A SZÜRKE 256 ÁRNYALATA: Migránsverés, avagy átverés a horvát-bosnyák határon?

Az angol Guardian a minap ismét az illegális migránsok bántalmazásával vádolta meg a horvát rendőrséget, megrázó, “fájdalmas és sokkoló”, fényképeket közölve a brutálisan összevert, zömükben pakisztáni, afgán migránsokról. A Guardian ezért a horvát, fekete egyenruhát viselő egységek tagjait teszi felelőssé, akik nemcsak kínozták, súlyosan bántalmazták a nyugaton jobb életet remélő vándorokat, de szexuálisan is zaklatták őket.

A Guardian harca Horvátország ellen

Davor Božinović, horvát belügyminiszter a cikkre reagálva kifejtette, hogy ez nem az első eset, hogy az angol lap és hírportál, illetve ennek munkatársa törvénytelen eljárással vádolta meg a horvát rendőrséget, de a vádak végül mindig alaptalannak bizonyultak.

Ugyanakkor felettébb érdekesnek tartja, hogy ez idáig figyelmen kívül hagyják a horvát rendőrség mentőakcióit, amelynek folyamán számos horvát területre tévedő külföldit, köztük kiskorú gyermekeket és állapotos nőket mentettek meg.

Božinović nyilatkozatát azzal rekesztette be, hogy “bár az előző vádak alaptalannak bizonyultak, a rendőrség ezeket is kivizsgálja, nemcsak saját érdekében, hanem azért is, mert ez egyben a belügyminisztérium és a Horvát Köztársaság érdeke is.”

“We need to see action to put a stop to the systematic use of violence. Treating human beings like this, irrespective of their migratory status, cannot and should not be accepted by any European country or EU institution” @CharlotteSlente – via @AJEnglish https://t.co/OeRRHACgXl

— Danish Refugee Council (@DRC_ngo) October 23, 2020

És most mit gondoljon az olvasó, mit írjon az újságíró?

A Guardian – amelyet a jobb emlékezetű horvátok horvátellenes lapnak ismernek a négyéves függetlenségi háború folyamán megjelenő tudósításai miatt – már szinte három éve hadakozik a horvát rendőrséggel a szerinte kíméletlen eszközöket nem válogató “pushback” miatt, és ebben az illegális migránsok vallomásaira támaszkodik, illetve a migránsok tanúvallomásait begyűjtő civil szervezetek jelentéseire.

A horvát rendőrség viszont a belső ellenőrzés vizsgálatainak eredményeivel érvel, amelyek szerint a horvát rendőrök “angyali türelemmel” viselik sorsukat, és egyszer sem lépték át a “törvényes kereteket”.

Az eddigi legkínosabb cikk

Közel négy évtizedes újságírói tapasztalatom azt sugallja, hogy itt nem a szürke 50, hanem 256 árnyalatáról van szó, és hogy az igazság valahol félúton kereshető.

Ha kicsit elmélyülünk a “pro et contra” problematikájában, a Guardian szóban forgó cikke eddig talán a legkínosabb a horvát belügyre nézve, mert a szerző nem saját forrásaira hivatkozik, hanem a Dán Menekültügyi Tanács (Danish Refugee Council, DRC) jelentésére.

A nagy múltú, az 1956-ban a magyar menekültek megsegítésére létrehozott dán civil szervezet a világ egyik legnagyobb humanitárius szervezete, 30 országban van jelen.

A jelentés, amelyet a DRC tovább küldött az Európai Bizottságnak, Charlotte Slente, a DRC elnökasszonya szavai szerint 75 tanúvallomást foglal magába, és azok borzalmasak, vagyis “fájdalmasak és sokkolóak”.

A mellékelt fényképek minden kétséget kizárnak afelől, hogy a jelentésbe foglalt embereket brutálisan megverte valaki, és könnyen megtörténhet, hogy ez a horvát rendőrség volt.

Viszont az is ugyanolyan könnyen előfordulhat, hogy nem.

Bár minden együttérzésem a meggyötört embereké – ilyesminek nem lenne szabad előfordulni Alabamától Bosznián át Punjabig, sehol a világon -, sajnos azt kell mondanom, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a migránsok tanúvallomásait nem lehet feltétlenül szavahihetőnek elkönyvelni.

In addition to recent testimonies collected by @NoNameKitchen1 we analyzed two videos which began circulating on October 19th showing fresh wounds from after an alleged pushback from Cetingradhttps://t.co/vjkOmOy1b5

— Border Violence Monitoring Network (@Border_Violence) October 21, 2020

A CARE International júniusban napvilágot látó jelentése szintén foglalkozott a horvát-bosnyák határon kialakult helyzettel.

A CARE arra hívta fel a figyelmet, hogy a helyi erőkre támaszkodó különféle NGO-kat összefogó Border Violence Monitoring Network (BVMN) jelentései ellentétesek a helyszínen szintén jelen lévő Egyesült Nemzetek Nemzetközi Migrációs Szervezete (International Organization for Migration – IOM) által készített jelentésekkel.

A BVMN rémtörténeteivel szemben az IOM alkalmazottai “jelentéktelen sérülésekről” számoltak be.

Ha ehhez hozzátesszük a migránsok egymással és környezetükkel szemben tanúsított agresszív magatartását, akkor akár megalapozott is lehet a gyanú, hogy a határon posztoló horvát rendőrök mégsem olyan “rosszfiúk”, mint ezt a Guardian sejtetni engedi.