Egyesült Államok
MODERNIZÁLÁS: Horvátország elmaradt hadereje fejlesztésében, ezért van mit bepótolni
Jelenleg körülbelül az ökölrázással ér fel a horvát légierő, amelynek két üzemképes harci gépe van nappali használatra. De nem csak a légierőre, hanem az adriai hadiflottára és a szárazföldi erőkre is ráférne egy alapos modernizálás. Az utóbbi időben történtek előrelépések, immár másodszor írták ki a repülőgéptendert, és a horvát szárazföldi erők is fejlődnek.
Elmaradás
Horvátország az elmúlt években folyamatosan csökkentette védelmi kiadásait, ami leginkább a légierő állapotán látszik, hiszen néhány modern helikopteren kívül, csupán hat MiG 21-es repülővel rendelkezik, amelyek közül jó, ha kettő üzemképes, és azok is csak nappal vethetők be, miután az ukránok vélhetően átverték a horvátokat a gépek nagyjavítása során.
Ezért elképzelhető, hogy amennyiben pár éven belül nem történik előrelépés, vagyis nem érkeznek meg idejében az új harci gépek, akkor Horvátország légterének védelmét Magyarországra és Olaszországra bízzák.
Annak ellenére, hogy Horvátország 2009-től a NATO teljesjogú tagja, haderejének jelentős része a mai napig a délszláv háborúban is használt, mára már több szempontból is elavult fegyverzettel rendelkezik.
Az elmúlt években történtek ugyan fejlesztések, ám ezek többnyire a gyalogságot, a tüzérséget, illetve a könnyű támogató egységeket érintették.
Az utóbbival kapcsolatban a legnagyobb újítás 2016-ban volt, amikor Horvátország 146 finn gyártmányú Patria AMV páncélozott harcjárművet szerzett be.
Ajándékba kapják
A légierőn kívül az adriai haditengerészetre és a szárazföldi csapatokra is ráférne már egy alapos korszerűsítés.
A horvát haderő utóbbi fegyverneméhez hamarosan jelentős erősítés érkezik, mégpedig a világ jelenleg minden bizonnyal legerősebb hadseregével rendelkező országától, az Egyesült Államoktól.
A State Department nemrég hagyta ugyanis jóvá 76 BradleyM2 típusú, használt, könnyűpáncélos “adományozását” Horvátországnak, ezek beszerzéséről 2019 tavaszán beszéltek először a NATO szövetségesek.
A horvát védelmi minisztérium szerint a felek a jövő év során írhatják alá a vonatkozó szerződést.
A 757 millió dollár értékűre becsült adomány esetében azonban közel sem nagylelkűségről van szó, mert az amerikaiak számára a mostani ajándékozás is üzlet.
A járművekért ugyan nem számolnak fel egyetlen kunát sem, a modernizálást és a szükséges fegyverzetet, valamint a muníciót megfizettetik a horvátokkal.
A Večernji list horvát napilap szerint a modernizáció darabonként két és fél, hárommillió dolláros költséget jelent, ami, akárhogy is számoljuk, egy 200 millió dollárba kerülő “ajándékcsomag”, hogy a hosszútávú elköteleződésről ne is beszéljünk.
Ki végzi a felújítást?
Az amerikai hadsereg által a közel-keleti harcokban használt csapatszállító járműveket a tervek szerint az e téren jelentős tapasztalatokkal rendelkező szlavón-bródi Đuro Đaković üzemmel közreműködve modernizálnák, ám erről még nem született megállapodás.
A korszerűsítés során a harckocsikat M2A3 modellekké alakítják át, ami a Bradley legkorszerűbb kiadásának számít.
A felfejlesztett lánctalpas járműveket teljesen digitalizálják, és új kommunikációs rendszert is kapnak.
Ezt a harckocsit napjainkban az Egyesült Államokon kívül csak Szaúd- Arábia és Libanon hadserege használja.
A most beszerzésre kerülő katonai járműveket új fegyverekkel is ellátnák, mindegyik kapna egy M240-es géppuskát és egy rakétaindító rendszert, amely TOW2 és TOW 500 Bunker Booster lövedékek használatára is alkalmas.
Az előbbit az ellenséges járművek elleni harcban, az utóbbi pedig – ahogy neve is mondja – a bunkerek megsemmisítésére vethetnék be a horvátok.
A harckocsik, ha megérkeznek és átesnek a modernizáláson, vagy a dalmáciai Kninben, vagy a kelet-szlavóniai Vinkovceban állomásozó páncélos hadosztály valamelyik laktanyájába kerülnek.
Nem ez az első amerikai fegyveradomány
Nem ritka, hogy az USA fegyvereket adományozzon szövetségeseinek, és Horvátország is már több ízben kapott hadifelszereléseket.
A háborús évek javarészt titkos ügyletein túl az Egyesült Államok az elmúlt években 16 Kiowa OH-58-as felderítőhelikoptert, 2 Sikorsky UH-60 Black Hawk közepes helikoptert, 20 Hmmvee katonai dzsipet, 214 MRAP páncélozott csapatszállítót, két kistengeralattjárót és számos egyéb, nem harcászati célokat szolgáló eszközt adományozott a balkáni országnak.
A horvát kormány 2019-ben a bruttó hazai össztermékének mindössze 1,68%-át költötte a hadseregre, ami nem éri el a NATO által ajánlatosnak tartott 2%-ot.
A szóban forgó “ajándékozásnak”, és ha minden a tervek szerint halad, akkor a jövőre esedékes vadászgép beszerzésnek köszönhetően, 2021-ben már meglehet az előbb említett bűvös 2%.
Egyénként a vadászgépek beszerzése terén is nyomulnak az amerikaiak az F-16-os gépeikkel, amelyek leválthatják a magyar Gripeneket Horvátország egén, ha netalán már ott repülnének.
Egyesült Államok
Szerbia csapatokat vonultat fel a koszovói határ mentén, az USA aggódik
Az Egyesült Államok aggódik amiatt, hogy Szerbia nagyszabású katonai mozgásokat hajt végre a koszovói határ mentén. Erről a Fehér Ház szóvivője nyilatkozott, aki felszólította Belgrádot, hogy állítsa le ezeket a hadmozdulatokat, mert ezt amerikai részről “nagyon destabilizálónak” tartják. Közben az amerikai külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel a Koszovóval fennálló feszültségek enyhítésére irányuló azonnali intézkedések fontosságáról.
Szerb katonai erők a határ mentén
John Kirby, a Fehér Ház szóvivője úgy fogalmazott, hogy az Egyesült Államok figyelemmel kíséri a szerb hadsereg mozgását a koszovói határ irányába, és felszólítja Belgrádot, hogy állítsa le a műveleteket, és aktívan vegyen részt a Banjska melletti támadás körülményeinek feltárásában.
– Nyilvánvalóan azt szeretnénk, hogy a szerb hatóságok részt vegyenek a vizsgálatban
– mondta Kirby, aki szerint a támadás mértéke, a járművek száma, valamint a felhasznált lőszerek és fegyverek fajtái meglehetősen magas szintű szofisztikációt, erőforrásokat és kiképzést jelez.
A szóvivő szerint a puszta lépték az aggasztó, mert a körülmények nem arra utalnak, mintha néhány srác hirtelen csak úgy döntött volna, hogy ilyesmit tesz.
A szóvivő azt is közölte, hogy aktívan vizsgálják Szerbia esetleges részvételét a szeptember 24-i banjskai támadásban.
Kirby „nagyon destabilizáló fejleménynek” nevezte a szerb hadsereg jelenlétét a koszovói határ mentén, ami az elmúlt egy hétben vált egyre kifejezettebbé.
– Figyelemmel kísérjük a szerb hadsereg nagyszabású mozgását a koszovói határ mentén, ami magában foglalja a fejlett tüzérség, harckocsik és gépesített gyalogsági egységek példátlan felvonultatását. Ezt nagyon destabilizáló fejleménynek tartjuk
– mondta a Fehér Ház szóvivője, akinek a szavai szerint amerikai részről mindezt azért hozták nyilvánosságra, hogy így támogassák meg a zárt ajtók mögött folyó megbeszéléseket, miután a szerb csapatmozgások puszta léptéke, mérete és a szerb katonák jelenléte önmagában destabilizáló tényező, és aggasztja az embereket, köztük az amerikaiakat is.
Az Amerika Hangja szerb nyelvű hírportálja szerint a washingtoni szóvivő azonban rámutatott, hogy nem rendelkezik részletes információval arról, hogy mi a határon történő csapatfelhalmozás célja.
A katonai mozgás körülbelül egy héttel ezelőtt kezdődhetett, amikor Aleksandar Vučić szerb elnök New Yorkban tartózkodott az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszakán, és cáfolta, azokat a híreket, hogy ismételten harci készültségbe helyezte a szerb hadsereget, miután már akkor katonai mozgásokról érkeztek hírek a koszovói határ közelében lévő Raška térségéből.
Vučić akkor ezzel kapcsolatban elmondta, hogy nincs ugyan harci készültség, megerősítették viszont a rendszeres napi tevékenységet, ami több gyakorlást, hadműveletet, katonai mozgást és több lövészetet jelent.
A BALK akkor mindebből azt a következtetést vonta le, hogy nem csak a szerb diplomáciában van nagyüzem a Biztonsági Tanács Koszovóval kapcsolatos rendkívüli ülésének összehívására, hanem ezzel párhuzamosan katonai téren is van mozgolódás.
Diplomáciai nyomás
Kirby megerősítette, hogy Anthony Blinken külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel, hogy kifejezze az Egyesült Államok aggodalmát a fejleményekkel kapcsolatban, és hangsúlyozta, hogy azonnali deeszkalációra és a párbeszédhez történő visszatérésre van szükség.
Az amerikai külügyminisztérium pénteken jelentette be, hogy Anthony Blinken külügyminiszter telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel a Koszovóval fennálló feszültségek enyhítésére irányuló azonnali intézkedések fontosságáról a szeptember 24-én történt erőszakot és egy koszovói (albán) rendőr halálát követően.
A State Department közlése szerint Blinken hangsúlyozta, hogy a banjskai támadás elkövetőinek, akik jelenleg Szerbiában vannak, viselniük kell a felelősséget a tetteikért.
Az amerikai külügyminiszter támogatta a KFOR és az EULEX ezen eseményre reagáló intézkedéseit, és rámutatott arra, hogy az incidensek, mint például azok, amelyek a Banjska kolostor közelében történtek, elfogadhatatlan kihívást jelentenek a KFOR és a nemzetközi közösség számára, és egyúttal üdvözölte a KFOR fokozott jelenlétét, valamint az Észak-atlanti Tanács döntését, miszerint további erőket küld a térségbe.
Blinken a beszélgetés során megismételte, hogy Szerbiának sürgős deeszkalációra kell törekednie, és maradéktalanul végre kell hajtania a normalizációról szóló megállapodásból eredő kötelezettségeit az EU közvetítésével folytatott párbeszéd keretében.
Nem volt könnyű beszélgetés
A szerb elnök a Blinkennel folytatott telefonos beszélgetéssel kapcsolatban újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az eszmecsere nem volt könnyű, de egyetértettek abban, hogy “deeszkalációra” van szükség, és hogy jelentős mértékben növelni kell a KFOR szerepét, amit Szerbia bármikor támogat, és ezzel kapcsolatban azt szeretné, hogy a KFOR jelenléte esetleg kizárólagos legyen az északi szerb területeken.
Vučić a szerb igazságról is beszélt az amerikai külügyminiszternek (Forrás: Screenshot)
Vučić cáfolta azokat a “hamis információkat”, hogy a legnagyobb készültségbe helyezték a szerbiai erőket, mert ezzel kapcsolatban semmit sem írt alá, és ez nem is felel meg a valóságnak, ugyanis fele annyi erővel sem rendelkeznek a határnál, mint két vagy három hónappal ezelőtt.
A szerb államfő megjegyezte, hogy a történtek természetét illetően nem volt egyetértés közte és az amerikai külügyminiszter között, főleg ami Koszovó szuverenitását illeti, mivel Szerbia ezzel nem ért egyet.
Vučić szerint az amerikai külügyminiszter beszélt azokról az esetleges intézkedésekről, amelyeket akkor hajtanak végre, ha Szerbia nem a megfelelő módon viselkedik, amire ő a következőket válaszolta:
– Az Egyesült Államok nagy ország, egy szuperhatalom, és azt teszik, amit jónak látnak, én ezt abszolút ellenzem, és azt gondolom, hogy ez nagyon rossz
– jelentette ki a szerb elnök, aki a “rossz” jelző használatának pontos okát nem fejtette ki, viszont elmondta, hogy vannak dolgok, amihez szerb részről tartaniuk kell magukat: ezek között mindenek előtt az igazságot említette.
-
Szerbia7 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is