Bulgária
PÁRTOSODÓ RUSZOFILEK: Vezetőjük szerint a nép azt látja, hogy a demokrácia alatt nem jött el a szabadság

A mintegy 7 milliós Bulgária lakosságának körülbelül 80 százaléka ruszofil a szociológiai tanulmányok szerint – állította szófiai sajtónyilatkozatában Nikolaj Manilov, a bulgáriai Ruszofilek elnevezésű mozgalom Országos Tanácsának közelmúltban újjáválasztott elnöke. Arról adott tájékoztatást, hogy mozgalma az utóbbi időben több zaklatásnak is ki volt téve, és az esetleges betiltás lehetőségére tekintettel „pártpolitikai projekt” megvitatása került napirendre.
Így hozta a történelem
Bulgáriát különleges viszony fűzi Oroszországhoz azóta, hogy mintegy 500 éves török megszállás után az orosz hadsereg verte ki a török csapatokat 1878-ra a balkáni ország területéről.
A bolgár nép háláját tükrözi például az Alekszandar Nevszki (oroszul Alekszander Nyevszkij) székesegyház, amelyet közadakozásból emeltek a bolgárok Szófia központjában.
Közismert, hogy Bulgária ugyan hadat üzent a Szovjetuniónak a II. világháború idején, de a bolgár hadsereg nem vett részt a hadműveltekben.
III. Borisz cár ezt azzal magyarázta Hitlernek, hogy a bolgár nép történelmi hálája miatt ez nem lehetséges.
Évtizedekkel később Todor Zsivkov kommunista vezető kétszer is kezdeményezte, hogy hazája 16. köztársaságként csatlakozhasson a Szovjetunióhoz, ám kérését nem teljesítették.
Nem lehet se baloldali, se jobboldali, se liberális. Ki az?
A Ruszofilek vezetője szerint a mozgalom alapelve a pártok felettiség, és tevékenysége a kultúra területén kialakított együttműködésen nyugszik.
Úgy magyarázta, hogy a kulturális téren megnyilvánuló ruszofil beállítottság nem lehet se baloldali, se jobboldali, se pedig liberális, így nem véletlen, hogy a különféle szociológiai tanulmányok szerint a bolgárok körülbelül 80 százaléka ruszofilként határozható meg.
Elmondta, hogy a szervezet Országos Tanácsának 165 tagja között megtalálhatóak különféle politikai pártok parlamenti képviselői mellett a bolgár pravoszláv egyház és számtalan társadalmi szervezet neves személyiségei is.
Beszámolt arról, hogy a mozgalom változtatott a hangsúlyokon a tevékenységében az utóbbi években: elkezdtek könyveket kiadni, a korábbiaknál több versenyt és fesztivált szerveznek, amelyeken tízezrek vesznek részt.
Kiemelte, hogy a Sztara Zagora melletti Koprinka tónál évente megrendezett ruszofil fórumon már hagyományosan 15-20 ezren vesznek részt.
A mozgalom erőfeszítéseket tesz az 1877-78-as orosz-török háború, valamint a II. világháború emlékeinek a megőrzése érdekében, segíti az orosz nyelvoktatási programok fejlesztését, támogatja az Oroszország és Bulgária képviselői közötti párbeszédet a kulturális szférában kialakított együttműködésre helyezve a hangsúlyt.
Arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a társadalmi-politikai és a kulturális-oktatási munka között anélkül, hogy belépne a pártpolitikai tevékenység zónájába.
Mégis pártot alakítanak
A ruszofilek nemzetközi együttműködéséről szólva Manilov elmondta, hogy egy évvel ezelőtt váratlan nehézségekbe ütközött a mozgalma.
Tavaly például letartóztatták a szervezet 16 aktivistáját, a bolgár ügyészség pedig ellenőrizte a Ruszofilek mind a 240 szervezeti egységét, amelyek 35 ezer ruszofilt egyesítenek az ország egész területéről.
Vélemény szerint a támadásnak az lehetett az oka, hogy létezik egy program a ruszofilek nemzetközi mozgalmának a kialakítására.
Elmondta, hogy bolgár részről Javor Notev, a bolgár nemzetgyűlés korábbi alelnöke foglalkozik majd ezzel a kérdéskörrel, s reméli, hogy nagyon magas szinten fogják befejezni ezt a munkát, egyúttal szélesedni fog a mozgalom bázisa, új emberek csatlakoznak hozzá.
A Ruszofilek mozgalmára nehezedő folytatódó nyomás miatt egy „pártpolitikai projekt” megvitatása került napirendre a mozgalom esetleges betiltásával kapcsolatban – de nem árulta el, hogy konkrétan mit is készítenek elő.
Csak annyi derült ki Manilov nyilatkozatából, hogy az év végéig ki akarnak alakítani egy új szervezetet, amely meg akar jelenni a következő parlamenti választásokon, amely a jövő év márciusában esedékes.
„A demokrácia idején nem jött el a szabadság”
A bulgáriai Ruszofil mozgalom vezetője szerint a főügyészségnek az a lépése váltotta ki a Szófiában már mintegy 80 napja tartó tüntetéseket, hogy átkutatták az államelnöki adminisztráció egyes irodáit.
– mondta Manilov.
A Bojko Boriszov miniszterelnök és Ivan Gesev főügyész lemondatása érdekében kirobbant tiltakozásokról azt mondta, hogy támogatja a tömeges akciókat, de elengedhetetlen a párbeszéd minden egyes érintett bevonásával.
Szerinte mozgalmának a tagjai párbeszédre törekszenek, és alapelvnek tartják, hogy nem vonulnak az utcákra, és nem vesznek részt hasonló akciókban.
Arra hivatkozott, hogy Bojko Boriszov kormányát demokratikus körülmények között választották meg, és éppen a demokrácia nevében türelmesnek kellene lenni még 6 hónapig, az új választásokig.
– mondta a mozgalom vezetője a novinite.bg honlap ismertetése szerint.

Bulgária
Politikai patthelyzet, de újabb nekifutás: Bulgária ötödjére választ

Megint és megint patthelyzet Bulgáriában, ahol a választópolgárok április 2-án két év alatt immár ötödjére járulhatnak az urnákhoz, miután a kormányalakításra felkért harmadik párt vezetője, a szocialista Kornelija Ninova is visszaadta a mandátumot. Mivel a tavaly októberi parlamenti választás után sem sikerült működőképes kormánykoalíciót összekovácsolni a különböző pártoknak, Rumen Radev államfő bejelentette, hogy február 3-án feloszlatja a parlamentet, ügyvezető kormányfőt nevez ki, s új választásokat ír ki. Ez lényegében az előző voksolások forgatókönyvének megismétlése, és az erőviszonyok tekintetében – bár addig még sok víz lefolyik a Maricán – a politikai patthelyzet konzerválódását jelenti.
Politikai patthelyzet
Az elmúlt négy választás trendje azt mutatja, hogy a 2010-es éveket kormányzati szempontból domináló Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt továbbra is képes a legtöbb szavazatot megszerezve a legnagyobb parlamenti frakciót alakítani a 240 fős törvényhozásban, azonban nem talál megfelelő partnert a koalícióalakításhoz.
A Bojko Boriszov vezette párt rengeteg kritikát kapott az ország rákfenéjének tekintett rendszerszintű korrupció miatt, emiatt középről és baloldalról egyik pártnak sem akaródzik összeállni vele.
Kapcsolódó cikk
Persze lehetséges szövetséges épp akadna. A hivatalosan liberális, valójában a török kisebbség pártjaként működő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) adná magát, de a rendszerint megbízható, 10-15 százalék körüli szavazati arányt megszerző párt frakciója se elegendő, ráadásul maga sem túl szalonképes a korábbi korrupciós botrányai miatt – ráadásul ideológiailag sem lenne túl szerencsés az összebútorozás.
A második legnagyobb frakcióval rendelkező Folytatjuk a Változást (PP) párt ezúttal nem tudott megfelelő többséget összekovácsolni, noha 2021 vége és 2022 közepe között egy viszonylag stabil koalíciót sorakoztatott fel maga mögött.

Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja „kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából”. Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás: EPP)
A kormány nemezise végül a macedón identitásvita lett: miután Bulgária visszavonta vétóját a macedón csatlakozási tárgyalások előtt, az egyik koalíciós partner, a Van Ilyen Nép (ITN) kilépett a kormányból.
Néhány képviselője ugyan Kiril Petkov miniszterelnökkel tartott, de egy, pontosan az ITN által beadott bizalmatlansági indítvány végül a kormány bukásához vezetett, a költségvetés és a macedón csatlakozást illető engedékenység miatt.
S persze itt is meg lehet említeni az ukrajnai háborút, mivel komoly töréseket jelentett az Oroszország iránt nagyobb megértéssel lévő csoportok és az abszolút nyugatos Petkov vezette irányvonallal szemben.
Minden esetre a patthelyzetet valószínűleg nem élvező bolgár állampolgárok állhatatossága értékelendő: még 2021 áprilisában 49 százalékos volt a részvétel, a pár hónappal később, 2021 júliusában már 40 százalékra csökkent, a többi választásnál is 39 százalék környékén maradt.
Tehát az ország durván 6,6 millió választópolgárából úgy 2,6-2,8 millió próbálkozik egy olyan parlamenti felállást összeszavazni, amely végre egy hosszú távon is működőképes kormányhoz vezet.
Gyengülnek a korrupcióellenes pártok
Noha ezek a számok változatlannak tűnnek, volt elmozdulás két év alatt: a korrupcióellenes pártok, vagyis a „progresszívek” mandátuma csökkent, s noha most is a képviselői helyek harmadára-negyedére számíthatnak, ellenállásuk egy koalíció létrehozására megbosszulhatja magát.

A választók már tavaly ősszel kiszavazták a parlamentből a médiasztár Szlavi Trifonov által alapított ITN-t, noha 2021 folyamán sokan még tőle várták a megoldást és a korrupcióellenes harc beindítását.
A párt nem volt képes megszolgálni a választói bizalmat, különösen azután, hogy a maffia felszámolását ígérő Petkov-kormányból kihátrált.
A sokat kárhoztatott GERB ugyanakkor folyamatosan erősödik, miközben a korábbi nagy ellenfél, a szocialisták gyengülnek vagy éppen stagnálnak – ami az utóbbiak koalícióalapítási hajlandóságát növelheti.
Kapcsolódó cikk
A DPS a török szavazói miatt viszonylag stabil helyet tudhat magának, kérdés, de ki lesz vele hajlandó koalíciót kötni?
Az utóbbi választások további fejleménye, hogy a radikális pártok újra megerősödtek; az oroszpárti Sztefan Janev volt miniszterelnök/hadügyminiszter a tavaly őszi választásra sikeresen összegrundolt egy pártot, amely támogatottsága ugyan most nem elegendő a négyszázalékos küszöb eléréséhez, de messze vagyunk még a választástól.

Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)
Ám van a parlamentben jelenleg egy jóval nagyobb radikális frakció is, a Vazrazsdane. Minden esetre nem zárható ki egy GERB-radikális pártok közötti koalíció sem, ami 2021 előtt relatíve jól működött, vagy legalábbis stabil kormányt jelentett.
A patthelyzet így is valószínű, de többen arra spekulálnak, hogy az államfő által január 20-ára összehívott kormányalakítási – mint kiderült, sikertelen – tárgyalásokon megjelenő négy párt, a GERB, a DPS, a Szocialista Párt és a Janev-féle Felemelkedő Bulgária a következő alkalommal akár egy szakértői kormányt, vagy esetleg egy kisebbségi kormányt is létrehozhat külső támogatással, amivel esetleg feloldható a patthelyzet.
Erre az utóbbi évtizedben már volt példa Bulgáriában, igaz, az sem bizonyult túl tartósnak, szóval a kilátások továbbra sem túl bíztatók a nyugatos és oroszpárti, korrupcióellenes és „tradicionális” csoportok között.
Márpedig az ukrajnai háború árnyékában, ambiciózus célok eléréséhez (Schengen csatlakozás, euró bevezetése) jót tenne egy stabilan működő kormány, vagyis a patthelyzet feloldása.
Bulgária
AMIKOR A KREML ELKESEREDETTNEK TŰNIK: Körözés egy bolgár oknyomozó ellen

Körözést adtak ki az orosz hatóságok Hriszto Grozev, a Bellingcat nevű nemzetközi oknyomozó portál orosz ügyekkel foglalkozó szekciójának vezetője ellen. A bolgár újságíró számos orosz hazugságot és titkos akciót leplezett le, és most rejtőzködve él, hogy ne járjon úgy, mint a Kreml több ellensége, azaz ne kapjon ólmot, radioaktív polóniumot, vagy éppen novicsok nevű idegmérget az orosz titkosszolgálattól.
A bolgár reménytelen eset
A körözést elrendelő dokumentumban nem említik meg, hogy mivel vádolják a hollandiai székhelyű Bellingcat oknyomozó portál legismertebb újságíróját, csak annyi derült ki, hogy Grozev cselekedeteivel megsértette az orosz törvényeket. Júliusban az orosz állami médiumok azzal vádolták meg, hogy köze volt egy olyan állítólagos akcióhoz, amelynek célja az lett volna, hogy orosz harcigépeket pilótástul Ukrajnába juttassanak.
A vádak szerint Grozev volt az, aki megtalálta azokat az embereket, akik eljuttatják a pénzt a dezertáló orosz katonákhoz.
A körözés elrendelésének gyakorlati értelme nincs: Grozevnek van annyi esze, hogy nem utazik Oroszországba, a kiadatás réme pedig nem fenyegeti, aligha akad ugyanis olyan ország, amely megalapozottnak tartaná az újságíró elleni vádakat.
A bolgár oknyomozó újságíró által közzétett egyik videó a Twitteren, amelyben a Wagner Csoport tagjai azt üzenik az orosz vezérkari főnöknek, hogy „szar alak”, mert nem küldött nekik aknákat az ukrajnai Bahmutba
Biztosra vehető, hogy az oknyomozó tevékenységével sok bosszúságot okozott a Kremlnek. Grozev volt az, aki egyebek mellett bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy a légvédelmi eszközöket az ukrajnai szakadároknak átadó Oroszország volt felelős a Malaysia Airlines Boeing gépének 2014-es lelövéséért: a Kelet-Ukrajna fölött bekövetkezett tragédia közel 300 életet követelt.
Ugyancsak ő és a Bellingcat többi újságírója bizonyította be, hogy az orosz titkosszolgálatnak köze volt a kiugrott orosz kém, Szergej Szkripal elleni 2018-as, illetve a legismertebb orosz ellenzéki Alekszej Navalnij ellen 2020-as novicsokos merénylethez.
Grozevék Németországban is nyomoztak, ott azt derítették ki, hogy az orosz titkosszolgálat embere volt az, aki 2019-ben Berlinben a nyílt utcán agyonlőtt egy csecsen ellenzékit.
Grozev a február óta tartó ukrajnai orosz agresszió idején sem hallgat: rendszeresen leleplezi az ukránellenes orosz propaganda alaptalan állításait, és dokumentálja az orosz megszállók által elkövetett háborús bűncselekményeket.
Utóbbival mindenképpen sok ellenséget szerzett magának Moszkvában, ahol már az is bűncselekménynek – az orosz hadsereg lejáratásának – számít, ha valaki háborúnak nevezi az orosz hatóságok által még most is „különleges katonai akciónak” nevezett ukrajnai agressziót.
Mindezt Grozev nyílt forrásokból szerzett adatokkal teszi. Hiába vádolja őt és a Bellingcatot Moszkva azzal, hogy az oknyomozó portál a CIA és a többi nyugati titkosszolgálat nyilvános arca, az újságírók valóban nem titkos forrásokat használnak: egyebek mellett a különféle orosz hatóságok – belügy, útlevélnyilvántartás, légitársáságok – korábban aluljárókban, most a neten árult adatbázisait, a különböző helyeken készült fényképek és videók geolokációs adatait, illetve a biztonsági kamerák kikérhető felvételeit.
Megfélemlítési kísérlet
A körözési listára való felvétel egyik fő célja az lehet, hogy megfélemlítsék az 53 éves Grozevet – és vele a többi, Oroszország után kutakodó oknyomozót – hiszen ezzel a lépéssel emlékeztették az orosz hadsereget „lejáratókat”, hogy Moszkva figyel rájuk.
Az oknyomozó már most is rejtőzködve, lakóhelyét sűrűn váltogatva él, amikor interjút ad, akkor sem árulja el, éppen hol tartózkodik. Miközben elismeri, hogy tart egy esetleges merénylettől, azt is hangsúlyozza, esze ágában sincs feladnia munkáját, és a fenyegetések ellenére is folytatja az oknyomozást.
A Bellingcathez 2015-ben csatlakozott Grozev arról is beszélt, hogy nem a körözéstől tart, hanem attól, hogy egyes személyek egy merénylettel, vagy emberrablással próbálnak segíteni a Kremlnek.

Eleonora Mitrofanova, Oroszország szófiai nagykövete szerint a bolgár újságíró nem számít „fenyegetett személynek”, de azért nem kellene Oroszországba mennie (Forrás: Novinite)
– magyarázta az újságíró, aki most állítólag egy Európán kívüli országban tölti napjait.
Az orosz lépés egyébként tovább rontotta Moszkva és Szófia egyébként sem felhőtlen viszonyát. A körözés bejelentését követő első napban bizonytalanság jellemezte a bolgár álláspontot, míg az EU-párti ellenzék határozottan elítélte a moszkvai döntést, és azt hangsúlyozta, a cél az Oroszország háborúját elítélők elhallgattatása, a kormánypártok bántó csenddel reagáltak a Kreml húzására.
Később azonban megváltozott a helyzet, az orosz nagykövetet behívatták a külügyminisztériumba, a kormányfői posztot ideiglenesen betöltő Galab Donev pedig elfogadhatatlannak nevezte a „megfélemlítési kísérletnek” nevezett orosz lépést.
-
Montenegró3 nap telt el azóta
Nincs aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Oroszország1 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
English5 nap telt el azóta
Arrests are piling up in Montenegro, after a police chief now the „crypto king” has also been caught
-
Szerbia1 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között