Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fiuméban megnyitotta a Magyar Házat, amely nemcsak Zoran Vukić Magyarország új tiszteletbeli konzuljának fog irodát biztosítani, de otthont ad a fiumei magyar szervezeteknek is. A magyar külügyminiszter kiemelte, hogy a fiumei egyetemmel való együttműködés keretében az év szeptemberétől már széles körű magyar nyelvoktatás indul a történelmi horvát kikötővárosban.

Tengeri kijárat és bejárat

Az ünnepélyes megnyitó keretében Szijjártó elmondta, hogy a magyar jelenlét ebben a városban többrendbelileg is indokolt.

Itt található a horvát LNG-terminál, amelynek első felhasználója egy magyar cég volt, és miután a cseppfolyósított gáz az Egyesült Államokból érkezett, ez volt Magyarország első gázügylete, amit nem Oroszországgal bonyolított le.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a fiumei kikötőről sem, amelynek a magyar gazdaság második legnagyobb felhasználója, például a Dunaferr forgalmának jelentős részét a horvátországi kikötőn át valósítja meg.

Szijjártó kiemelte, hogy a fiumei egyetemmel való együttműködés keretében ez év szeptemberétől már széles körű magyar nyelvoktatás indul a történelmi horvát kikötővárosban.

S végül, itt van az idegenforgalom is, melynek keretében minden harmadik magyar turista Rijekán és környékén fordul meg, nem-koronás időkben mintegy évi 200 ezer, “ami szintén bőségesen nyújt alkalmat a konzuli teendőkre” – mondta mosolyogva a magyar külügyminiszter.

Szijjártó ugyanakkor megemlékezett a két nemzet közel nyolc évszázados közös történelméről, baráti kapcsolatairól, ami két sikertörténetet eredményezett.

– Az egyik sikertörténet a gazdasági együttműködés, amely a járvány okozta nehézségektől függetlenül elérte a 2 milliárd eurós évi szintet, a másik pedig egymás nemzeti kisebbségeivel szembeni tiszteletteljes viszonyulás

– mondta a magyar külügyminiszter.

Turisták és helyi magyarok

Frano Matušić külügyi államtitkár Gordan Grlić Radman külügyminiszter képviseletében vett részt a fiumei Magyar Ház átadásán.

Ő szintén a két ország baráti viszonyát helyezte előtérbe és külön megköszönte Magyarország hozzájárulását a Közép- Horvátországot sújtó katasztrofális földrengés áldozatainak megsegítésére.

Matušić államtitkár ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben már olyan mértékben lanyhulni fog a koronavírus-járvány, hogy ismét magyar turistákat lehet majd fogadni az Adrián.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, kisebbségi magyar parlamenti képviselő a két ország kapcsolatait példásnak ítélte meg, kihangsúlyozva, hogy míg 1956-ban Horvátország befogadta a magyar menekülteket, a kilencvenes években a horvátországi magyarok és horvátok leltek menedékre a szomszédos Magyarországon a háború elől menekülve.

Jankovics elmondta, hogy a horvátországi magyar kisebbség fennmaradása szempontjából Magyarország támogatása életbevágóan fontos, hiszen enélkül nehezen vagy sehogyan sem tudná megoldani súlyos problémái egy részét.

– Jó példa erre a fiumei Magyar Ház megnyitása is, hiszen ezzel megoldódik a fiumei magyar közösség, magyar szervezetek székházának kérdése, egy olyan kérdés, amelyet már évtizedek alatt igyekszünk megoldani, de mind ez idáig csak részeredményeket értünk el

– mondta Jankovics.

Az üdvözlőbeszédek után Szijjártó Péter átadta a megbízásáról szóló okiratot Zoran Vukić fiumei ügyvédnek, akinek személyében ezentúl Magyarország tiszteletbeli konzulját tisztelhetjük.

Az esemény után Jankovics Róbert elmondta a BALK-nak, hogy a megye mintegy 500 fős magyar közössége, állandó székház híján igen nehézkesen tudta megvalósítani tevékenységét, mert a rendelkezésre álló, a várostól bérelt helyiségek nem voltak alkalmasak nagyobb szabású rendezvények lebonyolítására.

– Azt reméljük, hogy az állandó székhely biztosítása új lendületet fog kölcsönözni a fiumei magyar közösségnek

– mondta a magyar kisebbségi parlamenti képviselő.