RS-EXIT: Nemcsak két albán, hanem két szerb állam is lehet a Balkánon?

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

„Goodbye BiH, welcome RS-exit” (Viszont látásra Bosznia- Hercegovina, üdvözlünk Republika Srpska kilépése) – ezekkel a szavakkal kezdte parlamenti felszólalását Milorad Dodik, a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja. Dodik – aki a boszniai Szerb Köztársaság (RS) parlamentjében szólalt fel – egy nappal korábban úgy nyilatkozott, hogy a Szerb Köztársaság a következő évtizedekben önállóvá válik, és megtalálja a formáját a Szerbiával való közös államiságnak. Magyarán szólva ez azt jelenti, hogy Nagy- Albánia mellett létrejöhet Nagy- Szerbia is a Balkánon.

A földek és a vizek

Milorad Dodik – aki a boszniai szerb Független Szociáldemokraták Pártjának az elnöke, és a háromtagú bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja – a boszniai szerb parlamentben kijelentette, hogy a rendkívüli ülést azért kellett összehívni, mert a szerb népet becsapták.

A vita a szerbek és a bosnyákok között a földterület tulajdonjoga körül alakult ki, a boszniai Szerb Köztársaság a mezőgazdasági földterületekről szóló törvényének 53. cikkelyében ugyanis leszögezte, hogy a földterületek nem Bosznia- Hercegovina, vagyis a közös állam, hanem az „entitások” tulajdonát képezik.

A szerbeket tömörítő entitás, vagyis a Republika Srpska mezőgazdasági, erdészeti és vízgazdálkodási minisztériuma közölte, hogy Bosznia- Hercegovina alkotmánya sem jogot, sem hatáskört nem ad a szövetségi államnak a mezőgazdasági földterületek felett.

A boszniai szerb törvényt azonnal megtámadta a bosznia-hercegovinai Dževad Mahmutović, a boszniai emberjogi és menekültügyi miniszter bosnyák származású helyettese, aki az ügyben a mindenható bosznia-hercegovinai alkotmánybírósághoz fordult.

A bosnyák politikus azt is kifogásolta, hogy a törvénnyel a boszniai szerbek a földterületek mellett kisajátítják a folyókat is, például a Szávát vagy a Drinát.

A bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság ezt követően alkotmányellenesnek mondta ki a boszniai szerb törvényt.

Ez felbőszítette a boszniai szerbeket, különösen Milorad Dodikot, aki a „szerb Nigel Farage” szerepét magára vállalva bejelentette a RS- EXIT-et.

Kié a föld és a víz?

A boszniai szerbek – amikor a kilencvenes években dúló háborúk idején a földek tulajdonjoga felől kérdeztem őket – arról próbáltak meggyőzni, hogy a földek őket illetik meg.

De miért is?

Erre szerintük az a magyarázat, hogy az oszmán uralom idején a mostani bosnyákok ősei török szolgálatba álltak, és a városokba költöztek.

Vagyis lemondtak a földjeikről azokért az előnyökért, amelyeket a „közigazgatásban játszott szerepükért” kaptak, és így kerültek a földek szerb tulajdonba.

A szerbek szerint ezt a földhivatali könyvek is bizonyítják.

A viharos kilencvenes években a szerbek „törököknek” nevezték a bosnyákokat, amivel arra utaltak, hogy a bosnyákok ősei az öt évszázados idegen uralom alatt a megszálló törökökkel fújtak egy követ.

Külföldiek az alkotmánybíróságban

A boszniai szerbek már a mezőgazdasági földterületekről szóló törvény 53. cikkelyének hatályon kívül helyezése előtt megkezdték a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság lejáratását.

Ehhez a muníciót az adta, hogy az 1992 és 1995 között dúló háborút lezáró daytoni békeszerződés alapján három külföldi is van a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróságban.

A külföldi bírák nem lehetnek sem Bosznia- Hercegovina, de a szomszédos országok állampolgárai sem.

A békeszerződés szerint a bosnyákoknak, a horvátoknak és a szerbeknek a hatalom minden szintjén egyforma arányban kell képviseltetniük magukat.

Ennek alapján az alkotmánybíróságban két szerb, két bosnyák és két horvát bíró mellett az Emberi Jogok Európai Bírósága által kinevezett három bírónak is helyet kell kapnia.

A többi már csak matematika.

Ezáltal Bosznia- Hercegovinában csakis az történhet, ami a nemzetközi közösség – értsd: az Európai Unió vagy az Egyesült Államok érdeke.

Ha a külföldi alkotmánybírák az egyik nemzet akaratát támogatják, akkor annak a másik két nemzet ellenkezése ellenére is érvényt tudnak szerezni, mert például három külföldi és két bosnyák szavazat több, mint két szerb és két horvát szavazat együttvéve.

És nincs apelláta a többségi döntés ellen, mert az végleges és kötelező érvényű!

Kettős játszma

Milorad Dodik gyakori vendég Belgrádban, ahol minden bizonnyal megosztja a „szerb jövőre” vonatkozó elképzeléseit Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

Vučić azonban nyilvánosan sem igent, sem nemet nem mond. Nem fedi meg Dodikot, de nem is bátorítja.

A bijeljinai boszniai szerb televíziónak adott interjúban Vučić legutóbb azt mondta, hogy a politikai témák mentén nemigen egyesíthetők a nyugat balkáni országok, ezért csak az a gazdaság az, ami segítheti az előrelépést.

Bakir Izetbegović a bosnyákokat tömörítő bosznia-hercegovinai Demokratikus Akciópárt (SDA) elnöke egy belgrádi lapnak nemrég úgy nyilatkozott, hogy Aleksandar Vučić eddig még soha nem vonta kétségbe Bosznia- Hercegovina területi integritását.

Ha ez tényleg így van, akkor egyelőre az RS- EXIT aligha következik be, de azért ne feledjük, hogy a Balkánról van szó, ahol néha az sem biztos, ami már megtörtént.