A HORVÁT-BOSNYÁK-SZERB TEJHÁBORÚ: Hogyan veszítették össze a németek a három balkáni népet? (1. rész)

Olvasási idő: 3 perc

A kilencvenes években szemtanúi voltunk annak, hogy a német, és nemcsak német (rabló)tőke áttette a termelését Kínába, vagy más ázsiai országokba. Vonzó volt az olcsó munkaerő, hogy most másról ne beszéljünk. Az európai cégek egy része megelégedett a közép-európai térség gazdasági kizsákmányolásával, és most valami hasonló játszódik le kicsiben a Balkánon. A BALK két részes cikkben foglalkozik azzal, hogy egy német cég a “költségoptimalizálás” reményében miként játszik az emberi sorosokkal a Balkánon. Ez a cikk első része.

Farmer’s Day

Így nevezte el a Meggle a tavaly december közepén tartott bihácsi szeánszot.

Ennek keretében jelentették be a német cég bosznia-hercegovinai helytartói, hogy az ottani tejágazat támogatása érdekében vissza nem térítendő hitelt nyújtanak a gazdáknak, vagyis a jelenlegi és jövőbeli alvállalkozóknak, vemhes üszők beszerzésére.

Ez jelzi, hogy a Meggle nem egy-két évre tervez Bosznia-Hercegovinában.

Tanúi vagyunk annak, hogy a lakosság elhagyja Bosznia-Hercegovinát, hogy jobb életkörülményeket keressen, ezért úgy döntöttünk, hogy újabb lépéseket teszünk a gazdák irányába, és vissza nem térítendő segítséggel ösztönözzük őket a vállalkozásuk fenntartására és fejlesztésére. Hiszünk abban, hogy ezzel elősegítjük a bosznia-hercegovinai tejipart, és ugyanakkor lehetőséget nyújtunk a helyi lakosság számára a normális fizetés megszerzésére, és az otthonmaradásra

– közölte a német cég, amely több mint 20 éve működik sikeresen Bosznia-Hercegovinában, és ennek során több beruházással is hozzájárult az ország gazdasági fejlődéséhez.

A Meggle főleg azokból a háztáji gazdaságoktól vásárolja fel a tejet, amelyek 500 méterrel a tengerszint felett legeltetik a teheneket.

A szarajevói Avaz hírportál beszámolója szerint a német cég bihácsi üzeme évek óta kiváló minőségű hazai tejet állít elő, és a legmodernebb technológia segítségével “viszi közelebb a természetet” a fogyasztókhoz.

A német cég a jövőben is mindenképpen ápolni kívánja az egészséges háztáji tejtermelés hagyományát, ezért a helyi gazdaságokba történő beruházás okos, és társadalmilag felelős üzleti lépés

– írta tavaly decemberben az bosnyák hírportál.

Ez valóban egy “társadalmilag felelős lépés”, ahogy az is, hogy a koronavírus-járvány kitörésének első heteiben a Meggle 100 ezer konvertibilis márka (közel 5 millió forint) értékben küldött termékeket a szarajevói, banjalukai, tuzlai, zenicai, mosztári és bihácsi kórháznak.

Szerbia közel van

A szerb elnök szerint sok külföldi (értsd: európai) cég teszi át a termelését Ázsiából egy olyan országba, amely közel van a székhelyéhez.

A Tanjug szerb hírügynökség nemrégiben közzétett jelentése szerint Aleksandar Vučić újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy hazája olyan feltételeket kínál, amelyet egyetlen más ország sem képes nyújtani.

Szerbia ilyen és bármilyen szempontból a legeslegjobb hely, miután a szerbek körében a “túlzófok” használata olyan, mint máshol a “jó reggelt”!

Kitűnő és képzett munkaerőt kínálunk Belgrádban, Nišben, Kragujevacban, ugyanakkor a legfejlettebb közúti, és hamarosan hasonló vasúti infrastruktúrával is rendelkezünk. Az is nekünk kedvez, hogy olyan törvénycsomagunk van, amelyet egyetlen ország sem engedhet meg magának, mert ahhoz nagyon jó pénzügyi rendszerrel kell rendelkezni

– hangsúlyozta a szerb elnök, aki azt sem titkolta, hogy leginkább a német cégekre számít, és azt várja a már Szerbiában működő külföldi vállalatoktól, hogy bővítik a termelést.

De jönnek újabb cégek is, mert mint fogalmazott, Szerbia nem áll meg a fejlődés útján.

Vučić megerősítette, hogy a Meggle Eszékről Szerbiába költözik át, majd hozzátette, hogy több más befektetővel is folytattak már tárgyalásokat.

A HORVÁT-BOSNYÁK-SZERB TEJHÁBORÚ: Hogyan veszítették össze a németek a három balkáni népet? (1. rész) A HORVÁT-BOSNYÁK-SZERB TEJHÁBORÚ: Hogyan veszítették össze a németek a három balkáni népet? (1. rész) ciao

Eszék a nagy ázsiai sztyeppe fővárosa

Miután a szerb elnök szerint sok külföldi (német) cég teszi át termelését Ázsiából Szerbiába, aligha kétséges, hogy Eszék a nagy ázsiai gazdasági sivatagban van, de biztosan nincs ötszáz méter felett, hogy a gazdák ott legeltethessék a teheneket.

Ebből következett az a logikus lépés, hogy a Meggle július 16-án bejelentette eszéki üzemének bezárását.

A Meggle Hrvatska közleményében egész pontosan az olvasható, hogy a német cég szerkezetátalakítást hajt végre horvátországi működésében, és az év végére leállítja a termelést Eszéken.

A németországi székhelyű Meggle Group megkezdte teljes üzleti tevékenységének optimalizálását annak érdekében, hogy a piacon hosszú távon fenntartható üzleti modellt állítson fel. Ennek megfelelően döntés született a horvátországi tevékenység átszervezéséről, és az Eszéken történő gyártás év végéig történő leállításáról

– közölte a Meggle Hrvatska, amely szerint a cég 2021. január elsejétől az új piaci modell alapján működik Horvátországban.

Ha valakit, vagy valamit ki akarnak nyírni, azt a gazdasági életben szerkezetátalakításnak hívják.

Ebben az esetben 160 munkaszerződést mondanak fel, vagyis ennyi embert tesznek utcára Eszéken, és mintegy 200-300 környékbeli alvállalkozóval szüntetik meg az együttműködést, bár nagy kegyesen azt ígérték, hogy segítenek nekik az új vásárlók vagy felvásárlók felkutatásában.

Ez már kevésbé emberbarát lépés, mint Bosznia-Hercegovina esetében, ahol vemhes üszőket vásárolnak a gazdáknak.

A Horvát Mezőgazdasági Kamara (HPK) első reakciójában úgy ítélte meg, hogy a Meggle bejelentése újabb csapás a horvátországi tejtermelésre, amely az elmúlt tíz évben folyamatosan esik vissza.

Ezzel a döntéssel a horvát tejtermelésnek újabb csapást kell átélnie, hiszen egy olyan ágazatról van szó, amelyben a termelés az elmúlt 13 évben folyamatosan csökken, számos termelő feladta ezt a tevékenységet, aminek következtében Horvátországban a tejtermelés önellátó kapacitása körülbelül 40 százalékra esett vissza

– mutatott rá a Horvát Gazdasági Kamara.

Ez a cikk igazán akkor érthető, ha elolvasod a második részt!. A harmadik rész tartalmazza, hogy miként zárult az ügy.



A HORVÁT-BOSNYÁK-SZERB TEJHÁBORÚ: Hogyan veszítették össze a németek a három balkáni népet? (1. rész) A HORVÁT-BOSNYÁK-SZERB TEJHÁBORÚ: Hogyan veszítették össze a németek a három balkáni népet? (1. rész) balkanac nagy
2021

Kövess bennünket a Facebookon!