FAKE NEWS: Hogyan sz…a be a horvát sajtó, hogy Horvátország a legjobb hely a befektetők számára?

Utolsó módosítás:

Megközelítőleg a fenti címmel közölt hosszú elemzést az Index.hr Horvátország gazdasági helyzetéről, miután a London Post egy hónappal ezelőtt Horvátországot nyilvánította a legjobb helynek, ahova érdemes befektetni. A dezinformációt több befolyásos horvát hírportál is átvette, majd később törölte az oldaláról. Az Index.hr szerint a helyzet ennek éppen az ellenkezője: Horvátország egyáltalán nem brillírozik gazdasági téren, és már régóta a leggyengébbek között van a térségben.

Horvátország az első

Ezúttal ez nem egy politikai jelszó, hanem a London Post véleménye.

A brit hírportál szerint Horvátország 2020-ban jobb befektetési célpont, mint Nagy-Britannia, vagy Lettország, az úgynevezett balti tigrisek egyike, valamint Vietnám, amely az utóbbi években a befektetők valódi Mekkája, továbbá a hagyományosan vonzó és kedvező feltételeket biztosító Szingapúr.

A London Post úgy vélte, hogy Horvátországot nem érinti súlyosan a recesszió, amelybe a világ már belegyalogolt. Ez valójában azt jelentené, hogy Horvátország egyfajta gazdasági erődítmény.

A brit portál dicsérte a horvátországi gazdasági növekedést, valamint a beruházások növekedésének tavalyi dinamikáját is, amelyet, ahogy írták, a külföldi befektetők is felismertek.

A cikket tehát a London Post tette közzé, amely egy alig ismert, és a brit médiában teljesen irreleváns internetes híroldal, néhány befolyásos horvát hírportál azonban mégis átvette, majd később törölte a szöveget.

Ez valóban így van! A Jutarnji list, illetve a Google keresője bizonyítja, hogy a cikk létezett a Jutarnjin, a gyanútlan olvasó azonban ma már hiába kattint a linkre.

A London Post a 2Trom News Group egyik kiadványa, amelyben a rendelkezésre álló adatok szerint erőteljes orosz tőkejelenlét van.

Az Index.hr szerint egyébként az orosz tőke egyre inkább jelen Nagy-Britanniában, elsősorban a helyi médiába történő befektetések révén.

Zöld mezőben a nagy semmi

A horvát központi bank adatai szerint Horvátország összesen mintegy 31,8 milliárd euró külföldi befektetést vonzott be 1993 óta, vagyis amióta a befektetési statisztikákat vezetik.

Az Index.hr hozzáteszi, hogy csak tavaly 1,2 milliárd euró befektetés történt Horvátországba, más tranzíciós országokkal összehasonlítva ez azonban nem sok.

Horvátország esetében a további problémát az okozza, hogy hiányoznak a zöldmezős, vagyis a nulláról induló beruházások, amelyek az új termelés beindításával új munkahelyeket teremtenének, és az export növekedését eredményeznék.

Az utóbbi majdnem három évtizedben leginkább a meglévő vállalatok vonzották a befektetőket, és így nincsenek új munkahelyek, a megvásárolt cégeket ugyanis általában átszervezik, a felesleges munkaerőt pedig elbocsátják.

A másik probléma az, hogy a külföldiek által megvásárolt cégek többsége az amúgy is kicsi és szegény hazai piacon szeretne megélni, így az export nem növekszik jelentősen.

Növekedési ütem

Horvátország nem brillírozik a gazdasági növekedés dinamikája szempontjából sem.

A Horvát Nemzeti Bank adatai azt mutatják, hogy a horvát gazdaság tavaly 2,9 százalékkal növekedett, és az utóbbi időben csak egyszer, négy évvel ezelőtt sikerült elérni a 3 százalékosnál nagyobb növekedési ütemet.

Ugyanakkor más uniós országok sokkal gyorsabban fejlődtek, mint Horvátország.

Az Index.hr az Eurostat adataira hivatkozva azt írja, hogy Magyarország gazdasági növekedése tavaly 4,9 százalék volt, Romániáé és Lengyelországé pedig 4,1 százalék.

Néhány Nyugat-Balkán országa is gyorsabban fejlődik, mint Horvátország, az Eurostat statisztikái szerint ugyanis Szerbia növekedési üteme 2019-ben 4,2 százalékos volt.

Közel sem gazdasági erőd

Az az érvelés sem felel meg a valóságnak, hogy Horvátországot elkerüli a legnagyobb recesszió.

Horvát és a külföldi közgazdászok arra figyelmeztetnek, hogy a koronavírus-járvány által előidézett válság súlyosan érinti Horvátországot, és kész csodával ér majd fel, ha Horvátországban idén nem kétszámjegyű lesz a GDP csökkenése.

Ennek oka az, hogy a horvát gazdaság túlságosan is a turizmusra támaszkodik, és nagymértékben függ a külföldi, különösen pedig az európai piacoktól.

Horvátországot tehát közel sem lehet „gazdasági erődként” emlegetni, amikor a globális gazdasági trendek kerülnek szóba.

Az ország fő problémái a beruházások bevonzása szempontjából azonban nem a makrogazdaságból származnak, hanem mikroszinten jelentkeznek – írja az Index.hr.

Toporgás

Erre leginkább a versenyképesség vagy az üzleti élet megkönnyítése terén elért helyezések utalnak, Horvátország ezek szerint a legjobb esetben is egy helyben toporog.

Lemaradását az Eurostat adatai is jól mutatják, amelyek szerint még Románia is megelőzte Horvátországot, pedig néhány évvel ezelőtt még mögötte kullogott.

Más EU-országokkal, például Szlovéniával, a Cseh Köztársasággal vagy Szlovákiával összehasonlítva magunkat, semmiképpen sem mondhatjuk, hogy Horvátország a legvonzóbb a beruházások terén. A külföldi befektetők továbbra is számos bürokratikus akadállyal szembesülnek, a helyzetet pedig tovább nehezíti az igazságszolgáltatás lassúsága. A munkaerőpiac továbbra is rugalmatlan, nehéz elbocsátani, de felvenni is egy-egy munkavállalót. Emiatt a válságok errefelé hosszú ideig tartanak

– figyelmeztetett Damir Novotny horvát gazdasági elemző.

Novotny a legnagyobb problémát tehát a bürokráciában látja, de szerinte nehezíti a helyzetet a munkaerőhiány is, amit a lakosság tömeges elvándorlása idézett elő.

A horvát gazdasági szakértő viszont a kedvező körülmények közé sorolta az ország földrajzi helyzetét, az EU-tagságot és az euróövezethez való csatlakozás előkészítését, ami azonban a jelek szerint nem elegendő a befektetők bevonzására.

Ezért a jövőben is lemaradunk másoktól. Mind a külföldi befektetések, mind a fejlődés dinamikája tekintetében

– jósolta Novotny a zágrábi Indexnek nyilatkozva.



Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!