Fehérvári Nándor
HÁBORÚSDI: A Fekete-tenger az új csatatér, avagy az elriasztás politikája
Oroszország példátlan módon valamennyi fekete-tengeri tengeralattjáróját kivezényelte a kikötőkből, amikor Románia és a NATO több tagállama márciusban hadgyakorlatot tartott a Fekete-tengeren. A harcias reakció csak az egyik jele annak, hogy a hat ország által körülvett tenger egyre inkább csatatérré válik: látványosan egymásnak feszülnek a gazdasági és a geopolitikai érdekek.
NATO vs. Oroszország
Moszkva már számtalanszor megerősítette, a NATO keleti irányú terjeszkedését nemzetbiztonsági fenyegetésként éli meg, s ha valahol nyomul az észak-atlanti szövetség, az éppen a Fekete-tenger és térsége. A történelem során már sok háborút látott tengeren hat állam osztozik, s ezek közül három – Törökország, Románia és Bulgária – már tagja a katonai szervezetnek, kettő – Ukrajna és Grúzia – pedig stratégiai céljának tekinti a csatlakozást. Ez pedig azt jelenti, hogy a Fekete-tenger északkeleti szegletét, valamint a nemzetközi jog szerint Ukrajnához tartozó Krím-félszigetet ellenőrző Oroszország öt, többé-kevésbé ellenséges állammal néz szembe, s az utóbbi hónapok eseményei alapján arra lehet következtetni, hogy a jövőben csak komolyabbá válhat a feszültség. Már csak azért is, mert ahogy erősödik a NATO, úgy fejlesztik a térségben állomásozó orosz erőket is: modernizálták a flotta hajóit és megerősítették a lég- és partvédelmi erőket is.
Lövések is eldördültek
Bár a márciusi hadgyakorlaton nem történt incidens az orosz és a NATO-hajók között, az utóbbi években számos összetűzés helyszíne volt a Fekete-tenger. A legsúlyosabb 2018 novemberében pattant ki, amikor az orosz Fekete-tengeri Flotta megakadályozta, hogy ukrán hadihajók keljenek át a Krímet és Oroszországot elválasztó Kercsi-szoroson, azaz a Fekete-tengerről bejussanak az Azovi-tenger partján lévő ukrán flottabázisra, Mariupolba. Az incidens során lövések is eldördültek, s végül az oroszok elfoglalták az ukrán hajókat, a legénységet pedig hosszú ideig fogva tartották.
Moszkva már akkor is a NATO-t hibáztatta a konfliktusért, azt állítva, hogy az USA és európai szövetségesei bíztatták Kijevet a “provokációra”. Ami egyébként nem volt feltétlenül provokáció, hiszen a Kercsi- szoroson való áthaladás szabályait rögzítő 2003-as egyezmény értelmében a terület közös ukrán-orosz szuverenitás alá esik. A fegyveres összecsapás előtt és után is számos esetben történt meg az, hogy a NATO és az orosz hadsereg hajói, illetve repülőgépei veszélyes közelségbe kerültek egymáshoz. A “majdnem incidenseket” Moszkvában általában úgy értékelték, hogy az orosz katonák megint megmutatták: nem félnek a NATO-tól sem. A feszültségnek egyébként öngerjesztő hatása is van: ahogy szaporodnak a csetepaték, úgy kéri Románia a térségben állomásozó NATO-erők fejlesztését, ami viszont tovább növelni Moszkva aggodalmait is.
Átálltak
Az erőviszonyok ugyan megváltoztak azóta, hogy az egykori Varsói Szövetség két tagállama, Románia és Bulgária belépett a NATO-ba, az igazán komoly változást azonban az hozná, ha Ukrajna, valamint az Oroszország és Törökország közé beékelődött Grúzia is taggá válna. A két szovjet tagköztársaság felvétele már a múlt évtized derekán napirendre került, s bár a szövetség 2008 áprilisi bukaresti csúcstalálkozóján az európai országok annak ellenére nem támogatták a bővítést, hogy az USA igencsak nyomást gyakorolt rájuk, a csatlakozás, vagy legalábbis a közeledés továbbra is napirenden maradt. Talán nem véletlen, hogy Moszkva két háborúval igyekezett elérni, hogy Grúzia és Ukrajna belátható időn belül ne kerüljön be a NATO-ba. 2008-ban az orosz hadsereg segítségével függetlenné vált a Grúziához tartozó Abházia és Dél- Oszétia, 2014-ben pedig a Krímet annektálta Oroszország és egyúttal Moszkva hathatós támogatást nyújtott és nyújt ma is a két kelet-ukrajnai megyét, Luhanszkot és Donyecket részben megszállva tartó szakadároknak. Az orosz politika lényege az volt, hogy olyan tartós válsággócok alakuljanak ki a NATO-ba törekvő államok területén, amelyek miatt ellehetetlenül a bővítés.
A NATO támogatja Ukrajnát
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélgetést folytatott Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral a donbasi biztonsági helyzet súlyosbodásáról.
– Az utóbbi hetekben nagyon veszélyes tendenciát tapasztaltunk azzal kapcsolatban, hogy az orosz megszálló erők megsértik a fegyverszüneti megállapodásokat, aminek következtében növekszik az ukrán védelmi erők elesett tagjainak száma
– jelentette ki Zelenskij az ukrán elnöki hivatal közleménye szerint.
The Chairman of the #NATOMC, ACM Peach will also meet President @ZelenskyyUa to discuss defence reforms, NATO – Ukraine partnership & the current security environment in the Black Sea region. #NATO fully supports #Ukraine’s sovereignty & territorial integrity. pic.twitter.com/QlT89r0kzx
— NATO_PASCAD (@NATO_PASCAD) April 7, 2021
A NATO ugyanakkor a Twitteren azt közölte, hogy az ukrán államfő beszélt Stuart Peach-csel, a NATO Katonai Bizottságának elnökével is, hogy megvitassa vele a védelmi reformokat, a katonai szervezet és az Ukrajna közötti partnerséget, valamint a Fekete-tenger térségében kialakult biztonsági helyzetet. A Twitter-bejegyzés szerint a nyugati katonai szervezet teljes mértékben támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
Jól működik az elriasztás
A moszkvai politika eddig működött, és hiába sürgette a napokban is Volodimir Zelenszkij ukrán államfő hazája felvételét, amíg nem születik megoldás a kelet-ukrajnai válságra, az ország aligha léphet be a katonai szövetségbe, hiszen akkor ugrásszerűen megnőne a NATO és Oroszország közti közvetlen katonai konfliktus veszélye. Zelenszkij azzal érvelt, hogy miközben Ukrajna folyamatosan erősíti hadseregét, a kelet-ukrajnai válságot csak úgy lehet véglegesen megoldani, ha a NATO beengedi tagjai közé a volt szovjet tagköztársaságot. Zelenszkij egyelőre nem a teljesjogú tagságra gondol, hanem arra számít, hogy Kijevet beveszik a Tagsági Akcióprogramba (MAP).
Gáz, gáz, gáz
Miközben a Fekete-tengeren több hatalom érdekei ütköznek – Oroszország és a NATO mellett fontos játékos a NATO-tagként is néha különutas politikát folytató Törökország – a térség az energiahordozók szempontjából is fontos szerepet játszik. A hatalmas vízfelület alatt jelentős mennyiségű földgáz rejtőzik – becslések szerint az ukrán és ex-ukrán területi vizek több mint kétezer milliárd köbmétert rejtenek, s a többi partmenti ország tartalékai is százmilliárd köbméterekben mérhetők. A lelőhelyek jó része a parttól távoli helyeken található, így borítékolhatóak a viták – a pontos tengeri határok egy részét még ki sem jelölték – s az is biztosra vehető, hogy lesznek viták Kijev és Moszkva között is a lelőhelyek hovatartozásáról.
__________________________
Forrás: Twitter, internet
Szerbia
A NYUGAT-BALKÁN ÉS A DEMOKRÁCIA: Az egyiknek sikerül, a másiknak nem
Egyre kevésbé egyformák a Nyugat- Balkán országai – Koszovó, Montenegró, Szerbia, Albánia, Észak- Macedónia, illetve Bosznia- Hercegovina – a gazdasági különbségek mellett a demokrácia fejlettsége is eltérő ezekben az államokban. A térséget legutóbb az International IDEA nevű intézet mérte fel, és meglepő eredményre jutott. Itt jegyezzük meg, hogy az International IDEA és a BALK véleménye nem minden kérdésben esik egybe – például a montenegrói demokráciát illetően – de tiszteletben tartjuk, hogy mások esetleg másként tekintenek a térségre, ezért nem zárkózunk el attól, hogy más véleményeknek is helyt adjunk.
Utolsókból elsők
A tanulmány szerint a Nyugat- Balkán országai részben ellentétes irányú utat tesznek meg. Koszovó például 2013-ig olyan hibrid rendszernek számított, ahol a demokratikus intézményrendszer működését autoriter elemek zavarták meg, most viszont közepesen teljesítő demokráciává vált. Szerbia viszont romlik.
– Szerbia – Európa legtöbb államával ellentétben – Oroszország szövetségesének számít, s részben az évek óta tartó állami propaganda és az állami ellenőrzés alá került médiumok tevékenysége miatt a közvélemény is határozottan Moszkva-párti. Mindez annak ellenére történik így, hogy az EU – Szerbia legfőbb pénzügyi támogatója – azt kéri Belgrádtól, hogy egyeztesse külpolitikáját Brüsszellel
– olvasható az elemzésben, amely megjegyzi, hogy miután 2000-ben Szerbiában eltávolították a hatalomból Slobodan Milošević szerb majd jugoszláv elnököt, az ország fejlődő demokráciává vált. A trend azonban a múlt évtized vége felé megfordult, s mára az Aleksandar Vučić államfő fémjelezte állam autoriter elemeket is mutató hibrid rendszerré vált.
Az International IDEA véleménye a Nyugat- Balkánról
Az International IDEA szerint a Nyugat- Balkánon jelenleg három, közepesen jól működő demokrácia van: Koszovó, Montenegró és Észak- Macedónia. Boszniában és Albániában gyengének nevezhető a demokrácia, ám a legrosszabb helyzet Szeriában alakult ki, ahol a már említett hibrid rendszer jellemzi az intézményeket.
Boszniában részben az okoz gondot, hogy a szerb entitás, a Szerb Köztársaság élén az a Milorad Dodik elnök áll, aki ugyancsak Oroszországot tartja szövetségesnek, és arra utal, hogy Boszniában is rendezhetnek olyan függetlenségi népszavazást, mint amilyennel Moszkva csatolt el egyes ukrajnai területeket.
Korrupció mindenhol
Míg Koszovóban és Montenegróban komoly fejlődést mértek az elemzők, a szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy a korrupció valamennyi nyugat-balkáni országban komoly gondot jelent. A legsúlyosabb helyzet Boszniában alakult ki, de Szerbiában és Albániában sem sokkal jobbak a körülmények.
Ez már csak azért is gondot okoz, mert valamennyi térségbeli ország rá van szorulva a donor-országok segítségére, ám a korrupció magas szintje sokak kedvét elveszi az újabb támogatásoktól, vagy akár a komolyabb beruházásoktól.
– Bár az érintett országok polgárai egyértelművé tették, hogy elvárják a hatalomtól a korrupció elleni harcot, a populista politikai elit még mindig azzal van elfoglalva, hogy kihasználja az etnikai ellentéteket
Kapcsolódó cikk
– olvasható az elemzésben, amely szerint csak akkor maradhat fenn a stabilitás a térségben, ha megszűnik az ellentmondás a társadalmak óhaja és a vezetők politikája között. Ellenkező esetben folytatódni fognak a negatív tendenciák, egyebek mellett, a gazdasági pangás, az elvándorlás és az agyelszívás.
Ráadásul továbbra is lassú marad több ország EU-s integrációja: az elemzők arra számítanak, hogy a nagy oroszbarátság miatt Szerbia a korábban gondoltnál több évvel később csatlakozhat az unióhoz. Bosznia esetében még rosszabb a helyzet: a súlyos etnikai ellentétekkel terhelt ország integrációja gyakorlatilag leállt.
A reál GDP a Nyugat- Balkán országaiban (Forrás: IMF World Economic Outlook)
Betett a járvány
A Global Initiative Against Transnational Organized Crime nevű intézet által készített tanulmány szerint a 2020 óta tartó koronavírus-pandémia kezelése nem kedvezett a demokrácia nyugat-balkáni erősödésének: az elemzők szerint a nyugat-balkáni vezetők részben arra használták fel a világjárványt, hogy megerősítsék hatalmukat.
A tanulmány szerint miközben megerősödtek az állami intézmények, a járványellenes intézkedések következtében meggyengültek a civil szervezetek.
A térség államaiban – az egészségügyi vészhelyzetre hivatkozva – számos döntést hoztak a parlament megkerülésével és a társadalmi szereplőkkel való mindenféle konzultáció nélkül, a következmény pedig az lett, hogy tovább csökkent az emberek állami szervekbe vetett bizalma.
-
Törökország7 nap telt el azóta
Török cégek játszák ki a nyugati szankciókat, az USA a fejükre koppintott
-
Törökország6 nap telt el azóta
TRENDFORDULÓ: Vége a gazdasági lejtmenetnek Törökországban?
-
Románia2 nap telt el azóta
KÖLCSÖNÖS ZSAROLÁS: Ausztria nyomná a gázt, Románia behúzta a féket
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Még idén kiírják, de csak jövőre lesznek választások Szerbiában, vajon miért?