AZ ENERGIA ÉS KÖZÉP-EURÓPA: Távvezeték alapkövét tette le Magyarország és Szlovénia miniszterelnöke

Janez Jansa szlovén, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, valamint Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszter részt vett a Cirkovce- Pince távvezeték alapkőletételén a szlovéniai Kidričevóban 2020. október 14-én. A távvezeték létrehozza az első államközi kapcsolatot a magyar átviteli hálózattal, növeli a szlovén villamosenergia-rendszer, az átviteli hálózat és az import átviteli kapacitás megbízhatóságát, és előre nem látható események vagy működési problémák esetén javítja az ellátás megbízhatóságát.

Húsz év

– Megkezdődik annak a távvezetéknek az építése, amelynek környezetbe és rendszerbe helyezésére húsz évet kellett várni

– mondta Janez Jansa szlovén kormányfő az alapkőletétel alkalmával.

A tervezett 2 x 400 kilovoltos Cirkovce- Pince távvezeték, a Szlovénia- Magyarország- Horvátország összeköttetés része.

A projektnek két éven belül kell elkészülnie.

A szlovén kormányfő kiemelte: a projekt teljes előkészítése több mint tízszer annyi időbe telt, mint amennyibe az építése fog.

– A távvezeték a ljubljanai kormány egyik fő prioritása a szlovén energetikai infrastruktúra fejlesztésében

– tette hozzá a szlovén kormányfő.

Geopolitikai játszmák

Orbán Viktor magyar miniszterelnök az alapkőletételen kijelentette, hogy Közép- Európa felszálló ágban van, erősödik, a jelentősége nő, az egész Európai Unió növekedési centruma keleti irányba tolódik, Közép- Európába.

– Már régen nem a német-francia tengelyről szól csak az EU, Nyugat- Európának a közép-európai országokkal kialakított kapcsolata legalább olyan kulcskérdés, mint a német-francia kapcsolat

– mutatott rá Orbán Viktor, aki úgy látja, az egész közép-európai térség felértékelődik.

– És ha egy térség felértékelődik, akkor ott a nagy és erős országok befolyást próbálnak szerezni, így a fontos országok és térségek geopolitikai játszmák színterévé is válnak. Ilyenné lett a mi térségünk is

– fejtette ki véleményét a magyar kormányfő, aki szerint a geopolitikai játszmákban az energiapolitika „kitüntetett terep és eszköz”.

Orbán Viktor elmondta: mindez a két ország önállóságát, szuverenitását, a térség erejét növelheti, és a geopolitikai játszmákkal szemben is védettebbé tudnak válni, jobban érvényesíthetik saját érdekeiket.

Kitért arra is, amikor most összekötik a két ország villamosvezeték-rendszerét, megindítják az ehhez szükséges beruházást, akkor a geopolitikai játszmákban megerősítik a pozíciójukat.

– Ha sikerülne megegyeznie Szlovéniának Magyarországgal a gázvezetékrendszerről, annak szintén lenne geopolitikai jelentősége

– fűzte hozzá a magyar miniszterelnök.

A Három Tenger

Ezeknek a geopolitikai játszmáknak a része képezi a Három Tenger Kezdeményezés, illetve a krki LNG-terminál is. Erről már Gordan Grlić Radman, horvát külügyminiszter beszélt.

A miniszter szerint az LNG-terminál – amelynek 2021-ben kell megkezdeni a működését, és amelynek az alapját képező LNG Croatia hajó a napokban érkezett meg Horvátországba -, valamint a Három Tenger Kezdeményezésre célja a regionális politikai, gazdasági, infrastrukturális, energetikai és biztonsági együttműködés megerősítése.

Horvátország számára releváns az LNG-terminál megépítése Krk szigeténél, amelyet gázvezeték-hálózat köt majd össze a már megépített lengyelországi terminállal.

Gordan Grlić Radman Kidričevoban természetesen szólt a Cirkovce- Pince távvezetékről is amellyel kapcsolatban elmondta, hogy az elősegíti a villamosenergia-piac további fejlődését, és ezáltal hozzájárul az EU gazdasági fellendüléséhez is.

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher