A NORVÉG MODELL: A csatlakozás helyett csak partnerség a balkáni országoknak

A cikk meghallgatása

Franciaország egyike volt azoknak az országoknak, amelyek a legutóbbi uniós csúcson ellenezték a csatlakozási tárgyalások megkezdését Észak- Macedóniával és Albániával. A franciák már többször is jelezték, hogy belső uniós reformokat szeretnének a bővítési folyamattal kapcsolatban. Egyelőre többféle elképzelés is “forgalomban van”. Ezek közül az egyik “a norvég modell”.

Elmarad a csatlakozás

Az Európai Unió a következő uniós csúcson tálalja fel, amit a balkáni uniós országok csatlakozásával kapcsolatban kifőz.

A “politikai boszorkánykonyhán” már nagy a sürgés-forgás, a két főszakács Franciaország és Németország, de az előkészítésbe más országokat is bevonnak.

Például Hollandiát és Dániát, ami a csatlakozásra váró országok szempontjából nem jelent túl sok jót.

A belgrádi Večernje novosti szerint most éppen a megfelelő recept kiválasztása van folyamatban.

A receptekben az a közös, hogy egyik sem tartalmazza a bővítésből eddig kimaradt balkáni országok felvételét.

Az uniós javaslatnak körülbelül hat hónap múlva kellene terítékre kerülnie, valamikor március tájékán.

Szektorintegráció

A helyzet jelenlegi állása szerint az EU legfeljebb “privilegizált partnerséget” kínál fel a balkáni országoknak. Ez gazdasági integrációt jelentene valódi tagság nélkül.

Az első recept szerint “szektorinegrációt” vezetnének be, ami a gyakorlatban “lépcsőzetes csatlakozást” jelentene.

Ennek alapján a balkáni országok azokon a területeken kezdhetnék meg az integrációt, amelyeken lezárták a csatlakozási fejezeteket.

Ezt azért hívnák “szektorintegrációnak”, mert az érintett országoknak nem kellene megvárniuk a csatlakozási tárgyalások teljes lezárását.

Ha például valamelyik állam sikeresen fejezné be a közlekedési vagy környezetvédelmi fejezetet, akkor azon a téren hozzáférhetne az uniós alapokhoz.

Ez azonban nem lenne teljes értékű csatlakozás.

A norvég modell

A másik recept “a norvég modell” mintájára írodott.

Ennek alapján a belépésre áhítozó országoknak a tagság helyett két kulcsfontosságú intézmény kapuját nyitnák (csak) meg, ha teljesítik a szükséges feltételeket.

Az egyik az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA), a másik pedig az Európai Gazdasági Térség (EEA).

Izland, Lichtenstein, Norvégia és Svájc szintén az EFTA és az EEA által kötődik az Európai Unióhoz.

Ha ezeknek az országoknak a szintjét kell elérni, akkor az ilyen jellegű “részleges integráció” is igencsak messze van.

Senkivel sem kivételeznének

Brüsszeli diplomáciai források szerint Franciaország azt szeretné, hogy az új szabályok ne csak azokra vonatkozzanak, akik ezután kezdenék meg a csatlakozási tárgyalásokat.

Tehát ez nem csak Észak- Macedóniát, Albániát, Bosznia- Hercegovinát és esetleg Koszovót érintené, hanem Szerbiát és Montenegrót is.

A szerb kormányközeli lap szerint vannak, akik úgy vélik, hogy az Európai Unió elvtelenül viselkedne, és szembe menne a saját értékeivel, ha Belgrád és Podgorica esetében “menet közben” változtatná meg a csatlakozással kapcsolatos szabályokat.

– A privilegizált partnerség ötlete nem új. Korábban a (volt) Jugoszlávia rendelkezett társult tagsággal. Ennyit a demokratikus kritériumokról. Egy egypárti állam volt ilyen státuszban, most viszont láthatják, hogy milyen feltételeket szabnak Szerbiának. Az EU bővítése már csak az Európai Unió szükségleteire korlátozódik

– nyilatkozta Ivica Dačić, szerb külügyminiszter.

A többsebességű Európa

Emmanuel Macron francia elnök körülbelül egy évvel ezelőtt jelentette be igényét az uniós bővítési folyamat megreformálására.

Szerint “többsebességű Európára” lenne szükség, amely három övezetből állna.

A kemény mag Németország és Franciaország lenne, amely közös pénzzel és integrált munkaerő piaccal rendelkezne. Macron víziója szerint a második övezetbe tartoznának az egységes piaccal és az utazás szabadságával rendelkező országok.

A harmadik övezetbe vennék be a nyugat-balkáni országokat, valamint esetleg Oroszországot és Törökországot.

A Večernje novosti emlékeztetett arra, hogy Szerbia 2014-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, és a belépéssel kapcsolatban az utóbbi időben 2025 került szóba.

Ám ami most az európai “politikai boszorkonyhában” készül, az nem igen hozható összefüggésbe ezzel az évvel.