Connect with us

Diplomácia

ÚJ SZÉKHÁZ: Magyar Ház és konzulátus nyílt Fiumeban

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

szijjarti fiume
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Fiuméban megnyitotta a Magyar Házat, amely nemcsak Zoran Vukić Magyarország új tiszteletbeli konzuljának fog irodát biztosítani, de otthont ad a fiumei magyar szervezeteknek is. A magyar külügyminiszter kiemelte, hogy a fiumei egyetemmel való együttműködés keretében az év szeptemberétől már széles körű magyar nyelvoktatás indul a történelmi horvát kikötővárosban.

Tengeri kijárat és bejárat

Az ünnepélyes megnyitó keretében Szijjártó elmondta, hogy a magyar jelenlét ebben a városban többrendbelileg is indokolt.

Itt található a horvát LNG-terminál, amelynek első felhasználója egy magyar cég volt, és miután a cseppfolyósított gáz az Egyesült Államokból érkezett, ez volt Magyarország első gázügylete, amit nem Oroszországgal bonyolított le.

Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a fiumei kikötőről sem, amelynek a magyar gazdaság második legnagyobb felhasználója, például a Dunaferr forgalmának jelentős részét a horvátországi kikötőn át valósítja meg.

Szijjártó kiemelte, hogy a fiumei egyetemmel való együttműködés keretében ez év szeptemberétől már széles körű magyar nyelvoktatás indul a történelmi horvát kikötővárosban.

S végül, itt van az idegenforgalom is, melynek keretében minden harmadik magyar turista Rijekán és környékén fordul meg, nem-koronás időkben mintegy évi 200 ezer, “ami szintén bőségesen nyújt alkalmat a konzuli teendőkre” – mondta mosolyogva a magyar külügyminiszter.

Szijjártó ugyanakkor megemlékezett a két nemzet közel nyolc évszázados közös történelméről, baráti kapcsolatairól, ami két sikertörténetet eredményezett.

– Az egyik sikertörténet a gazdasági együttműködés, amely a járvány okozta nehézségektől függetlenül elérte a 2 milliárd eurós évi szintet, a másik pedig egymás nemzeti kisebbségeivel szembeni tiszteletteljes viszonyulás

– mondta a magyar külügyminiszter.

Turisták és helyi magyarok

Frano Matušić külügyi államtitkár Gordan Grlić Radman külügyminiszter képviseletében vett részt a fiumei Magyar Ház átadásán.

Ő szintén a két ország baráti viszonyát helyezte előtérbe és külön megköszönte Magyarország hozzájárulását a Közép- Horvátországot sújtó katasztrofális földrengés áldozatainak megsegítésére.

Matušić államtitkár ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben már olyan mértékben lanyhulni fog a koronavírus-járvány, hogy ismét magyar turistákat lehet majd fogadni az Adrián.

Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, kisebbségi magyar parlamenti képviselő a két ország kapcsolatait példásnak ítélte meg, kihangsúlyozva, hogy míg 1956-ban Horvátország befogadta a magyar menekülteket, a kilencvenes években a horvátországi magyarok és horvátok leltek menedékre a szomszédos Magyarországon a háború elől menekülve.

Jankovics elmondta, hogy a horvátországi magyar kisebbség fennmaradása szempontjából Magyarország támogatása életbevágóan fontos, hiszen enélkül nehezen vagy sehogyan sem tudná megoldani súlyos problémái egy részét.

– Jó példa erre a fiumei Magyar Ház megnyitása is, hiszen ezzel megoldódik a fiumei magyar közösség, magyar szervezetek székházának kérdése, egy olyan kérdés, amelyet már évtizedek alatt igyekszünk megoldani, de mind ez idáig csak részeredményeket értünk el

– mondta Jankovics.

Az üdvözlőbeszédek után Szijjártó Péter átadta a megbízásáról szóló okiratot Zoran Vukić fiumei ügyvédnek, akinek személyében ezentúl Magyarország tiszteletbeli konzulját tisztelhetjük.

Az esemény után Jankovics Róbert elmondta a BALK-nak, hogy a megye mintegy 500 fős magyar közössége, állandó székház híján igen nehézkesen tudta megvalósítani tevékenységét, mert a rendelkezésre álló, a várostól bérelt helyiségek nem voltak alkalmasak nagyobb szabású rendezvények lebonyolítására.

– Azt reméljük, hogy az állandó székhely biztosítása új lendületet fog kölcsönözni a fiumei magyar közösségnek

– mondta a magyar kisebbségi parlamenti képviselő.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Balkán

SEECP: Regionális balkáni fórum kevés együttműködéssel, de legalább egy asztalhoz ülnek

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

kerekasztal uj
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc

 
Mától, azaz július 1-től veszi át egy évre Görögország Törökországtól a Délkelet-európai Együttműködési Folyamat (angolul: South East European Cooperation Process – SEECP) elnökségét. Az 1996-ban, Bulgáriában alapított szervezet az utóbbi évtizedekben a balkáni régió legfontosabb egyeztetőfórumává vált, ahol mind a 13 ország állam- és kormányfője megjelenik. A mai napig ez az egyetlen, a régió összes államát magába foglaló szervezet. A jugoszláviai háború lezárása után Albánia, Bulgária, Görögország, (ma már) Észak- Macedónia, Románia, Szerbia és Törökország részvételével alakult, majd a következő évtizedekben további államok csatlakoztak hozzá, így Bosznia- Hercegovina (2001), Horvátország (2004), Moldova (2006), Montenegró (2007), Szlovénia (2010) és Koszovó (2014).

A SEECP legfontosabb feladata, hogy lehetőséget adjon az állam legfelsőbb szintű vezetőinek, hogy a különböző vitás kérdéseket vagy éppen együttműködési lehetőségeket megvitassák. A SEECP ezen kívül további, miniszteri szintű találkozóknak ad helyet, a külügyminiszteri találkozókból rendszerint kettőt szoktak szervezni (egy formálisat, egy informálisat). A parlamentek közötti együttműködés erősítése érdekében 2014-ben megalakult a SEECP Parlamenti Közgyűlése, amelyet az épp elnökséget betöltő állam aktuális házelnöke vezet.

A Regionális Együttműködési Tanácsot (Regional Cooperation Council – RCC) a SEECP programjainak végrehajtó szervezeteként hozták létre az EU társfinanszírozásával 2008-ban, Szarajevó központtal. Az RCC-hez kapcsolódó programok köre a SEECP által elfogadott együttműködési nyilatkozatokban foglaltakhoz hasonlóan széleskörű, azonban nagy hangsúlyt fektetnek a különböző versenyképességi, turisztikai, roma integrációs, foglalkoztatási, fiatalokat támogató projektek megvalósítására. Ezen kívül a szervezet adja ki immár hetedik éve a Balkan Barometer nevű, átfogó közvéleménykutatási jelentését, amely azonban csak Albániára, Bosznia- Hercegovinára, Koszovóra, Észak- Macedóniára, Montenegróra és Szerbiára terjed ki.

SEECP: Regionális balkáni fórum kevés együttműködéssel, de legalább egy asztalhoz ülnek

A SEECP igazi jelentősége abban áll, hogy lehetőségként szolgál az amúgy rendkívül megosztott régió vezetőinek a találkozásra. Egyúttal külső nagyhatalmi befolyás nélkül rendezhetik a vitás kérdéseket, az elfogadott nyilatkozatok – tagállami érdektől függően mediatizálhatóak. A közös fórum azonban néha leképezi az államok közötti vitákat. Így például a 2019-es bosznia-hercegovinai elnökség idején Koszovó akkori elnöke, Hashim Thaçi visszautasította a részvételt arra hivatkozva, hogy Bosznia Szerbiát támogatja az akkori koszovói-szerb vámtarifa vitában. Szolidaritásból az albán kormányfő sem ment el a rendezvényre.

A 2021. júniusi találkozó a törökországi Antalyában jóval kellemesebb légkörben és kevesebb feszültséggel zajlott. A rendezvényhez ráadásul Josep Borell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője is csatlakozott. A résztvevő vezetők által elfogadott nyilatkozat a Covid-19 elleni fellépésről szólt, de előirányozta a migráció, regionális összeköttetés, turizmus, ifjúságpolitika és oktatás, valamint a biztonsági kérdésekben való együttműködést.

A balkáni államok közötti ellentétek figyelembe vételével érdemes ezeket a bürokratikus nyelven megírt nyilatkozatokat szkeptikusabban kezelni, ahogy a tagállamok közötti bilaterális viszony alapvetően felülírja a SEECP jelentőségét. Ezek pedig megakadályozzák, hogy az amúgy is elég népes tagság mellett a SEECP belátható időn belül egy olyan formációvá, vagy ha úgy tetszik érdekvédelmi/érdekérvényesítő szervezetté váljék, mint például a Visegrádi Négyek. Az antalyai találkozón amúgy sem ment el mindenki, Görögországot csak a külügyminiszter-helyettes, Szlovéniát pedig csak a nagykövete képviselte.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava