A korrupció tekintetében mélyponton van az egész Nyugat-Balkán – állapították meg a Transparency International (TI) elemzői. A jelentés szerint a térség országaiban a koronavírus-járvány újra felszínre hozta azokat a gondokat, amelyeket az uniós csatlakozás iránti áhítozás csak feledtetett, de nem oldott meg. A tavalyi évhez viszonyítva Szerbia egy ponttal lejjebb csúszott azon a listán, amely a világ 180 államában és régiójában mérte fel, hogy az adott terület lakossága mennyire tartja korruptnak az ország vezetését. A TI adatai szerint Szerbia a 94. helyen végzett az említett „feketelistán”. Ilyen rossz eredménye 2012 óta nem volt az országnak: a besoroláson nyolc másik országgal osztozik, többek között Kazahasztánnal, Brazíliával és a dél-amerikai Suriname-mal került egy sorba.

A koronavírus társadalmi hatása

Szerbiát a kutatás alapján a közép-ázsiai régió országaihoz hasonlították. Ezeken a területeken ugyanis a Covid-19 megjelenése még inkább kifejezésre juttatta az állami vezetésre és a rendszerre egyébként is jellemző problémákat, megerősítette a széleskörűen elterjedt korrupciót, ami társadalmi elégedetlenséghez vezetett.

A Transparency International jelentése szerint Szerbiában a legnagyobb gondot a jogállamiság hiánya, a demokratikus elvek folyamatos leépítése és a bírálatokkal szembeni intolerancia jelenti.

– állítják a szakértők.

A népszerűtlen intézkedések közé sorolták a rendkívüli állapot idején bevezetett kijárási tilalom és a tüntetők elleni erőszakos fellépést, amelyben egyes állítások szerint a bűnözői csoportok tagjai is részt vettek.

Kiemelték, hogy a szerb kormány ellehetetlenítette az egészségügyi felszerelések beszerzésére vonatkozó információk közzétételét, és bosszúhadjáratot indított egyes egészségügyi dolgozók ellen is, akik negatívan véleményezték a bevezetett intézkedéseket.

Az elemzők szerint egyes szerb politikusok a járványhelyzetet a saját pozíciójuk megerősítésére használták fel. Ezt elsősorban úgy érték el, hogy megszűntették a közbeszerzésék átláthatóságát és mellőzték a társadalmi ellenőrzést szavatoló mechanizmusokat.

Meghátrálás a prioritás terén

A nemzetközi adatokat a Transparency International szerbiai kirendeltsége is nyilvánosságra hozta. A szerbiai helyzetet elemző konferencián elhangzott, hogy Szerbia már második éve a lista alsó részében parkol. A megszerezhető 100 pontból ugyanis csupán 38-at sikerült elérni, ami 5 ponttal kevesebb a globális átlagnál.

– mondta a konferencián Nemanja Nenadić, a TI szerbiai kirendeltségének programigazgatója.

– jegyezte meg Nenadić.

– indokolta állítását az igazgató, aki egyúttal hangsúlyozta, hogy visszaélések tapasztalhatók az infrastruturális befektetések területén is, a közcélú projekteket kivitelező magáncégek partneri kapcsolatait ugyanis csak a kisértékű befektetések esetén szabályozzák a szerbiai törvények. A nagy horderejű befektetések ugyanakkor a nemzetközi együttműködések palástja alatt valósulnak meg, ami lehetőséget ad arra, hogy külön rendelkezésekkel határozzák meg a teljesítések feltételeit.

Nenadić kiemelte, hogy az utóbbi években a szerb vezetés semmilyen jelét nem adja, hogy a jogállamiságra törekedne, pedig ez biztosítaná, hogy a társadalmi ellenőrzés a politikai szándék hiányában is működjön.

Hallgatással védekeztek

A szerb kormány nem reagált a Transparency International jelentésére.

Bár hivatalosan nem foglaltak állást, az elmúlt hónapokban az állami vezetés szinte heti rendszerességgel hangsúlyozza a korrupcióellenes rendelkezések meghozásának fontosságát.

Leszámoltak a Veljko Belivuk (Bajkeverő Velja) által vezetett bűnbandával, miközben Aleksandar Vučić szerb elnök bevallotta, hogy a szervezett bűnözés szálai az állami intézményekig vezetnek.

A belügyminisztérium és a Biztonsági Információs Ügynökség (BIA) közös akcióját Ana Brnabić a kormány működésének századik napja alkalmából tartott beszédében méltatta.

– mondta a szerb miniszterelnök.

A Nyugat-Balkán bukása

A Transparency International elemzői szerint a Szerbiában tapasztalt helyzet a Nyugat-Balkán többi országára is jellemző.

A felmérésben Montenegrót 45-ös, Albániát és Koszovót pedig 36-os mutatóval rangsorolták. 35-ös indexel minősítették Észak-Macedóniát, illetve Bosznia és Hercegovinát is: utóbbiban tapasztalható a régió legnagyobb visszaesése, a bosnyákok ugyanis az elmúlt nyolc évben 7 ponttal lejjebb tornászták magukat a feketelistán.

A nemzetközi felmérés szerint a világ 22 országában romlott a helyzet, 26 országában viszont sikeres volt a korrupció elleni küzdelem.

A megszerzett legmagasabb mutató 88 pont volt: a hely lakosság legkevésbé Dániát és Új-Zélandot tartja korruptnak. 85-ös indexel, a második helyen Finnország, Szingapúr, Svédország és Svájc osztoznak.

A legkorruptabb országnak Dél-Szudán és Szomália számít, ezek 12 ponttal végeztek a nemzetközi lista alján.
_________________
Grafika: internet