Horvátország

DRÁMAI VISSZAESÉS: Brutális csapást mért a koronavírus a horvát gazdaságra, de nem várható totális karantén

Közzétéve:

3 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2020.08.29.

Írta

Varga Szilveszter

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 2 perc

Horvátországban a koronavírus miatt drámai és példa nélküli gazdasági visszaesést jegyeztek fel az idei év második negyedévében. Ez volt a legnagyobb hanyatlás 1995 óta, amióta a horvát Állami Statisztikai Hivatal méri a horvát gazdaság negyedéves teljesítményét.

Az első negyedév még jó volt

Az első negyedévben a számok semmi különöset nem mutattak.

2019 utolsó negyedévéhez képest ugyan 1,2%-ot esett a horvát gazdaság, de ez nem nagy ügy, az utolsó negyedév mindenütt erősebb.

Az első negyedév az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva ráadásul 0,4%-os növekedéssel zárult, ami se nem jó, se nem rossz.

A koronavírus azonban megtorpedózta a horvát gazdaságot, ami brutális visszaesést hozott.

– A recesszió és a hasonló kifejezések nem éppen fejezik annak a helyzetnek a lényegét, amiben találtuk magunkat, és amit a „lockdown” jelentett. Ebben az esetben inkább teljes „gazdasági törésről” beszélhetünk

– állapította meg a zágrábi Indexnek nyilatkozva Željko Lovrinčević, a horvát Közgazdasági Intézet munkatársa.

A horvát statisztikai hivatal szerint a második negyedévben a visszaesés 15,1%-os volt, amire nem volt példa az újkori Horvátország önálló életének kezdete, vagyis 1995 óta.

Az ország kivitele 40,6%-kal, a behozatal pedig 28,1%-kal „volt szerényebb”, mint egy évvel korábban, a beruházások 14,7%-kal csökkentek, a lakossági fogyasztás pedig 14%-kal esett vissza.

A horvát gazdaság második negyedévi röntgenképe tehát arra utal, hogy a GDP minden alkotóeleme drasztikusan csökkent, kivéve a kormányzati kiadásokat, amelyek 0,7%-kal növekedtek.

Ez annak a következménye, hogy a zágrábi vezetés megpróbált a gazdaság segítségére sietni.

masodik negyedev gdp

Ez több a vártnál

A csökkenés nagyobb annál, amit a legtöbb horvát elemző várt, és nagyobb az uniós átlagánál is, mivel az Eurostat adatai szerint az unió GDP-je a második negyedévben 14,1%-kal esett vissza.

A második negyedévben a legnagyobb visszaesést 22,1%-kal Spanyolország produkálta, de 19%-kal felkerült a dobogóra Franciaország és 17,3%-kal Olaszország is.

A koronavírus súlyos következményekkel járt a német gazdaságra is, amely a második negyedévben 11,7 százalékkal zsugorodott, Litvániában viszont csak 3,7%-kal volt kisebb a GDP az előző évhez képest.

Nemcsak az elemzők, hanem a Horvát Nemzeti Bank is úgy reagált, hogy ez a visszaesés az ő várakozásaikat is meghaladta.

– A GDP visszaesésének éves szintje kisebb lesz, mint amit a második negyedévben tapasztaltunk, bár a harmadik negyedévet a sajátos struktúra miatt várhatóan a turisztikai szolgáltatások alacsonyabb teljesítménye jellemezi majd

– közölte a Horvát Nemzeti Bank.

Mennyi lesz az annyi?

A horvát gazdasági szakemberek nem számítanak arra, hogy a GDP visszaesése egyszámjegyű lesz, de valahol annak a határán bukdácsol majd.

A zágrábi Index által megkérdezett legtöbb szakértő úgy vélte, hogy a horvát GDP legalább 10%-kal esik vissza, csak az előbb idézett Lovrinčević jósolt 8-9%-os elmaradást.

A legnagyobb problémát az okozza, hogy a koronavírus első hulláma 50 ezer munkahelyet söpört el, de a munkaadókat tömörítő „Glas poduzetnika” nevű szervezet szerint a második hullám következtében újabb vállalkozások mehetnek tönkre, ha elmarad az állami segítség.

A legnagyobb vesztesek a szolgáltatások lehetnek, mint például a turizmus, de megsínylik a következő hullámot a lakossági és az üzleti szolgáltatásokat nyújtó cégek is.

Željko Lovrinčević, a horvát Közgazdasági Intézet munkatársa szerint egyre inkább világossá válik, hogy a válság hosszabb lesz, mint azt a kezdetekkor sokan gondolták, ezért Horvátország csak évek múlva érheti el ismét a 2019-es szintet.

– Csak 2023 végére juthatunk vissza oda, ahol 2019 végén egyszer már voltunk

– jelentette ki a szakértő.

A horvát közgazdászok szerint az ország gazdasága valószínűleg nem bírna ki egy újabb „lockdown”-t.

Hasonlóképpen vélekednek a Horvát Munkaadók Egyesületében is, ahonnan megüzenték, hogy a munkáltatók inkább elfogadnák a „szigorúbb epidemiológiai intézkedéseket”, mint az ország újabb lezárását.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy nem lesz újabb totális karantén, legalábbis Horvátországban nem.

Felcímkéztük:2019 árak Franciaország határ horvát Horvátország kormány korona koronavírus lakosság német Olaszország Spanyolország statisztika statisztikai hivatal turizmus uniós válság vírus vissza

Horvátország

Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)

Közzététel:

1 óra telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.06.07.

Írta

Kalapis Rókus

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a 4. Európai RoboCup Junior versenyt

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a negyedik európai RoboCup Junior versenyt. Tizennyolc országból (tizenöt európai ország, plusz Dél-Korea, Izrael és Egyiptom) 730 gyerek vesz részt Európa legnagyobb robotikai versenyén. A rangos eseményt, amely ezt az interdiszciplináris tudományterületet népszerűsíti, először rendezik meg Horvátországban.

RoboCup Junior

A Horvát Robotikai Társaság elnöke a Večernji list tudósítójának azt mondta, hogy pontosan 159 csapatot, azaz több mint 700 diákot és mentoraikat tudták elhozni, akik három kategóriában versenyeznek majd: On Stage, Rescue és Soccer.

-Ez három nagyon igényes kategória 15 alkategóriában, ahol 15 Európa-bajnokot kapunk

– tette hozzá Ivica Kolarić, aki egyben a Varasd megyei Robotikai Központ vezetője is.

A versenyzők változatos korcsoportokban lépnek fel, az óvodásoktól középiskolásokig, robotjaik a következő négy napban táncolni, focizni fognak, és áldozatokat mentenek veszélyes területekről, például földrengések romjai alól, stb.

A horvátországi iskolákban rendkívül népszerű a robotika, többek között a Horvát Robotikai Társaságnak köszönhetően.

A húsz évvel ezelőtt alapított lelkes egyesület tizenöt éve Ivica Kolarić professzor vezetésével folyamatosan dolgozik a fiatalok oktatásán, és kiváló eredményeket ér el az európai és világversenyeken.

Ezt a munkát és minden sikerüket az európai Robocup szervezet azzal díjazta, hogy idén Horvátországnak ítélte ennek a rangos versenynek a megszervezését.

A jéghegy csúcsa

Ez a fenti hírecske azonban csak a jéghegy csúcsa.

Kevesen tudják, hogy Horvátországban alapították a szintén „robotbarát” IRIM-et (Institute for Youth Development and Innovation), amely non-profit szervezetként Európa legnagyobb iskolán kívüli oktatási programját fejlesztette ki és hajtja végre – a CroatianMakers mozgalmon keresztül, amely csak Horvátországban több mint 300 000 gyereket ért el.

KIS ÁLMOK: Február 7-e és 16-a között rendezték meg a Horvát Makers League harmadik fordulóját (Forrás: Croatian Makers)

Bár az IRIM Horvátországban indult, és elsősorban itt működik, tevékenységét kiterjesztette Szerbiára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Montenegróra és Svájcra is, ahol a helyi partnerekkel együttműködve valósítja meg projektjeit, és további tízezer gyermeket von be a robotika világába.

Középpontjában a digitális és tudományos műveltség, valamint a technológiai és egyéb kompetenciák fejlesztése áll a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics – Tudomány, Technológia, Mérnöki Tudományok és Matematika) területén annak érdekében, hogy a most cseperedő nemzedékek a 21. század egyenjogú polgáraivá váljanak a földgolyó más tájairól érkező társaikkal.

Az IRIM a STEM-mel kapcsolatos tevékenységet a fontos kompetenciák eléréséhez szükséges eszköznek tekinti olyan kulcskészségek elsajátítása során, mint a tanulási készségek, a problémamegoldás, az együttműködés, a kommunikáció, valamint az olyan személyiségjegyek, mint a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a kitartás, az alkalmazkodóképesség, valamint a társadalmi és kulturális tudatosság.

Az IRIM nagy mennyiségű felszerelést adományoz elsősorban a tudás széles körű és mély terjesztésének eszközeként szervezett tevékenységek, oktatók képzése (csak Horvátországban több mint 4500 pedagógus részesül ebben), oktatási tartalmak fejlesztése, valamint oktatási weboldalak készítése, stb.

Az IRIM egyedülálló abban, hogy sikerül a „skálázhatóságot”, vagyis a mély tudás átadását nagy mennyiségben elérni.

Az IRIM kezdeti és állandó kulcsfontosságú finanszírozása Nenad és Rujana Bakić adományainak köszönhető, de ugyanakkor az egyesületet polgárok, vállalatok és más források adományaiból is finanszírozzák, de sikeresen pályáznak a nemzeti és európai fejlesztési alapoknál is.

Az IRIM már kifejlesztette az oktatók (nagykövetek) szilárd ökoszisztémáját, és kiépített egy gazdag oktatási platformot, amely lehetővé teszi a tevékenységek sikeres fejlesztését.

Mi ennek az értelme?

Horvátország és a szomszédos országok iskolarendszerei a reform különböző szakaszaiban vannak, de jelenleg még nem képesek minőségi tudást nyújtani a STEM területén, vagy olyan kulcskompetenciákat fejleszteni, mint például az együttműködés a csoportmunkában, kommunikáció, tanulási készségek, kreativitás, kíváncsiság, kitartás és vezetői készségek.

Kapcsolódó cikk

NEM ÖSSZESZERELNEK: Erőteljesen növekszenek a befektetések a térség tech cégeibe

Az IRIM feladata nemcsak az hogy, természetes módon befolyásolja e kompetenciák fejlesztését, hanem tudatosan törekszik azok erősítésére is.

Az Eurostat vonatkozó felmérése szerint a horvát állampolgárok – az EU egészéhez viszonyítva – az oktatásnak és a kemény munkának tulajdonítják a legkisebb jelentőséget a siker elérése terén, szemben a politikai kapcsolatokkal és az egyéni boldogsággal.

Hasonló a helyzet más nyugat-balkáni országokban is, ahol ennek kiküszöbölését, vagyis az IRIM által szorgalmazott tevékenységeket helyi partnerek végzik.

Az IRIM fő társadalmi küldetése ugyanis a siker kultúrájának megteremtése azzal a céllal, hogy megerősítse a meritokráciát, mint a társadalom központi pillérét és fő mozgatórugóját.

Az olvasás folytatása