Migráció
RENDCSINÁLÁS: Belgrádban 52 migránst gyűjtöttek be

A szerb rendőrök már hazajáró vendég a belgrádi hostelekben, és régi ismerősök a magánszállásokon. A szinte mindennapossá váló rajtaütéseken gyűjtik be a migránsokat, akiknek nincsenek személyazonossági dokumentumaik, vagy nem akarják megmutatni őket.
A kora reggel végrehajtott razziában a szerb belügyminisztérium tagjai 52 illegális migránst találtak, akiket a befogadó központokba szállítanak.
A migránsokat a belgrádi hostelek, magánszállások és egyéb létesítmények ellenőrzése során lepték meg.
A szerb belügyminisztérium honlapján megjelent rövid közlemény szerint a belgrádi rendőrigazgatóság területén rendszeresen “végeznek intézkedéseket” az illegális migránsok mozgásának és tartózkodásának felderítése és ellenőrzése érdekében, és mindent megtesznek az állampolgárok, de a megfelelő orvosi segítséggel nem rendelkező migránsok biztonságának fokozása érdekében is.
_______________
Fotó: MUP Srbije

Migráció
Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, és annak művészeti élete

Szerbia és Magyarország határán működött Mohammed Tetouani Horgosi Királysága, amelynek uralkodója egy marokkói férfi, bizonyos Mohammed Tetouani volt. Ez a királyság saját címerrel és pecséttel is rendelkezett, ráadásul saját “udvari művészei” is voltak, akik a királyukat dicsérték, és éltették. Erről a belgrádi N1 televízió készítette egy hosszú dokumentumfilmet, amelyet hétfőn este mutattak be annak örömére, hogy a film riporterét a Vajdasági Független Újságírók Szövetsége díjazta. Ez a cikk nem tartalmazza a filmben bemutatott makkhetesi és zombori eseményeket, azokról a BALK olvasói már korábban értesülhettek. Itt inkább arra törekedtünk, hogy azokat a háttértevékenységeket tárjuk fel, amelyeket az embercsempészek folytatnak.
Mohammed Tetouani Horgosi Királysága
Szerbia területén az utóbbi időben több csempészhálózat is működött, illetve működik ma is, amelyek közül az egyik annyira megerősödött, hogy Vajdaság területén létrehozta a maga “királyságát”, és azt az egyik vezető embercsempészről neveztek el Mohammed Tetouani Horgosi Királyságának.
Momammed – aki az egyik vajdasági csempészbanda vezetője volt – a Marokkó északi részén fekvő mediterrán kikötőből, Tetouan városából származik – és Horgos mellett hozta létre a maga “harabáját”, vagyis csempésztáborát, amelyet a szerbiai rendőrség 2022 novemberében számolt fel.
Ez a “haraba” több mint két éven át a Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkezett menekültek ezreinek volt ideiglenes otthona, amíg azok arra vártak, hogy az embercsempészek átvigyék őket a magyar-szerb határon, amely mindössze “pár lépésre” volt az úgynevezett Horgosi Királyságtól.
– nyilatkozta a belgrádi N1-es televíziónak egy bizonyos Magbul, aki Szíriából érkezett.
A “hamis állam hamis útleveleket” is állított ki, amelyekre a migránsoknak Európába érve lehet szükségük, miután Tetouani bandája bejutta őket az “ígéret földjére”.

Csak néhány videó a YouTube-ról, amelyek Mohammed Tetouani Horgosi Királyságáról szólnak (Screenshot)
– tette hozzá Magbul, aki megjegyezte, hogy akinek nincs pénze, annak esélyei sincs arra, hogy haladjon előre, merthogy ez egyedül nagyon nehéz.
A helyzetismerők szerint a „királyságban” élt egy személy, aki arról gondoskodott, hogy az embereknek legyen elegendő élelmük és vízük, minden rendben menjen, és ne legyenek konfliktusok.
Egy szíriai migráns elmondta a dokumentumfil készítőinek, hogy “a főnököknek voltak beosztottjaik”, – olyan 18-20 éves fiatalok, akik a hivatalos táborokba is bejáratosak voltak.
– mondta egy meg nem nevezett migráns, aki arról is beszélt, hogy a “főnökök” a magyar rendőrökkel is kapcsolatban lehettek.
– tette még hozzá a migráns, aki szerint ezeket a módszereket a főnökök a tökélyre fejlesztették.
Mit tudunk Mohammed Tetouaniról?
Eltekintve attól, hogy marokkói származású, keveset, vagyis majdhogynem semmit – nem tudjuk, hogy Mohammed Tetouani hogy néz ki, és hogy valóban ez-e az igazi neve. De országának igazi pecsétje van/volt, igazi királyi címerrel.
Telefonszáma könnyen elérhető, az elküldött üzenetre viszont automatikus válasz érkezik, főleg ha szerbül ír neki a buzgó riporter.
– jött az automatikusan generált üzenet, igazi válasz azonban soha nem érkezett.
A közösségi oldalakon viszont találhatók olyan videók, amelyekkel egyes migránsok/menekültek köszönetet mondanak Tetouani országának, például így:
Vagy így:

A királyság vidám alattvalói az alábbi videóból (Screenshot)
Egy harmadik videó szerint a marokkóiak a “világ királyai”, így persze nem csoda, hogy Tetouaniát is ők uralják.
Azonban a több tucat profilon lévő több száz videó sem volt elegendő a szerb rendőrségnek ahhoz, hogy a “Horgosi Királyságra” felfigyeljen. Ahhoz lövéseknek kellett eldördülniük, mert mint minden király, Mohammed Tetouani sem szereti, ha a területét, vagyis modern politikai kifejezéssel élve, “területi integritását” veszélyeztetik.
– mesélte egy marokkói migráns, aki ezzel megerősítette, hogy egy darab földért indult a háború, merthogy a rivális csempésztábor mindössze néhány kilométerre volt Mohammed harabájától.
Kapcsolódó cikk
Az ezt követő razziában a szerb rendőri erők csak Horgos területéről 600 embert “szállítottak el”, és ezáltal Mohammed harabáját kiürítették.
A Vajdaságban nem a horgosi volt az egyetlen “királyság”, amelyen keresztül migránsok százai, vagy inkább ezrei haladtak át, és taposták le egymás sarkát az Európa felé vezető úton.
Bánátban, Ókeresztúr (Srpski Krstur) környékén, a Gyála és Tiszasziget közötti átkelő közelében szintén volt egy hasonló haraba, kommuna vagy nevezzük akárminek, amelyet szintén a marokkóiak hoztak létre, mert mint már fenn kiderült, ők a világ királyai.
A Horgosi Királyság művészeti élete
Mohammed Tetouani Horgosi Királyságában szépen fejlődött a kulturális élet, aminek az egész világ a szemtanúja lehetett, és lehet még ma is.
A YouTube-n most is látható az a videó, amelyet Mohammed Tetouani Horgosi Királyságában forgatott Dadlee tunéziai és Lady Miro algériai rapper, mindössze 50 méterre a magyar határtól.
A történet azzal indul, hogy Dadlee a telefonján nézi még odahaza, hogy valaki hogyan mássza meg a magyar kerítést, és ennek láttán kedve támad ahhoz, hogy maga is útra keljen.
Közben Lady Miro is megérkezik Tetouaniába, útja során egy fekete pólót visel, amelyen az a szerb felirat volt olvasható, hogy “üdvözöljétek az anyátokat”, miközben a dalban név szerint is megemlítésre kerül a tetouani birodalom.
Még mondja valaki, hogy a magyar kerítésnek semmiféle hatása nem volt az arab művészetre!
A videóból az is kiderült, hogy a Horgosi Királyságban jutott bőven pénz a kultúrára, és fegyver is akadt szép számmal, miközben a migránsok csöppet sem szomorúak amiatt, hogy útra keltek.
Végül előkerültek a létrák is, amelyekkel a dalos kedvű migránsemberek megrohamozzák a magyar kerítést.

Lady Miro egy másik dalát ezzel a Szabadkán készült fotóval reklámozza az egyik zenei csatornán (Forrás: Spotify)
A videó akár propagandaanyagnak is tekinthető, amellyel a “horgosi birodalom” népszerűsítette magát. Hasonló “társadalmi hirdetésekkel” tele vannak a közösségi csatornák, ami azt jelzi, hogy az embercsempészek egy kis művészettel és “oktatófilmek” garmadával “tolják meg” az üzletet.
A népszerűsítésnek ez a módja arra utal, hogy a Szerbiában, illetve a Vajdaságban embercsempészettel foglalkozó bandák határokon átnyúló szervezetek, amelyek a Balkántól távol veszik rá későbbi áldozataikat – mondjuk egy videóval, mint Dadlee-t -, hogy minél többen keljenek útra, így aztán jól lenyúlhatják őket, amikor Tetouaniába, vagy egy hasonló, általuk ellenőrzött átmeneti táborba érkeznek.
Migráció
BALKÁNI KERÍTÉS, EURÓPAI NAGY FAL: Zöldre van a, zöldre van a szárnyas kapu festve

Egyre komolyabbá válnak a balkáni kerítéssel kapcsolatos elképzelések. Tegnap (csütörtökön, január 26-án) az Európai Unió belügyminisztereinek nem formális stockholmi találkozóján megvitatták Karl Nehammer osztrák kancellár javaslatát, hogy az EU mintegy két milliárd euróval támogassa a balkáni giga-szárnyaskapu, azaz magyarul: az előző mondatban már nevén nevezett kerítés építését. A kerítést előbb a bolgár-török határon húznák fel, később Macedónia, amelyet északinak mondanak, és lehet, hogy még Románia is sorra kerülne.
A kerítő kancellár
A zágrábi Jutarnji list tudósítása értelmében Nehammer azt mondta, hogy a kerítések hatékonyak.
– mondta az osztrák kancellár, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy az Európai Unió külső határainak védelme európai kötelesség, és a külső határainkon fekvő országokat nem szabad magukra hagyni.
Az osztrákoknál ebben a témában teljesen új szelek fújnak, és a közbeszédből is eltűnt a legendás szárnyas kapu. Az osztrákok nemcsak hogy kerek perec kerítést emlegetnek, hanem még Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is meggátolták az illegális migrációra hivatkozva. De miért is?
A sógoroknál betelt a pohár
A pálfordulás nyilván gyakorlati okokra vezethető vissza. Az osztrákok azt állítják, hogy csak 2022-ben több mint 100 000 illegális bevándorlót tartóztattak le, akiknek 40 százaléka Bulgárián keresztül érkezett Törökország irányából.
Kapcsolódó cikk
Többnyire afganisztáni, szíriai, marokkói, egyiptomi és szomáliai migránsokról van szó.
Nehammer szerint a kerítés megváltoztathatja ezt a helyzetet. Azt is hangsúlyozta, hogy kerítésekre szükség van “olyan országok támogatása esetében, mint Bulgária, Románia, Szerbia és Magyarország”.
Az osztrák kancellár javaslatával lényegében támogatta Rumen Radev bolgár elnököt, aki már ezt megelőzően 2 milliárd eurót kért az EU-tól a kerítés a Törökország felé létesített “balkáni kerítés” kibővítésére, “hogy valódi védelmet biztosítson az Európai Unió és annak polgárai számára”.

Ylva Johansson, uniós belügyi biztos (Screenshot)
Ezzel, úgy tűnik, ismét nagy vita nyílik/nyílott meg az Unión belül, mert ugyancsak csütörtökön Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos elutasította Nehammer kérését, hogy finanszírozza a bolgár-török határ mentén építendő kerítés további építését.
Szerinte az Európai Uniónak nincs pénze egy ilyen projektre.
– hangsúlyozta Ylva asszony, aki ezzel lényégében csak megismételte az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, hogy nem fogja anyagilag támogatni a falak és kerítések építését.

– Új határkerítés épült Lengyelországban. Lengyelország fehérorosz határa nagyon jól őrzött. A Fehéroroszország és Lengyelország közötti határ illegális átlépése nehezebb lesz, mint korábban – írta a képhez fűzött Twitter-bejegyzésében Stanisław Żaryn, a lengyel miniszterelnöki kancellária államtitkára. A balkáni kerítés mellett a lengyel kerítés is az “európai nagy fal része lesz”.
Az európai nagy fal
Az Európai Bizottságtól és az Európai Parlament többségi holdkórosaitól függetlenül, fokozatosan kezd formát ölteni a Baltikumtól az Égei-tengerig húzódó nagy európai falról vallott elképzelés.
A lengyelek és a baltiak a beloruszból “áttolt” migránsokat szeretnék akkurátusan felhúzott kerítésekkel kívül tartani, a szlovákok nem szeretnék ha feléjük fordulna a forgalom, a magyarok már régen megmondták, hogyan vélekednek a dolgokról és, valószínűleg a románok is valamit lépni fognak, ha be szeretnének bekerülni a schengeni térségbe.
A szerbek (ma már) nem ellenzik az ötletet, sőt, de legszívesebben más pénzéből húznák fel a műszaki határzárat. A macedónok már építkeznek egy ideje, akárcsak a görögök.
A görögországi kerítés – amelyet a héten meglátogatott az EU 26 országának küldöttsége, plusz Svájc és Nagy Britannia – Donald Trump texasi falának mintájára épül: az öt méter magas, acélidomokból kialakított fal, tetején pengés dróttal “habosítva”. Jelenleg 27 kilométer hosszúságban húzódik, de mint ezt a házigazda, Takisz Teodorikakosz görög belügyminiszter elmondta, 2023-ban még 140 kilométer hosszúságban számítják meghosszabbítani.
A Stockholmban ismét fellángoló vita, tulajdonképpen már 2021 óta folyik, amikor tizenkét uniós ország (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia) kérte Brüsszeltől a határzárak finanszírozását.
Az ukrajnai háború miatt rohamosan romló biztonsági helyzet lehet az apropó, hogy végül is rákényszeríti a brüsszeli bizottságot és a rózsaszín pónikon rohangászó EP-képviselőket a határvédelem hatékony megerősítésre.
Mert végeredményben csak egy túlméretezett szárnyas kapuról van szó, nem kerítésről. Tekintettel az Európai Unió költségvetésére, nem is olyan nagy összegről van szó, Ylva Johansson megnyugodhat, bőven marad pénz tankra, rakétára és egyéb hadfelszerelésre.
Migráció
SZÁZÁVAL MENEKÜLNEK: Most 30 csecsen akadt fenn a boszniai-horvát határon

Svevlad Hoffman, a boszniai határőrség helyettes vezetője megerősítette, hogy az elmúlt két hét során többszáz csecsen nemzetiségű személy érkezett Szarajevóba nemzetközi légi járatokon. A migráció legújabb nyugat-balkáni hulláma Hoffman szerint komoly biztonsági kockázatot hordoz magában, mert a menekülthullámot kihasználva a csecsen, vagyis inkább az orosz vezetésnek lehetősége nyílhat a hozzá hű harcosok nyugat-európi országokba juttatására.
Oroszok után csecsenek jöttek
Tavaly decemberben számolt be a boszniai sajtó arról, hogy jelentősen megnőtt a nemzetközi légi járatokon Szarajevóba érkező csecsen nemzetiségű, orosz állampolgárok száma.
A jövevények amiatt nem keltettek nagy feltűnést Szarajevó környékén, mert boszniai tartózkodásuk jellemzően pár napig tart.
Semmiféle kapcsolatba nem kerülnek a helyi lakossággal, és igyekeznek minél gyorsabban átjutni Horvátországba, hogy onnan valamely nyugat-európai államba folytathassák útjukat, ami a schengeni belépést követően könnyebbé válhat számukra.
Kapcsolódó cikk
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy jelentőden megnőtt az afgán és szír menekültek mellett a közép-afrikai országokból Boszniába érkezők száma.
Az unióba való trükkös bejutás nem újkeletű az orosz állampolgárok körében, mert az ukrajnai konfliktus kirobbanását követően a nyáron elrendelt mozgósítás után jelentős számban érkeztek katonaköteles korba eső orosz fiatalok Boszniába.
A nyugat-balkáni csodaország egyfelől a horvátországinál lényegesen enyhébb vízumszabályok, másrészt a hírhedten fejletlen határőrizeti rendszere miatt válik rendre a fegyveres konfliktusok elől menekülők tranzitországává.
A horvát-boszniai határon pár hete rendre megjelenő csecsen családokról annyit tudni, hogy isztambuli átszállással érkeznek nemzetközi légijáratok igénybevételével Szarajevóba a hazájukból.
A legtöbben rövid szarajevói tartózkodás után a boszniai migráció által leginkább sújtott Velika Kladušába utaznak, ahol legális vagy illegális módokon megkísérlik átlépni a január 1. óta schengeni külső határnak minősülő boszniai-horvát határszakaszt.
Ezúttal is Nyugat-Európa cél
A boszniai és a horvát hatóságok közös tapasztalata, hogy mindkét államban a csecsenek megkísérelnek menekült státuszt szerezni, hogy biztosítsák a tartózkodásuk jogalapját.
A boszniai hatóságoknál beadott kérelmekben a családfők rendre az orosz hadsereg által végrehajtott sorozásra hivatkoznak.
A kérelmekből az is megállapítható, hogy a legtöbben nem akarnak tartósan a nyugat-balkáni államokban maradni, hanem valamilyen nyugat-európai államban munkavállaóként élő rokonukhoz akarnak eljutni.
A boszniai hatóságoknál jelentkező csecsenek abban mindenképpen különböznek az afganisztáni és közel-keleti migránsoktól, hogy kivétel nélkül rendelkeznek Oroszországban kiállított személyazonosítást lehetővé tevő iratokkal.
A legtöbb esetben a család is elkíséri a katonai szolgálat elől menekülő családfőt, mert tartanak az ottani hatóságok megtorló intézkedéseitől.
Velika Kladuša lakossága szerint a csecsenek hamar elhagyják az érkezésüket követően a települést a közeli Maljevac határátkelő felé tartva, ahol harminc-negyven fős csoportokba verődve, gyalog kísérlik meg a határtálépést.

Bosnyák rendőrök ellenőrzik az új jövevényeket (Slobodna)
Ennek első mozzanataként a boszniai határőrség munkatársai igazoltatják őket, majd a beérkezett csoportról tájékoztatják a horvát oldalt.
A boszniai határőrség a csoportok beérkezésének rendszeressé válása miatt a határállomás mellé helyezett egy rendőrségi kisbuszt, ahol külön foglalkoznak a csecsenekkel.
A határt átlépni szándékozók emellett a jármű mellett várakoznak, amíg a horvát hatóságok jelzést adnak arra vonatkozóan, hogy a csoport átléphet a horvát oldalra.
A Csecsenföldtől a horvát határátkelőig tartó út költségét az érintettek fejenként 600,- euróra tették. A legtöbben Franciaországot és Belgiumot jelölték meg végleges úti célként.
Kadirov embereitől tartanak
A Slobodna Dalmacija nevű horvát lap információi szerint a boszniai hatóságok figyelmeztették a zágrábi belügyminisztériumot, hogy a menedékkérők között a jelenlegi csecsen vezetéshez hű személyek is lehetnek, akik a nyugat-európai diaszpórába akarnak beszivárogni.
Svevlad Hoffman a boszniai határrendészet helyettes vezetője megerősítette, hogy az elmúlt két hét során többszáz csecsen érkezett Bosznia-Hercegovinába.
Kapcsolódó cikk
Köztük több olyan gyanús személyt azonosítottak be, akik kapcsán valószínűsíthető volt, hogy a jelenlegi csecsen vezetés (értsd valójában Moszkva) utasítására akarnak a most kialakult migrációs hullámmal nyugat-európai csecsen diaszpóra közé vegyülni.
Hoffman a helyzetet mind Bosznia-Hercegovina, mind az Európai Unió biztonsága szempontjából veszélyesnek nevezte, mert kevés eszköz áll rendelkezésre a menekültstátuszért folyamodók múltjának ellenőrzésére.
-
Horvátország5 nap telt el azóta
FAJFERICA: Zöld erdőben, zöld mezőben egy fekete disznó
-
B A Balkanac6 nap telt el azóta
Változó érzelmek: Kijevnek már nem kell Ljubljana, kitöri a Fras
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Őrizetbe vettek egy szerb férfit, mert 3 ezer euróért eladta a kiskorú lányát
-
Horvátország2 nap telt el azóta
GYÓGYSZERHIÁNY: Nincs Ozempic Horvátországban, mert mindenki slank akar lenni