LEZÁRULT A TEJHÁBORÚ: A Belje veszi meg a Megglét, de az igazi győztes Eszék-Baranya megye főispánja

Mint azt a BALK is hírül adta, a nyáron Horvátországban kiemelt témának számított a bajor Meggle korporáció bejelentése, hogy az év végével bezárólag felszámolja eszéki tejüzemét, és végérvényesen kivonul Horvátországból. A bajorok azonban nem számítottak a közvélemény felháborodására és az erőteljes politikai reakciókra.

Amire nem számítottak

Az eszéki tejüzem bezárása üzleti szempontból teljesen indokolt lépés volt.

A Meggle tulajdonában lévő, 71-éves múltra visszatekintő eszéki tejgyár folyamatosan vesztéségekkel üzemelt – csak tavaly 12,5 milló kunás, azaz több mint 1,5 milió eurós veszteséggel zárta az évet – és mint ezt a bajor tulajdonos kifejtette, a koronavírus-járvány következtében fellépő gazdasági válság még súlyosabbá tette a helyzetet.

A német cég igyekezett tisztességesen eljárni, a tejgyár 160 dolgozójának a törvényes kötelezettségeket 25 százalékkal meghaladó végkielégítést helyezett kilátásba, a tejet beszállító, zömében kis, családi vállalkozásokat pedig azzal igyekezett megnyugtatni, hogy más felvásárlót talál számukra.

Amire viszont nem számítottak, az a közvélemény felháborodása, illetve a politikai reakciók.

A „jámbor bajorok” ugyanis nem rejtették véka alá, hogy a termelést Bosznia- Hercegovinába, illetve Szerbiába helyezik át, és onnan szándékozzák ellátni a horvát piacot.

Ez nem volt a legjobb ötlet, az elképzelés némi túlzással ahhoz hasonlítható, mintha valaki Iránból Izraelbe helyezné át a termelést, és onnan akarná ellátni az iráni piacot.

A „szlavóniai ajatollah” pályfutása

Nem segített az sem – egy pillanatig maradjunk még a perzsa párhuzamnál -, hogy a helyi ajatollah, Ivan Anušić, Eszék- Baranya megyei főispán politikai pályafutása nem várt magasságokba ívelt.

A júliusban tartott parlamenti választások során Anušić, aki a Horvát Demokrata Közösség (HDZ) egyik alelnöke, meggátolta ugyanis a Škoro-féle Hazafias Mozgalom szlavóniai térnyerését, és ennek köszönhetően sikerült kilobbiznia Nataša Tramišak számára a Regionális Fejlesztések és EU-alapok miniszterének posztját.

Bár Tramišak asszony kiemelkedő eredményeket ért el Eszék- Baranya Megye EU-alapokkal foglalkozó ügyosztályán, a mentorának számító Anušić segítsége nélkül azonban esélye sem lett volna a miniszteri posztra.

Anušić még nyáron, az összhorvát felzúdulás idején, ígéretet tett arra, hogy nem hagyja cserben választóit a Meggle-ügyben, s a jelek szerint ígéretét be is váltotta.

Az ígéret betartva

A jól értesült horvát sajtó a minap hírül adta, hogy az egykori Agrokor, ma Fortenova konszern részét képező Belje kombinát és a Meggle között megegyezés született az eszéki tejgyár megvásárlásáról.

Az egyezség értelmében a Belje a 160 dolgozó mintegy 70 százalékát megtartja, a maradékot pedig vagy nyugdíjaztatja, vagy a Belje más üzemeiben helyezi el.

A horvát kollégák azt is hírül adták, hogy ezzel a Belje a zágrábi Dukat és a varazsdi Vindija után a harmadik legnagyobb tejfelvásárlóvá vált a horvát piacon, részesedése 16 százalékot tesz ki.

A gyanakvóbb újságírók szerint a Fortenova hirtelen támadt érdeklődése mögött inkább politikai, mint üzleti okok húzódnak meg, miután a főként orosz befektetők kezében lévő Belje nemrégiben a rendkívül jövedelmező fagylalt- és fagyasztott élelmiszer gyártásról volt kénytelen lemondani, amikor meghirdette a zágrábi Ledot, a bosznia-hercegovinai Ledo Čitlukot és a szerbiai Frikomot magába foglaló Ledo Grupa eladását.

Összegezve: a tejháború győztese Ivan Anušić, Eszék- Baranya megyei főispán, a vesztesek közé pedig szabadon besorolható a Meggle is, amely a továbbiakban valószínűleg nem sok tejterméket ad el a horvát piacon.

Lásd a fenti iráni-izraeli hasonlatot!