Migráció
KATONÁKAT AKARNAK: A polgármester is támogatja a fiatalok megmozdulásait a migránsok ellen

Zombort és Horgost követően a lakosság a horvát határ közelében lévő Šidben is lázadozik a migránsok jelenléte miatt. A városban három befogadó központ is van, de ennek ellenére, vagy éppen ezért, mindenfele migránsok bóklásznak. A helyi lakosok tiltakozó megmozdulásokat szerveznek, amelyeket támogat a polgármester is, aki közölte, hogy az illegális migránsok “vandalizmusától és terrorjától” védi a helyi lakosságot.
Jöjjenek vissza a katonák!
A migránsok a világ különböző részeiből érkeznek Šidbe, ahol – bármilyen furcsa is – találkozik Afrika és Ázsia. A horvát határ közelében lévő településen csak az alkalomra várnak, hogy folytassák útjukat Nyugat-Nyugat Európa felé.
A helyi fiatalok tüntetéseket szerveznek, mert rossz tapasztalataik vannak, és tartanak is a migránsoktól. Hatósági intézkedéseket követelnek a befogadó központon kívül tartózkodó és személyi dokumentumokkal nem rendelkező migránsok esetében.
– javasolta a hatóságoknak Predrag Danilović, a megmozdulások szervezője a belgrádi N1 televíziónak nyilatkozva.
A szervező azt is elmondta, hogy a hadsereg kivezénylését követelik. A szerbiai parlamenti választások előtt már voltak katonák a horvát határ mentén lévő város utcáin, a nyár végén azonban visszavonták őket.
A helyiek azt is szeretnék elérni, hogy távozzon a városból a No Name Kitchen nevet viselő civil szervezet, amely a migránsoknak készít meleg ételt.
– jegyezte meg a megmozdulások előbb említett szervezője.
Doktori disszertáció
A No Name Kitchen Šidben tevékenykedő önkéntese összeköti a “kellemetlent a hasznossal”.
– nyilatkozta a magát csak Lawrence-nek nevező önkéntes, aki Nagy-Britanniából érkezett, és naponta mintegy száz emberre főz.
Véleménye szerint a helyi lakosság támogatja az általa képviselt civil szervezetet, mert az alapanyagok nagy részét helyi termelőktől szerzik be.
Értesültek ugyanakkor a migránsellenes megmozdulásokról is, és ismerik a polgármester véleményét, aki sok gondot okoz nekik, mert gyakran videókat készít róluk.
A No Name Kitchen azonban nem csak főz, hanem másfelé is kavar a Balkánon: információkat gyűjt és szolgáltat más szerveztek felé, például a Border Violence Monitoring Network számára, amely összefoglaló jelentéseket készít a beérkező adatok alapján nemcsak a volt Jugoszlávia, hanem például Görögország esetében is.
Today we are sharing our monthly report on border violence and #pushbacks in the #Balkans and #Greecehttps://t.co/t9qcRYVb4H
— Border Violence Monitoring Network (@Border_Violence) October 16, 2020
A No Name Kitchen hét önkéntesét ugyan már kiutasítottak Szerbiából, de a szerbiai civil szervezetek panasszal éltek, ezért az önkéntesek egy ideig még maradhatnak.
A civil szervezetek ugyanígy kifogásolják a šidi polgármester álláspontját is, és az ellen is panaszt tesznek.
Külföldi elemek
Zoran Semenović šidi polgármester nem adott interjút az N1 televíziónak. Álláspontját hivatalos honlapján keresztül hozta nyilvánosságra, abból kiderült, hogy támogatja a helyi fiatalok kezdeményezését.
A helyi vezető azt írta, hogy a probléma évek óta létezik, és azóta próbálnak rá megoldást találni.
– jegyezte meg a polgármester, aki szerint ő nem tesz mást, minthogy megpróbálja megvédeni a helyi lakosságot az illegális migránsok “vandalizmusától és terrorjától”.
Ezért jóváhagyással tekint a tiltakozásokra, amelyek által az állampolgárok elégedetlenségüket fejezik ki a településen kialakult migránshelyzet miatt.
Semenović hozzátette, hogy nem hagyják abba a harcot a migránsok számának csökkentéséért és a regisztráció nélküli migránsok eltávolításáért Šidből, mert álláspontja szerint azok a migránsok, akik nem hajlandók bevonulni a befogadó központokba, veszélyeztetik a lakosságot, beleértve ebbe a gyerekeket is.
Migráció
BALKÁNI KERÍTÉS, EURÓPAI NAGY FAL: Zöldre van a, zöldre van a szárnyas kapu festve

Egyre komolyabbá válnak a balkáni kerítéssel kapcsolatos elképzelések. Tegnap (csütörtökön, január 26-án) az Európai Unió belügyminisztereinek nem formális stockholmi találkozóján megvitatták Karl Nehammer osztrák kancellár javaslatát, hogy az EU mintegy két milliárd euróval támogassa a balkáni giga-szárnyaskapu, azaz magyarul: az előző mondatban már nevén nevezett kerítés építését. A kerítést előbb a bolgár-török határon húznák fel, később Macedónia, amelyet északinak mondanak, és lehet, hogy még Románia is sorra kerülne.
A kerítő kancellár
A zágrábi Jutarnji list tudósítása értelmében Nehammer azt mondta, hogy a kerítések hatékonyak.
– mondta az osztrák kancellár, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy az Európai Unió külső határainak védelme európai kötelesség, és a külső határainkon fekvő országokat nem szabad magukra hagyni.
Az osztrákoknál ebben a témában teljesen új szelek fújnak, és a közbeszédből is eltűnt a legendás szárnyas kapu. Az osztrákok nemcsak hogy kerek perec kerítést emlegetnek, hanem még Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is meggátolták az illegális migrációra hivatkozva. De miért is?
A sógoroknál betelt a pohár
A pálfordulás nyilván gyakorlati okokra vezethető vissza. Az osztrákok azt állítják, hogy csak 2022-ben több mint 100 000 illegális bevándorlót tartóztattak le, akiknek 40 százaléka Bulgárián keresztül érkezett Törökország irányából.
Kapcsolódó cikk
Többnyire afganisztáni, szíriai, marokkói, egyiptomi és szomáliai migránsokról van szó.
Nehammer szerint a kerítés megváltoztathatja ezt a helyzetet. Azt is hangsúlyozta, hogy kerítésekre szükség van “olyan országok támogatása esetében, mint Bulgária, Románia, Szerbia és Magyarország”.
Az osztrák kancellár javaslatával lényegében támogatta Rumen Radev bolgár elnököt, aki már ezt megelőzően 2 milliárd eurót kért az EU-tól a kerítés a Törökország felé létesített “balkáni kerítés” kibővítésére, “hogy valódi védelmet biztosítson az Európai Unió és annak polgárai számára”.

Ylva Johansson, uniós belügyi biztos (Screenshot)
Ezzel, úgy tűnik, ismét nagy vita nyílik/nyílott meg az Unión belül, mert ugyancsak csütörtökön Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos elutasította Nehammer kérését, hogy finanszírozza a bolgár-török határ mentén építendő kerítés további építését.
Szerinte az Európai Uniónak nincs pénze egy ilyen projektre.
– hangsúlyozta Ylva asszony, aki ezzel lényégében csak megismételte az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, hogy nem fogja anyagilag támogatni a falak és kerítések építését.

– Új határkerítés épült Lengyelországban. Lengyelország fehérorosz határa nagyon jól őrzött. A Fehéroroszország és Lengyelország közötti határ illegális átlépése nehezebb lesz, mint korábban – írta a képhez fűzött Twitter-bejegyzésében Stanisław Żaryn, a lengyel miniszterelnöki kancellária államtitkára. A balkáni kerítés mellett a lengyel kerítés is az “európai nagy fal része lesz”.
Az európai nagy fal
Az Európai Bizottságtól és az Európai Parlament többségi holdkórosaitól függetlenül, fokozatosan kezd formát ölteni a Baltikumtól az Égei-tengerig húzódó nagy európai falról vallott elképzelés.
A lengyelek és a baltiak a beloruszból “áttolt” migránsokat szeretnék akkurátusan felhúzott kerítésekkel kívül tartani, a szlovákok nem szeretnék ha feléjük fordulna a forgalom, a magyarok már régen megmondták, hogyan vélekednek a dolgokról és, valószínűleg a románok is valamit lépni fognak, ha be szeretnének bekerülni a schengeni térségbe.
A szerbek (ma már) nem ellenzik az ötletet, sőt, de legszívesebben más pénzéből húznák fel a műszaki határzárat. A macedónok már építkeznek egy ideje, akárcsak a görögök.
A görögországi kerítés – amelyet a héten meglátogatott az EU 26 országának küldöttsége, plusz Svájc és Nagy Britannia – Donald Trump texasi falának mintájára épül: az öt méter magas, acélidomokból kialakított fal, tetején pengés dróttal “habosítva”. Jelenleg 27 kilométer hosszúságban húzódik, de mint ezt a házigazda, Takisz Teodorikakosz görög belügyminiszter elmondta, 2023-ban még 140 kilométer hosszúságban számítják meghosszabbítani.
A Stockholmban ismét fellángoló vita, tulajdonképpen már 2021 óta folyik, amikor tizenkét uniós ország (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia) kérte Brüsszeltől a határzárak finanszírozását.
Az ukrajnai háború miatt rohamosan romló biztonsági helyzet lehet az apropó, hogy végül is rákényszeríti a brüsszeli bizottságot és a rózsaszín pónikon rohangászó EP-képviselőket a határvédelem hatékony megerősítésre.
Mert végeredményben csak egy túlméretezett szárnyas kapuról van szó, nem kerítésről. Tekintettel az Európai Unió költségvetésére, nem is olyan nagy összegről van szó, Ylva Johansson megnyugodhat, bőven marad pénz tankra, rakétára és egyéb hadfelszerelésre.
Migráció
SZÁZÁVAL MENEKÜLNEK: Most 30 csecsen akadt fenn a boszniai-horvát határon

Svevlad Hoffman, a boszniai határőrség helyettes vezetője megerősítette, hogy az elmúlt két hét során többszáz csecsen nemzetiségű személy érkezett Szarajevóba nemzetközi légi járatokon. A migráció legújabb nyugat-balkáni hulláma Hoffman szerint komoly biztonsági kockázatot hordoz magában, mert a menekülthullámot kihasználva a csecsen, vagyis inkább az orosz vezetésnek lehetősége nyílhat a hozzá hű harcosok nyugat-európi országokba juttatására.
Oroszok után csecsenek jöttek
Tavaly decemberben számolt be a boszniai sajtó arról, hogy jelentősen megnőtt a nemzetközi légi járatokon Szarajevóba érkező csecsen nemzetiségű, orosz állampolgárok száma.
A jövevények amiatt nem keltettek nagy feltűnést Szarajevó környékén, mert boszniai tartózkodásuk jellemzően pár napig tart.
Semmiféle kapcsolatba nem kerülnek a helyi lakossággal, és igyekeznek minél gyorsabban átjutni Horvátországba, hogy onnan valamely nyugat-európai államba folytathassák útjukat, ami a schengeni belépést követően könnyebbé válhat számukra.
Kapcsolódó cikk
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy jelentőden megnőtt az afgán és szír menekültek mellett a közép-afrikai országokból Boszniába érkezők száma.
Az unióba való trükkös bejutás nem újkeletű az orosz állampolgárok körében, mert az ukrajnai konfliktus kirobbanását követően a nyáron elrendelt mozgósítás után jelentős számban érkeztek katonaköteles korba eső orosz fiatalok Boszniába.
A nyugat-balkáni csodaország egyfelől a horvátországinál lényegesen enyhébb vízumszabályok, másrészt a hírhedten fejletlen határőrizeti rendszere miatt válik rendre a fegyveres konfliktusok elől menekülők tranzitországává.
A horvát-boszniai határon pár hete rendre megjelenő csecsen családokról annyit tudni, hogy isztambuli átszállással érkeznek nemzetközi légijáratok igénybevételével Szarajevóba a hazájukból.
A legtöbben rövid szarajevói tartózkodás után a boszniai migráció által leginkább sújtott Velika Kladušába utaznak, ahol legális vagy illegális módokon megkísérlik átlépni a január 1. óta schengeni külső határnak minősülő boszniai-horvát határszakaszt.
Ezúttal is Nyugat-Európa cél
A boszniai és a horvát hatóságok közös tapasztalata, hogy mindkét államban a csecsenek megkísérelnek menekült státuszt szerezni, hogy biztosítsák a tartózkodásuk jogalapját.
A boszniai hatóságoknál beadott kérelmekben a családfők rendre az orosz hadsereg által végrehajtott sorozásra hivatkoznak.
A kérelmekből az is megállapítható, hogy a legtöbben nem akarnak tartósan a nyugat-balkáni államokban maradni, hanem valamilyen nyugat-európai államban munkavállaóként élő rokonukhoz akarnak eljutni.
A boszniai hatóságoknál jelentkező csecsenek abban mindenképpen különböznek az afganisztáni és közel-keleti migránsoktól, hogy kivétel nélkül rendelkeznek Oroszországban kiállított személyazonosítást lehetővé tevő iratokkal.
A legtöbb esetben a család is elkíséri a katonai szolgálat elől menekülő családfőt, mert tartanak az ottani hatóságok megtorló intézkedéseitől.
Velika Kladuša lakossága szerint a csecsenek hamar elhagyják az érkezésüket követően a települést a közeli Maljevac határátkelő felé tartva, ahol harminc-negyven fős csoportokba verődve, gyalog kísérlik meg a határtálépést.

Bosnyák rendőrök ellenőrzik az új jövevényeket (Slobodna)
Ennek első mozzanataként a boszniai határőrség munkatársai igazoltatják őket, majd a beérkezett csoportról tájékoztatják a horvát oldalt.
A boszniai határőrség a csoportok beérkezésének rendszeressé válása miatt a határállomás mellé helyezett egy rendőrségi kisbuszt, ahol külön foglalkoznak a csecsenekkel.
A határt átlépni szándékozók emellett a jármű mellett várakoznak, amíg a horvát hatóságok jelzést adnak arra vonatkozóan, hogy a csoport átléphet a horvát oldalra.
A Csecsenföldtől a horvát határátkelőig tartó út költségét az érintettek fejenként 600,- euróra tették. A legtöbben Franciaországot és Belgiumot jelölték meg végleges úti célként.
Kadirov embereitől tartanak
A Slobodna Dalmacija nevű horvát lap információi szerint a boszniai hatóságok figyelmeztették a zágrábi belügyminisztériumot, hogy a menedékkérők között a jelenlegi csecsen vezetéshez hű személyek is lehetnek, akik a nyugat-európai diaszpórába akarnak beszivárogni.
Svevlad Hoffman a boszniai határrendészet helyettes vezetője megerősítette, hogy az elmúlt két hét során többszáz csecsen érkezett Bosznia-Hercegovinába.
Kapcsolódó cikk
Köztük több olyan gyanús személyt azonosítottak be, akik kapcsán valószínűsíthető volt, hogy a jelenlegi csecsen vezetés (értsd valójában Moszkva) utasítására akarnak a most kialakult migrációs hullámmal nyugat-európai csecsen diaszpóra közé vegyülni.
Hoffman a helyzetet mind Bosznia-Hercegovina, mind az Európai Unió biztonsága szempontjából veszélyesnek nevezte, mert kevés eszköz áll rendelkezésre a menekültstátuszért folyamodók múltjának ellenőrzésére.
Szerbia
FOGÁS: Franciaország által körözött terroristák a migránsok között Szabadkán

A szerb rendörök két, Franciaország által körözött terroristát kaptak el, amikor Szabadka közelében razziát tartottak a migránsok egyik illegális táborában. Az egyik férfi az afganisztáni hadsereg tábornoka, a másik pedig egy mesterlövész, akik ellen Franciaország nemzetközi elfogatóparancsot adott ki terrorizmus és a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetése miatt.
A szerbiai belügyminisztérium közleménye szerint a Szabadka melletti radanováci erdőben végrehajtott akcióban 109 illegális migránst találtak egy illegális táborban, közülük 25 személy biztonsági szempontból is “érdekes”.
A hivatalos közleményben az olvasható, hogy a migránsok között két olyan személyt fedeztek fel, akiket a világ több rendőrsége is keres.
A belgrádi Informer azt írja, hogy az egyik személy Mer Hamza tábornok, akit Franciaország több, terrorizmussal kapcsolatos súlyos bűncselekmény elkövetése miatt adott ki elfogató parancsot.
A másik személy Hashimi Abdul Bashir, más néven Kapitány, aki az afgán hadsereg mesterlövésze, és a “313” csempészszervezet egyik vezető embere.
A szerb belügyminisztérium sajtószolgálata közölte, hogy az akció során a rendőrök átvizsgálták a környéket, és egy automata fegyert találtak két hozzá tartozó tárral és lőszerrel, valamint kisebb mennyiségű marihuána is előkerült.
A közlemény szerint az embercsempészet és az illegális migráció ellen küzdelmet folytató munkacsoport tagjai fokozott ellenőrzést hajtottak végre Horgos területén is, ahol 93 migránst találtak, akiket a befogadóállomásokra szállítanak.
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Szerbia a 100. hely alá esett a korrupciós listán a Transparency Internationalnál
-
Horvátország2 nap telt el azóta
Kiverte a biztosítékot a horvát elnök újabb nyilatkozata, Moszkva ismét örülhet
-
Szerbia2 nap telt el azóta
ZSO MUST HAVE: Amikor az amerikaiak a szerb célokért dolgoznak
-
Horvátország2 nap telt el azóta
RÖVID EMLÉKEZET: Így dőltek a fegyverek Horvátországba az embargó ellenére
-
Szerbia7 nap telt el azóta
FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS ZOMBORBAN: Egy férfi feküdt az utcán, lőtt sebbel a fején
-
Szlovénia4 nap telt el azóta
A “szlovén bagoly” orosz kémfészekre bukkant Ljubljanában
-
Albánia23 óra telt el azóta
A Durrës Marina az albán gazdaság mozdonya lesz, Koszovó tengeri kijárathoz jut
-
Koszovó4 nap telt el azóta
Az amerikaiak nem akarják, hogy a koszovói szerbek a boszniai példát másolják le