Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Talán nem véletlen, hogy nemzeti ünnepünkön mutatták be a nevezetes, mesterséges intelligenciával működtetett társalgó robot legújabb változatát, a ChatGPT 4.0-át. De az is lehet, hogy ez mégiscsak a véletlen műve, mert a mai világban minden relatív: így is lehet, meg úgy is lehet. Meg végül is mindegy, mert az álnok újságíró ezt nem is gondolta komolyan, csak nem akarta kihagyni az alkalmat, hogy mesterséges módon felcsigázza a kedves olvasótábor figyelmét. Az elmúlt kb. négy hónapban az egész világ a ChatGPT-ről beszél, egyebek között azt is előrevetítve, hogy egy csomó munkahelyet tesz feleslegessé, köztük az ügyvédekét, az újságírókat, stb. Miután én kedvelem a színpompás megfogalmazásokat, röviden előrebocsátom, hogy nem kell félni, mert a ChatGPT igazából nem más, mint egy felturbózott gépi papagáj.

A beszélő kutya szindrómája

A GPT a „generative pre-trained transformer,” (generatív betanított átalakító, vagy mifene) rövidítése, a GPT-4 pedig az alapnyelvi modellek sorozatának része, amely 2018-ban az eredeti GPT-ig nyúlik vissza.

Az eredeti kiadást követően az OpenAI 2019-ben jelentette be a GPT-2-t, 2020-ban pedig a GPT-3-at. 2022-ben újabb finomítás érkezett GPT-3.5 néven. Novemberben az OpenAI kiadta a ChatGPT-t, amely akkoriban a GPT-3.5-ön alapuló finomhangolt társalgási modell volt.

A GPT sorozat AI-modelljeit úgy képezték ki, hogy megjósolják a következő tokent (egy szó töredékét, szófoszlányt) egy tokensorozat során, nagyrészt az internetről letöltött, nagy szövegtörzs felhasználásával.

A betanítás során a neurális hálózat egy statisztikai modellt épít fel, amely a szavak és fogalmak közötti kapcsolatokat képviseli. Idővel az OpenAI növelte az egyes GPT-modellek méretét és összetettségét, ami általában jobb teljesítményt eredményezett, modellről modellre, összehasonlítva azzal, ahogyan egy ember ugyanabban a helyzetben befejezné a szöveget, bár ez feladatonként változik.

Azt, amit még érdemes tudni, hogy jelenleg a ChatGPT nagy szerverkasznikon fut, és működésének napi költségei 100 ezer dollár körül mozognak, azaz havonta olyan 3 millió dollárba kerül a zavartalan csevegés biztosítása.

Nem is papagáj, hanem kutya

Mielőtt még teljesen belevesznénk a ChatGPT bemutatásába, szögezzük le, hogy a GPT egy algoritmus.

Ez a már említett óriási adatbázis alapján (megközelítőleg 570 Gb, mintegy 300 milliárd szó, azaz 175 milliárd paraméter) van a fejecskéjében, hogy megértse egy adott nyelv szerkezetét és szóhasználatát.

Az így betanított/kiképzett modell akkor válaszol a felhasználók kérdéseire, ha a szöveges bemenetét összehasonlítja az adatbázisban tárolt információkkal, és megpróbálja a lehető legjobban megérteni a kérdést. Végül a modell kialakít egy választ, amelyet a felhasználónak szán.

A ChatGPT viccet mesél

Mindennek a végeredménye az, hogy a csevegő robot azt a képzetet kelti, mintha megértené, amit mondunk neki és türelmesen válaszolgat a lenyűgözött felhasználók kérdéseire.

Ez egyébként ugyanaz a hatást kelti, mint amikor a filmben megszólal a kutya, és tájékoztatja az elképedt gazdit, hogy a Financial Times elemzése szerint esni fog az arany ára, amire jó lesz odafigyelni.

A legújabb 4.0-as változat azért nagy durranás, mert a szöveg mellett a képeket is értelmezni tudja, azaz el tudja magyarázni mit „lát” a képen.

Önmagában véve, a csevegő robot se nem „okos”, se nem „értelmes”, és ezen felül még az a hiányossága is megvan, hogy nincs kapcsolata a valós világgal, csak azokról az eseményekről tud, amelyek az adatbázis feltöltéséig történtek meg.

Hogy kinek az egzisztenciáját veszélyezteti és milyen mértékben, nehéz megítélni, viszont egyáltalán nem kétséges, hogy a technológia ismét a maga arcára fogja átformálni a világot, méghozzá pokoli gyorsan.

A mesterséges intelligencia már a spájzban van

Hogy jobban érzékeljük milyen drámai eseményekről van szó, az első ChatGPT és annak második változatának megjelenése között csupán négy (4) hónap telt el.

ChatGPT: Én emberi lény vagyok

Időközben a Facebook Zuckerberg Meta cége közprédára bocsátotta a Llama néven futó mesterséges intelligenciát, ami már lokálisan is futtatható Mac-en, vagy PC-n de egyeseknek sikerült begyömöszölnie a Raspberry Pi barkács-számítógépekre is, ahol nagyon lassan, de fut.

Ez magyarán annyit jelent, hogy megnyílt az út a mesterséges intelligencia hétköznapi alkalmazása előtt, rövidesen már nemcsak a telefonunkkal civakodhatunk jóízűen, de a kenyérpirítóval vagy a porszívóval is.

Az előrejelzések szerint legkésőbb tíz év leforgása alatt megalkotásra kerül az általános mesterséges intelligencia.

Az általános mesterséges intelligencia (Artificial General Intelligence, AGI) pedig a számítógépes program azon képessége, hogy megértsen vagy megtanuljon bármit, amire az emberek képesek.

Időközben gőzerővel folyik az emberszabású robotok fejlesztése is. Úgy látszik ideje lesz leporolni az Asimov-féle robotika három alaptörvényét még mielőtt valamilyen nagyobb baj ér bennünket. Persze ezt úgy is lehet értelmezni, hogy elérkeztünk az aranykor küszöbére – örök élet, ingyen sör.