Horvátország
TÁVOL ÉS NEM KÖZEL: A MOL drágán adná az INA-t
A zágrábi Poslovni dnevnik című gazdasági hírportál a Bloomberg amerikai gazdasági hírügynökségre és a HINA horvát távirati irodára hivatkozva tudósított a MOL és a horvát kormány közötti tárgyalásokról, amelyek célja az INA részvények visszavásárlása a magyar kőolajipari vállalattól. Molnár József, a Társaság vezérigazgatója megerősítette a tárgyalások folytatásának hírét, ám azt is közölte, hogy a szóban forgó részvénycsomag árával kapcsolatos álláspontok “meglehetősen távol állnak egymástól”.
Kényszerházasság
Molnár a MOL tavalyi üzleti eredményeinek bemutatása alkalmával, az elemzőkkel beszélgetve kijelentette, hogy a MOL sohasem ellenezte a megegyezést, ám a tulajdonában lévő INA-részvényeket olyan áron szeretné eladni, amely ellensúlyozná a MOL eddigi befektetéseit a horvát vállalatba.
Jelenleg a MOL az INA legnagyobb részvényese, a papírok 49,1 százaléka (4.908.207 részvény) felett rendelkezik, szemben a horvát államnal, amely 44,8 (4.483.552 részvény) birtokol. Az intézményes- és a magánbefektetők tulajdonában 6,1 százalék (608.241 részvény) részvény van.
Február elején Tomislav Ćorić gazdasági és fenntarható fejlődési miniszter kijelentette, hogy tárgyalások folynak a MOL-lal a magyar cég tulajdonában lévő részvénycsomag visszavásárlásáról, amit nem kellene tovább halogatni az év második felénél.
Ćorić az újságírók számára február 10-én tartott tájékoztatóján arról tájékoztatta a médiát, hogy a tárgyalások során a horvát kormány tavaly novemberben ajánlatott tett a MOL-nak az INA részvényeinek visszavásárlására, ám nem volt hajlandó nyilatkozni az ajánlat részleteiről.
– Az elkövetkező négy-öt hónapban pontosan tudnunk kell, milyen irányban haladnak a dolgok. Amennyiben ez tranzakciót tesz szükségessé, ennek megvalósítása is időt vesz igénybe
– mondta Ćorić.
A szakítás
A horvát miniszter azt is kifejtette, hogy a status quo fenntartása Horvátország számára “nem optimális”, ezért a zágrábi kabinet a kezdetektől szeretne megállapodni a magyar féllel az INA részvénycsomagjának visszavásárlásáról.
Nem zárható ki az a megoldás sem, hogy egy harmadik szereplőt vonnak be az ügyletbe, amely a magyar féltől átvenné az INA részvényeit.
Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy a zágrábi Nacional egy évvel ezelőtt arról írt, hogy a horvát kormány helyett az orosz Rosznyefty vásárolná ki a MOL-t az INA-ból.
Ha a magyar fél hajlandóságot mutat a részvénycsomag eladására, akkor az sem kizárt, hogy a részvényeket Horvátország maga vásárolja vissza, ám ez valószínűleg az ország külföldi adósságának növeléséhez vezetne, ami Ćorić szerint már kezdetben sem állt a kormány szándékában.
Harmadik lehetőségként – amennyiben nem sikerülne megegyezni a részvénycsomag árában – a horvát gazdasági miniszter az INA-n belüli partneri viszony újratárgyalását nevezte meg.
Ebben az esetben Ćorić szerint a céget irányító struktúrának világosan tükröznie kell a két nagy részvényes kiegyensúlyozott viszonyát, beleértve ebbe az igazgatóságban elfoglalt pozíciókat, a felelősségeket, kötelezettségeket és a jogokat is.
Emlékeztetőül, Andrej Plenković miniszterelnök még 2016 végén jelentette be a horvát kormány abbéli szándékát, hogy visszavásárolja a MOL tulajdonában lévő INA-részvényeket, miután Horvátország pert veszített a MOL ellen az ENSZ nemzetközi kereskedelmi jogi döntőírósága előtt.
______________________
Fotó: internet
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is