabb eredménye, hogy az amerikai típusban lévő korábbi radart török cégek által kifejlesztett új radarberendezéssel váltották fel.

A török T-FX vadászgép (Forrás: YouTube, animációs videó)

Ez azonban még mindig nem oldotta meg a török vezetésnek az ötödik generációs vadászgép beszerzése kapcsán kialakult problémáját. A helyzet áthidalására a török légierő saját típus fejlesztésébe kezdett T-FX elnevezéssel.

A teljesen honi gyártású ötödik generációs török vadászgép a tervek szerint az első repülését 2025-ben tette volna meg. Mostanra ez a céldátum 2028-ra változott, mert a műszaki kihívások mellett a török gazdaság problémái is lassításra kényszerítették a fejlesztőket.

A teljesen hazai gyártmányú gép melletti politikai elhatározás miatt Törökország lemaradhat a görögöktől a légierő fejlesztése terén, mert a TF-X első repülésének idejére a görög légierő már rendelkezni fog F-35 típussal és a francia Rafale-okkal.