Migráció
TALÁNY: Honnan származik az albán pék?

Mielőtt bárki is rávágná a választ, olvasson egy kicsit tovább. Az INSTAT Albán Statisztikai Intézetének 2020. decemberében közzétett jelentése szerint az albániai állampolgárok 37% -a él és dolgozik külföldön, ami 1,68 millió embert jelent. Ma már Budapest is tele van albán pékekkel, vezetőik néhány évvel ezelőtt a szerb nagykövetséggel átellenben mindennapos vendégek voltak, ott van ugyanis az albán nagykövetség, de bizonyára bejáratosak a Nádor utcai koszovói nagykövetségre is.
Pék vagy cukrász
Ezzel azonban nem jutottunk közelebb annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy vajon honnan is származik az albán pék? Legyen most annyi elég, hogy pontosan onnan, ahonnan az albán cukrász.
Ahhoz kétség aligha fér, hogy a lakosság arányait tekintve az albán a legnagyobb migránsnemzet Európában kis-albán és nagy-albán tekintettben egyaránt – az utóbbin értsd a montenegrói, a koszovói és a macedóniai albánságot is.
Az előbb említett statisztikai hivatal adatai szerint Albánia területén kívül 1 684 135 albán állampolgár él és dolgozik, ebből 884 719 férfi és 799 416 nő.
A 2019-es munkaerőpiaci felmérések szerint az Albániából történő elvándorlás az esetek 83,7 százalékában a munkalehetőségek hiányára vezethető vissza, miután a politikai okok Albániában, és az albánok által lakott területeken lényegében megszűntek – merthogy demokrácia van, vagy legalábbis úgy tűnik abban a „politikai katyvaszban”, amelyben az albán nemzet leledzik.
Albániában a fiatalok elkeseredettsége ennél fogva mélységes. Az Albánia nagyvárosaiban kialakuló tüntetések résztvevői nem huligánok, hanem a lázadó társadalom legreménytelenebb tagjai.
A fiatalok nagy általánosságban iskolázatlanok, mintegy 30 százalékuknak van legalább középiskolája, ám ha van is képzettségük, akkor is nagyon rosszul fizetettek. Utálják az uralkodó elitet és a politikusokat. Utálják a rendszert, amely meglopja és becsapja őket, amely megfosztja őket a reménytől is. Utálják a korrupciót, bár nincsenek tisztában azzal, hogy kik korruptak, és kik nem.
Áthatja őket a düh, mindenkivel és mindennel szemben. Egyetlen kézzel fogható reményük maradt, az pedig nem más, mint…
…az emigrálás
Aki ismeri ezt a közösséget, az tisztában van azzal, hogy az albánok esetében működik a „család intézményének rendszere”, vagyis a külföldön dolgozó kis-albán vagy nagy-albán kötelessége az otthon maradottak támogatása, így Albániában a családok 13%-a él ebből a bevételi forrásból.
Koszovó esetében ez nem csak családi, hanem társadalmi szinten is működött. A múlt évszázad második felében a Szerbia ellen küzdő koszovói albánokat a koszovói albán emigráció támogatta a párhuzamos intézményrendszerek kiépítésében és a fegyverek beszerzésében.
Tehát a Svájcban, a Franciaországban, Németországban vagy Ausztriában dolgozó albánok jövedelmüknek vagy bevételüknek jelentős részét hazautalják, származzon az a pénz bármiből is. Ebben a kérdésben nincs apelláta – egyszerűen azért, mert ez az első és legfőbb kötelességük!
Cserében az otthon maradottak gondoskodnak a családról, a gyerekekről, az ingatlanokról és az egyéb anyagi javakról.
A hazautalt vagyon tehát nagyon fontos tényező. Az Albán Nemzeti Bank adatai szerint a külföldön dolgozó albánok 2020-ban – vagyis a koronavírus első évében – „csak” 580 millió dollárt utaltak vagy vittek haza, de nemzetgazdasági szempontból ez sem elhanyagolható összeg, normális évben ennek két-háromszoros érkezik be.

1992 és 2020 között 30 milliárd dollárt küldtek haza Albániába a külföldön dolgozó albániai albánok
De hova mennek?
A BALK már többször foglalkozott azzal, hogy a Balkán és Közép- Európa – tetszik, nem tetszik – a nyugat-európai, mindenekelőtt a német gazdaság munkaerőbázisa, és úgy is tekintenek rá arrafelé.
Ezért 2015 után – a ’90-es évek nagy elvándorlási hullámát követően – ismét Németország lett az albán migránsok fő célpontja, éves szinten 35%-os növekedéssel. Az albánok az összes bevándorló 4,2%-át teszik ki Németországban. Ez a szám az 1990-es évek óta megnégyszereződött!
Érdekes módon az albán kivándorlók száma Olaszországban és az USA-ban viszont 3%-kal csökkent a 2015–től 2019-ig terjedő évek során.
Görögországban, Nagy- Britanniában és Svájcban szintén nagy számban vannak albán állampolgárok, vagyis albániai albánok, de hasonló a helyzet a montenegrói, a macedóniai vagy a görögországi albánokkal, és a természetesen a koszovói albánokkal is!
Az utóbbi időben az albánok Nagy- Britanniában jelentik a legnagyobb gondot, ami a London és Tirana közötti kapcsolatokat is beárnyékolja.
A fentebb sorolt adatok csak az albániai albánokra vonatkoznak, és nem szerepelnek bennük az albán pékek és az albán cukrászok. Mert ők ugyan albánok, de nem Albániából származnak.
A fáma szerint az egykori Jugoszláviában, a mára már távoli titói időkben, a szakképzések leosztása nemzeti alapon történt, a koszovóiak lettek a villanyszerelők, a cukrászok és a pékek.
A koszovárok, vagyis a koszovói albánok alapvetően ma is ezekben a szakmákban dolgoznak, kezdetben szétspricceltek a volt Jugoszlávia területén, de mára már Magyarországra is jutott belőlük szép számmal.
Tehát az albán pékség valójában koszovói albán pékség, hasonlón az albán cukrászatokhoz, amelyekben legfeljebb csak alkalmazotti viszonyban lehet albániai albánnal találkozni.
Ha valaki ebben kételkedne, akkor Budapesten, az Orczy úton keresse fel az albán péket, és kérdezze meg tőle, hogy honnan származik! Jól beszél magyarul.

Horvátország
6-OS VILLAMOS: Gyilkosság miatt 12 év fegyházra ítéltek egy pakisztáni migránst Horvátországban +18!

Nem múlott el incidens nélkül az ítélethirdetés. A Velika Gorica-i megyei bíróság elsőfokon 12 év fegyházbüntetésre ítélt egy pakisztáni migránst, aki 2017-ben még kiskorúként érkezett Szerbia érintésével Horvátországba. Menedékkérelmét a horvát hatóságok jóváhagyták, így legálisan tartózkodott az országban, de egyébként sem tudták volna azonnali hatállyal kiutasítani, mert a vonat levágta az egyik lábát.
Gyilkosság a 6-os villamoson
A gyilkosság – amely miatt ítélkeztek felette – 2021 szeptember 18-án, a reggeli órákban történt Újzágrábban (Novi Zagreb), ahol Muhammad Shahzad vitába keveredett egy 52 éves horvát férfival az ottani 6-os villamoson.
A vita tettlegességig fajult, ami során Shahzad egy konyhakéssel hátulról nyakon szúrta Siniša V.-t, aki a helyszínen meghalt.
Ezt követően a pakisztáni migráns horvátországi hölgyismerősének segítségével repülőjegyet szerzett, és még aznap Rómába utazott, vagyis elhagyta az országot. A 40 eurós jegyet, és a 240 kunás Covid-tesztet az említett ismerőse fizette ki neki, akiről később még szó lesz, mert ő a történet szerves része.
A horvát rendőrség európai elfogatóparancsot adott ki Shahzad ellen, miután a környező térfigyelő kamerák felvételeit átnézve megállapították a gyilkos személyazonosságát, merthogy egy régi típusú villamosról van szó, amelyen nem volt kamera.
A horvát elfogatóparancs alapján az olasz hatóságok Firenze környékén tartóztatták le az elkövetőt, aki szökése óta talán ruhát sem váltott.
A tartózkodási helyét annak köszönhetően sikerült beazonosítani, hogy két hónappal a gyilkosság után bekapcsolta a telefonját.
A bíróságon Shahzad azzal védekezett, hogy a kést önvédelemből használta, ami azonban elutasításra került, mert a bizonyítékok arra engedtek következtetni, hogy nem volt szükség védekezésre, illetve a szükséges védekezés túllépésére.
A bíróság véleménye szerint a gyilkos önvédelemről szóló állításának ellentmond, hogy a sértett háttal volt neki a szúrás pillanatában, és nem volt nála semmilyen fegyver, ami egyértelműen cáfolja, hogy támadólag lépett fel.

AKKUMULÁLÓDOTT STRESSZ? Muhammad Shahzad bilincsben (Screenshot)
Shahzad egyetlen szúrással ölte meg áldozatát, ez a szúrás azonban olyan erős volt, hogy a kés 14 centiméterre hatolt be az áldozat testébe, amit a bíróság súlyosbító körülményként vett számításba, a szúrás ereje ugyanis nagyfokú agresszióra utal.
A szúrást követően a kés pengéje benne maradt az áldozat testében, a műanyagból készült nyele pedig a villamos lépcsőjére esett.
A bíróság azt is súlyosbító körülménynek tekintette, hogy az elkövető repülőjegyet szerzett, és még aznap távozott az országból, ami jogi értelmezés szerint azt jelzi, hogy megpróbált kibújni a felelősség alól.
Nehéz migránskora volt
Enyhítő körülménynek minősült viszont, hogy a pakisztáni férfi egy ideig a jogszabályoknak megfelelő életet élt, és hogy nehéz élete, vagyis úgymond „nehéz migránskora” volt, mielőtt Horvátországba érkezett, ahol elvesztette az egyik lábát.
Shahzad elmondta, hogy 2016-ban hagyta el Pakisztánt, útközben a halál különböző formáinak szemtanúja volt, anikor Iránon, Törökországon, Bulgárián és Szerbián keresztül Horvátországba érkezett, ahol végül menedéket és papírokat kapott.
Ezt azonban az előzte meg, hogy három napos szerbiai és horvátországi folyamatos gyaloglás után Vinkovcenál (Vinkovci) négy társával együtt egy mozgó vonatra akart felugrani, de kapaszkodás közben megcsúszott a keze és a vonat alá esett, akárcsak az egyik társa is, akinek a fejét vágták le a kerekek, neki viszont a bal lába veszett oda, a jobb lába pedig roncsolódott.
Ezt követően négy hónapig volt kórházban, majd a zágrábi befogadó központban tartózkodott, a menedékjog megszerzését követően szociális lakást is kapott, de a végén mégis egy hajléktalanszállón kötött ki, hat hónapig egy étteremben dolgozott, de utána elbocsátották.
A bírósági elmeorvosi szakértő szerint – akivel a vádlott nem működött együtt – előfordulhat, hogy az elkövető esetében „akkumulálódott stressz” állt elő, és az válthatott ki ilyen erős reakciót.
Shazhad még kiskorú volt, amikor a gyermekvédelmi központban megismerte Sunčana P.-t, aki önkéntesként horvátul tanította a migránsokat, később pedig segített neki a szökésben, arról nem is beszélve, hogy a „gyilkos fegyver” is az ő konyhájából származott.
Sunčana P.-re nagy hatással volt Shazhad nehéz migránskora, és amikor a gyilkosság előtt három nappal megkereste őt, hogy segítsen neki lakást találni, a nő és az édesanyja is jóindulattal fogadta.
A pakisztáni migráns az első éjszakát a nő autójában töltötte, a következőt pedig már minden bizonnyal a lakásukban, amely mindössze 200 méterre volt a gyilkosság helyszínétől.
Szeptember 18-án, amikor elhagyta „vendéglátója lakását, Shazhad magával vitte a kék színű, fröccsentett műanyag nyelű konyhakést, amellyel aztán a villamoson leszúrta az áldozatát.
Letartóztatásakor a pakisztáni férfi ugyanazokat a ruhákat viselte, mint a bűncselekmény elkövetésekor, lábán is ugyanaz a teniszcipő volt, amelyről még a vérnyomokat sem távolította el, amelyek a 6-os villamoson elkövetett gyilkosság alkalmával kerültek rá.
Incidens a bíróságon
A Velika Gorica-i ítélethirdetésen részt vehettek az áldozat hozzátartozói is, ami eleve magában hordozta a konfliktusos szituáció kialakulásának veszélyét.
– Átkozott gyilkos! Az én gyerekem a sírban, te meg kijössz
– kiáltotta oda neki az 52 éves áldozat édesanyja, aki nemcsak a fia, hanem a saját sorsa miatt is el volt keseredve.
– Ez a börtönben vigasztalódik, ott kap ebédet, nekem meg a nyugdíjamból kell megvennem magamnak az ételt
– méltatlankodott az idős asszony, amikor az elsőfokon elítélt pakisztáni férfit kivezették a teremből, hogy visszavigyék a börtönbe, ahol cirka tíz évet tölt, mert a vizsgálati fogságot leszámítják a büntetésből.
A horvát médiában negatív hangvételű kommentárok is napvilágot láttak, a Večernji list egyik cikkéhez kapcsolódó bejegyzés szerzője azzal vádolta meg a Béketanulmányok Központja (Centar za mirovne studije) nevet viselő civil szervezetet, hogy őket terheli a felelősség Siniša V. haláláért, mert ők látták vendégül a gyilkost, tőlük kapta a konyhakést, a bíróságon pedig úgy tanúskodtak, hogy a pakisztáni férfi állítólagos lelki problémái miatt minél enyhébb büntetést kapjon.
-
Koszovó4 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
English6 nap telt el azóta
HYPOCRITICAL PROTEST: 52 Serbian and 41 KFOR soldiers injured in Kosovo, including Hungarians
-
Szlovákia4 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
Szerb Köztársaság1 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól