DRÁMAI VISSZAESÉS: Brutális csapást mért a koronavírus a horvát gazdaságra, de nem várható totális karantén

Oszd meg az ismerőseiddel, ha tetszik a cikk

Horvátországban a koronavírus miatt drámai és példa nélküli gazdasági visszaesést jegyeztek fel az idei év második negyedévében. Ez volt a legnagyobb hanyatlás 1995 óta, amióta a horvát Állami Statisztikai Hivatal méri a horvát gazdaság negyedéves teljesítményét.

Az első negyedév még jó volt

Az első negyedévben a számok semmi különöset nem mutattak.

2019 utolsó negyedévéhez képest ugyan 1,2%-ot esett a horvát gazdaság, de ez nem nagy ügy, az utolsó negyedév mindenütt erősebb.

Az első negyedév az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva ráadásul 0,4%-os növekedéssel zárult, ami se nem jó, se nem rossz.

A koronavírus azonban megtorpedózta a horvát gazdaságot, ami brutális visszaesést hozott.

A recesszió és a hasonló kifejezések nem éppen fejezik annak a helyzetnek a lényegét, amiben találtuk magunkat, és amit a “lockdown” jelentett. Ebben az esetben inkább teljes “gazdasági törésről” beszélhetünk

– állapította meg a zágrábi Indexnek nyilatkozva Željko Lovrinčević, a horvát Közgazdasági Intézet munkatársa.

A horvát statisztikai hivatal szerint a második negyedévben a visszaesés 15,1%-os volt, amire nem volt példa az újkori Horvátország önálló életének kezdete, vagyis 1995 óta.

Az ország kivitele 40,6%-kal, a behozatal pedig 28,1%-kal “volt szerényebb”, mint egy évvel korábban, a beruházások 14,7%-kal csökkentek, a lakossági fogyasztás pedig 14%-kal esett vissza.

A horvát gazdaság második negyedévi röntgenképe tehát arra utal, hogy a GDP minden alkotóeleme drasztikusan csökkent, kivéve a kormányzati kiadásokat, amelyek 0,7%-kal növekedtek.

Ez annak a következménye, hogy a zágrábi vezetés megpróbált a gazdaság segítségére sietni.

Ez több a vártnál

A csökkenés nagyobb annál, amit a legtöbb horvát elemző várt, és nagyobb az uniós átlagánál is, mivel az Eurostat adatai szerint az unió GDP-je a második negyedévben 14,1%-kal esett vissza.

A második negyedévben a legnagyobb visszaesést 22,1%-kal Spanyolország produkálta, de 19%-kal felkerült a dobogóra Franciaország és 17,3%-kal Olaszország is.

A koronavírus súlyos következményekkel járt a német gazdaságra is, amely a második negyedévben 11,7 százalékkal zsugorodott, Litvániában viszont csak 3,7%-kal volt kisebb a GDP az előző évhez képest.

Nemcsak az elemzők, hanem a Horvát Nemzeti Bank is úgy reagált, hogy ez a visszaesés az ő várakozásaikat is meghaladta.

A GDP visszaesésének éves szintje kisebb lesz, mint amit a második negyedévben tapasztaltunk, bár a harmadik negyedévet a sajátos struktúra miatt várhatóan a turisztikai szolgáltatások alacsonyabb teljesítménye jellemezi majd

– közölte a Horvát Nemzeti Bank.

Mennyi lesz az annyi?

A horvát gazdasági szakemberek nem számítanak arra, hogy a GDP visszaesése egyszámjegyű lesz, de valahol annak a határán bukdácsol majd.

A zágrábi Index által megkérdezett legtöbb szakértő úgy vélte, hogy a horvát GDP legalább 10%-kal esik vissza, csak az előbb idézett Lovrinčević jósolt 8-9%-os elmaradást.

A legnagyobb problémát az okozza, hogy a koronavírus első hulláma 50 ezer munkahelyet söpört el, de a munkaadókat tömörítő “Glas poduzetnika” nevű szervezet szerint a második hullám következtében újabb vállalkozások mehetnek tönkre, ha elmarad az állami segítség.

A legnagyobb vesztesek a szolgáltatások lehetnek, mint például a turizmus, de megsínylik a következő hullámot a lakossági és az üzleti szolgáltatásokat nyújtó cégek is.

Željko Lovrinčević, a horvát Közgazdasági Intézet munkatársa szerint egyre inkább világossá válik, hogy a válság hosszabb lesz, mint azt a kezdetekkor sokan gondolták, ezért Horvátország csak évek múlva érheti el ismét a 2019-es szintet.

Csak 2023 végére juthatunk vissza oda, ahol 2019 végén egyszer már voltunk

– jelentette ki a szakértő.

A horvát közgazdászok szerint az ország gazdasága valószínűleg nem bírna ki egy újabb “lockdown”-t.

Hasonlóképpen vélekednek a Horvát Munkaadók Egyesületében is, ahonnan megüzenték, hogy a munkáltatók inkább elfogadnák a “szigorúbb epidemiológiai intézkedéseket”, mint az ország újabb lezárását.

Mindebből arra lehet következtetni, hogy nem lesz újabb totális karantén, legalábbis Horvátországban nem.

Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Oszd meg az ismerőseiddel, ha tetszik a cikk

Facebook hozzászólások

Kedvelés a Facebookon

Facebook Pagelike Widget