A bosnyákok felszámolnák Bosznia-Hercegovina jelenlegi közigazgatási rendszerét, és helyette multietnikus régiókat hoznának létre. Ezt tartalmazza a bosznia-hercegovinai muszlimokat tömörítő Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) legutóbbi kongresszusán elfogadott programnyilatkozat. A boszniai szerbek szerint ezzel sérülnek a daytoni elvek. A szerbiai elnök nyugtatgatja nemzettársait, akik közül többen már elővették az ásót, hogy kiássák a csatabárdot.
Bosnyák programnyilatkozat
Minden újságíró tudja, hogy miként kezdődik a mínuszos hír. Valahogy így:
Ez eddig dögunalom, de most következik a csavar, amellyel felsrófolható a figyelem.
Az elfogadott dokumentumokban ugyanis az szerepel, hogy a bosnyákok átrajzolnák Bosznia-Hercegovina belső határait, és helyreállítanák Szarajevó háború előtti egységét.
– olvasható egyebek között az SDA programnyilatkozatában.
A célul kitűzött új alkotmány szerint a bosnyákok háromszintű közigazgatást vezetnének be országos, regionális és helyi szinten, amelyben Szarajevó Bosznia-Hercegovina politikai, közigazgatási, kulturális és gazdasági központja.
Mit jelent ez?
A belső határok átrajzolása egészen pontosan azt jelentené, hogy a bosnyákok felszámolnák a jelenlegi belső közigazgatási egységeket, vagyis megszüntetnék a bosznia Szerb Köztársaságot, amelyet Republika Srpska néven is szokás emlegetni.
A fenti mondatból egyetlen szó fontos, a többi csak sallang. Ez a multietnikus kifejezés, ami a jelenlegi etnikai határok eltörlésére utal.
Nyilvánvaló azonban, hogy Bosznia-Hercegovinában a közel- és távoljövőben “multietnikus egységeket” nem lehet létrehozni.
Semmiféle realitása nincs annak, hogy a boszniai szerbeket egy ilyen konstrukcióba kényszerítsék. Sokkal közelebb áll a valósághoz, hogy a boszniai horvátok is legszívesebben felrúgnák a mostani konstrukciót, vagyis a bosnyákokkal kötött kényszerházasságot.
Az SDA programnyilatkozata szerint
Szarajevó keleti része 1993 óta szerb ellenőrzés alatt van kezdetben Kelet-Szarajevó, majd Szerb Szarajevó néven. Ráadásul a városrész a Szerb Köztársasághoz tartozik. Aligha valószínű, hogy Szarajevót hamarosan egyesíteni lehetne.
A bosnyák programnyilatkozat tehát egy olyan elképzelés, amely sem most, sem a közeljövőben nem váltható valóra békés eszközökkel.
Akkor megint háború lesz?
A Balkánon a múlt évszázadban a két világháborún kívül további két-három háborút vívtak, viszont ebben az évszázadban még egyet sem.
A bosnyák párt programnyilatkozata miatt a boszniai szerbek közül most többen is felemlegették a lehetőséget, hogy ebből akár háború is lehet. Amelyért természetesen mindig a szemben álló fél felelős, nézzük bármely oldalról is.
A bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja szerint a bosnyák programnyilatkozat összecsapásokra szólít fel.
Milorad Dodik alkotmányellenesnek és Dayton-ellenesnek minősítette a bosnyákok “elsődleges és hosszútávú” céljait, amelyek figyelmen kívül hagyják a realitásokat.
Dodik mostanában a daytoni szerződés legnagyobb védelmezőjeként tűnik fel. Ez persze nem véletlen, hiszen Dayton nélkül a boszniai Szerb Köztársaság sem létezne.
A boszniai szerbek vezetője nemrégiben meg is üzente Mathew Palmer amerikai különmegbízottnak, hogy a daytoni szerződés csakis a két entitás és a három államalkotó nemzet beleegyezésével változtatható meg. Mert Palmer nem zárta ki a daytoni egyezmény módosítását.
A bosnyák párt programnyilatkozatának elfogadását követően Dodik ismételten kilátásba helyezte a boszniai Szerb Köztársaság kiválását Bosznia-Hercegovinából, ami szintén nincs benne a daytoni szerződésben.
Fő a nyugalom
Aleksandar Vučić egy héttel a bosnyák deklaráció megszavazását követően fogadta a boszniai szerbek küldöttségét.
Szembetűnő, hogy a szerbiai elnök most nem külön-külön tárgyalt Dodikkal és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőivel. Ez annak a jele, hogy ezúttal nem akart beállni Dodik mögé, aminek nemcsak a gesztusok szintjén adott jelet.
Vučić ugyan aggodalmát fejezte ki a bosnyák Demokratikus Akciópárt programnyilatkozata miatt, és konstatálta, hogy a probléma létezik, de a helyzetre egészen másként tekintett, mint Milorad Dodik.
– mondta Vučić, amivel minimalizálta Dodik balhézásának a jelentőségét.
Dodik miért balhézik?
A bosnyák párt honlapján értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy miért éppen most kerültek elő azok a kifogások, amelyekkel főleg Dodik és egyes szerbiai vezetők hozakodtak elő, hiszen az említett célokat tartalmazták már a tíz és az öt évvel ezelőtti kongresszusokon elfogadott programnyilatkozatok is.
A bosnyákok arra is emlékeztettek, hogy Dodik pártja, a Független Szociáldemokraták Szövetsége korábban szintén kongresszusi nyilatkozatban fogalmazta meg elszakadási szándékát Bosznia-Hercegovinától.
Dodik a jelek szerint ezúttal túllőtt a célon.
A boszniai szerb politikus a “trójai faló” a bosznia-hercegovinai elnökségben. Nem meglepő, hogy tevékenysége semmilyen eredményt nem hozott, hiszen éppen “falónak” választatta be magát a testületbe.
A negatív eredmény nem eredmény, az eredménytelenségből pedig nem lehet politikai erényeket kovácsolni.
Milorad Dodik harcias retorikájának most az a célja, hogy leplezze politikai gyengülését, amire akár az is utalhat, hogy a belgrádi találkozón ezúttal nem ő volt Aleksandar Vučić egyedüli “játszótársa”.
Fotó: SDA
