Olvasási idő: 2 perc

 
Mától, azaz július 1-től veszi át egy évre Görögország Törökországtól a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (angolul: South East European Cooperation Process – SEECP) elnökségét. Az 1996-ban, Bulgáriában alapított szervezet az utóbbi évtizedekben a balkáni régió legfontosabb egyeztetőfórumává vált, ahol mind a 13 ország állam- és kormányfője megjelenik. A mai napig ez az egyetlen, a régió összes államát magába foglaló szervezet. A jugoszláviai háború lezárása után Albánia, Bulgária, Görögország, (ma már) Észak-Macedónia, Románia, Szerbia és Törökország részvételével alakult, majd a következő évtizedekben további államok csatlakoztak hozzá, így Bosznia-Hercegovina (2001), Horvátország (2004), Moldova (2006), Montenegró (2007), Szlovénia (2010) és Koszovó (2014).

A SEECP legfontosabb feladata, hogy lehetőséget adjon az állam legfelsőbb szintű vezetőinek, hogy a különböző vitás kérdéseket vagy éppen együttműködési lehetőségeket megvitassák. A SEECP ezen kívül további, miniszteri szintű találkozóknak ad helyet, a külügyminiszteri találkozókból rendszerint kettőt szoktak szervezni (egy formálisat, egy informálisat). A parlamentek közötti együttműködés erősítése érdekében 2014-ben megalakult a SEECP Parlamenti Közgyűlése, amelyet az épp elnökséget betöltő állam aktuális házelnöke vezet.

A Regionális Együttműködési Tanácsot (Regional Cooperation Council – RCC) a SEECP programjainak végrehajtó szervezeteként hozták létre az EU társfinanszírozásával 2008-ban, Szarajevó központtal. Az RCC-hez kapcsolódó programok köre a SEECP által elfogadott együttműködési nyilatkozatokban foglaltakhoz hasonlóan széleskörű, azonban nagy hangsúlyt fektetnek a különböző versenyképességi, turisztikai, roma integrációs, foglalkoztatási, fiatalokat támogató projektek megvalósítására. Ezen kívül a szervezet adja ki immár hetedik éve a Balkan Barometer nevű, átfogó közvéleménykutatási jelentését, amely azonban csak Albániára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra és Szerbiára terjed ki.

A SEECP igazi jelentősége abban áll, hogy lehetőségként szolgál az amúgy rendkívül megosztott régió vezetőinek a találkozásra. Egyúttal külső nagyhatalmi befolyás nélkül rendezhetik a vitás kérdéseket, az elfogadott nyilatkozatok – tagállami érdektől függően mediatizálhatóak. A közös fórum azonban néha leképezi az államok közötti vitákat. Így például a 2019-es bosznia-hercegovinai elnökség idején Koszovó akkori elnöke, Hashim Thaçi visszautasította a részvételt arra hivatkozva, hogy Bosznia Szerbiát támogatja az akkori koszovói-szerb vámtarifa vitában. Szolidaritásból az albán kormányfő sem ment el a rendezvényre.

A 2021. júniusi találkozó a törökországi Antalyában jóval kellemesebb légkörben és kevesebb feszültséggel zajlott. A rendezvényhez ráadásul Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozott. A résztvevő vezetők által elfogadott nyilatkozat a Covid-19 elleni fellépésről szólt, de előirányozta a migráció, regionális összeköttetés, turizmus, ifjúságpolitika és oktatás, valamint a biztonsági kérdésekben való együttműködést.

A balkáni államok közötti ellentétek figyelembe vételével érdemes ezeket a bürokratikus nyelven megírt nyilatkozatokat szkeptikusabban kezelni, ahogy a tagállamok közötti bilaterális viszony alapvetően felülírja a SEECP jelentőségét. Ezek pedig megakadályozzák, hogy az amúgy is elég népes tagság mellett a SEECP belátható időn belül egy olyan formációvá, vagy ha úgy tetszik érdekvédelmi/érdekérvényesítő szervezetté váljék, mint például a Visegrádi Négyek. Az antalyai találkozón amúgy sem ment el mindenki, Görögországot csak a külügyminiszter-helyettes, Szlovéniát pedig csak a nagykövete képviselte.

Olvasási idő: 2 perc

 
Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök Magyarországra szökése ma már nem árnyékolja be Magyarország és Észak-Macedónia kapcsolatait, amit Szijjártó Péter úgy fogalmazott meg, hogy “Magyarország és Észak-Macedónia kapcsolataiban semmifajta politikai akadály nincsen”. Ennek újabb jele, hogy a kelet-macedóniai Stipben (Штип) a két ország külügyminisztere megnyitotta a magyar konzulátust. Stip egy ötvenezer lakosú város, amelynek több mint nyolcvan százaléka macedón. Érdekességként megemlíthető, hogy Stipben több mint kétezer vlach, és körülbelül fele ennyi török él. Magyarok nincsenek.

Az öndicséret, és minden más

A szalagátvágást a két külügyminiszter rövid beszéde előzte meg. A magyar külgazdasági és külügyminiszter megemlékezett arról, hogy Magyarország az “Európai Unió leggyorsabb oltási kampányát hajtotta végre, amelynek nyomán elsőként tudta megnyitni gazdaságát, így az élet elsőként tért vissza a normalitás talajára, és ezt az is bizonyítja, hogy teltházas mérkőzéseket rendezhetett a nemzeti stadionban”.

Szijjártó Péter – aki alig több mint egy hónap alatt legalább háromszor találkozott Észak-Macedónia külügyminiszterével – hangsúlyozta, hogy a magyar vállalatok sikeresek a Nyugat-Balkánon, és hogy a magyar cégek észak-macedóniai sikeréhez szüksége kormányzati döntések is megszülettek. Ezek alapján a magyar Eximbank 115 millió eurós hitelkeretet biztosít a magyar és észak-macedón vállalatok együttműködéséhez.

Szijjártó szerint a stipi konzulátus kereskedelmi utak csomópontjában és komoly ipari központban nyílik meg.

– mondta Szijjártó, aki ezúttal is kitért az igencsak akadozó uniós bővítésre, és természetesen a migránskérdésre, szavai szerint ugyanis Magyarországnak a gazdasági együttműködés mellett nemzetbiztonsági érdeke is fűződik a Nyugat-Balkán integrációjához.
– szögezte le Szijjártó, aki arról biztosította a jelenlévőket, hogy Magyarország kormánya mindent megtesz azért, hogy a Nyugat-Balkán integrációs folyamatát felgyorsítsa.

– állapította meg a magyar külgazdaság és külügyminiszter, aki szerint Magyarország számára éppen ezét számít biztonsági kérdésnek az Európai Unió bővítése a nyugat-balkáni országokkal, mert csak egy erős Nyugat-Balkán, és azon belül egy erős Észak-Macedónia tudja megállítani a migrációs hullámot.

“Eddig is kiváló volt az együttműködés”

Bujar Osmani, Észak-Macedónia albán származású külügyminisztere örömmel nyugtázta, hogy magyar konzulátus nyílik Stipben, ami “tanúbizonyság a két ország barátsága mellett”.

– nyilatkozta Osmani, aki szerint a Magyarországgal történő együttműködés “nemzeti érdek és nemzeti prioritás” Észak-Macedónia számára.

Észak-Macedónia külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a “maihoz hasonló tevékenységek” elősegíthetik az “eddig is kiváló együttműködést tovább erősítését”, mivel Észak-Macedónia és Magyarország dinamikus együttműködést épít.

Olvasási idő: 3 perc

 
Az utóbbi időben elég sok diplomáciai háttérmunka és mindenféle gyanakvásra okot adó kavarás volt a Balkán átszabását illetően. A legutóbbi Macedónia kezének elengedésére vonatkozott – ki tudja milyen okból – aminek eredményeként az Európai Unió verbálisan összezárt, de dátumot nem tűzött ki a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Majd talán a Balkán ügyével foglalkozó közelgő konferencián. Az egyik érintett, az albán miniszterelnök az EuroNewsnak adott interjút arról, hogy ő miként látja a fejleményeket.

Az Európa-vallás

Edi Rama nemrégiben megnyerte az albániai választásokat, és ezzel egymás után harmadik ciklusát kezdhette meg a minsizterelnök poszton – amivel csúcsot döntött a nyugat-balkáni országban. Albánia csatlakozási szándéka az Európai Unióhoz a parlamenti választás egyik központi témája volt.

Egy lépéssel előre mozdulhat Albánia csatlakozási szándéka azzal az első konferenciával, amelyen hamarosan tárgyalások kezdődnek Albánia és az EU-tagállamok között. Mit hozhat egy ilyen lépés?

Edi Rama már évekkel ezelőtt azt feszegette, hogy Albánia és Koszovó egyesül, ha nem kezdődnek meg a csatlakozási tárgyalások. De mit szándékozik most tenni, ha a megbeszélések újra holtpontra jutnak?
Albánia beléptetése az Európai Unióba mindig is Edi Rama fő politikai ígérete volt. Tekintettel arra, hogy évek óta nem sikerült elérni ezt a célt, vajon mit jelent ma Albániának a csatlakozás az EU-hoz?

Fanatikus albánok

Miután EU-csatlakozási folyamat “hosszabb a vártnál” – fogalmazzunk finoman – a Nyugat-Balkán nagy- és közép-hatalmi “csatatérré” vált. Ez vonatkozik Albániára is.

Az utóbbi pár évben Albánia széles körű alkotmányos változásokon ment keresztül, ami a korrupció elleni küzdelmet, reformok bevezetését illeti. A helyzet javult, de ez nem elég.
Az EU nyugat-balkáni bővítésével kapcsolatban megjelenő nem hivatalos dokumentumokról (non-paper) és a balkáni határok újrarajzolásáról is beszélt az albán miniszterelnök, miután Észak-Macedónia miniszterelnöke úgy nyilatkozott, hogy az katasztrofális lenne.

– jelentette ki az EuroNewsnak adott interjúban az albán miniszterelnök.