Connect with us

Egészségügy

KORONATÖRVÉNY: Drasztikus bírságokat hozott a “koronatörvénynek” is becézett jogszabály

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Loncar maszk
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 1 perc

Szerbiában életbe léptek a lakosság fertőző betegségekkel szembeni védelméről szóló törvény módosításai, miután azok megjelentek a Hivatalos Közlönyben. A törvényt módosító törvényt a szerb parlament csütörtökön (november 13-án) fogadta el. Az új törvényre 189 képviselő szavazott, egy képviselő ellenezte, egy tartózkodott, egy pedig nem alkotott véleményt.

Hazai büntetések…

Mindenekelőtt szembetűnő, hogy drasztikus büntetéseket hozott a “koronatörvénynek” is becézett jogszabály.

Az előírt intézkedések megszegése esetén a természetes személyekre 50 000 és 150 000 dinár (150 000 és 450 000 forint) közötti szabálysértési bírság róható ki, ami a karantén megszegésére is vonatkozik.

Ugyanekkora összeggel szankcionálhatók azok is, akik elutasítják a védőoltás felvételét, ha esetleg kötelező érvényű lesz a vakcináció.

Törvényerőre emelkedik a maszk viselete, új fogalmakat vezettek be ugyanis például a személyi védelem (kötelező maszk, ha előírják) vagy a 14 napos házi karantén esetében, ami az enyhe tünetekkel rendelkező pozitív személyekre, a fertőzöttekkel kapcsolatba kerülőkre vagy a külföldről hazatérőkre vonatkozik.

…külföldi gyógykezelés

A törvény értelmében a fertőző betegségben szenvedő betegeket, mint például a COVID-19, az állam szervezésében ugyanakkor külföldre is küldhetik gyógykezelésre.

Ennek alkalmazása abban az esetben lehetséges, ha minden izolációs és gyógyítási kapacitás kimerül, ehhez azonban a szerb kormány döntésére van szükség.

Ennek a realitása nem nagy, de nem kizárt, hiszen láttunk már hasonlót a járvány első hullámában, amikor Franciaország Svájc és Belgium segítségét vette igénybe.

Világos azonban, hogy Szerbia esetében sokkal fontosabbak a törvény fentebb említett szakaszai, amelyek lehetővé teszik a járványellenes intézkedések fegyelmezettebb végrehajtását, és a rendelkezések megszegőnek szigorú megbüntetését.

– Nem célunk, hogy bárkit is megbüntessünk, ezekkel az intézkedésekkel a felelős állampolgárokat szeretnénk megvédeni, Szerbia lakosságának 95%-a ugyanis nyolc hónapja tiszteletben tartja az összes intézkedést, maszkot visel, nem szervez ünnepségeket, és így védi saját, valamint családja egészségét

– nyilatkozta a törvénnyel kapcsolatban Zlatibor Lončar szerb egészségügyi miniszter, aki nem mindig példamutatóan viseli a maszkot, mint a fenti képen is látható.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Egészségügy

TÖBBET ÉR, MINT EGY LŐSZERGYÁR: Felújítják a zágrábi Immunológiai Intézetet, és egy oltóanyaggyárat is létesítenek

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

CirsA1JXEAA7WmK
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

 
Horvát puska, horvát vállon, horvát pénztárca, horvát zsebben – mondta volt annak idején minden idők egyik legnagyobb horvát politikusa, Stjepan Radić, akit Franjo Tuđman is szívesen idézgetett az államalapítás folyamán. A sort a Plenković-kormány folytatja: horvát karban, horvát vakcina. A horvát kormány elfogadta Vili Beroš egészségügyi miniszter javaslatát, amely szerint felújítják a nagy múltú zágrábi Immunológiai Intézetet, illetve ennek keretében egy oltóanyag-gyárat is létesítenek. Az intézet új otthona kissé jelképesen, a Rimac-telephely szomszédságában, a szentvasárnapi (Sveta Nedelja) ipari zónában lesz.

Eljött a feltámadás napja

Mint már erről a BALK-on írtunk, a zágrábi Immunológiai Intézet jellegzetes privatizációs visszaélések áldozatává vált, azaz célzottan igyekeztek tönkretenni a nagy értékű zágrábi ingatlanai miatt.

Ráadásul a horvát politika a “globalizmus” bűvöletében élt, amely szerint nem érdemes termelni, mert bármi olcsóbban beszerezhető külföldön, ezért hagyták tönkremenni a világviszonylatban is ismert intézetet.

A munkatársak vagy nyugdíjba mentek, vagy széjjel széledtek a világban, a földrengés pedig jelentősen megrongálta az Immunológiai Intézet épületét.

A 128 éves múltra visszatekintő intézetet 1893-ban hozták létre Királyi Országos Intézet néven, és a himlő elleni állati eredetű oltások előállításával foglalkozott, majd a 70-es 80-as években, a volt jugoszláv szövetségi állam idején élte fénykorát.

Világhírű vírus elleni oltóanyagokat gyártott és forgalmazott. Nem csak az el nem kötelezett országokba, hanem a messzi Mexikóba is eljutottak a termékei.

A helyi legenda szerint az Immunológiai Intézet természetes interferonját Castro, Brezsnyev és Tito gyógyításánál is használták.

Ezen kívül vérplazma alapú gyógyszereket is gyártottak, többek között kígyómarás elleni szérumot.

A hanyatlás

Az intézet hanyatlása 1997-ben kezdődött, amikor elmaradt a gyártósorok nélkülözhetetlen felújítása, és ezért elveszítette partneri státusát az Egészségügyi Világszervezettel (WHO).

A huzavona több mint húsz évig tartott, miközben az alkalmazottak nem egy alkalommal az utcára vonultak tiltakozni a politikai nomenklatúra mostoha viszonyulás ellen, de végeredményben nem történt semmi.

A Milanović-kormány 2015-ben részlegesen oldotta csak meg a helyzetet azzal, hogy létrehozott egy állami tulajdonban lévő intézetet, amely átvette a korábbi tulajdonostól – egy kereskedelmi társaságtól – az alkalmazottakat és a virustenyészeteket, viszont az ingatlanok a kereskedelmi társaság birtokában maradtak.

Ezzel átmenetileg megmentették az Intézetet a felszámolástól, de semmit sem tettek a termelés újraindítása érdekében.

A Plenković-kormány – nyilván a koronavírus-járvány tanulságain okulva – most átvágta a gordiuszi csomót, és lényegileg egy új állami intézményben egyesítette a kereskedelmi vállalat és az intézet eszközeit.

Többet ér, mint egy lőszergyár

A horvát kormány határozata, amellyel újjáéleszti az Immunológiai Intézetet és az oltóanyagok Horvátországon belüli gyártását, a nemzeti érdekek előmozdítása terén felér a pelješaci híd megépítésével, vagy más oldalról megközelítve a kérdést, stratégiai szempontból többet ér, mint egy lőszergyár.

– Az új gyár építésének finanszírozásakor lehetőség nyílik arra, hogy Horvátország igénybe vegye az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és más uniós alapok eszközeit, valamint hogy más érdeklődőket is bevonjon stratégiai partnerként


– mondta Vili Beroš egészségügyi miniszter, miután az ellenzéknek nem sem sikerült kibuktatnia őt a kormányból.


Indoklásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a befektetett eszközök csak az oltóanyag eladásával nagyon gyorsan megtérülhetnek, mivel Horvátország továbbra is a kanyaró, a rubeola és a mumpsz vírustenyészetek tulajdonosa, ami magas termelési értéket jelent.

– A tervezett gyártás fenntarthatóságát az is indokolja, hogy a világpiacon nagy a kereslet az immunológiai gyógyszerek iránt


– tette hozzá a miniszter a koronavírus-járványra is utalva.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava