LŐPOROS HORDÓ: A bosnyákok átrajzolnák a belső határokat, a boszniai szerbek vezetője balhézik

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A bosnyákok felszámolnák Bosznia- Hercegovina jelenlegi közigazgatási rendszerét, és helyette multietnikus régiókat hoznának létre. Ezt tartalmazza a bosznia-hercegovinai muszlimokat tömörítő Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) legutóbbi kongresszusán elfogadott programnyilatkozat. A boszniai szerbek szerint ezzel sérülnek a daytoni elvek. A szerbiai elnök nyugtatgatja nemzettársait, akik közül többen már elővették az ásót, hogy kiássák a csatabárdot.

Bosnyák programnyilatkozat

Minden újságíró tudja, hogy miként kezdődik a mínuszos hír. Valahogy így:

– Szeptember 14-ént tartották Szarajevóban a vezető bosnyák párt 7. kongresszusát, amelyen a résztvevők több dokumentumot fogadtak el.

Ez eddig dögunalom, de most következik a csavar, amellyel felsrófolható a figyelem.

Az elfogadott dokumentumokban ugyanis az szerepel, hogy a bosnyákok átrajzolnák Bosznia- Hercegovina belső határait, és helyreállítanák Szarajevó háború előtti egységét.

– Elsődleges és hosszútávú célunk olyan alkotmány elfogadása, amely Bosznia- Hercegovinát demokratikus, régiókra osztott, jog- és szociális államként határozná meg Bosznia- Hercegovina Köztársaság néven

– olvasható egyebek között az SDA programnyilatkozatában.

A célul kitűzött új alkotmány szerint a bosnyákok háromszintű közigazgatást vezetnének be országos, regionális és helyi szinten, amelyben Szarajevó Bosznia- Hercegovina politikai, közigazgatási, kulturális és gazdasági központja.

Mit jelent ez?

A belső határok átrajzolása egészen pontosan azt jelentené, hogy a bosnyákok felszámolnák a jelenlegi belső közigazgatási egységeket, vagyis megszüntetnék a bosznia Szerb Köztársaságot, amelyet Republika Srpska néven is szokás emlegetni.

– A bosnyákok által megálmodott új ország legalább öt vagy több multietnikus egységből állna, amelyet gazdasági, földrajzi, történelmi, közlekedési, kulturális és más európai elvek és normák alapján hoznának létre.

A fenti mondatból egyetlen szó fontos, a többi csak sallang. Ez a multietnikus kifejezés, ami a jelenlegi etnikai határok eltörlésére utal.

Nyilvánvaló azonban, hogy Bosznia- Hercegovinában a közel- és távoljövőben „multietnikus egységeket” nem lehet létrehozni.

Semmiféle realitása nincs annak, hogy a boszniai szerbeket egy ilyen konstrukcióba kényszerítsék. Sokkal közelebb áll a valósághoz, hogy a boszniai horvátok is legszívesebben felrúgnák a mostani konstrukciót, vagyis a bosnyákokkal kötött kényszerházasságot.

Az SDA programnyilatkozata szerint

-helyre kell állítani Szarajevó háború előtti egységét, amivel a város megosztottságának vetnének véget.

Szarajevó keleti része 1993 óta szerb ellenőrzés alatt van kezdetben Kelet- Szarajevó, majd Szerb Szarajevó néven. Ráadásul a városrész a Szerb Köztársasághoz tartozik. Aligha valószínű, hogy Szarajevót hamarosan egyesíteni lehetne.

A bosnyák programnyilatkozat tehát egy olyan elképzelés, amely sem most, sem a közeljövőben nem váltható valóra békés eszközökkel.

Akkor megint háború lesz?

A Balkánon a múlt évszázadban a két világháborún kívül további két-három háborút vívtak, viszont ebben az évszázadban még egyet sem.

A bosnyák párt programnyilatkozata miatt a boszniai szerbek közül most többen is felemlegették a lehetőséget, hogy ebből akár háború is lehet. Amelyért természetesen mindig a szemben álló fél felelős, nézzük bármely oldalról is.

A bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja szerint a bosnyák programnyilatkozat összecsapásokra szólít fel.

Milorad Dodik alkotmányellenesnek és Dayton-ellenesnek minősítette a bosnyákok „elsődleges és hosszútávú” céljait, amelyek figyelmen kívül hagyják a realitásokat.

– Ez természetesen nem lehetséges. Semmilyen Bosznia- Hercegovinához nincs kedvünk, főként nem egy Bosznia- Hercegovina Köztársasághoz.

Dodik mostanában a daytoni szerződés legnagyobb védelmezőjeként tűnik fel. Ez persze, nem véletlen, hiszen Dayton nélkül a boszniai Szerb Köztársaság sem létezne.

A boszniai szerbek vezetője nemrégiben meg is üzente Mathew Palmer amerikai különmegbízottnak, hogy a daytoni szerződés csakis a két entitás és a három államalkotó nemzet beleegyezésével változtatható meg. Mert Palmer nem zárta ki a daytoni egyezmény módosítását.

A bosnyák párt programnyilatkozatának elfogadását követően Dodik ismételten kilátásba helyezte a boszniai Szerb Köztársaság kiválását Bosznia- Hercegovinából, ami szintén nincs benne a daytoni szerződésben.

Fő a nyugalom

Aleksandar Vučić egy héttel a bosnyák deklaráció megszavazását követően fogadta a boszniai szerbek küldöttségét.

Szembetűnő, hogy a szerbiai elnök most nem külön-külön tárgyalt Dodikkal és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőivel. Ez annak a jele, hogy ezúttal nem akart beállni Dodik mögé, aminek nemcsak a gesztusok szintjén adott jelet.

Vučić ugyan aggodalmát fejezte ki a bosnyák Demokratikus Akciópárt programnyilatkozata miatt, és konstatálta, hogy a probléma létezik, de a helyzetre egészen másként tekintett, mint Milorad Dodik.

– Szerbia politikájának alapja a párbeszéd, a dialógus, a béke és a stabilitás megőrzése. Visszafogottságra szólítok fel. Ez az üzenet szerbeknek Szerbiából, mert a békére szükségünk van, mint egy falat kenyérre. Szerbia kiáll a saját népe mellett, nem olyan viszonyra törekszünk, mint annak idején, ami sokba került nekünk emberéletben is

– mondta Vučić, amivel minimalizálta Dodik balhézásának a jelentőségét.

Dodik miért balhézik?

A bosnyák párt honlapján értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy miért éppen most kerültek elő azok a kifogások, amelyekkel főleg Dodik és egyes szerbiai vezetők hozakodtak elő, hiszen az említett célokat tartalmazták már a tíz és az öt évvel ezelőtti kongresszusokon elfogadott programnyilatkozatok is.

– A párt honlapja szerint mindez már évtizedek óta az SDA világos álláspontja és legitim politikai célja.

A bosnyákok arra is emlékeztettek, hogy Dodik pártja, a Független Szociáldemokraták Szövetsége korábban szintén kongresszusi nyilatkozatban fogalmazta meg elszakadási szándékát Bosznia- Hercegovinától.

Dodik a jelek szerint ezúttal túllőtt a célon.

A boszniai szerb politikus a „trójai faló” a bosznia-hercegovinai elnökségben. Nem meglepő, hogy tevékenysége semmilyen eredményt nem hozott, hiszen éppen „falónak” választatta be magát a testületbe.

A negatív eredmény nem eredmény, az eredménytelenségből pedig nem lehet politikai erényeket kovácsolni.

Milorad Dodik harcias retorikájának most az a célja, hogy leplezze politikai gyengülését, amire akár az is utalhat, hogy a belgrádi találkozón ezúttal nem ő volt Aleksandar Vučić egyedüli „játszótársa”.

Fotó: SDA