Bűnügy
FEKETELISTA: Szerbia (is) lejjebb csúszott a korrupt országok feketelistáján
A korrupció tekintetében mélyponton van az egész Nyugat-Balkán – állapították meg a Transparency International (TI) elemzői. A jelentés szerint a térség országaiban a koronavírus-járvány újra felszínre hozta azokat a gondokat, amelyeket az uniós csatlakozás iránti áhítozás csak feledtetett, de nem oldott meg. A tavalyi évhez viszonyítva Szerbia egy ponttal lejjebb csúszott azon a listán, amely a világ 180 államában és régiójában mérte fel, hogy az adott terület lakossága mennyire tartja korruptnak az ország vezetését. A TI adatai szerint Szerbia a 94. helyen végzett az említett „feketelistán”. Ilyen rossz eredménye 2012 óta nem volt az országnak: a besoroláson nyolc másik országgal osztozik, többek között Kazahasztánnal, Brazíliával és a dél-amerikai Suriname-mal került egy sorba.
A koronavírus társadalmi hatása
Szerbiát a kutatás alapján a közép-ázsiai régió országaihoz hasonlították. Ezeken a területeken ugyanis a Covid-19 megjelenése még inkább kifejezésre juttatta az állami vezetésre és a rendszerre egyébként is jellemző problémákat, megerősítette a széleskörűen elterjedt korrupciót, ami társadalmi elégedetlenséghez vezetett.
A Transparency International jelentése szerint Szerbiában a legnagyobb gondot a jogállamiság hiánya, a demokratikus elvek folyamatos leépítése és a bírálatokkal szembeni intolerancia jelenti.
– állítják a szakértők.
A népszerűtlen intézkedések közé sorolták a rendkívüli állapot idején bevezetett kijárási tilalom és a tüntetők elleni erőszakos fellépést, amelyben egyes állítások szerint a bűnözői csoportok tagjai is részt vettek.
Kiemelték, hogy a szerb kormány ellehetetlenítette az egészségügyi felszerelések beszerzésére vonatkozó információk közzétételét, és bosszúhadjáratot indított egyes egészségügyi dolgozók ellen is, akik negatívan véleményezték a bevezetett intézkedéseket.
Az elemzők szerint egyes szerb politikusok a járványhelyzetet a saját pozíciójuk megerősítésére használták fel. Ezt elsősorban úgy érték el, hogy megszűntették a közbeszerzésék átláthatóságát és mellőzték a társadalmi ellenőrzést szavatoló mechanizmusokat.
Meghátrálás a prioritás terén
A nemzetközi adatokat a Transparency International szerbiai kirendeltsége is nyilvánosságra hozta. A szerbiai helyzetet elemző konferencián elhangzott, hogy Szerbia már második éve a lista alsó részében parkol. A megszerezhető 100 pontból ugyanis csupán 38-at sikerült elérni, ami 5 ponttal kevesebb a globális átlagnál.
– mondta a konferencián Nemanja Nenadić, a TI szerbiai kirendeltségének programigazgatója.
– jegyezte meg Nenadić.
– indokolta állítását az igazgató, aki egyúttal hangsúlyozta, hogy visszaélések tapasztalhatók az infrastruturális befektetések területén is, a közcélú projekteket kivitelező magáncégek partneri kapcsolatait ugyanis csak a kisértékű befektetések esetén szabályozzák a szerbiai törvények. A nagy horderejű befektetések ugyanakkor a nemzetközi együttműködések palástja alatt valósulnak meg, ami lehetőséget ad arra, hogy külön rendelkezésekkel határozzák meg a teljesítések feltételeit.
Nenadić kiemelte, hogy az utóbbi években a szerb vezetés semmilyen jelét nem adja, hogy a jogállamiságra törekedne, pedig ez biztosítaná, hogy a társadalmi ellenőrzés a politikai szándék hiányában is működjön.
Hallgatással védekeztek
A szerb kormány nem reagált a Transparency International jelentésére.
Bár hivatalosan nem foglaltak állást, az elmúlt hónapokban az állami vezetés szinte heti rendszerességgel hangsúlyozza a korrupcióellenes rendelkezések meghozásának fontosságát.
Leszámoltak a Veljko Belivuk (Bajkeverő Velja) által vezetett bűnbandával, miközben Aleksandar Vučić szerb elnök bevallotta, hogy a szervezett bűnözés szálai az állami intézményekig vezetnek.
A belügyminisztérium és a Biztonsági Információs Ügynökség (BIA) közös akcióját Ana Brnabić a kormány működésének századik napja alkalmából tartott beszédében méltatta.
– mondta a szerb miniszterelnök.
A Nyugat-Balkán bukása
A Transparency International elemzői szerint a Szerbiában tapasztalt helyzet a Nyugat-Balkán többi országára is jellemző.
A felmérésben Montenegrót 45-ös, Albániát és Koszovót pedig 36-os mutatóval rangsorolták. 35-ös indexel minősítették Észak-Macedóniát, illetve Bosznia és Hercegovinát is: utóbbiban tapasztalható a régió legnagyobb visszaesése, a bosnyákok ugyanis az elmúlt nyolc évben 7 ponttal lejjebb tornászták magukat a feketelistán.
A nemzetközi felmérés szerint a világ 22 országában romlott a helyzet, 26 országában viszont sikeres volt a korrupció elleni küzdelem.
A megszerzett legmagasabb mutató 88 pont volt: a hely lakosság legkevésbé Dániát és Új-Zélandot tartja korruptnak. 85-ös indexel, a második helyen Finnország, Szingapúr, Svédország és Svájc osztoznak.
A legkorruptabb országnak Dél-Szudán és Szomália számít, ezek 12 ponttal végeztek a nemzetközi lista alján.
_________________
Grafika: internet
Szerbia
SZERB LELEMÉNY: A kutyára tette a lábbilincset, ő meg a városban flangált
Levette a lábára szerelt jeladó készüléket, vagyis az elektromos lábbilincset az a szerbiai férfi, akit a bíróság egyéves háziőrizetre ítélt, mert megverte Zoran Lilić volt kisjugoszláv bábelnök fiát. Zoran Lilić az 1994 és 1997 közötti időszakban volt a Kis-Jugoszlávia elnöke, de túl sok köze nem volt a saját munkájához, mert az országot a háborús bűnök elkövetésével megvádolt Slobodan Milošević irányította.
Lábbilincs nélkül szabadon
A szerbiai rendőrség annak gyanújával vette őrizetbe Dejan Vuksanovićot (29), hogy akadályozta az ítélet végrehajtását, valamint megsemmisítése, illetve megrongálta mások tulajdonát, és ezáltal újabb bűncselekményeket követett el.
Az 12 hónapos háziőrizetre vonatkozó ítéletet október végén mondta ki egy belgrádi bíróság, miután vádalkut kötött Vuksanovićtyal, aki beismerte bűnösségét, és ennek értelmében a büntetésvégrehajtás elektromos jeladót szerelt a lábára.
Forrás: Privát archívum
A belgrádi Blic hírportál/napilap beszámolója szerint az elítélt férfi azonban eltávolította a lábáról az elektronikus bilincset, amelyet a lakásban tartott kutyájának nyakába tett, ő pedig a városban flangált.
A két újabb bűncselekmény elkövetése miatt Vuksanovićot a napokban hallgatja meg az illetékes ügyészség, az előzetes eljárási bíró és a büntetésvégrehajtási igazgatóság biztosa pedig arról dönt, hogy a házi őrizetet rendes börtönre változtatja-e.
Vuksanović egy másik férfival közösen októberben bántalmazta a volt kisjugoszláv államfő fiát, amit egy térfigyelő kamera rögzített.
A másik férfi, Aleksandar Relić ellen elfogatási parancs van érvényben, miután egy sokkal súlyosabb bűncselekmény miatt is keresik.
Relić 2019 első napján, egy újévi ünnepséget követően kialakult vita során közvetlen közelről fejbe lőtt egy férfit a Duna partján, a Paradicsom-sziget közelében, és ugyanazzal a golyóval a barátnőjét is megsebesítette.
A gyilkosság miatt első fokon 8 év és 10 hónap börtönt kapott, a fellebbviteli bíróság azonban megsemmisítette az ítéletet a büntetőeljárási rendelkezések jelentős megsértése miatt, az ítélet szövege állítólag ugyanis érthetetlen, és ellentétes az indoklásban foglaltakkal.
- Koszovó7 nap telt el azóta
Aláírási impotencia, avagy két úriembernek látszó alak világraszóló sztárolása
- Szerbia6 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
- Horvátország6 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
- Montenegró6 nap telt el azóta
Lesz második forduló Montenegróban, ahol elnökcsere várható