Egyesült Államok
MODERNIZÁLÁS: Horvátország elmaradt hadereje fejlesztésében, ezért van mit bepótolni

Jelenleg körülbelül az ökölrázással ér fel a horvát légierő, amelynek két üzemképes harci gépe van nappali használatra. De nem csak a légierőre, hanem az adriai hadiflottára és a szárazföldi erőkre is ráférne egy alapos modernizálás. Az utóbbi időben történtek előrelépések, immár másodszor írták ki a repülőgéptendert, és a horvát szárazföldi erők is fejlődnek.
Elmaradás
Horvátország az elmúlt években folyamatosan csökkentette védelmi kiadásait, ami leginkább a légierő állapotán látszik, hiszen néhány modern helikopteren kívül, csupán hat MiG 21-es repülővel rendelkezik, amelyek közül jó, ha kettő üzemképes, és azok is csak nappal vethetők be, miután az ukránok vélhetően átverték a horvátokat a gépek nagyjavítása során.
Ezért elképzelhető, hogy amennyiben pár éven belül nem történik előrelépés, vagyis nem érkeznek meg idejében az új harci gépek, akkor Horvátország légterének védelmét Magyarországra és Olaszországra bízzák.
Annak ellenére, hogy Horvátország 2009-től a NATO teljesjogú tagja, haderejének jelentős része a mai napig a délszláv háborúban is használt, mára már több szempontból is elavult fegyverzettel rendelkezik.
Az elmúlt években történtek ugyan fejlesztések, ám ezek többnyire a gyalogságot, a tüzérséget, illetve a könnyű támogató egységeket érintették.
Az utóbbival kapcsolatban a legnagyobb újítás 2016-ban volt, amikor Horvátország 146 finn gyártmányú Patria AMV páncélozott harcjárművet szerzett be.
Ajándékba kapják
A légierőn kívül az adriai haditengerészetre és a szárazföldi csapatokra is ráférne már egy alapos korszerűsítés.
A horvát haderő utóbbi fegyverneméhez hamarosan jelentős erősítés érkezik, mégpedig a világ jelenleg minden bizonnyal legerősebb hadseregével rendelkező országától, az Egyesült Államoktól.
A State Department nemrég hagyta ugyanis jóvá 76 BradleyM2 típusú, használt, könnyűpáncélos „adományozását” Horvátországnak, ezek beszerzéséről 2019 tavaszán beszéltek először a NATO szövetségesek.
A horvát védelmi minisztérium szerint a felek a jövő év során írhatják alá a vonatkozó szerződést.
A 757 millió dollár értékűre becsült adomány esetében azonban közel sem nagylelkűségről van szó, mert az amerikaiak számára a mostani ajándékozás is üzlet.
A járművekért ugyan nem számolnak fel egyetlen kunát sem, a modernizálást és a szükséges fegyverzetet, valamint a muníciót megfizettetik a horvátokkal.
A Večernji list horvát napilap szerint a modernizáció darabonként két és fél, hárommillió dolláros költséget jelent, ami, akárhogy is számoljuk, egy 200 millió dollárba kerülő „ajándékcsomag”, hogy a hosszútávú elköteleződésről ne is beszéljünk.
Ki végzi a felújítást?
Az amerikai hadsereg által a közel-keleti harcokban használt csapatszállító járműveket a tervek szerint az e téren jelentős tapasztalatokkal rendelkező szlavón-bródi Đuro Đaković üzemmel közreműködve modernizálnák, ám erről még nem született megállapodás.
A korszerűsítés során a harckocsikat M2A3 modellekké alakítják át, ami a Bradley legkorszerűbb kiadásának számít.
A felfejlesztett lánctalpas járműveket teljesen digitalizálják, és új kommunikációs rendszert is kapnak.
Ezt a harckocsit napjainkban az Egyesült Államokon kívül csak Szaúd-Arábia és Libanon hadserege használja.
A most beszerzésre kerülő katonai járműveket új fegyverekkel is ellátnák, mindegyik kapna egy M240-es géppuskát és egy rakétaindító rendszert, amely TOW2 és TOW 500 Bunker Booster lövedékek használatára is alkalmas.
Az előbbit az ellenséges járművek elleni harcban, az utóbbi pedig – ahogy neve is mondja – a bunkerek megsemmisítésére vethetnék be a horvátok.
A harckocsik, ha megérkeznek és átesnek a modernizáláson, vagy a dalmáciai Kninben, vagy a kelet-szlavóniai Vinkovceban állomásozó páncélos hadosztály valamelyik laktanyájába kerülnek.
Nem ez az első amerikai fegyveradomány
Nem ritka, hogy az USA fegyvereket adományozzon szövetségeseinek, és Horvátország is már több ízben kapott hadifelszereléseket.
A háborús évek javarészt titkos ügyletein túl az Egyesült Államok az elmúlt években 16 Kiowa OH-58-as felderítőhelikoptert, 2 Sikorsky UH-60 Black Hawk közepes helikoptert, 20 Hmmvee katonai dzsipet, 214 MRAP páncélozott csapatszállítót, két kistengeralattjárót és számos egyéb, nem harcászati célokat szolgáló eszközt adományozott a balkáni országnak.
A horvát kormány 2019-ben a bruttó hazai össztermékének mindössze 1,68%-át költötte a hadseregre, ami nem éri el a NATO által ajánlatosnak tartott 2%-ot.
A szóban forgó „ajándékozásnak”, és ha minden a tervek szerint halad, akkor a jövőre esedékes vadászgép beszerzésnek köszönhetően, 2021-ben már meglehet az előbb említett bűvös 2%.
Egyénként a vadászgépek beszerzése terén is nyomulnak az amerikaiak az F-16-os gépeikkel, amelyek leválthatják a magyar Gripeneket Horvátország egén, ha netalán már ott repülnének.

Egyesült Államok
BLINKEN: Az 5 vonakodó EU-tagállam is elismeri Koszovót, ha lesz alku Szerbiával

Anthony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere az amerikai szenátus külügyi bizottságának ülésén kijelentette, hogy ha megvalósul a Koszovó és Szerbia közötti ideiglenes megállapodás, akkor meggondolná magát az az öt uniós tagország is, amely eddig vonakodott Koszovó függetlenségének elfogadásától, és maga is elismerné Koszovót. Blinken mindezt Jeanne Shaheen demokrata szenátor kérdésére válaszolva mondta, aki arról érdeklődött, milyen erőfeszítéseket tesz a külügyminiszter annak az öt uniós tagállamnak a meggyőzésére, amelyek még nem ismerik el Koszovó függetlenségét.
Öt ország helyett gondolkodik
Az Európai Unió tagállamai közül Spanyolország, Szlovákia, Románia, Ciprus és Görögország nem ismeri el Koszovót függetlenségét, bár az utóbbi időben Görögország és Koszovó között történt némi közeledés.
Blinken szerint az öt európai országot érintő kérdés valóban felvetődik, de ha Szerbia és Koszovó között létrejön a megállapodás, akkor az megnyitja az utat abba az irányba, hogy az említett öt uniós ország is elismerje Koszovót.
– mondta az amerikai külügyminiszter, aki ugyanakkor nem kételkedett abban, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről más kérdés, és egy ilyen lépés megtétele szerb részről még biztosan időbe fog telni.
Blinken és az ohridi megállapodás
Az amerikai külügyminiszter az ülésen reménykeltőnek nevezte a Szerbia és Koszovó között elért előrelépést, különösen az ohridi megállapodást, amely szerint a szerb elnök (szóban) beleegyezett a két ország közötti kapcsolatok rendezésére vonatkozó európai (korábban francia-német) útiterv végrehajtásába.
– mondta a demokrata külügyminiszter a demokrata szenátornak, az utóbbi pedig úgy vélte, hogy mind a koszovói, mind a szerbiai emberek számára az lehet fontos, hogy lássák, milyen előnyökkel jár egy ilyen megállapodás a saját életükre való tekintettel, és remélte, hogy ez mindkét országot közelebb viszi az EU-hoz.

Blinken, szenátusi meghallgatás (Forrás: Twitter, Anthony Blinken)
Erre Blinken megjegyezte, hogy „az Egyesült Államok nagyon részt vett ebben a folyamatban”.
– jelentette ki az amerikai külügyminiszter, aki szerint „óriási segítség lenne, ha a két ország törvényhozóival folytatott kapcsolataiban az amerikai kongresszus
& szenátus például egyértelműen támogatná az előrelépést a Szerbia és Koszovó közötti megállapodások végrehajtásában.
– jegyezte meg Blinken, aki nyomatékként még hozzátette, hogy határozottan támogatja a szenátorok és a kongresszusi képviselők kapcsolatát a két ország parlamentjeivel, valamint a két ország vezetőivel.
Kapcsolódó cikk
Ezekután aligha kell meglepődni majd azon, hogy a közeljövőben különböző amerikai politikusok – főleg a demokrata sorokból – netalán szétspriccelnek a Balkánon és környékén, hogy előmozdítsák a szerb államfő és a koszovói miniszterelnök közötti szóbeli megállapodások végrehajtását.
Az pedig még inkább biztosra vehető, hogy az amerikai szenátorok & képviselők szívesen fogadják a térségből érkező delegációkat, akik lobbizni kívánnak a maguk ügye mellett, mint ahogy erre már mindkét részről volt példa, bár a koszovói albán küldöttségek gyakrabban fordulnak meg Amerikában.
Szerbia
Szerbiának Vučić kézfájása ellenére is végre kell hajtania a megállapodásokat

A szerb elnök „krónikus kézfájására” hivatkozva nem bújhat ki a Koszovóval kötött szóbeli megállapodások végrehajtása alól, a nemzetközi közvetítők ugyanis megüzenték neki, hogy Szerbiának akkor is végre kell hajtania azt, amire ő rábólintott, ha semmit sem írta alá. Aleksandar Vučić vasárnapi sajtótájékoztatóján azzal viccelődött, hogy „elviselhetetlen fájdalmat” érez a jobb kezében, amellyel alá tudná írni a megállapodásokat Koszovóval. Hozzátette még, hogy „ez az elkövetkező négy évben így is marad”, vagyis részéről semmiféle aláírásra nem kerül sor.
Kézfájással küszködik
Vučić kijelentéseit követően az „elnöki jobban” érzett fájdalommal és a szóbeli megállapodás részleges végrehajtásával kapcsolatban – miszerint Szerbiának megvannak a maga vörös vonalai – a közvetítők azt üzenték, hogy a mostanában kötött szóbeli megállapodásokat be kell tartani.
A szerb elnök nyilatkozatára először Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja reagált, aki elmondta, hogy Szerbia és Koszovó Ohridban „jogi értelemben kötelező érvényű megállapodást kötött”, és a továbbiakban felesleges a megállapodás aláírásával kapcsolatos kifogásokra koncentrálni.
– mondta az amerikai közvetítő egy online sajtókonferencián.
Escobar hozzátette, hogy az Ohridban kötött megállapodás „azonnali végrehajtását” várja mindkét féltől, és megismételte, hogy a cél nem a kölcsönös elismerés, hanem a kapcsolatok normalizálása.
– mondta az amerikai megbízott, aki szerint „az alá nem írt megállapodás(ok) a Szerbia és Koszovó közötti megbékélés kezdetét jelenti(k)”.
Kapcsolódó cikk
Escobar értelmezése szerint Szerbia kötelezettséget vállalt a koszovói dokumentumok és nemzeti jelképek elismerésének megkezdésére, Pristina pedig a koszovói szerb többségű településekre vonatkozó megoldások végrehajtásának megkezdésére.
Escobar ezzel a két legkritikusabb területet érintette, amelyek közül az egyik az egyiknek, a másik pedig a másiknak fáj, ami Vučićnál ráadásul „aláírási artritiszben” csúcsosodott ki.
Az amerikai közvetítő felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok és az EU nagyobb részvétele várható a tárgyalási folyamatban azzal a céllal, hogy segítséget nyújtsanak Szerbiának és Koszovónak a megállapodások végrehajtásához, vagyis nincs megállás, a gyors megoldás érdekében a közvetítők tekintettel vannak a szerb elnök betegségére, és elfogadják a szóbeli beleegyezését is.
A megállapodásokat végre kell hajtani
A szerb elnök kézfájdalmának gyógyítására bejelentkezett EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is, aki szintén „megnyugtatta” Vučićot, hogy a szóbeli megállapodás(oka)t anélkül is végre lehet, sőt: végre is kell hajtani, hogy azok aláírása jogi, vagy éppen „egészségügyi megfontolásból” nem történt meg.
– mondta a Szerbia és Koszovó között közvetítő uniós főképviselő.
Itt érdemes tisztázni, hogy a 35. fejezet a főszabály szerint minden olyan kérdést tartalmaz, amely nem sorolható be más fejezetekbe. Szerbia esetében ebbe a fejezetbe került a Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok normalizálása.
Borrell hangsúlyozta, hogy a szóban vállalt kötelezettségek végrehajtása „konkrét és kifejezett mutatója lesz” az EU felé vezető út iránti elkötelezettségnek, és azoknak a végrehajtását gondosan nyomon követik.
Az újságírók megkérdezték a főképviselőt, hogy Szerbia köteles-e végrehajtani a szóban elfogadott szerződés minden pontját, különös tekintettel a néhány héttel ezelőtt kötött, szintén szóbeli brüsszeli megállapodás 4. cikkelyére, amely kimondja, hogy Szerbia nem akadályozza Koszovó tagságát a nemzetközi szervezetekben, ami értelemszerűen vonatkozik az ENSZ-tagságra is.
Josep Borrell erre némileg kitérő, de egyértelmű választ adott azzal a kijelentésével, hogy a „megállapodás(ok)t végre kell hajtani”, amihez még hozzátette, hogy lesz valamiféle ütemterv, ami természetesen vonatkozik a koszovói Szerb Községek Közösségének létrehozására is, ami viszont Koszovónak nincs igazán ínyére.
Az Egyesült Államok továbbra is aktív

Blinken szerint Amerika továbbra is aktív marad (Forrás: State Department)
Washingtonból nem csak a fentebb már említett Escobar üzent, hanem Anthony Blinken amerikai külügyminiszter is, aki hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok üdvözli a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd legutóbbi, ohridi fordulója során elért megállapodást.
Blinken konkrétan nem tért ki arra, hogy Vučić a kézfájásával forduljon orvoshoz, de amíg nem gyógyul meg, az amerikai külügyminiszter is hajlandó elfogadni a szóbeli megállapodásokat. Az amerikai külügyminiszter egyúttal megdicsérte a szerb elnököt és a koszovói miniszterelnököt azért, hogy vezető szerepet játszottak a megállapodás elérésében.
– szögezte le közleményében az amerikai külügyminiszter, aki ezt azzal toldotta meg, hogy „az Egyesült Államok továbbra is aktívan – az uniós partnerekkel együttműködve – támogatja Szerbiát és Koszovót abban, hogy a végrehajtás működőképes legyen a kiszámítható és békés kapcsolat kialakítása érdekében.
A jelek szerint a nemzetközi közvetítők nem foglalkoznak azzal, hogy a felkínált dokumentumokat az érintettek nem írták alá, így hiába szimulál a szerb elnök holmiféle aláírási artritiszt, elég ha csak bólint. A következő problémát az jelenheti, ha Vučićnak netalán begörcsöl a nyaka.
-
Montenegró2 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia16 óra telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Viola von Cramon: A kézfájással való viccelődés rossz visszhangot váltott ki az EU-ban
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught