Connect with us

Görögország

XXI. SZÁZAD: A gépek akár lőhetnek is ránk, avagy robotokkal a migránsok ellen

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

tech adm
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Mint ezt Tim Maughan kanadai-brit újságíró és író állítja, hogy világunk végérvényesen elérkezett a fejlődésének arra a fokára, hogy ezt az egyén képtelen felfogni és megérteni. A tudomány és technológia exponenciális fejlődése nemcsak az ipari folyamatokat változtatja meg a javában dúló negyedik ipari forradalom jóvoltából, de szinte észrevétlenül átformálja az emberi társadalmat is. Hogy ez hova vezet, az utópia vagy disztópia irányába, ezzel nem foglalkozunk, de miután az utópia létrejöttének feltétele, hogy az emberiség megváltozik, ezért a jelenleginél rosszabb világ vagy társadalom víziója (a disztopiás jövő) jóval valószínűbbnek tűnik.

Mi a manó az ADM?

A modern embert fogva tartó láncok és bilincsek jobbára láthatatlanok, és az emberek szinte 99 százaléka csak akkor veszi tudomásul őket, ha valamelyikével közvetlenül is szembesül.

A hatalommal általunk felruházott politikusok és a hatalmat kiszolgáló gépezetet alkotó bürokraták állandó jelleggel azon mesterkednek, hogy a kiszámíthatatlan tömegeket – azaz mindannyiunkat – irányíthatóbba tegyenek valamilyen módon.

Ezt a célt szolgálja a személyazonosságot, lakhelyet, állampolgárságot rögzítő igazolványok, s nemkülönben az ilyen olyan nyilvántartási számok, amelyek segítségével bepillantást nyernek pénzügyeinkbe, családi- és egészségi állapotunkba.

Ehhez csatlakozik most az ADM-rendszerek bevezetése, ami különösen az utóbbi két évben kezdett terjedni az Európai Unió országaiban.

Az ADM az angol Automation Decision Making (önműködő döntéshozatal) rövidítése, és legegyszerűbben azt kell érteni alatta, hogy egy gépi rendszer, emberi beavatkozás nélkül hoz bennünket érintő döntéseket.

A civilek veszélyt szimatolnak

Hogy erről milyen regényt írna Franz Kafka, azt csak találgathatjuk, de a civil szervezetek némelyike megneszelte a veszélyt.

Így nemrég látott napvilágot az Algorithm Watch és a Bertelsmann Stiftung majd 300 oldalas tanulmánya a társadalom automatizálásának trendjeiről.

Az EU 18 országát vizsgáló tanulmányban a BALK érdeklődési területéről két ország, Szlovénia és Görögország szerepel.

A szaloniki székhelyű CERTH egy 12 országból érkező, 26 résztvevőt számláló konzorcium koordinátoraként a Roborder (Robot Border) elnevezésű biztonsági rendszeren dolgozik, amelynek lényege az automatizált határőrzés autonóm robotok és drónok rajaival.

Ennek a konzorciumnak tagja a Magyar is.

A szóban forgó rendszer nem valamilyen scifi laboratóriumi projekt, mivel a 80 milliárd eurós Horizon 2020 EU kutatási fejlesztési program keretén belül kiemelt támogatást élvez.

Miután a határőrizet eléggé egyértelmű dolog, aminek a lényege az illegális határátlépés megakadályozása, ez a program az EU határainak megszilárdítását és az illegális migráció problémáinak orvoslását is szolgálja.

Lőnek-e ránk a robotok?

Arról senki sem beszél, hogy a robotok esetleg fel lesznek-e fegyverezve, de ez egyébként irreleváns, mert minden robotra, drónra amúgy is fel lehet szerelni valamilyen gyilkoló szerkentyűt, mint ezt az ISIS terroristái is bizonyították Szíriában, ahol szabad kereskedelmi forgalomban lévő drónokat pakoltak meg robbanóanyaggal.

A Roborder kapcsolódó programjai a TENSOR, a RAWFIE, a GAMALINK, a BODEGA, a SCOUT, a HOMER, a SAFESHORE és a CAMELOT, amelyek kivétel nélkül biztonsági célokat szolgáló ADM rendszerek.

Szlovéniában nem foglalkoznak nagy horderejű fejlesztésekkel, a hatóságok szimplán megelégszenek a saját állampolgárok után történő szimatolással.

Például, mint ez a tanulmányból kiderül, a szlovén rendőrség már több mint öt éve használja az TRACE FACE arcfelismerő rendszert, de ennek legalizására csak egy 2017-ben meghozott törvénnyel került sor – bizonyos mértékben.

A szlovén rendőrség egyéb huncutságaira is fény derült, például a közösségi hálózatokon napvilágot látó fényképek begyűjtése és bekapcsolása a FACE TRACE adatbázisba, de rendszerei egyéb biometrikus adatokat is gyűjtenek, mint amilyen a DNA vagy az ujjlenyomat.

Az adóhivatal is megfigyel

A karhatalmi szervektől az adóhivatal sem akar lemaradni, mesterséges intelligencián alapuló rendszere segítségével igyekszik felfedni az adókerülési gyakorlatokat és eseteket, illetve kiszűrni az adóbevallásokban található hibákat.

Egyúttal a rendszer figyelmezteti az adóhivatalt azokra a „gyanús” egyénekre, akik véleménye szerint hajlamosak az adófizetés elkerülésre.

A szlovén civil szervezetek kutatói rávilágítottak arra is, hogy az ADM rendszerek alkalmazásával kapcsolatban szinte nem is folyik nyilvános vita, és ha ilyenre esetleg sor is kerül, a politikai reakció teljes mértékben elmarad. Ebben a témában ez idáig még egyetlen képviselő sem szólalt fel a parlamentben.

Talán azért is, mert világunk egyre inkább kiismerhetetlen, a rohamos, mindent felforgató változásokat egyre kevésbé tudjuk megjósolni, s mindinkább csak ezek következményeivel foglalkozunk.

Ez meg, hogy leegyszerűsítsük, nem más, mint eső után köpönyeg.

Görögország

A görögök szavaztak, hogy újra voksoljanak, addig ügyvivő kormány irányít

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

görög
Mindhárman visszautasították a kormányalakítási megbízást
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Kiriákosz Micotákisz jelenlegi miniszterelnök jobbközép pártja, az Új Demokrácia (ND) a szavazatok 40,8 százalékát szerezte meg a hétvégi görög parlamenti választásokon, így 146 fővel a legnagyobb frakciót alakíthatja meg a 300 fős törvényhozásban. Noha az ND megőrizte primátusát, 12 hellyel kevesebbet szerzett, mint 2019-ben, ezzel pedig lemaradt a többségről. A miniszterelnök jelezte is, hogy nem kíván gyenge kormánykoalíciót összekovácsolni – a parlamenti arányok ismeretében ez azt jelenti, hogy ő maga új választás mellett tette le a voksát.

Még egyszer szavaznak

A baloldali pártok messze kevesebb szavazatot tudtak szerezni, az ND legnagyobb kihívója, a korábbi miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz pártja, a Sziriza csak 20 százalékot (71 mandátumot) kapott, ami több mint 11 százalékpontos visszaesés az előző választáshoz képest, így nyugodtan kijelenthető, hogy a mostani választás legnagyobb vesztese. Különösen annak a fényében, hogy a közvéleménykutatások a korábbi hetekben pártját 30 százalék körülre mérték, az Új Demokráciát is inkább 40 százalék alá, így a Sziriza mindenképp csalódott lehet.

Jánisz Varufákisz, a Cíprasz korábbi, nemzetközi szinten is feltűnést keltő gazdasági elveket valló pénzügyminisztere által létrehozott megszorításellenes MeRA25 nem tudta átlépni a három százalékos parlamenti küszöböt, így kikerült a törvényhozásból.

A többi, parlamentbe jutó baloldali párt 2019-hez képest kissé jobban szerepelt: így az egykoron szebb napokat látott szocialista (11,5 százalékkal 41 mandátumot), a kommunistákat tömörítő KKE 7,2 százalékot (26 helyet) szerzett, így együttesen sem tudnak kormányt alakítani – Cíprasz vissza is adta a kormányalakítás lehetőségét az államfőnek.

görög választások, görög

Miután a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező PASOK is megkapta az elnök felkérését, de szintén visszautasította a lehetőséget, így ügyvivő kormány alakul, amelyet Joannisz Szarmasz, a görög számvevőszék elnöke vezet. Ez a kormány a június 25-én tartandó választásokig irányítja az országot.

A parlamentben további frakciót alakíthat a nemzeti radikális Görög Megoldás párt, amely 4,5 százalékot kapott, ez 16 képviselői helyre volt elegendő.

A választás előtt pár hónappal elfogadott új szabályozásnak köszönhetően ráadásul több kisebb, jellemzően nemzeti radikális párt maradt ki a választási versenyből, mivel kizárták azokat a szervezeteket, akiket elítéltek vezetnek – ezáltal az Arany Hajnal vitorlájából fogták ki a görög honatyák a szelet, vagy inkább vették el a vitorlákat, nehogy véletlenül kihajózzon.

Miért nem alakítanak kormányt?

Micotákisz döntését a kormányalakítás visszautasításával kapcsolatban az is indokolta, hogy a június 25-én tartandó választáson már várhatóan más lesz a mandátumkiosztás.

Az utóbbi pár évben számos alkalommal módosították a választási törvényt.

A Cíprasz-kormány alatt, 2016-ban elfogadott módosításoknak köszönhetően a korábban alkalmazott, a legerősebb pártnak vagy pártszövetségnek járó 50 mandátumos többségi prémiumot ezen a voksoláson nem alkalmazták: a korábbi rendszerben ezek a plusz parlamenti helyek garantálták a kormánytöbbséget, miáltal stabilabb kormányzást tettek lehetővé, akár már a szavazatok 40 százalékának megszerzésével is.

görög, görög választások

Joannisz Szarmasz, ideiglenesen ő kormányoz

A prémium nélkül az Új Demokrácia többségi mandátum nélkül maradt, így viszont a 146 helyet szerző párt nem tudott kormányt alakítani – vagyis inkább nem akart. Az abszolút többség megszerzéséhez még öt szavazatra lett volna szükség a 300 tagú parlamentben.

A Micotákisz-kormány 2020-ban módosította a választási törvényt, így a következő, eredetileg 2027-ben tartandó, de a júniusra előre hozott választáson megint változik a parlamenti helyek kiosztása.

A három évvel ezelőtti változtatások szerint a győztes pártkoalíció további 20 parlamenti helyet fog kapni automatikusan a hagyományos bónuszrendszerben; a fennmaradó 30 hely pedig a legtöbb szavazatot kapó pártnak vagy koalíciónak jár 25 és 40 százalék közötti eredménynél számolva, fél százalékonként egy mandátum.

Amennyiben ezen rendszer szerint tartották volna a választásokat, a ND mind az 50 extra mandátumot bezsebelte volna, ami kényelmes többséget jelentene.

A jobbközép kormány választási sikere – noha szerény mértékben elmarad a négy évvel ezelőttitől – mutatja, hogy az emberek többsége díjazta a relatíve magas gazdasági növekedést, a már lefelé tartó inflációt (az előző év azonos időszakához képest immár 3 százalék), a migránsokkal szembeni határozott fellépést, amit a 2020-as görög-török menekültválság idején láthattak a televíziónézők. (A szorgalmasabbak értesülhettek róla a BALK-ról is.)

A határozott fellépés mit sem változott, legalábbis a török partok felől illegális módon érkezők az Égei-tengeren zajló folyamatos visszaküldését illeti.

Noha nem oldódtak meg a gazdasági problémák, de bő tíz évvel az euróválság után úgy tűnik, Görögország tartós növekedési pályára állt. Mindezt úgy, hogy válságokból kijutott az elmúlt négy évre is: a koronavírusjárvány okozta nehézségek, majd pedig az év elején történt szerencsétlen vonatbaleset, amiben 57 ember veszítette életét, ez masszív tüntetéseket generált Athénban – ám a Micotakisz-kormány népszerűsége nem esett vissza érdemben.

Még úgysem, hogy a miniszterelnök lehallgatási botrányba is keveredett, miután kiderült, hogy a szolgálatokat alkalmazva lehallgattak ellenzéki és katonai vezetőket, újságírókat.

A tavaly nyár óta dagadó ügy végül januárban egy bizalmatlansági indítványban csúcsosodott ki, viszont parlamenti többségét kihasználva az erről szóló szavazást nyerte a kormánypárt.

Összeségében Micotakisz optimistán tekinthet a bő egy hónap múlva tartandó választásra: amennyiben nem történik egy kellemetlen botrány, akkor az életbe lépő modósításoknak köszönhetően kényelmes többsége, várhatóan mintegy 160 mandátuma lesz az Új Demokráciának a parlamentben.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava