HELYCSERÉS TÁMADÁS: Nem a horvát kormány, hanem az orosz Rosznyefty vásárolná ki a MOL-t az INÁ-ból

A cikk meghallgatása

A zágrábi Nacional exkluzív értesülései szerint Zoran Milanović elnökké választását követően fordulat következhet be a horvát kormány és a MOL közötti vitában. A horvát hetilap szerint az orosz Rosznyefty a horvát állam élén történt személyi változást arra szeretné kihasználni, hogy átvegye az INÁ-t a MOL-tól. Olajügyekben jártas orosz források szerint a Rosznyefty képviselői heteken belül megjelenhetnek Zágrábban, miután Zoran Milanovićot február közepén beiktatják az elnöki tisztségbe.

Az oroszok régi vágya

A Nacional értesülései szerint a horvát kormány helyett az orosz Rosznyefty vásárolná ki a MOL-t az INÁ-ból, amivel az oroszok ambíciói végre valóra válnának.

A Rosznyefty képviselői személyesen szeretnék tudatni Zoran Milanović új horvát elnökkel, hogy továbbra is érdeklődnek az INA iránt.

A világ legnagyobb olajcégének számító Rosznyefty stratégiai céljait jól ismerő, de magát megnevezni nem kívánó orosz forrás “a nemes cél érdekében szépen felmagasztalta” az új horvát elnököt.

– Milanović sokat fejlődött, és mai perspektívájából számos dologra már másképp tekint, s ezeket jobban is érti. Elnökként ugyan nem rendelkezik majd végrehajtói hatalommal, amivel közvetlenül befolyásolhatná a kérdés megoldásának dinamikáját, de mindenképpen olyan morális ereje lesz, hogy a nyilvánosságot felhasználva figyelmeztetheti Andrej Plenković miniszterelnököt, hogy az INA iránt létezik komoly orosz érdeklődés.

Az idézett személy szerint egy ilyen jellegű elnöki megnyilvánulást Plenković nem ignorálhatná egykönnyen, és a miniszterelnök arra kényszerülne, hogy gyorsabban cselekedjen a horvát stratégiai érdekek mentén.

Az INA- MOL ügyben gyakran magyarellenes álláspontot képviselő Nacional szerint a Rosznyefty azért nem fordul közvetlenül a horvát miniszterelnökhöz, mert “frusztrálja Plenković viselkedése”, a horvát miniszterelnök ugyanis beiktatását követően azonnal felvetette az INA részvényeinek visszavásárlását a MOL-tól, ám ebben a kérdésben azóta szinte semmit nem tett.

Mennyit érnek az INA-részvények?

Tavaly nyáron a horvát kormány a Morgan Stanley befektetési bank helyett új konzultáns választott a MOL tulajdonában lévő INA-részvények visszavásárlásának előkészítésére. Az új konzultáns cég a Lazard (korábban Lazard Frères & Co.) lett.

A Nacional már akkor aggályosnak tartotta, hogy a horvát kormány ismét egy befektetési bankot bízott meg a feladattal, és nem egy tapasztalt tanácsadó céget, amely ismeri az olajipart.

A zágrábi hetilap szerint az amerikai-francia-angol befektetési bank mellett a horvát miniszterelnök egyik bizalmi embere lobbizott, aki 2000 és 2003 között dolgozott a Lazard londoni kirendeltségén.

A Nacional akkor azonban nem merte kimondani, hogy korrupció történt, és egy szakértőre hivatkozva inkább úgy fogalmazott, hogy a lobbizás nem jelent feltétlenül korrupciót.

A horvát hetilap most viszont megállapította, hogy az új konzultáns kinevezése óta sem mozdult előre az INA-részvények visszavásárlásának ügye. Ezzel kapcsolatban a meg nem nevezett orosz szakértő csodálkozását fejezte ki.

– Üzleti körökben ezt úgy hívják, hogy “smoke screen”, vagyis ködösítés, ami ok nélkül történik. De ezt tovább nem kommentálnám.

Ugyanez a forrás úgy véli, hogy a MOL részesedése az INÁ-ban nem haladja meg a 800 millió eurós értéket, miközben a MOL azt állítja, hogy részesedésének értéke 3 milliárd euró.

Vagyis az oroszok szerint az INA-részvények annak a harmadát sem érik, amit a MOL kér értük.

Orbánnak üzentek Moszkvából

Az olajügyekben jártas orosz forrás az INA-részvények visszavásárlásával kapcsolatban kijelentette, hogy ami a horvát kormány számára áthidalhatatlan probléma, az a Rosznyefty számára semmilyen gondot nem jelent.

– A MOL a magasra emelt árat a saját beruházásaival és valami hasonlólóval indokolja. A Rosznyefty azonban a saját ajánlatába becsomagolhat egy tulajdonában lévő olajmezőt, amelynek az értékét többféleképpen lehet felbecsülni, és ennek következtében a közvélemény vesztesként tekinthet a MOL-ra. Másrészt a Rosznyeftynek és az orosz államnak vannak ütőkártyái. Korábban már voltak ellentétek Oroszország és Magyarország között a Szurgutnyeftyegázzal kapcsolatban. A diplomáciai tisztesség azt kívánja, hogy részleteket ne áruljak el arról, hogy ki milyen szinten volt érintett az ügyben, és hogy milyen üzenetet kapott Orbán. A magyar fél egy kicsit okoskodott, de a magyarok jól tudják, hogy miként jöttek ki az ügyből.

A Nacional meg nem nevezett orosz beszélgetőpartnere szerint két további argumentum is létezik, ami a horvát kormány malmára hajthatja a vizet, ha a Rosznyefty beszáll az INÁ-ba.

– Ha ez megtörténik, akkor az INA közvetlenül Oroszországtól vásárolja a kőolajat, és ezért nem lesznek ismeretlen közvetítők, mint jelenleg. Kérdezzék csak meg az INA igazgatóságának horvát tagjait, tisztában vannak-e azzal, hogy konkrétan ki szerzi be a kőolajat az INÁ-nak. A MOL képviselői ezzel kapcsolatban nem tárnak fel egyes kulcsfontosságú részleteket. Egy partner nem így viselkedik.

Az orosz forrás szerint javulnának az INA eredményei, ha a Rosznyefty lépne a MOL helyébe.

– Az üzemanyag minden bizonnyal olcsóbb lenne Horvátországban. És végső soron az sem biztos, hogy mi lesz a fiumei olajfinomító sorsa. Azt hiszem, hogy a MOL csak húzza az időt. Ha a Rosznyefty már korábban beszállt volna az INÁ-ba, akkor megmaradtak volna a finomító korábbi funkciói, és nemcsak a fiumei, hanem a sziszeki finomító is felújításra került volna.

Központi szerep

A Rosznyefty érdeklődése az INA iránt nem újkeletű. Igor Szecsin, a Rosznyefty igazgatótanácsának elnöke 2017-ben a zágrábi Jutarnji listnek adott interjúban kijelentette, hogy az általa vezetett cég érdeklődik az INA iránt, és pontosan tudja, hogy mit kell tenni a fiumei és a sziszeki olajfinomító esetében.

Szecsin akkor elmondta, hogy a Rosznyefty stratégiájában Horvátország központi szerepet játszik, mert az orosz cég onnan szeretné ellátni a földközi-tengeri térséget és Közép- Európát.

– Nem látjuk az okát annak, hogy bezárjanak egy olajfinomítót, amely a modernizációt követően fontos helyet tölthet be az európai kőolaj feldolgozó piacon… Ha a Rosznyefty beszáll az INÁ-ba, akkor modernizálja a horvát olajvállalat létesítményeit, amelyek azt követően nyereségesen állíthatnak elő kőolaj származékokat.

Szakértők azonban három évvel ezelőtt azt mondták, hogy Andrej Plenković mindaddig nem adja át az INÁ-t a Rosznyeftynek, amíg nem kapja meg Angela Merkel német kancellár erős támogatását, ráadásul a horvátok nem csak a németektől, hanem az amerikaiaktól is félnek.

Ugyanakkor 2017-ben az oroszok úgy vélték, hogy a MOL valójában nem is akarja eladni az INÁ-t, viszont az is felmerült, hogy a Rosznyefty nem beszélt volna nyilvánosan az INA megvásárlásáról, ha erről nem tárgyalt volna a magyarokkal.

A Nacional arra is emlékeztet, hogy Oroszország zágrábi nagykövete a múlt héten a horvát RTL-nek úgy nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin melegen gratulált Zoran Milanovićnak elnökké választása alkalmából, és azt üzente neki, hogy Horvátország esetében Oroszország kész kiszélesíteni a politikai párbeszédet, a gazdasági kapcsolatokat és növelni a beruházásokat.