Horvátország
AZ ADÓT ELNYELTE A GÉP: Véget ért az adókerülő automaták kora Horvátországban?

Horvátország január elsejétől kötelezővé tette az ital- és étel automaták bekötését az adóhivatal szerveire, így a „horvát NAV” valós időben látja a gépek forgalmát. Erre azért volt szükség, mert eddig az automaták bevétele után a tulajdonos nem adózott, vagyis az adót, képletesen szólva, elnyelte a gép.
Az üzemeltetők lelkiismeretesen adóztak ?
Az automatából vásárolt kávé ára Horvátországban átlagosan 3 és 5 kuna (140-240 forint). A kávéautomaták, kihelyezéstől függően, körülbelül napi kétszáz adag forró kávét készítenek és adnak el. Ez napi szinten 30-40 ezer forintnak megfelelő forgalmat jelent.
A Horvátországban még mindig főként aprópénzzel működő automaták nagy haszonkulccsal „termelnek”, hiszen egy ital előállítása nem kerül többe 1 kunánál (47 forint), vagyis a befektetett összeg legalább háromszorosa jön ki a gépből.
A legfrissebb adatok szerint mintegy 10 ezer kávéautomata van Horvátországban, és ha szorzunk-osztunk, akkor kiderül, hogy egészen elképesztő összegek landolnak az üzemeltetők zsebében.
A bevételek jelentős része eddig az adóhivatal látókörén kívül maradt, mivel az üzemeltetők csupán a nyersanyagként felhasznált kávé után fizettek bizonyos összeget, kilogrammonként 6 kunát (285 forintot).
Az üzemeltetők aztán vagy fizettek, vagy nem, mert senki sem tudta ellenőrizni, hogy pontosan mennyi kávé is fogyott, a bejelentést a tulajdonosok lelkiismeretére bízták.
Az üzemeltetők természetesen tagadják, hogy adókerülők lennének, állításuk szerint elenyésző haszonkulccsal dolgoznak, a gépparkot pedig karban kell tartani, és az alkalmazottakat is fizetni kell.
Vége az aranykornak ??✨
Horvátországban az elmúlt években a szürke- és feketegazdaság visszaszorításának érdekében szinte minden gazdasági szereplőt kötelezték az elektromos, az adóhivatal szervereire csatlakozó pénztárgépek használatára.
Ez alól csupán a saját termékeiket a helyi piacon értékesítő őstermelők és az emberi beavatkozás nélkül működő automaták képeztek kivételt.
Idén január elsejétől azonban a kávéautomatákra is „lecsapott a törvény szigora”, ráadásul az adózási szabályok is változtak. Az új előírások értelmében ezentúl minden eladott pohár ital után 25%-os áfát kell fizetniük az üzemeltetőknek, amit a legtöbben áremeléssel kompenzáltak.
Jól jött nekik a vírus ?
Az új szabályozás minden automatát érintett, vagyis nem csak a kávégépek voltak adókerülők.
Eddig az üdítővel, csokoládéval vagy egyéb csemegével szolgáló gépek üzemeltetői is „kreatívan fizették” az adót, hiszen senki sem tudta ellenőrizni, hogy mekkora forgalmat valósítottak meg.
A törvénymódosítás kiterjed az önkiszolgáló autómosókra, a szórakoztató játékgépekre és a magántulajdonban lévő cégek által üzemeltetett parkolókra is, nekik is adózniuk kell ezután, ha el akarják kerülni a magas bírságot.
A kávéautomaták az utóbbi időben nagyot mentek, a járványhelyzet miatt a horvát kávézóknak ugyanis decembertől egészen február közepéig zárva kellett tartaniuk, még elvitelre sem adhattak ki kávét. Ez alól csupán az éttermek képeztek kivételt.
A szigorítások azt eredményezték, hogy a kávéfüggő horvátok meglepték az automatákat, amelyek forgalma így az egekbe szökött.
_______________
Fotó: internet

Horvátország
„Batris hajók” az Adrián: vajon mikor jelenik meg az első?

Ha igaz, az első elektromos meghajtású hajóknak két-három éven belül kellene megjelenniük az Adriai-tengeren. A Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium bejelentette a személyhajók és elektromos katamaránok beszerzését. A tárca tudatta a HINA, nemzeti hírügynökséggel, hogy hat hajó, három személyhajó és három nagy sebességű hajó – napenergiával működő katamarán – beszerzését legkésőbb 2026 második negyedévére tervezik, amelyek nulla CO2-kibocsátással rendelkeznek.
„Batris hajók” az Adrián
Már fejlesztés alatt áll egy költség-haszon elemzést is tartalmazó megvalósíthatósági tanulmány, amely meghatározza, hogy melyik vonalakon van a legnagyobb szükség a flotta korszerűsítésére, ennek kézhezvételét követően döntenek a tender kiírásáról.
– áll a Tengerügyi, Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium közleményében.
Ha esetleg bárki azon agyal, hogy lesz-e, illetve honnan lesz a horvátoknak erre pénzük a bizonytalan financiális világhelyzet közepette, a válasz egyszerű: a pénz az EU-tól jön, mint már annyiszor.
Vagy minisztériumi „mandarin” nyelven:
A Jadrolinija már fejest ugrott az e-hajózásba
Januárban a Jadrolinija tengeri szállítóvállalat pályázatot írt ki, és közbeszerzési eljárást indított három elektromos személyhajó építésére, amelyek becsült értéke 45 millió euró, és amelyeket részben európai alapokból finanszíroznának, mint ahogy erre más esetben is volt már példa.
Ezek a elektromos meghajtású személyhajók, amelyek utas- és teherszállításra szolgálnak, egyenként 389 utas befogadására alkalmasak, nyolc fős személyzettel.

A Jadrolinija komphajója az Adrián (Forrás: YouTube)
A hajó maximális hossza 52 méter, szélessége 12 méter. A Jadrolinija az elektromos hajókat a Mali Lošinj-Susak, a Šibenik-Vodice és Suđurađ-Dubrovnik államilag működtetett hajózási vonalakon szeretné használni.
A pályázatra a február 22-i benyújtási határidő lejártáig hét beadvány érkezett, a Jadrolinijának 60 napja van a dokumentáció áttekintésére, és miután eldöntik, hogy ki felel meg az összes követelménynek, kihirdetik, hogy a jelentkezők közül ki vehet részt a további eljárásban.
Hogy hazai, mármint horvát hajógyár építi-e az új hajókat, egyenlőre nem tudni, de a szakértők véleménye szerint talán ez lenne a legokosabb.
– mondta Ozren Bego, a spliti FESB Villamosmérnöki, Gépészmérnöki és Hajógyártási Kar Energetikai Tanszékének docense, aki úgy véli, hogy a kormánynak és a hatóságoknak maximális támogatást kell nyújtaniuk a kompok és az elektromos személyhajók építésének fejlesztéséhez.
Szerinte az elektromos hajók építésének gyorsabban kell fejlődnie Horvátországban, mint az elektromos autókénak.
A kínaiakat nem lehet kihagyni
Bego a HINA-nak úgy nyilatkozott, hogy az elektromos meghajtású hajók fejlesztésében a spliti Jadroplov hajózási társaság vezeti a mezőnyt, ők tervezték az Adria egyik legnagyobb kompját, amely ezer utast és 400 járművet képes szállítani elektromos meghajtással.
– mondta a professzor, de egyúttal rávilágított egy olyan mozzanatra is, ami nyilván nem nyeri meg sem az USA, sem ennek megfelelően Brüsszel tetszését sem.

Érkezik a komp a spliti kikötőbe (Forrás: YouTube)
Senki sem kérdőjelezi meg a horvát hajógyárak képességét, hogy ilyen, és ehhez hasonló hajókat építsen, ám a szépséghiba az, hogy ebben a projektben sem kikerülni, sem átugrani nem lehet a kínaiakat, akik az elektromos hajózáshoz használatos elemeket gyártják. Pontosabban a világ termelésének 90 százalékát tudhatják magukénak ezen a téren.
A konverterrel még megbirkózik a horvát ipar, de az csak az elektromos meghajtás kisebbik része.
A fent idézett szakértő véleménye szerint a e-meghajtás körülbelül 20 millió euróba kerül a nevezett komphajó esetében, és ebből 16 millió az akkumulátoros elemek ára, ezek pedig Kínából származnak.
A kínaiakat tehát nem lehet megkerülni, vagy legalábbis nem fizetődik ki.
Akárhogy is, a Jadroplov jövendőbeli komphajójának akkumulátorai tíz órányi megszakítás nélküli hajózást tesznek lehetővé, ami azt jelenti, hogy feltöltés nélkül hajózhatnak át Olaszországba.
A Jadroplov azért döntött az ilyen nagy kapacitású akkumulátorok mellett, mert a szigeteken lévő kikötőkben nincs meg a szükséges infrastruktúrára a töltésükhöz.
Montenegró
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak

A montenegrói tengerparton arra panaszkodnak, hogy hiányzik a munkaerő, mert a helyiek átmennek Horvátországba dolgozni, ahol többet tudnak keresni, és ahol a jobban fizető vendégek dominálnak. A délszláv nyelvek hasonlósága miatt nincsenek megértésbeli akadályok a montenegrói munkaerő és a horvát munkáltatók között.
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton
Mindjárt itt a nyári turisztikai szezon, Montenegróban azonban a turizmusban szervezési problémákkal küzdenek, a dolgok jelenlegi állása szerint ugyanis nem lesz elegendő ember, aki ellássa a vendégeket.
Ilija Armenko, turisztikai szakember a podgoricai Dan hírportálnak nyilatkozva rámutatott, hogy a helyzet rendkívül összetett, mert Montenegró, bár vonzó úti célként ismert, kezdi elveszteni a lépést a régióval.
– jelentette ki Armenko, aki szerint hiába emelik a montenegrói vendéglősök a béreket, amikor a szomszédos Horvátországban akár 3500 eurót is kereshet egy főszakács.
– mondta a turisztikai szakember, aki szerint az is problémát jelent, hogy rövid a szezon, amely körülbelül július elsején kezdődik, és mintegy 40 napig tart. Legalábbis ez vonatkozik a montenegrói tengerparton lévő Petrovacra, ahol ő dolgozik.
Nagyok az adóterhek
A Dan informátora szerint Montenegróban a turizmus nyugati szemmel nézve a szociális ellátás szintjére szállt le, mivel egy félpanzió napi 30-40 euróba kerül, ami azt jelenti, hogy a nyugatiaknak jobban kifizetődik Montenegróban nyaralni, mint otthon maradni.
– vázolta fel a helyzetet Ilija Armenko, aki szerint a szolgáltatások ára ezért legalább 30 százalékkal emelkedik a nyáron, mivel magasabbak az „inputok”.
– jegyezte meg a turisztika szakértő, aki szerint tükörbe kellene néznie, és mérlegelni kellene, hogy hogyan tovább, mert Montenegró egyre kevésbé versenyképes a turizmus terén a régió más országaival szemben.
A szakember úgy fogalmazott, hogy a turizmus mindenhol fejlődik, viszont Montenegróban semmi sem történik, a kilátástalanságot pedig növeli, hogy nemigen vannak foglalások, ami nem jó jel a közelgő szezont illetően.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia17 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban