TALÁNY: Honnan származik az albán pék?

Mielőtt bárki is rávágná a választ, olvasson egy kicsit tovább. Az INSTAT Albán Statisztikai Intézetének 2020. decemberében közzétett jelentése szerint az albániai állampolgárok 37% -a él és dolgozik külföldön, ami 1,68 millió embert jelent. Ma már Budapest is tele van albán pékekkel, vezetőik néhány évvel ezelőtt a szerb nagykövetséggel átellenben mindennapos vendégek voltak, ott van ugyanis az albán nagykövetség, de bizonyára bejáratosak a Nádor utcai koszovói nagykövetségre is.

Pék vagy cukrász

Ezzel azonban nem jutottunk közelebb annak a kérdésnek a megválaszolásához, hogy vajon honnan is származik az albán pék? Legyen most annyi elég, hogy pontosan onnan, ahonnan az albán cukrász.

Ahhoz kétség aligha fér, hogy a lakosság arányait tekintve az albán a legnagyobb migránsnemzet Európában kis-albán és nagy-albán tekintettben egyaránt – az utóbbin értsd a montenegrói, a koszovói és a macedóniai albánságot is.

Az előbb említett statisztikai hivatal adatai szerint Albánia területén kívül 1 684 135 albán állampolgár él és dolgozik, ebből 884 719 férfi és 799 416 nő.

A 2019-es munkaerőpiaci felmérések szerint az Albániából történő elvándorlás az esetek 83,7 százalékában a munkalehetőségek hiányára vezethető vissza, miután a politikai okok Albániában, és az albánok által lakott területeken lényegében megszűntek – merthogy demokrácia van, vagy legalábbis úgy tűnik abban a „politikai katyvaszban”, amelyben az albán nemzet leledzik.

Albániában a fiatalok elkeseredettsége ennél fogva mélységes. Az Albánia nagyvárosaiban kialakuló tüntetések résztvevői nem huligánok, hanem a lázadó társadalom legreménytelenebb tagjai.

A fiatalok nagy általánosságban iskolázatlanok, mintegy 30 százalékuknak van legalább középiskolája, ám ha van is képzettségük, akkor is nagyon rosszul fizetettek. Utálják az uralkodó elitet és a politikusokat. Utálják a rendszert, amely meglopja és becsapja őket, amely megfosztja őket a reménytől is. Utálják a korrupciót, bár nincsenek tisztában azzal, hogy kik korruptak, és kik nem.

Áthatja őket a düh, mindenkivel és mindennel szemben. Egyetlen kézzel fogható reményük maradt, az pedig nem más, mint…

…az emigrálás

Aki ismeri ezt a közösséget, az tisztában van azzal, hogy az albánok esetében működik a „család intézményének rendszere”, vagyis a külföldön dolgozó kis-albán vagy nagy-albán kötelessége az otthon maradottak támogatása, így Albániában a családok 13%-a él ebből a bevételi forrásból.

Koszovó esetében ez nem csak családi, hanem társadalmi szinten is működött. A múlt évszázad második felében a Szerbia ellen küzdő koszovói albánokat a koszovói albán emigráció támogatta a párhuzamos intézményrendszerek kiépítésében és a fegyverek beszerzésében.

Tehát a Svájcban, a Franciaországban, Németországban vagy Ausztriában dolgozó albánok jövedelmüknek vagy bevételüknek jelentős részét hazautalják, származzon az a pénz bármiből is. Ebben a kérdésben nincs apelláta – egyszerűen azért, mert ez az első és legfőbb kötelességük!

Cserében az otthon maradottak gondoskodnak a családról, a gyerekekről, az ingatlanokról és az egyéb anyagi javakról.

A hazautalt vagyon tehát nagyon fontos tényező. Az Albán Nemzeti Bank adatai szerint a külföldön dolgozó albánok 2020-ban – vagyis a koronavírus első évében – „csak” 580 millió dollárt utaltak vagy vittek haza, de nemzetgazdasági szempontból ez sem elhanyagolható összeg, normális évben ennek két-háromszoros érkezik be.

1992 és 2020 között 30 milliárd dollárt küldtek haza Albániába a külföldön dolgozó albániai albánok

De hova mennek?

A BALK már többször foglalkozott azzal, hogy a Balkán és Közép- Európa – tetszik, nem tetszik – a nyugat-európai, mindenekelőtt a német gazdaság munkaerőbázisa, és úgy is tekintenek rá arrafelé.

Ezért 2015 után – a ’90-es évek nagy elvándorlási hullámát követően – ismét Németország lett az albán migránsok fő célpontja, éves szinten 35%-os növekedéssel. Az albánok az összes bevándorló 4,2%-át teszik ki Németországban. Ez a szám az 1990-es évek óta megnégyszereződött!

Érdekes módon az albán kivándorlók száma Olaszországban és az USA-ban viszont 3%-kal csökkent a 2015–től 2019-ig terjedő évek során.

Görögországban, Nagy- Britanniában és Svájcban szintén nagy számban vannak albán állampolgárok, vagyis albániai albánok, de hasonló a helyzet a montenegrói, a macedóniai vagy a görögországi albánokkal, és a természetesen a koszovói albánokkal is!

Az utóbbi időben az albánok Nagy- Britanniában jelentik a legnagyobb gondot, ami a London és Tirana közötti kapcsolatokat is beárnyékolja.

A fentebb sorolt adatok csak az albániai albánokra vonatkoznak, és nem szerepelnek bennük az albán pékek és az albán cukrászok. Mert ők ugyan albánok, de nem Albániából származnak.

A fáma szerint az egykori Jugoszláviában, a mára már távoli titói időkben, a szakképzések leosztása nemzeti alapon történt, a koszovóiak lettek a villanyszerelők, a cukrászok és a pékek.

A koszovárok, vagyis a koszovói albánok alapvetően ma is ezekben a szakmákban dolgoznak, kezdetben szétspricceltek a volt Jugoszlávia területén, de mára már Magyarországra is jutott belőlük szép számmal.

Tehát az albán pékség valójában koszovói albán pékség, hasonlón az albán cukrászatokhoz, amelyekben legfeljebb csak alkalmazotti viszonyban lehet albániai albánnal találkozni.

Ha valaki ebben kételkedne, akkor Budapesten, az Orczy úton keresse fel az albán péket, és kérdezze meg tőle, hogy honnan származik! Jól beszél magyarul.