VÁLTOTTAK: Irány Hollandia! A migránsgyerekek Horvátország helyett más hazát néztek ki maguknak

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Más hazát néztek ki maguknak azok a migránsgyerekek, akik eredetileg Horvátországban telepedhettek volna le. A HINA tudósítása szerint a kísérő nélküli kiskorúak, akiknek a horvát kormány menedéket ígért a görögországi migránstáborokban uralkodó súlyos helyzet miatt, az utolsó pillanatban, a repülőtéren meggondolták magukat, és Hollandiától kértek menedékjogot.

Egy tucat gyerek

A görög szigeteken létrehozott migránstáborokban uralkodó válságos helyzet miatt a horvát kormány 2020 márciusában csatlakozott a német kezdeményezésre megalakított ún. segítőkészek koalíciójához (ennek tagjai még Franciaország, Belgium, Luxemburg, Portugál, Írország, Litvánia és Finnország), és úgy határozott, hogy befogad 10 kísérő nélküli kiskorút, pontosabban 10 kislányt.

Ezt a számot a Moira táborban bekövetkezett tűzeset után 12-re növelte.

A horvát belügy ugyan 2020 novemberében kérte a görögöktől a kísérő nélküli kiskorúak lajstromát, de ezt csak idén, a megismételt kérelem után kapta meg.

Az Európai Bizottság január 27-én küldte meg az ideiglenes névsort, amely eredetileg 8 kísérő nélküli kislányt és egy csecsemőt tartalmazott, majd egy második névsorral ezt kibővítették még négy kislány nevével.

Horvátország hajlandó volt vállalni mind a 13 gyermek elhelyezését, ám időközben az egyik kislány meggondolta magát. A 12 kislányt Lipikben szándékozták elszállásolni, hogy biztonságos, civilizált körülmények között nőhessenek fel.

Az ottani árvaházban – vagy ahogyan ezt virágnyelven hívják: a szülői gondoskodás nélkül maradt gyerekek megsegítésére szakosodott intézményt -, már várták a kislányok érkezését. Külön erre a célra felfogadott nevelők tanították volna őket horvátul, és segítették volna beilleszkedésüket a horvát társadalomba.

Horvátországi áthelyezésükkel a Nemzetközi Migrációs Szervezetet (IOM) bízták meg. Hogy miért került sor a pálfordulásra, illetve minek vagy kinek a befolyására, ez jelenleg még vizsgálat tárgyát képezi.

A horvát belügy nem kívánt nyilatkozni, csupán megismételte, hogy az elmúlt években a migránsok gyakran visszaéltek a nemzetközi menekültvédelem intézményével, amiről folyamatosan értesíti mind a közvéleményt, mind az EU illetékes szolgálatait.

Így a belügyminisztérium adatai szerint a Horvátország által befogadott 250 menekültből, csak 66-an maradtak tartósan Horvátországban, a menedékjog kérvényezésének folyamatát pedig az esetek 70%-ában le kellett állítani az utóbbi négy évben, mivel a kérvényezők elhagyták az országot, és Nyugat- Európába mentek.

A belügyminisztérium kissé ideges

A horvát belügyminisztériumnak, úgy látszik, nagyon elege van a folyamatos támadásokból, és a jelek szerint saját propaganda-hadjáratot indított.

Így például most, szokásától eltérően, hírül adta, hogy a hétvégén, pontosabban pénteken, Glina közelében egy 15 főt számláló vegyes összetételű migránscsoportra bukkant.

Köztük két férfi fájdalmakra panaszkodott, és az orvosi vizsgálat szúrt sebeket állapított meg nála.

A vizsgálat folyamán úgy nyilatkoztak, hogy a határ bosnyák oldalán, az erdőben egy pakisztáni banda támadta meg, és fosztotta ki őket, s ennek a támadásnak a következtében sérültek meg.

A rendőrségi jegyzőkönyv szerint: „Miután létezik annak megalapozott gyanúja, hogy négy afgán állampolgár ellen rablás bűncselekményét követték el, bűnvádi feljelentés tettek”.

Kevésbé döcögősen azt is hozzátették, hogy miután a külföldi állampolgárok csoportja azt a szándékát fejezte ki, hogy nemzetközi védelmet kér, átkísérték őket a menedékhelyre.

A horvát belügyminisztérium ugyanakkor azt is nehezményezi, hogy a szomszédos Bosznia- Hercegovinában az EU-s segély zöme nem a helyhatósági szervekhez, hanem a civil szervezetekhez kerül, amelyek nem járulnak hozzá hathatósan a migránstáborokban uralkodó helyzet enyhítéséhez.
______________________
Forrás: HINA, internet