Bosznia

LŐPOROS HORDÓ: A bosnyákok átrajzolnák a belső határokat, a boszniai szerbek vezetője balhézik

Közzétéve:

4 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2019.09.22.

Írta

Varga Szilveszter

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 4 perc

A bosnyákok felszámolnák Bosznia- Hercegovina jelenlegi közigazgatási rendszerét, és helyette multietnikus régiókat hoznának létre. Ezt tartalmazza a bosznia-hercegovinai muszlimokat tömörítő Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) legutóbbi kongresszusán elfogadott programnyilatkozat. A boszniai szerbek szerint ezzel sérülnek a daytoni elvek. A szerbiai elnök nyugtatgatja nemzettársait, akik közül többen már elővették az ásót, hogy kiássák a csatabárdot.

Bosnyák programnyilatkozat

Minden újságíró tudja, hogy miként kezdődik a mínuszos hír. Valahogy így:

– Szeptember 14-ént tartották Szarajevóban a vezető bosnyák párt 7. kongresszusát, amelyen a résztvevők több dokumentumot fogadtak el.

Ez eddig dögunalom, de most következik a csavar, amellyel felsrófolható a figyelem.

Az elfogadott dokumentumokban ugyanis az szerepel, hogy a bosnyákok átrajzolnák Bosznia- Hercegovina belső határait, és helyreállítanák Szarajevó háború előtti egységét.

– Elsődleges és hosszútávú célunk olyan alkotmány elfogadása, amely Bosznia- Hercegovinát demokratikus, régiókra osztott, jog- és szociális államként határozná meg Bosznia- Hercegovina Köztársaság néven

– olvasható egyebek között az SDA programnyilatkozatában.

A célul kitűzött új alkotmány szerint a bosnyákok háromszintű közigazgatást vezetnének be országos, regionális és helyi szinten, amelyben Szarajevó Bosznia- Hercegovina politikai, közigazgatási, kulturális és gazdasági központja.

Mit jelent ez?

A belső határok átrajzolása egészen pontosan azt jelentené, hogy a bosnyákok felszámolnák a jelenlegi belső közigazgatási egységeket, vagyis megszüntetnék a bosznia Szerb Köztársaságot, amelyet Republika Srpska néven is szokás emlegetni.

– A bosnyákok által megálmodott új ország legalább öt vagy több multietnikus egységből állna, amelyet gazdasági, földrajzi, történelmi, közlekedési, kulturális és más európai elvek és normák alapján hoznának létre.

A fenti mondatból egyetlen szó fontos, a többi csak sallang. Ez a multietnikus kifejezés, ami a jelenlegi etnikai határok eltörlésére utal.

Nyilvánvaló azonban, hogy Bosznia- Hercegovinában a közel- és távoljövőben „multietnikus egységeket” nem lehet létrehozni.

Semmiféle realitása nincs annak, hogy a boszniai szerbeket egy ilyen konstrukcióba kényszerítsék. Sokkal közelebb áll a valósághoz, hogy a boszniai horvátok is legszívesebben felrúgnák a mostani konstrukciót, vagyis a bosnyákokkal kötött kényszerházasságot.

Az SDA programnyilatkozata szerint

-helyre kell állítani Szarajevó háború előtti egységét, amivel a város megosztottságának vetnének véget.

Szarajevó keleti része 1993 óta szerb ellenőrzés alatt van kezdetben Kelet- Szarajevó, majd Szerb Szarajevó néven. Ráadásul a városrész a Szerb Köztársasághoz tartozik. Aligha valószínű, hogy Szarajevót hamarosan egyesíteni lehetne.

A bosnyák programnyilatkozat tehát egy olyan elképzelés, amely sem most, sem a közeljövőben nem váltható valóra békés eszközökkel.

Akkor megint háború lesz?

A Balkánon a múlt évszázadban a két világháborún kívül további két-három háborút vívtak, viszont ebben az évszázadban még egyet sem.

A bosnyák párt programnyilatkozata miatt a boszniai szerbek közül most többen is felemlegették a lehetőséget, hogy ebből akár háború is lehet. Amelyért természetesen mindig a szemben álló fél felelős, nézzük bármely oldalról is.

A bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja szerint a bosnyák programnyilatkozat összecsapásokra szólít fel.

Milorad Dodik alkotmányellenesnek és Dayton-ellenesnek minősítette a bosnyákok „elsődleges és hosszútávú” céljait, amelyek figyelmen kívül hagyják a realitásokat.

– Ez természetesen nem lehetséges. Semmilyen Bosznia- Hercegovinához nincs kedvünk, főként nem egy Bosznia- Hercegovina Köztársasághoz.

Dodik mostanában a daytoni szerződés legnagyobb védelmezőjeként tűnik fel. Ez persze, nem véletlen, hiszen Dayton nélkül a boszniai Szerb Köztársaság sem létezne.

A boszniai szerbek vezetője nemrégiben meg is üzente Mathew Palmer amerikai különmegbízottnak, hogy a daytoni szerződés csakis a két entitás és a három államalkotó nemzet beleegyezésével változtatható meg. Mert Palmer nem zárta ki a daytoni egyezmény módosítását.

A bosnyák párt programnyilatkozatának elfogadását követően Dodik ismételten kilátásba helyezte a boszniai Szerb Köztársaság kiválását Bosznia- Hercegovinából, ami szintén nincs benne a daytoni szerződésben.

Fő a nyugalom

Aleksandar Vučić egy héttel a bosnyák deklaráció megszavazását követően fogadta a boszniai szerbek küldöttségét.

Szembetűnő, hogy a szerbiai elnök most nem külön-külön tárgyalt Dodikkal és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőivel. Ez annak a jele, hogy ezúttal nem akart beállni Dodik mögé, aminek nemcsak a gesztusok szintjén adott jelet.

Vučić ugyan aggodalmát fejezte ki a bosnyák Demokratikus Akciópárt programnyilatkozata miatt, és konstatálta, hogy a probléma létezik, de a helyzetre egészen másként tekintett, mint Milorad Dodik.

– Szerbia politikájának alapja a párbeszéd, a dialógus, a béke és a stabilitás megőrzése. Visszafogottságra szólítok fel. Ez az üzenet szerbeknek Szerbiából, mert a békére szükségünk van, mint egy falat kenyérre. Szerbia kiáll a saját népe mellett, nem olyan viszonyra törekszünk, mint annak idején, ami sokba került nekünk emberéletben is

– mondta Vučić, amivel minimalizálta Dodik balhézásának a jelentőségét.

Dodik miért balhézik?

A bosnyák párt honlapján értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy miért éppen most kerültek elő azok a kifogások, amelyekkel főleg Dodik és egyes szerbiai vezetők hozakodtak elő, hiszen az említett célokat tartalmazták már a tíz és az öt évvel ezelőtti kongresszusokon elfogadott programnyilatkozatok is.

– A párt honlapja szerint mindez már évtizedek óta az SDA világos álláspontja és legitim politikai célja.

A bosnyákok arra is emlékeztettek, hogy Dodik pártja, a Független Szociáldemokraták Szövetsége korábban szintén kongresszusi nyilatkozatban fogalmazta meg elszakadási szándékát Bosznia- Hercegovinától.

Dodik a jelek szerint ezúttal túllőtt a célon.

A boszniai szerb politikus a „trójai faló” a bosznia-hercegovinai elnökségben. Nem meglepő, hogy tevékenysége semmilyen eredményt nem hozott, hiszen éppen „falónak” választatta be magát a testületbe.

A negatív eredmény nem eredmény, az eredménytelenségből pedig nem lehet politikai erényeket kovácsolni.

Milorad Dodik harcias retorikájának most az a célja, hogy leplezze politikai gyengülését, amire akár az is utalhat, hogy a belgrádi találkozón ezúttal nem ő volt Aleksandar Vučić egyedüli „játszótársa”.

Fotó: SDA

Felcímkéztük:Aleksandar Vučić amerikai Balkán béke bosnyák bosnyákok Bosznia Bosznia-Hercegovina boszniai boszniai szerb boszniai Szerb Köztársaság boszniai szerbek demokraták Demokratikus Akciópárt Dodik ellenzék elnök háború határ Hercegovina hír horvát horvátok Kelet kenyér megosztottság Milorad Dodik muszlim nemzet párt politika Stranka demokratske akcije Szarajevó szavazás szerb Szerb Köztársaság szerbek Szerbia tűz Vučić

English

Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

Közzététel:

2 nap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.06.05.

Írta

Márton András

Dodik pénzt kap az EU-tól / Dodik travels to Moscow and receives money from the EU

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 5 perc

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.

In Brussels, they loosened their grip

Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.

The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.

Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.

It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.

In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.

While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.

According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.

However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.

One may ask, why did Brussels yield?

The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.

Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.

Troubles within the coalition arise

The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion

Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.

Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”

Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.

His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.

Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.

When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.

The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.

Dodik needs to pay (or should pay)

Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.

The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.

The numbers speak for themselves.

This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.

A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).

Dodik nyakló nélkül veszi fel a hiteleket

To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.

We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.

According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.

Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.

Az olvasás folytatása