Connect with us

Horvátország

AZ ADÓT ELNYELTE A GÉP: Véget ért az adókerülő automaták kora Horvátországban?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

automata
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc


Horvátország január elsejétől kötelezővé tette az ital- és étel automaták bekötését az adóhivatal szerveire, így a “horvát NAV” valós időben látja a gépek forgalmát. Erre azért volt szükség, mert eddig az automaták bevétele után a tulajdonos nem adózott, vagyis az adót, képletesen szólva, elnyelte a gép.

Az üzemeltetők lelkiismeretesen adóztak 🙂

Az automatából vásárolt kávé ára Horvátországban átlagosan 3 és 5 kuna (140-240 forint). A kávéautomaták, kihelyezéstől függően, körülbelül napi kétszáz adag forró kávét készítenek és adnak el. Ez napi szinten 30-40 ezer forintnak megfelelő forgalmat jelent.

A Horvátországban még mindig főként aprópénzzel működő automaták nagy haszonkulccsal “termelnek”, hiszen egy ital előállítása nem kerül többe 1 kunánál (47 forint), vagyis a befektetett összeg legalább háromszorosa jön ki a gépből.

A legfrissebb adatok szerint mintegy 10 ezer kávéautomata van Horvátországban, és ha szorzunk-osztunk, akkor kiderül, hogy egészen elképesztő összegek landolnak az üzemeltetők zsebében.

A bevételek jelentős része eddig az adóhivatal látókörén kívül maradt, mivel az üzemeltetők csupán a nyersanyagként felhasznált kávé után fizettek bizonyos összeget, kilogrammonként 6 kunát (285 forintot).

Az üzemeltetők aztán vagy fizettek, vagy nem, mert senki sem tudta ellenőrizni, hogy pontosan mennyi kávé is fogyott, a bejelentést a tulajdonosok lelkiismeretére bízták.

Az üzemeltetők természetesen tagadják, hogy adókerülők lennének, állításuk szerint elenyésző haszonkulccsal dolgoznak, a gépparkot pedig karban kell tartani, és az alkalmazottakat is fizetni kell.

Vége az aranykornak 🏅🏆✨

Horvátországban az elmúlt években a szürke- és feketegazdaság visszaszorításának érdekében szinte minden gazdasági szereplőt kötelezték az elektromos, az adóhivatal szervereire csatlakozó pénztárgépek használatára.

Ez alól csupán a saját termékeiket a helyi piacon értékesítő őstermelők és az emberi beavatkozás nélkül működő automaták képeztek kivételt.

Idén január elsejétől azonban a kávéautomatákra is “lecsapott a törvény szigora”, ráadásul az adózási szabályok is változtak. Az új előírások értelmében ezentúl minden eladott pohár ital után 25%-os áfát kell fizetniük az üzemeltetőknek, amit a legtöbben áremeléssel kompenzáltak.

Jól jött nekik a vírus 😷

Az új szabályozás minden automatát érintett, vagyis nem csak a kávégépek voltak adókerülők.

Eddig az üdítővel, csokoládéval vagy egyéb csemegével szolgáló gépek üzemeltetői is “kreatívan fizették” az adót, hiszen senki sem tudta ellenőrizni, hogy mekkora forgalmat valósítottak meg.

A törvénymódosítás kiterjed az önkiszolgáló autómosókra, a szórakoztató játékgépekre és a magántulajdonban lévő cégek által üzemeltetett parkolókra is, nekik is adózniuk kell ezután, ha el akarják kerülni a magas bírságot.

A kávéautomaták az utóbbi időben nagyot mentek, a járványhelyzet miatt a horvát kávézóknak ugyanis decembertől egészen február közepéig zárva kellett tartaniuk, még elvitelre sem adhattak ki kávét. Ez alól csupán az éttermek képeztek kivételt.

A szigorítások azt eredményezték, hogy a kávéfüggő horvátok meglepték az automatákat, amelyek forgalma így az egekbe szökött.
_______________
Fotó: internet

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Horvátország

Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

anyuci mm
Ursula és anyuci kedvenc Mikimausza (Forrás: X-platform, Andrej Plenković)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.

Már nem illúzió a kínai út

Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.

A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.

A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.

A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.

Új szelek fújnak

Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.

A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.

Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.

illúziók kínai

A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)

Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.

Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.

Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.

Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.

Hétvégi csemege

Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.

Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.

illúziók kínai

A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)

Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.

Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.

Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.

Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.

Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.

Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava