Európai Unió
MIGRÁNSKODÓ KÉPVISELŐK: A migránsútvonalon szeretett volna belépni Horvátországba négy olasz baloldali uniós képviselő
A horvát rendőrség szombaton visszafordította a bosznia-hercegovinai-horvát határról az Európai Parlament négy olasz képviselőjét, Pietro Bartolot, Alessandra Morettit, Pier Francesco Majorinot és Brando Benefeit. Ők vasárnap a térségben található migránstáborokat – így a Lipa tábort is -, járták be Nicole Minassi olasz nagykövet, Ekatarina Dorodnova, a Bosznia-hercegovinai EU küldöttség vezetőjének helyettese és Laura Lungaroti, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) bosznia-hercegovinai misszióvezetőjének kíséretében.
Migránskodó képviselők
Az olasz baloldali EP-képviselők látogatásukat közvetlenül megelőzően illegálisan kísérték meg átlépni a horvát-bosznia-hercegovinai határt a Bojna erdőnél, ahol a Boszniából érkező migránsok próbálják meg a bejutást Horvátországba, illetve az Európai Unióba, de a horvát rendőrök megakadályozták őket ebben.
A horvát sajtó és a hírportálok, illetve egyes olasz lapok is, botrányt szimatolva számoltak be az esetről, az ellenzéki Horvát Szociáldemokrata Párt pedig tiltakozott a rendőrség erélyes fellépése ellen, de erről majd alább.
Az olasz képviselők nem nyilatkoztak az esetről, mondván, hogy ezzel majd később foglalkoznak, Davor Božinović horvát belügyminiszter viszont tőle szokatlanul éles szavakkal bírálta az olaszokat.
Véleménye szerint “egyértelműen provokációról van szó, továbbá a horvát törvények semmibe vételéről, és a horvát intézményrendszer lejáratására tett kísérletről”.
Božinović nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az uniós képviselők olyan helyen kíséreltek meg átlépni a határon, ahol nem létezik határátkelőhely, és ennek értelmében a horvát rendőrség megakadályozta ezt az illegális kísérletet.
Dühös a belügyminiszter
Božinović egyúttal cáfolta, hogy az olasz képviselők rendelkeztek a határátlépéshez szükséges engedéllyel, mert szavai szerint “senkinek sem áll jogában a horvát törvények megszegésére feljogosító engedélyt kiadni”.
– Horvátország a törvényekkel összhangban ellenőrzi az Európai Unió határának leghosszabb szárazföldi szakaszát, a rendőrség számára ez jogszabályban előírt kötelesség. Senki sem léphet be Horvátországba ott, ahol a belépés nem engedélyezett. Milyen célt szolgálnak egyébként az országok közötti határátkelők, ha valakinek jogában áll, vagy úgy véli, hogy jogában áll árkon-bokron át átlépni a határt? Aki eleget tesz a nemzetközi határvédelmi előírásoknak, az a határátkelőkhöz megy, nem a kiserdőbe. Ezt tisztázni fogjuk az európai intézményekkel
– jelentette ki a horvát belügyminiszter, aki rosszallását fejezte ki amiatt is, hogy “egyes horvát politikusok” elítélték a rendőrségi fellépést, és anélkül kezdtek vádaskodni, hogy a horvát belügyminisztériumhoz fordultak volna.
A határincidens
Zoran Ničeno, a horvát határvédelem vezetője szerint az uniós képviselők ugyan hivatalosan bejelentették érkezési szándékukat Horvátországba, de azt is jelezték, hogy egy rendőrségi ellenőrző pontnál szeretnék átlépni a horvát határt.
– Azonnal válaszoltunk az értesítésre, és kifejtettük, hogy látogatásukat örömmel fogadjuk, ám a határátlépéssel kapcsolatban nem tudunk szolgálatukra lenni. Érkezésük előtt felvilágosítottuk őket, hogy az országhatárt csak a hivatalos határátkelőhelyeken léphetik át
– mondta Ničeno, majd hozzáfűzte, hogy ezután nem volt semmilyen további kommunikáció a belügyminisztérium és az olasz europarlamenterek között.
Az olasz parlamenti képviselők szombaton 14 óra körül jelentek meg a horvát rendőrségi ellenőrző pontnál. A figyelmeztetésekkel nem törődve megkerülték a kihúzott horvát rendőrségi szalagot.
A horvát rendőrök a határtól mintegy 200 méterre fizikai blokádot alkottak, és meggátolták az illegális határátlépési kísérletet.
– Hét rendőr állta útjukat, mire ők magyarázkodni próbáltak, miközben a boszniai oldalon a migránsok mozgolódni kezdtek. Felkínáltuk nekik a határ más szakaszának vizsgálatát, de elutasították, majd visszafordultak, és folytatták tovább útjukat Bosznia- Hercegovina felé
– mondta Ničeno.
Az ellenzéki oldal
A helyszínen készült felvételekből kiderül, hogy az olasz parlamenti képviselők valóban elindultak Horvátország belseje felé, a rendőrök pedig utánuk eredtek, majd útjukat állták.
Ugyanakkor a rendelkezésre álló felvételek alapján nem felelnek meg a valóságnak a katolikus egyházhoz közelálló milánói Avvenire lap megállapításai, hogy a horvát rendőrök a “mezőn üldözték a parlamenti képviselőket”.
– Mit kell itt titkolni? Ha Horvátország tiszteletben tartja a nemzetközi normákat, mint ahogy állítja, akkor miért nem engedik meg, hogy belépjünk
– kérdezték az uniós parlamenti képviselők.
A történteket vasárnap elítélte a horvát Szociáldemokrata Párt (SDP). A szociáldemoktaták felszólították Andreja Plenković miniszterelnököt, Davor Božinović belügyminisztert és Gorana Grlić Radman külügyminisztert, hogy minél előbb adjanak magyarázatot a történtekre.
Predsjednik SDP-a @pedjagrbin i potpredsjednica @BiljanaBorzan najoštrije osuđuju sprječavanje delegacije #EP da dođe do granice Hrvatske i BiH kako bi provjerili postupanje prema migrantima. 🇭🇷 je članica 🇪🇺, dužna je poštivati njene zakone i vrijednosti.https://t.co/vs4Uup547A pic.twitter.com/HTPtbnBGZW
— SDP Hrvatske (@SDPHrvatske) January 31, 2021
Peđa Grbin, az SDP elnöke, valamint Biljana Borzan, a párt alelnöke és európa parlamenti képviselője a Twitteren közzétett rövid állásfoglalásában megjegyezte, hogy Horvátország az Európai Unió tagja, és ezért köteles tiszteletben tartani az uniós törvényeket és értékeket, mert “azok a horvát törvények és értékek is.”
Ez az utolsó mondat már a szociáldemokraták hivatalos közleményéből származik, amely szerint Horvátország nem akadályozhatja meg a magukat igazoló uniós képviselőket abban, hogy tegyék, amire joguk van.
A vita tehát egyértelműen arról szól, hogy melyik az “öregebb” vagyis mérvadóbb törvény, a horvát, mint ahogy azt a belügyminiszter állítja, vagy pedig az európai, ahogy azt a szociáldemokraták vélik.
Horvátország
Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók
Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.
Már nem illúzió a kínai út
Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.
Kapcsolódó cikk
SZERENCSECSILLAG: A legszerencsésebb ember a világon, illetve kicsoda is anyuci kedvenc Mikimausza?
A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.
A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.
A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.
Új szelek fújnak
Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.
A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.
Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.
A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)
Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.
Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.
Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.
Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.
Hétvégi csemege
Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.
Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.
A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)
Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.
Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.
Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.
Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.
Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.
Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.
-
Koszovó7 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac2 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?