Connect with us

Európai Unió

MIGRÁNSKODÓ KÉPVISELŐK: A migránsútvonalon szeretett volna belépni Horvátországba négy olasz baloldali uniós képviselő

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

parlamenti olaszok
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A horvát rendőrség szombaton visszafordította a bosznia-hercegovinai-horvát határról az Európai Parlament négy olasz képviselőjét, Pietro Bartolot, Alessandra Morettit, Pier Francesco Majorinot és Brando Benefeit. Ők vasárnap a térségben található migránstáborokat – így a Lipa tábort is -, járták be Nicole Minassi olasz nagykövet, Ekatarina Dorodnova, a Bosznia-hercegovinai EU küldöttség vezetőjének helyettese és Laura Lungaroti, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) bosznia-hercegovinai misszióvezetőjének kíséretében.

Migránskodó képviselők

Az olasz baloldali EP-képviselők látogatásukat közvetlenül megelőzően illegálisan kísérték meg átlépni a horvát-bosznia-hercegovinai határt a Bojna erdőnél, ahol a Boszniából érkező migránsok próbálják meg a bejutást Horvátországba, illetve az Európai Unióba, de a horvát rendőrök megakadályozták őket ebben.

A horvát sajtó és a hírportálok, illetve egyes olasz lapok is, botrányt szimatolva számoltak be az esetről, az ellenzéki Horvát pedig tiltakozott a rendőrség erélyes fellépése ellen, de erről majd alább.

Az olasz képviselők nem nyilatkoztak az esetről, mondván, hogy ezzel majd később foglalkoznak, Davor Božinović horvát belügyminiszter viszont tőle szokatlanul éles szavakkal bírálta az olaszokat.

Véleménye szerint „egyértelműen provokációról van szó, továbbá a horvát törvények semmibe vételéről, és a horvát intézményrendszer lejáratására tett kísérletről”.

Božinović nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az uniós képviselők olyan helyen kíséreltek meg átlépni a határon, ahol nem létezik határátkelőhely, és ennek értelmében a horvát rendőrség megakadályozta ezt az illegális kísérletet.

Dühös a belügyminiszter

Božinović egyúttal cáfolta, hogy az olasz képviselők rendelkeztek a határátlépéshez szükséges engedéllyel, mert szavai szerint „senkinek sem áll jogában a horvát törvények megszegésére feljogosító engedélyt kiadni”.

Horvátország a törvényekkel összhangban ellenőrzi az Európai Unió határának leghosszabb szárazföldi szakaszát, a rendőrség számára ez jogszabályban előírt kötelesség. Senki sem léphet be Horvátországba ott, ahol a belépés nem engedélyezett. Milyen célt szolgálnak egyébként az országok közötti határátkelők, ha valakinek jogában áll, vagy úgy véli, hogy jogában áll árkon-bokron át átlépni a határt? Aki eleget tesz a nemzetközi határvédelmi előírásoknak, az a határátkelőkhöz megy, nem a kiserdőbe. Ezt tisztázni fogjuk az európai intézményekkel

– jelentette ki a horvát belügyminiszter, aki rosszallását fejezte ki amiatt is, hogy „egyes horvát politikusok” elítélték a rendőrségi fellépést, és anélkül kezdtek vádaskodni, hogy a horvát belügyminisztériumhoz fordultak volna.

A határincidens

Zoran Ničeno, a horvát határvédelem vezetője szerint az uniós képviselők ugyan hivatalosan bejelentették érkezési szándékukat Horvátországba, de azt is jelezték, hogy egy rendőrségi ellenőrző pontnál szeretnék átlépni a horvát határt.

Azonnal válaszoltunk az értesítésre, és kifejtettük, hogy látogatásukat örömmel fogadjuk, ám a határátlépéssel kapcsolatban nem tudunk szolgálatukra lenni. Érkezésük előtt felvilágosítottuk őket, hogy az országhatárt csak a hivatalos határátkelőhelyeken léphetik át

– mondta Ničeno, majd hozzáfűzte, hogy ezután nem volt semmilyen további kommunikáció a belügyminisztérium és az olasz europarlamenterek között.

Az olasz parlamenti képviselők szombaton 14 óra körül jelentek meg a horvát rendőrségi ellenőrző pontnál. A figyelmeztetésekkel nem törődve megkerülték a kihúzott horvát rendőrségi szalagot.

A horvát rendőrök a határtól mintegy 200 méterre fizikai blokádot alkottak, és meggátolták az illegális határátlépési kísérletet.

Hét rendőr állta útjukat, mire ők magyarázkodni próbáltak, miközben a boszniai oldalon a migránsok mozgolódni kezdtek. Felkínáltuk nekik a határ más szakaszának vizsgálatát, de elutasították, majd visszafordultak, és folytatták tovább útjukat Bosznia-Hercegovina felé

– mondta Ničeno.

Az ellenzéki oldal

A helyszínen készült felvételekből kiderül, hogy az olasz parlamenti képviselők valóban elindultak Horvátország belseje felé, a rendőrök pedig utánuk eredtek, majd útjukat állták.

Ugyanakkor a rendelkezésre álló felvételek alapján nem felelnek meg a valóságnak a katolikus egyházhoz közelálló milánói Avvenire lap megállapításai, hogy a horvát rendőrök a „mezőn üldözték a parlamenti képviselőket”.

Mit kell itt titkolni? Ha Horvátország tiszteletben tartja a nemzetközi normákat, mint ahogy állítja, akkor miért nem engedik meg, hogy belépjünk

– kérdezték az uniós parlamenti képviselők.

A történteket vasárnap elítélte a horvát Szociáldemokrata Párt (SDP). A szociáldemoktaták felszólították Andreja Plenković miniszterelnököt, Davor Božinović belügyminisztert és Gorana Grlić Radman külügyminisztert, hogy minél előbb adjanak magyarázatot a történtekre.


Peđa Grbin, az SDP elnöke, valamint Biljana Borzan, a párt alelnöke és európa parlamenti képviselője a Twitteren közzétett rövid állásfoglalásában megjegyezte, hogy Horvátország az Európai Unió tagja, és ezért köteles tiszteletben tartani az uniós törvényeket és értékeket, mert „azok a horvát törvények és értékek is.”

Ez az utolsó mondat már a szociáldemokraták hivatalos közleményéből származik, amely szerint Horvátország nem akadályozhatja meg a magukat igazoló uniós képviselőket abban, hogy tegyék, amire joguk van.

A vita tehát egyértelműen arról szól, hogy melyik az „öregebb” vagyis mérvadóbb törvény, a horvát, mint ahogy azt a belügyminiszter állítja, vagy pedig az európai, ahogy azt a szociáldemokraták vélik.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html




Szerbia

Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Kézfájás, Viola von Cramon
Viola von Cramon ismételten bírálta a szerb elnököt, de abban a tekintetben nem adott neki tanácsot, hogy mivel kenegesse a fájós kezét (Forrás: Viola von Cramon honlapja)
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A belgrádi kormánykörökben és a szerb baráti médiában közutálatnak örvendő Viola von Cramon szerint a kézfájással történt szerb elnöki viccelődés nem is rossz, hanem kimondottan rossz visszhangot váltott ki Brüsszelben és a fontosabb európai központokban. Erről a szerb ellenzéki média Nyugat-barát fele számolt be a Nova.rs által készített interjú nyomán. Aleksandar Vučić az ohridi „szóbeli megállapodást” követő „nemzeti sajtótájékoztatóján”, amelyet szinte minden szerbiai televízió közvetített, azt mondta az EU-által felkínált dokumentumok aláírásának elutasításával kapcsolatban, hogy „elviselhetetlen fájdalmakat érez a jobb kezében, ezért nem tudja aláírni a két uniós dokumentumot”, és ez így is marad az elkövetkező négy évben.

A kézfájás „szövődményei”

A német zöldekhez (Die Grünen) tartozó Viola von Cramon, aki nem csak egy a sok EP-képviselő közül, hanem az Európai Parlament koszovói jelentéstevője, „dicséretesnek” nevezte Vučićnak azokat a nyilatkozatait, amelyeket a Szerbia és Koszovó közötti legutóbbi, ohridi találkozó előtt tett, ugyanakkor „szomorúnak” minősítette a már említett, inkriminált kijelentést.

Mind Brüsszelben, mind az EU kulcsfontosságú fővárosaiban nagyon rosszul fogadták ezt a retorikát, és a jobb kezében érzett elviselhetetlen fájdalommal történő gúnyolódást

– mondta a szerb kormányzati körökben gyűlölt német politikus, aki hozzátette, hogy a (szóbeli) megállapodás jogilag kötelező érvényűvé vált Szerbia számára.

Ma már Szerbia EU-csatlakozásának kritériumai közé tartozik, és csak teljes körű végrehajtása teszi lehetővé Szerbia számára az uniós tárgyalások lezárását

– mondta a „neveletlen” Viola von Cramon, aki nem kívánt jobbulást és gyors felépülést a szerb elnöknek a kézfájással kapcsoltban.

Kézfájás, Vucic, Viola von Cramon

Mintha azt mondaná, hogy „nézzék csak meg, ez a fájós jobb kezem” (Forrás: szerb elnöki Instagram)

A német politikus hozzátette, hogy továbbra is napirenden tartják a demokráciával, a jogállamisággal valamint a média szabadságával kapcsolatos kérdéseket, mert szerinte a „hazai (szerbiai) reformok kulcsfontosságúak, ezért azokat igyekeznek összekapcsolni az uniós források felhasználásával”.

Egyszerűen fogalmazva, ha nincsenek reformok a demokratikus normák vagy a jogállamiság területén, akkor nincs pénz az EU-tól. Ezzel mindenkinek tisztában kell lennie a nyugat-balkáni régióban, nem csak Szerbiának

– tette hozzá Viola von Cramon, aki úgy vélte, hogy Szerbia szempontjából „hasznos lenne”, ha megbékélne saját múltjával, ami „nem könnyű, de szükséges”.

Az orosz kártya

A német EP-képviselő szerint Koszovó ügyét rossz célokra használják fel Szerbiában, és ezért erősödnek a (szélső)jobboldali pártok, de amikor ez a téma már lekerül a napirendről, akkor bekövetkezik ezeknek a pártoknak a hanyatlása is.

A szerbiai „nyugatos média” üdvöskéjének tekinthető Viola von Cramon szerint egészen bizonyos, hogy Szerbia nemzetközi helyzete sokkal jobb lett volna, ha szankciókat vezet be Oroszországgal szemben, ami azonban önmagában nem elegendő, mert a Nyugat valójában azt várja Belgrádtól, hogy távolodjon el Oroszországtól.

A szerb nyelvű tartalmat előállító Russia Today (RS) és a Szputnyik orosz hírügynökség jelenléte ezt rendkívüli módon megnehezíti, a német politikus szerint ezért ragaszkodnak ennek a két médiaszolgáltatónak a „betiltásához”.

A szerbiai polgári titkosszolgálat, a BIA oroszbarát igazgatójának, vagyis Aleksandar Vulinnak a jelenléte egy újabb példa arra, hogy Szerbiának miért az a híre, hogy Oroszország bábja a Balkánon

– jelentette ki Viola von Cramon, aki úgy fogalmazott, hogy elapadóban van a szerb titkosszolgálatba vetett bizalom, és ő személy szerint is félne Szerbiában bármit is tenni Oroszországgal szemben, amíg az igazgatói pozíciót Vulin tölti be.

A német képviselő ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a szerb elnök fentebb emlegetett kijelentései belpolitikai indítékokkal magyarázhatók, ám ugyanakkor Oroszországnak is szólnak, mert „nem Szerbia dönti el, hogy Koszovó beléphet-e az ENSZ-be, vagy sem”.

Viola von Cramon szerint a kézfájással történő viccelődés és az ahhoz hasonló kijelentések ugyan a hazai közönségnek szólnak, viszont az is nyilvánvaló, hogy Koszovó ENSZ-tagsága nem Szerbia, illetve Vučić (fájós) kezében van.

Miután ebben a kérdésben a Biztonsági Tanács dönt, Szerbia ezért jó kapcsolatokat tart fenn Oroszországgal, amely bármikor megvétózhatja Koszovó felvételét az ENSZ-be.

Ugyanezt megteheti természetesen Kína is, amellyel Szerbia egyre jobb kapcsolatokat épít ki, és amellyel a „politikai Nyugat”, vagyis az Egyesült Államok, és annak kisöccse, az Európai Unió, mindinkább szembe kerül. Nem zárható ki, hogy hamarosan Kínát is „szankciózni” fogják „Rajnán innen, és Rajnán túl”.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi




Az olvasás folytatása

Szerbia

Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

Kézfájás
A szerb elnök "fájós jobb kezével" nem tud egyetlen Koszovóval kapcsolatos megállapodást sem aláírni (Forrás: szerb elnöki Instagram)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

A szerb elnök „krónikus kézfájására” hivatkozva nem bújhat ki a Koszovóval kötött szóbeli megállapodások végrehajtása alól, a nemzetközi közvetítők ugyanis megüzenték neki, hogy Szerbiának akkor is végre kell hajtania azt, amire ő rábólintott, ha semmit sem írta alá. Aleksandar Vučić vasárnapi sajtótájékoztatóján azzal viccelődött, hogy „elviselhetetlen fájdalmat” érez a jobb kezében, amellyel alá tudná írni a megállapodásokat Koszovóval. Hozzátette még, hogy „ez az elkövetkező négy évben így is marad”, vagyis részéről semmiféle aláírásra nem kerül sor.

Kézfájással küszködik

Vučić kijelentéseit követően az „elnöki jobban” érzett fájdalommal és a szóbeli megállapodás részleges végrehajtásával kapcsolatban – miszerint Szerbiának megvannak a maga vörös vonalai – a közvetítők azt üzenték, hogy a mostanában kötött szóbeli megállapodásokat be kell tartani.

A szerb elnök nyilatkozatára először Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja reagált, aki elmondta, hogy Szerbia és Koszovó Ohridban „jogi értelemben kötelező érvényű megállapodást kötött”, és a továbbiakban felesleges a megállapodás aláírásával kapcsolatos kifogásokra koncentrálni.

Az aláírásra való összpontosítás szükségtelen, mert nincs lényeges hatása arra, hogy létezik a megállapodás. Van egy megállapodás, ezt így is kezeljük, és ebben mindkét fél komolyan érintett

– mondta az amerikai közvetítő egy online sajtókonferencián.

Escobar hozzátette, hogy az Ohridban kötött megállapodás „azonnali végrehajtását” várja mindkét féltől, és megismételte, hogy a cél nem a kölcsönös elismerés, hanem a kapcsolatok normalizálása.

Az elsődleges szándék az volt, hogy (az ohridi találkozó résztvevői) megfogalmazzák a két ország közötti interakció alapszabályait, miszerint a rendszámtáblák és a barikádok körüli problémák ezentúl ne fenyegessenek azzal, hogy a dolgok kicsúsznak az ellenőrzés alól, és instabilitást keltenek a térségben

– mondta az amerikai megbízott, aki szerint „az alá nem írt megállapodás(ok) a Szerbia és Koszovó közötti megbékélés kezdetét jelenti(k)”.

Escobar értelmezése szerint Szerbia kötelezettséget vállalt a koszovói dokumentumok és nemzeti jelképek elismerésének megkezdésére, Pristina pedig a koszovói szerb többségű településekre vonatkozó megoldások végrehajtásának megkezdésére.

Escobar ezzel a két legkritikusabb területet érintette, amelyek közül az egyik az egyiknek, a másik pedig a másiknak fáj, ami Vučićnál ráadásul „aláírási artritiszben” csúcsosodott ki.

Az amerikai közvetítő felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és az EU nagyobb részvétele várható a tárgyalási folyamatban azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak Szerbiának és Koszovónak a megállapodások végrehajtásához, vagyis nincs megállás, a gyors megoldás érdekében a közvetítők tekintettel vannak a szerb elnök betegségére, és elfogadják a szóbeli beleegyezését is.

A megállapodásokat végre kell hajtani

A szerb elnök kézfájdalmának gyógyítására bejelentkezett EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki szintén „megnyugtatta” Vučićot, hogy a szóbeli megállapodás(oka)t anélkül is végre lehet, sőt: végre is kell hajtani, hogy azok aláírása jogi, vagy éppen „egészségügyi megfontolásból” nem történt meg.

Hangsúlyoznám, hogy az elfogadott rendelkezések beépítésre kerülnek az EU-hoz történő csatlakozási folyamatba, Szerbia esetében ez a 35. fejezetet jelenti

– mondta a Szerbia és Koszovó között közvetítő uniós főképviselő.

Itt érdemes tisztázni, hogy a 35. fejezet a főszabály szerint minden olyan kérdést tartalmaz, amely nem sorolható be más fejezetekbe. Szerbia esetében ebbe a fejezetbe került a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása.

Borrell hangsúlyozta, hogy a szóban vállalt kötelezettségek végrehajtása „konkrét és kifejezett mutatója lesz” az EU felé vezető út iránti elkötelezettségnek, és azoknak a végrehajtását gondosan nyomon követik.

Az újságírók megkérdezték a főképviselőt, hogy Szerbia köteles-e végrehajtani a szóban elfogadott szerződés minden pontját, különös tekintettel a néhány héttel ezelőtt kötött, szintén szóbeli brüsszeli megállapodás 4. cikkelyére, amely kimondja, hogy Szerbia nem akadályozza Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben, ami értelemszerűen vonatkozik az ENSZ-tagságra is.

Josep Borrell erre némileg kitérő, de egyértelmű választ adott azzal a kijelentésével, hogy a „megállapodás(ok)t végre kell hajtani”, amihez még hozzátette, hogy lesz valamiféle ütemterv, ami természetesen vonatkozik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozására is, ami viszont Koszovónak nincs igazán ínyére.

Az Egyesült Államok továbbra is aktív

Kézfájás

Blinken szerint Amerika továbbra is aktív marad (Forrás: State Department)

Washingtonból nem csak a fentebb már említett Escobar üzent, hanem Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok üdvözli a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legutóbbi, ohridi fordulója során elért megállapodást.

Blinken konkrétan nem tért ki arra, hogy Vučić a kézfájásával forduljon orvoshoz, de amíg nem gyógyul meg, az amerikai külügyminiszter is hajlandó elfogadni a szóbeli megállapodásokat. Az amerikai külügyminiszter egyúttal megdicsérte a szerb elnököt és a koszovói miniszterelnököt azért, hogy vezető szerepet játszottak a megállapodás elérésében.

Az alapmegállapodásban vállalt koszovói és szerb kötelezettségek teljesítése a megbékélés iránti tartós elkötelezettség részeként jelentős lehetőségeket biztosít mindkét ország lakosságának számára, és felgyorsítja az európai uniós tagság felé vezető útjukat.

– szögezte le közleményében az amerikai külügyminiszter, aki ezt azzal toldotta meg, hogy „az Egyesült Államok továbbra is aktívan – az uniós partnerekkel együttműködve – támogatja Szerbiát és Koszovót abban, hogy a végrehajtás működőképes legyen a kiszámítható és békés kapcsolat kialakítása érdekében.

A jelek szerint a nemzetközi közvetítők nem foglalkoznak azzal, hogy a felkínált dokumentumokat az érintettek nem írták alá, így hiába szimulál a szerb elnök holmiféle aláírási artritiszt, elég ha csak bólint. A következő problémát az jelenheti, ha Vučićnak netalán begörcsöl a nyaka.

hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: