Földrengés
HORVÁTORSZÁGI HELYZETJELENTÉS: Jót is, rosszat is kihozott a földrengés az emberekből

A Közép- Horvátországot sújtó szörnyű természeti csapás utáni első napokban az előállt helyzet a legjobbat hozta ki az emberekből. Mondhatni, hogy a polgárok gyorsabb és hathatósabb segítséget nyújtottak a rászorulóknak, mint a katasztrófavédelmi rendszer, a kormány és a segélyszervezetek. A szurkolói csoportok munkaerővel, az ország lakossága élelmiszerrel és meleg öltözékkel, valamint több száz lakókocsival segítette a földönfutóvá vált embereket. A BALK zágrábi tudósítójának helyzetjelentése.
Normalizálódik a helyzet
Most, hogy normalizálódik a helyzet, és lassan kezdődnek a „kínos hétköznapok”, beindult a halászás a „politikai zavarosban”, miközben előkerültek a mindhalálig pesszimisták és az örök kritizálók.
Így a Škoro-féle Hazafias Mozgalom azt követeli a kormánytól, hogy sürgősen derítse ki, mi lett az állami árutartalékok mobil konténereivel. A „politikai hazafiak” értesülései szerint a lakókonténerek egy részét a kormány a zöldhatárra küldte, ezért azok most nem ott vannak, ahol ebben a pillanatban lenniük kellene, vagyis Petrinjában és környékén.
A gazdasági minisztérium, amely az árutartalékokkal is sáfárkodik, természetesen azonnal felfortyant, mondván, hogy „egyesek az emberek félelmén és pánikérzetén élősködnek.”
Szerintük Miroslav Škoro és emberei személyesen is meggyőződhettek volna arról, hogy hol vannak a lakókonténerek.
Ezek zöme, 201 darab a kórházak mellett található, és az egészségügyi rendszer munkáját segíti a járvány elleni küzdelemben, 77-ben még mindig laknak a Zágrábban történt márciusi földrengés károsultjai, 21-et pedig Petrinjára, Sziszekre és Glinába küldtek.
Ki kapott többet?
Darinko Dumbović, Petrinja polgármestere, tiltakozásképpen vissza akarta utasítani a kormány által folyósított 30 millió kunás gyorssegélyt (kb. 4 millió euró), mert a Glinának nyújtott segély alig 2 millió kunával kisebb, pedig Glina csak feleakkora, mint Petrinja.
Legalábbis feleakkora volt a földrengés előtt.
Végül mégsem utasította vissza, miután újabb segélyeket helyeztek kilátásba Petrinja számára.
Közben sokan nehezményezték, hogy Glina polgármestere, Stjepan Kostanjević a katasztrófa utáni napokban nem szerepelt sem az újságokban, sem a televíziókban.
Minden nyilatkozatot az alpolgármester asszony, Branka Bakšić Mitić adott, ő ült a fővárosi tévéstúdiókban, vele voltak tele az újságok.
Kisebbfajta kutatóakció indult, amely azt volt hivatott kideríteni, hogy hol tartózkodik Glina kormánypárti, HDZ-és polgármestere.
Végül előkerült a polgármester, aki kicsit szabadkozott, hogy állandóan járta a környéket, nem ért rá „fotózkodni” vagy a tv-kamerák elé állni.
– Már harmadik napja esik az eső, feláztak a város körüli kis falvakba, szállásokra vezető utak, segíteni pedig mindenkinek kell. Ráérünk majd fotóztatni magunkat, miután rendeződik a helyzet
– nyilatkozta Glina polgármestere.
Mindig vannak okosabbak
Aco Petrović, kosárlabda-edző, volt szövetségi kapitány, egy petrinjai családnak ajándékozta a lakókocsiját, áramfejlesztővel, és minden egyébbel egyetemben. Egyesek szerint azonban ez nincs rendjén, mert a Petrović-féle utánfutó túl drága, az árán több lakókocsit lehetett volna vásárolni.
Tomislav Debeljak nagyvállalkozót, aki nemcsak a tulajdonában lévő spliti hajógyár mintegy harminc nehéz munkagépét, emelődaruját rendelte a helyszínre, de koordinálta a vele kapcsolatban lévő építőipari cégek segélyakcióját is, azért ítélték el, mert arra vetemedett, hogy készpénzt osztogasson a szerencsétlenül járt embereknek.
A pénz eredetét firtató kérdése Debeljak azt válaszolta, hogy mindezt „az összes horvát” nevében adja.
Tomislav Debeljak.pomagao na Banovini sa *Starčevićima *
RTL DANAS 31.12.20. pic.twitter.com/ES17uTE6qZ— Zeljko Tvrdic (@tvrdic) December 31, 2020
A horvát RTL munkatársának érdeklődésére, hogy miért nem akar erről beszélni, a nagyvállalkozó csak annyit mondott, hogy „minden rendben” van.
Mindezt ráadásul álhírek és rémhírek kavalkádja követi: közelgő világvége, Nostradamus, ellopták, eldobták, nem adták oda. Olyannyira, hogy a különböző vádaskodások megrendítették a Vöröskeresztbe vetett bizalmat is, ami már-már a munkájukat is megnehezíteni.

Földrengés
BIZONYTALAN TALAJ: Nagy európai földrengési térkép

Horvátországban – érthető okok miatt – nagy érdeklődést váltott ki a legfrissebb európai földrengési térkép, amelyet nemrég mutattak be Svájcban az „Európai földrengésveszély- és kockázati modellek” elnevezéssel megtartott konferencián. A modelleket ábrázoló két térkép az olaszországi Eucentre, valamint az Európa-szerte folyó kutatások négy éves eredményeit foglalja össze. Horvát részről az EU-alapokból finanszírozott kutatásban a Zágrábi Egyetem Építőmérnöki Kara vett részt.
Földrengési stratégia
Az aktualizált modell megerősíti, hogy a Balkán (és szomszédsága) nemcsak lőporoshordó, hanem földrengéses terület is. Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a leginkább veszélyeztetett országok Európában, amelyeket más balkáni államok követnek. Az olyan városokat, mint Zágráb, Tirana, Szófia, Lisszabon, Brüsszel és Bázel átlagon felüli földrengéskockázat fenyegeti a talajmozgásnak kevésbé kitett városokhoz képest.
Horvátországban a leginkább földrengéses területnek Zágráb, Varasd, Csáktornya, Zára (Zadar), Split, Dubrovnik, Ston valamint Imotski és környéke számít.

Földrengési térkép az utóbbi egy évben a 3 fokosnál nagyobb földrengésekről Horvátország térségében (Forrás: Volcano Discovery)
A földrengéseket nem lehet megakadályozni vagy pontosan megjósolni, de a földrengések kockázati modelljein alapuló hatékony mérséklési intézkedések jelentősen csökkenthetik a hatásukat.
A 2020-as európai földrengésveszély- és kockázati modellek összehasonlítható információkat nyújtanak a földrengések miatt várható talajmozgási szintek térbeli eloszlásáról, gyakoriságáról, valamint az épített környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásáról.
Ez a megközelítés elengedhetetlen olyan hatékony transznacionális katasztrófaelhárítási stratégiák kialakításához, amelyek támogatják a biztosítási kötvények vagy az aktualizált építési szabályzatok európai szintű meghatározását, például Eurocode 8 esetében, de nemzeti szinten is.
A 20. században az európai földrengések több mint 200 000 áldozatot követeltek, és több mint 250 milliárd eurós veszteséget okoztak. A földrengések veszélyeinek és kockázatainak átfogó értékelése elengedhetetlen a katasztrofális földrengések hatásainak csökkentéséhez.
Az újonnan közzétett földrengésveszély-modell és az első európai földrengéskockázati modell képezi az alapját a mérséklési intézkedések bevezetésének, és hozzájárul a közösségek ellenálló képességének növeléséhez. Ráadásul jelentősen javítja annak megértését, hogy hol a legvalószínűbb egy erős földrengés, és milyen következményekkel járhatnak az újabb európai földrengések.
A földrengésveszély előrejelzése a múltbeli földrengések, valamint a geológia, tektonika és helyi talajviszonyok ismeretében készült, és ezek alapján a talaj jövőbeli lehetséges mozgását írja le Európa bármely pontján.
Az új modell
Az európai földrengésveszéllyel kapcsolatos új modell (ESHM20) felváltja a korábbi, 2013-as modellt. A modell új verziójába ágyazott adatkészletek átfogóbb értékeléshez vezettek. Következésképpen kiigazították a talajmozgásra vonatkozó becsléseket, ami alacsonyabb veszélyességi fokot eredményezett Európa legtöbb részén, kivéve néhány nyugat-törökországi, görögországi, albániai, romániai, dél-spanyolországi és dél-portugáliai régiót, ahol a talajmozgással kapcsolatban erősebb folyamatokat figyeltek meg.

Rejtélyes lyukak keletkeztek a legutóbbi horvátországi földrengést követően (Forrás: Twitter)
Az aktualizált modell azt is megerősíti, hogy Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a legveszélyeztetettebb országok Európában, őket követik a balkáni országok. De még azokban a régiókban is, ahol alacsony vagy mérsékelt becslések vannak a talajmozgásról, bármikor előfordulhatnak pusztító földrengések.
Az Európai Földrengéskockázati Modell 2020 (ESRM20) szerint az 1980-as évek előtti épületek, a városi területek és a földrengésveszélyes zónák a leginkább veszélyeztetett övezetek.
Bár a legtöbb európai országban újabb szabályozásokat és szabványokat alkalmaznak a megfelelő földrengésvédelem biztosítása érdekében, még mindig sok a régebbi vagy az alulerősített épület, ami nagy kockázatot jelent a lakók számára.
A földrengések leginkább néhány nagyváros számára jelentenek veszélyt, mint például Isztambul és Izmir Törökországban, Catania és Nápoly Olaszországban, Bukarest Romániában és Athén Görögországban, amelyek a múltban számos földrengés történt. A földrengések miatt évente átlagosan 7 milliárd eurós gazdasági veszteség keletkezik, ennek 80%-a a szóban forgó négy országra esik.
-
Koszovó6 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság3 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
English2 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union
-
Szlovákia6 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt