PÁRTOSODÓ RUSZOFILEK: Vezetőjük szerint a nép azt látja, hogy a demokrácia alatt nem jött el a szabadság

A cikk meghallgatása

A mintegy 7 milliós Bulgária lakosságának körülbelül 80 százaléka ruszofil a szociológiai tanulmányok szerint – állította szófiai sajtónyilatkozatában Nikolaj Manilov, a bulgáriai Ruszofilek elnevezésű mozgalom Országos Tanácsának közelmúltban újjáválasztott elnöke. Arról adott tájékoztatást, hogy mozgalma az utóbbi időben több zaklatásnak is ki volt téve, és az esetleges betiltás lehetőségére tekintettel “pártpolitikai projekt” megvitatása került napirendre.

Így hozta a történelem

Bulgáriát különleges viszony fűzi Oroszországhoz azóta, hogy mintegy 500 éves török megszállás után az orosz hadsereg verte ki a török csapatokat 1878-ra a balkáni ország területéről.

A bolgár nép háláját tükrözi például az Alekszandar Nevszki (oroszul Alekszander Nyevszkij) székesegyház, amelyet közadakozásból emeltek a bolgárok Szófia központjában.

Közismert, hogy Bulgária ugyan hadat üzent a Szovjetuniónak a II. világháború idején, de a bolgár hadsereg nem vett részt a hadműveltekben.

III. Borisz cár ezt azzal magyarázta Hitlernek, hogy a bolgár nép történelmi hálája miatt ez nem lehetséges.

Évtizedekkel később Todor Zsivkov kommunista vezető kétszer is kezdeményezte, hogy hazája 16. köztársaságként csatlakozhasson a Szovjetunióhoz, ám kérését nem teljesítették.

Nem lehet se baloldali, se jobboldali, se liberális. Ki az?

A Ruszofilek vezetője szerint a mozgalom alapelve a pártok felettiség, és tevékenysége a kultúra területén kialakított együttműködésen nyugszik.

Úgy magyarázta, hogy a kulturális téren megnyilvánuló ruszofil beállítottság nem lehet se baloldali, se jobboldali, se pedig liberális, így nem véletlen, hogy a különféle szociológiai tanulmányok szerint a bolgárok körülbelül 80 százaléka ruszofilként határozható meg.

Elmondta, hogy a szervezet Országos Tanácsának 165 tagja között megtalálhatóak különféle politikai pártok parlamenti képviselői mellett a bolgár pravoszláv egyház és számtalan társadalmi szervezet neves személyiségei is.

Beszámolt arról, hogy a mozgalom változtatott a hangsúlyokon a tevékenységében az utóbbi években: elkezdtek könyveket kiadni, a korábbiaknál több versenyt és fesztivált szerveznek, amelyeken tízezrek vesznek részt.

Kiemelte, hogy a Sztara Zagora melletti Koprinka tónál évente megrendezett ruszofil fórumon már hagyományosan 15-20 ezren vesznek részt.

A mozgalom erőfeszítéseket tesz az 1877-78-as orosz-török háború, valamint a II. világháború emlékeinek a megőrzése érdekében, segíti az orosz nyelvoktatási programok fejlesztését, támogatja az Oroszország és Bulgária képviselői közötti párbeszédet a kulturális szférában kialakított együttműködésre helyezve a hangsúlyt.

Arra törekszik, hogy egyensúlyt teremtsen a társadalmi-politikai és a kulturális-oktatási munka között anélkül, hogy belépne a pártpolitikai tevékenység zónájába.

Mégis pártot alakítanak

A ruszofilek nemzetközi együttműködéséről szólva Manilov elmondta, hogy egy évvel ezelőtt váratlan nehézségekbe ütközött a mozgalma.

Tavaly például letartóztatták a szervezet 16 aktivistáját, a bolgár ügyészség pedig ellenőrizte a Ruszofilek mind a 240 szervezeti egységét, amelyek 35 ezer ruszofilt egyesítenek az ország egész területéről.

Vélemény szerint a támadásnak az lehetett az oka, hogy létezik egy program a ruszofilek nemzetközi mozgalmának a kialakítására.

Elmondta, hogy bolgár részről Javor Notev, a bolgár nemzetgyűlés korábbi alelnöke foglalkozik majd ezzel a kérdéskörrel, s reméli, hogy nagyon magas szinten fogják befejezni ezt a munkát, egyúttal szélesedni fog a mozgalom bázisa, új emberek csatlakoznak hozzá.

A Ruszofilek mozgalmára nehezedő folytatódó nyomás miatt egy “pártpolitikai projekt” megvitatása került napirendre a mozgalom esetleges betiltásával kapcsolatban – de nem árulta el, hogy konkrétan mit is készítenek elő.

Csak annyi derült ki Manilov nyilatkozatából, hogy az év végéig ki akarnak alakítani egy új szervezetet, amely meg akar jelenni a következő parlamenti választásokon, amely a jövő év márciusában esedékes.

“A demokrácia idején nem jött el a szabadság”

A bulgáriai Ruszofil mozgalom vezetője szerint a főügyészségnek az a lépése váltotta ki a Szófiában már mintegy 80 napja tartó tüntetéseket, hogy átkutatták az államelnöki adminisztráció egyes irodáit.

– A nép pedig azt látta, hogy a demokrácia idején nem jött el a szabadság, hanem éppen az ellenkezője történt, mert elvesztette azt

– mondta Manilov.

A Bojko Boriszov miniszterelnök és Ivan Gesev főügyész lemondatása érdekében kirobbant tiltakozásokról azt mondta, hogy támogatja a tömeges akciókat, de elengedhetetlen a párbeszéd minden egyes érintett bevonásával.

Szerinte mozgalmának a tagjai párbeszédre törekszenek, és alapelvnek tartják, hogy nem vonulnak az utcákra, és nem vesznek részt hasonló akciókban.

Arra hivatkozott, hogy Bojko Boriszov kormányát demokratikus körülmények között választották meg, és éppen a demokrácia nevében türelmesnek kellene lenni még 6 hónapig, az új választásokig.

– Remélem, hogy semmi elvileg fontos nem fog történni ez alatt az időszak alatt

– mondta a mozgalom vezetője a novinite.bg honlap ismertetése szerint.